Ukrajna továbbra is hiszi, hogy Donald Trump elnök képes véget vetni a teljes körű háborúnak – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a GLOBSEC-2025 nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte: arról álmodik, hogy Ukrajna megszűnik beszédtéma lenni „a világ minden fórumán”, ami viszont tartós és átfogó béke elérését jelentené. „Tehát üdvözöljük Trump elnök erőfeszítéseit… Még idén véget akarunk vetni a háborúnak, és valóban van esélyünk arra, hogy felgyorsítsuk a békefolyamatainkat” – tette hozzá.
A külügyminiszter felidézte, hogy jövő héten lesz 100 napja annak, hogy Ukrajna beleegyezett a teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe. Mint megjegyezte, pontosan ez volt az amerikai javaslat. A cél eléréséhez azonban a Nyugatnak nyomást kell gyakorolnia Oroszországra.
„És ezt követően lehetőségünk lesz felgyorsítani a békefenntartási erőfeszítéseinket, és megkezdeni a tárgyalásokat egy szélesebb körű békemegállapodásról vagy megállapodásokról” – jegyezte meg az ukrán diplomácia vezetője. Egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon fontos-e Trump a béke elérésében. A háború befejezésének receptje egyszerű – az amerikai fél vezetése és részvétele az Oroszország számára a háború folytatásáért járó ár emelésében – válaszolta Andrij Szibiha.
A háború olyan szakaszba lépett, amelyben a pénzügyek kulcsfontosságú tényezővé váltak, ez a kérdés jelenleg mind Ukrajna, mind Oroszország számára releváns – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Úgy tűnik nekem, hogy elértük a háború egy olyan szakaszát, ahol mindenki a pénzügyekért harcol.” Mint kifejtette, a technológia mindenképpen felváltja a régi felszereléseket és fegyvereket.
„Az oroszok a szankciók bevezetése ellen küzdenek, mert az korlátozni fogja a pénzügyeiket. Mi is a pénzügyekért küzdünk, mert már van termelés, és nincs belőle elég” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Jó lenne, ha a közvetítő országok nem arra összpontosítanának, mit veszíthetnek az Oroszország elleni szankciókkal – mondta az ukrán elnök.
Az amerikai fél jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek az Ukrajnában zajló háború békés rendezésének kérdésében – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar Válasz portálnak adott interjúban.
Az államfő hangsúlyozta: Ukrajnának most olyan erős közvetítőkre van szüksége, akik jelenlétében az orosz fél nem tagadhatja meg a tárgyalásokon elért megállapodások teljesítését.
Az Egyesült Államok jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek: az oroszok azt mondták nekik, hogy ne legyenek ott a tárgyalóasztalnál – és ők egyszerűen elmentek. Miért? Mert túl engedékeny politikát folytatnak Oroszországgal szemben
– fogalmazott Zelenszkij.
Elmondása szerint 2025. június 2-án, az isztambuli tárgyalások során az orosz fél nyíltan elismerte, hogy az általuk előterjesztett „memorandum” valójában egy ultimátum Ukrajnának.
„Mi békét akarunk, de ehhez mindkét fél akaratára szükség van. Ha az egyik fél nem kész a békére, mindig talál majd valamilyen kifogást. Az orosz fél még a küldöttségünknek is elismerte: tudjuk, hogy ez egy ultimátum, és ti ezt nem fogjátok elfogadni. Tehát nem az isztambuli formátummal van gond, hanem azzal, mit kezdjünk az orosz fél hazugságaival” – mondta az elnök.
Zelenszkij véleménye szerint „jó lenne, ha a közvetítő országok nem azon aggódnának, hogy mit veszíthetnek a szankciók miatt – milyen gazdasági kellemetlenségekkel kell szembenézniük, vagy mi lesz az űrkutatási és műholdas együttműködéssel –, hanem arra összpontosítanának, amiről a tárgyalások szólnak: a háborúról és arról, hogy emberek halnak meg”.
„Minden más megbeszélhető kétoldalú tárgyalásokon” – zárta gondolatait az elnök.
Moszkvát nem aggasztják az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett milliós veszteségek, de a szankciók, a 30 dolláros olajár és a költségvetés hiánya arra kényszerítheti Oroszországot, hogy békére törekedjen – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Globális Biztonsági Fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte: „Reálisnak kell lennünk azokkal kapcsolatban, akik háborút hoztak Európába. Oroszországot nem lehet meggyőzéssel békére bírni. De vannak olyan nyomásgyakorlási formák, amelyek árthatnak azoknak, akik e mögött állnak. Arra kérem Önöket, hogy támogassák az Oroszország elleni szankciók komoly megerősítését.”
Az államfő szerint a célnak Oroszország olajbevételeinek és pénzügyi lehetőségeinek jelentős csökkentésének kell lennie. „Ha az orosz olajat hordónként legfeljebb 30 dollárért adják el, akkor Moszkva hirtelen békésnek fog tűnni. És be kell zárnunk az összes kiskaput, amely lehetővé teszi az orosz szövetségi költségvetés finanszírozását” – mutatott rá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországot valójában nem aggasztják az emberveszteségek. „Ami igazán aggasztja őket, az a szigorú szankciók, elsősorban az orosz olajjal szemben, beleértve az új árplafont is. Ez az, ami igazán fenyegetést jelent számukra, mert elvághatja a háború finanszírozását, és arra kényszerítheti őket, hogy békére törekedjenek” – jegyezte meg.
Az ukrán vezető véleménye szerint a Kreml aggódik a bankszektor elleni szankciók, a politikai elszigetelődés miatt, amikor Moszkvát nem hívják meg nemzetközi fórumokra, valamint Ukrajna és európai, valamint világméretű partnerei közötti új közös védelmi erőfeszítések miatt. „Oroszország a pénzért, az úgynevezett külpolitikai presztízs és az ellenállásunk miatt aggódik. De egymillió emberének az életéért nem aggódik” – tette hozzá.
Zelenszkij arra szólított fel, hogy ezt ne csupán egy újabb ténynek tekintsük az olyan diktatórikus rezsimekkel kapcsolatban, mint Oroszország, Észak-Korea vagy Irán, „hanem mindannyiunk számára biztonsági kihívásként”.
Oroszország veszteségei a mai napig meghaladják az egymillió főt, a háború évei alatt a terrorista ország egyetlen stratégiai célt sem ért el – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter a X-en (Twitteren), számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha azt írta: „Ma Oroszország veszteségei Ukrajnában elérték az egymillió halottat és sebesültet a harcokban. 1 000 000 hiábavaló veszteség – Oroszország nem érte el a teljes körű inváziójának egyetlen stratégiai célját sem. És nem is fogja.”
Ahogy az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, nem Ukrajna kezdte ezt a háborút, és be is akarja fejezni, Oroszország azonban akadályozza a béketeremtő erőfeszítéseket, és elutasítja a tűzszünetet, valamint Volodimir Zelenszkij elnök és Vlagyimir Putyin diktátor találkozóját.
A külügyminiszter felszólította a Nyugatot, hogy fokozza a nyomást Oroszországra, és megjegyezte, hogy a terrorország katonai-politikai vezetését felelősségre kell vonni az illegális agresszióért. „Minden orosz bűnözőt, aki Ukrajnában atrocitásokat követett el, bíróság elé kell állítani” – tette hozzá Andrij Szibiha.
A közelgő NATO-csúcstalálkozó záródokumentuma valószínűleg figyelmen kívül fogja hagyni azt az ígéretet, hogy Ukrajnát a jövőben felveszik a szövetségbe – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat arról számolt be, hogy a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezete nem tartalmazza Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozásának lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi csúcstalálkozók közleménye elkerülhetetlennek nevezte Ukrajna NATO-tagságát.
A Bloomberg azt is írta, hogy a közleménytervezet nem tartalmaz kötelezettségvállalást Ukrajna 40 milliárd dolláros katonai támogatására. Ezt a döntést a szövetség tagországai hozták meg a tavalyi csúcstalálkozót követően.
A nyilatkozattervezet kizárólag a védelmi kiadásokra összpontosít, ami éles ellentétben áll a tavalyi, több mint 5000 szavas zárónyilatkozattal, amely ígéretet tartalmazott Ukrajna hosszú távú biztonsági támogatására.
A híriroda forrásai megjegyezték, hogy nemcsak a zárónyilatkozat, hanem maga a csúcstalálkozó is rövid lesz. Csupán egy vacsorát terveznek a holland királlyal, és egyetlen munkamegbeszélést a védelmi kiadásokról. A NATO így akarja elkerülni a nyilvános vitákat Donald Trump elnök és a szövetségesek között.
Korábban arról számoltak be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a NATO-csúcstalálkozóra, amelyet június 24-26. között tartanak Hágában.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az államfő részt vegyen az eseményen, a nyugati szövetségeseknek határozott döntéseket kell hozniuk, amelyek segítenek Ukrajnának.
Alekszandar Vucsics szerb elnök szerdán részt vett egy regionális csúcstalálkozón az ukrajnai Odesszában, ami hivatali ideje 12 éve alatt az első látogatása az országban – jelentette az MTI.
Alekszandar Vucsics hivatala közleményben tudatta: a politikus egy napra Ukrajnába utazik, hogy részt vegyen az ukrán–délkelet-európai csúcstalálkozón a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában. Az eseményre 12 délkelet-európai ország vezető politikusai hivatalosak.
Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, de Oroszország a belgrádi kormány hagyományos szláv és ortodox keresztény szövetségese. Oroszország emellett továbbra is a balkáni ország legnagyobb gázszállítója, és Szerbia egyetlen olajfinomítója a Gazprom és a Gazprom Neft többségi tulajdonában van.
Alekszandar Vucsics korábban legalább háromszor találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Belgrád emellett teljes egészében elismeri Ukrajnát – beleértve az Oroszország által 2014 óta elfoglalt területeket is –, Kijev pedig elutasította Szerbia többségében albánok lakta korábbi déli tartománya, Koszovó 2008-as függetlenségének elismerését.
Május végén az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) azt állította, hogy Belgrád „hátba szúrta” Moszkvát, mert a szerb hadiipari gyártók lőszert és fegyvereket adtak el Ukrajnának közvetítőkön keresztül.
A balkáni ország 2006-os függetlenné válása óta az egyetlen szerb elnök, aki Ukrajnába látogatott, Borisz Tadics volt 2011-ben. Ukrajna előző elnöke, Petro Porosenko 2018-ban járt Szerbiában.
Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az Ukrajna elleni csapásai során bevetett fegyverek számát, ezért létfontosságú, hogy az orosz eszkalációra a válasz ne hallgatás legyen jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Szeretném megköszönni minden politikai személyiségnek, közéleti vezetőnek, minden médiaszemélyiségnek – mindenkinek, aki információkat terjeszt a városaink, falvaink elleni orosz csapásokról. Létfontosságú, hogy ne legyen hallgatás az orosz eszkalációra a válasz, és nyilvánvaló, hogy eszkaláció van.”
Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország hónapok óta folyamatosan növeli az Ukrajna elleni csapásokban használt fegyverek számát. „Ez egy állandó tendencia, és azt jelenti, hogy Moszkva senkitől sem fél a világon – senkitől, akik az öldöklés beszüntetésére és a háború lezárását célzó érdemi tárgyalásokra szólítottak fel. Putyin továbbra is ölni akar, és kihasználja azt a tényt, hogy nem kap erős választ. Nem hallgat Washingtonra. És ez sokat elárul a világnak – mindenkinek” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.