Az Egyesült Államok az európai országokhoz fordult, hogy felmérje, milyen biztonsági garanciákat tudnának nyújtani Ukrajnának, miközben Amerika úgy tervezi, hogy Európát kihagyná a béketárgyalásokból. A kezdeményezés célja, hogy tisztább képet kapjanak az európai szövetségesek álláspontjáról a konfliktus lezárását célzó tárgyalások lehetséges kereteiről, valamint az Európa és az Egyesült Államok potenciális szerepvállalásáról – írja a Reuters.
Alexander Stubb finn elnök a müncheni biztonsági konferencián megerősítette a hírt a Reutersnek: „Az amerikaiak átadták az európaiaknak a kérdőívet arról, hogy mi lenne lehetséges.”
A Financial Times beszámolója szerint Washington arra kérte európai szövetségeseit, hogy adjanak tájékoztatást az általuk Ukrajna számára biztosítható fegyverekről, békefenntartó csapatokról és biztonsági intézkedésekről.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a legfrissebb hírek szerint Amerika teljesen kihagyná Európát a béketárgyalásokból.
A kezdeményezés időzítése egybeesik Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti múlt heti beszélgetéssel, amelyben Trump a háború befejezéséről szóló tárgyalások megkezdését sürgette. Ez a fejlemény Kijevben és Európában ráirányította a figyelmet a biztonsági garanciák sürgős szükségességére, különös tekintettel arra az eshetőségre, ha az Egyesült Államok csökkentené az Ukrajnának és az egész kontinensnek nyújtott támogatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a helyzetre reagálva szombaton egy közös európai hadsereg létrehozására szólított fel. Érvelése szerint a kontinens már nem lehet biztos az Egyesült Államok védelmében, és csak erős hadsereggel kaphat tiszteletet Washingtontól.
Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozott a G7-ek nyilatkozatához az Ukrajna biztonsági garanciáinak támogatását illetően, áll a három ország miniszterelnökének közös közleményében.
Kaia Kallas észt miniszterelnök, Kristianis Karinsh lett miniszterelnök és Ingrid Šimonite litván miniszterelnök bejelentette csatlakozását a G7-nyilatkozathoz.
„Ezen nemzetközi kereten belül fogunk dolgozni Ukrajnával, hogy olyan biztonsági kötelezettségvállalásokat és mechanizmusokat hozzunk létre, amelyek segítik Ukrajnát a háború mielőbbi megnyerésében, a gazdasági stabilitás és az újjáépítés megőrzésében, a reformok végrehajtásának, a stabilitásnak és az európai és euro-atlanti térséghez vezető úton való előrehaladásának biztosításában” – áll a közleményben.
Egyben leszögezik, hogy Ukrajna harca az Oroszországi Föderáció ellen segít megvédeni az euro-atlanti biztonságot és a nemzetközi rendet. A miniszterelnökök ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a győzelemhez vezető útján, részt vesznek a függetlensége, demokrácia és jóléte védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, valamint bíróság elé állítják az agresszió által elkövetett bűntettek felelőseit.
Ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy csak a NATO-tagság biztosít Ukrajnának biztonsági garanciákat és megbízható elrettentő eszközt az újabb orosz agresszió megakadályozására. Leszögezték, hogy továbbra is rendíthetetlenül támogatják Ukrajna mielőbbi szövetségi tagjává válását.
A balti államok miniszterelnökei ígéretet tettek arra is, hogy együttműködnek Ukrajnával az Európai Unió felé vezető úton, és reményeik szerint az Európai Bizottság megfelelő értékelése után 2023-ban megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat.
„Európa biztonsága szempontjából rendkívül fontos egy erős, független és virágzó Ukrajna, amely teljes mértékben integrálódott az euro-atlanti családba” – áll a közös közleményben.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY