Mark Rutte NATO-főtitkárral együtt mind a 32 NATO-tagállam képviselői megérkeztek Kijevbe, közölte Facebook bejegyzésében Volodimir Zelenszkij elnök június 3-án.
„A NATO Észak-atlanti Tanácsának ukrajnai látogatása az Emlékfalnál vette kezdetét, együtt hajtottak fejet az elesett ukrán katonák emléke előtt. Jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár, Giuseppe Cavo Dragone, a Szövetség Katonai Bizottságának elnöke, valamint mind a 32 NATO-tagállam állandó képviselői és állandó képviselőhelyettesei” – írta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli a Szövetség képviselőinek ezt a tiszteletnyilvánítását azok iránt a katonák iránt, akik védték és védik hazánkat és egész Európát az orosz agresszortól.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Kijev és a szövetséges országok, hanem Oroszország érdekeit is szolgálja – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkij Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy a legtöbb NATO-tagállam felismeri, hogy a szövetségnek legalább annyira szüksége van Ukrajnára, mint magának a szövetségnek Ukrajnára. „A legtöbb NATO-tagország megérti, hogy Ukrajnának legalább annyira szüksége van a NATO-ra, mint amennyire a NATO-nak Ukrajnára” – hangsúlyozta.
Az államfő egyúttal kifejezte azon véleményét, hogy Ukrajna tagsága a NATO-ban Oroszország számára is előnyös lenne. „Úgy vélem, hogy az oroszoknak is szükségük van Ukrajna NATO-tagságára. Mert a jövőben az oroszoknak fájhat, ha Ukrajna nincs a NATO-ban” – állította.
Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának kérdése továbbra is kulcsfontosságú Kijev és a szövetség kapcsolataiban. Az ukrán hatóságok többször is hangsúlyozták, hogy a NATO-tagságot tartják a háború befejezése utáni hosszú távú biztonság leghatékonyabb garanciájának.
Ukrajna bármilyen diplomáciai formátumra készen áll a háború befejezésére, beleértve a Vlagyimir Putyin orosz diktátorral folytatott közvetlen tárgyalásokat is, az Egyesült Államok figyelme azonban egyelőre a világ más konfliktusaira irányul – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy Kijev folyamatos kapcsolatban áll az amerikai féllel a tárgyalók bevonásával kapcsolatban, de ez a folyamat jelentősen késik. „A tárgyalócsoport érkezésére várunk, de véleményem szerint nagyon sokáig. Sajnos ma nem mi vagyunk fókuszban. Irán az első számú kérdés az USA számára, és csak utána Ukrajna. Sajnos úgy alakult, hogy mi is sorban állunk ezekben a háborúkban” – mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb befolyással, ami arra kényszerítheti Oroszországot, hogy állítsa le az agresszióját.
Ukrajna számára az optimális forgatókönyv továbbra is Washington és Európa együttes bevonása a békefolyamatba, mivel európai képviselet nélkül a tárgyalóasztalnál az EU érdekei esetleg nem jutnak szóhoz.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára a legfőbb prioritás az ellenségeskedés mielőbbi beszüntetése, ezért Kijev kész támogatni minden olyan formátumot, amely közelebb hozza a békét. „Készen állok a közvetlen tárgyalásokra Putyinnal a háború befejezése érdekében, ahelyett, hogy sorban állnék, amíg mindenki véget vet a világ összes konfliktusának, és akkor jön össze a dolog” – mondta.
Az elnök hozzátette azt is, hogy a jelenlegi harctéri helyzet, valamint az Oroszországi Föderáció területén belüli sikeres ukrán csapások szilárd alapot teremtenek a diplomácia számára. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy ma „egyenlő feltételekkel bármilyen formátumban tárgyaljon az oroszokkal” és véget vessen ennek a háborúnak – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna 2025-ben megállapodást kötött az amerikai gyártóval Patriot légvédelmi rendszerek és rakéták szállításáról, de ezeket csak egy feltétellel lehet beszerezni 2030 előtt – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „A PAC-2, PAC-3, maguknak a Patriot rendszereknek a sora természetesen években mérhető. Ezért ezt a csomagot 2030-tól kaphatnánk meg. Ez nekem és a csapatunknak nem felelt meg. Megbeszéltük, hogy milyen alternatívák lehetnek.” Szerinte ez egy országokkal kötött megállapodás lehet a várakozási sorrend megváltoztatásáról. Konkrétan az egyik vagy másik állam helyet adhatna a sorban Ukrajnának, hogy Kijev korábban kapjon légvédelmet – tette hozzá.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a sort csak a szerződés kifizetésével lehet megszerezni. „És fizetnünk kell. És ha csak a partnerek pénzére számítanánk, és az még nem érkezett meg, vagy európai hitelpénzre számítanánk, és az még nem érkezett meg, akkor bármit meg kell tennünk, és fizetnünk kell ezért a szerződésért. Különben a rakéták 2030-ban érkeznek meg” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna és az Európai Unió már idén júniusban két csatlakozási tárgyalási klasztert megnyithat – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU Tanácsának belső dokumentuma szerint a tárgyalási program bővítését a Budapesttel való kapcsolatok pozitív dinamikája tette lehetővé. Jelenleg sikeresen haladnak az Ukrajna és Magyarország közötti konzultációk a magyar nemzeti kisebbség jogairól.
Ez az előrelépés teszi lehetővé az európai fél számára, hogy ne egy, hanem egyszerre két tárgyalási klaszter megnyitását fontolóra vegye. A kormányközi konferenciát június 15-ére tervezik Luxemburgban. Az EU ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a menetrend nem végleges, és még változhat.
„(Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége – a szerk.) megerősítette célját, hogy kormányközi konferenciákat tartson a júniusi Általános Ügyek Tanácsa előtt, és nagy valószínűséggel június 15-én, a Külügyek Tanácsa után, hangsúlyozva egyúttal, hogy a folyamat jelentős rugalmasságot igényel, és az utolsó pillanatban szükséges kiigazításokat is magában foglalhat” – áll a dokumentumban.
Ukrajnának „legmagasabb politikai szinten” van megállapodása Patriot légvédelmi rendszerek vásárlásáról, de a szerződés jogi dokumentációját még ki sem dolgozták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő beszélt a Védelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), valamint az Elnöki Hivatal képviselőivel folytatott találkozó eredményeiről, amely Ukrajna légvédelmi ellátásának további módjairól – rendszerekről és rakétákról – szólt.
„A legmagasabb politikai szinten született megállapodás a Patriotok beszerzéséről, és ez a megállapodás pénzügyi, jogi és technikai szinten is végrehajtásra vár. Hosszú a várakozás” – jegyezte meg Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a feladat a Patriotokról kötött szerződés felgyorsítása, és hozzátette, hogy „ez az érintett tisztviselők személyes felelőssége”.
„Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós európai támogatási csomagból származó forrásoknak és egyéb pénzügyi forrásainknak a lehető leggyorsabban kell hatniuk pontosan azokra a feladatokra, amelyek az ukránok életének védelmét biztosítják” – mutatott rá az elnök. Egyúttal egyhetes határidőt szabott az összes előkészítő lépésre. Hangsúlyozta, hogy péntekre várja a jelentést, amelyet követően vagy tisztázódik a Patriot-megállapodás végrehajtása, vagy „komoly személyi következmények” lesznek.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter reagált Lengyelország állításaira, amely felháborodott azon a döntésen, hogy az ukrán fegyveres erők Észak különleges műveleti erőinek a különleges műveleti központját az UPA hőseiről nevezték el – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Szibiha Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyminiszter közölte, hogy az ukrán hadsereg maga választotta az egységnek a nevet. Hangsúlyozta, hogy „védelmezőink feltétel nélküli tiszteletet érdemelnek”. „Ma ők azok, akik egészségük és gyakran életük árán tartják a frontvonalat, és megvédik egész Európát az orosz fenyegetéstől. És ők fizetik a legmagasabb árat ezért. Biztosan tudom, hogy a hadseregünknek távolról sem volt semmi lengyelellenes szándéka. Számukra az volt a fontos, hogy tisztelegjenek azok előtt, akik a birodalmi Moszkva, a bolsevik-kommunista megszállás és az elnyomás ellen harcoltak sok évvel ezelőtt” – jegyezte meg.
Szibiha emlékeztetett arra, hogy Ukrajna, Lengyelországhoz hasonlóan, „nagyon keményen küzdött a függetlenségéért”. „Hálásak vagyunk Lengyelországnak a vezető szerepéért Ukrajna támogatásában a háború szörnyű időszakában. Arra törekszünk, hogy minden kérdést, beleértve a legnehezebbeket is, a kölcsönös megértés és a nyitottság szellemében vitassunk meg. Párbeszédre és kapcsolataink megerősítésére szólítunk fel, összhangban a biztonság prioritásaival és államaink virágzó jövőjével” – tette hozzá a miniszter.
Szibiha felidézte az országok között a közelmúltban kialakult „konstruktív párbeszédet” is. „Nem áshatjuk alá és nem pörgethetjük fel a gyűlölet lendkerekét. Különösen nem olyan körülmények között, amikor mindannyiunkat – ukránokat, lengyeleket, más európaiakat – ismét fenyeget az ősellenségünk, Oroszország” – jegyezte meg az ukrán diplomácia vezetője.
Andrij Szibiha arra szólított fel, hogy „csökkentsük az érzelmek szintjét, hagyjuk közös történelmünket a történészek megfontolására, és együtt összpontosítsunk a közös ellenség elleni küzdelemre, európai biztonságunk megerősítésére és népeink szabad jövőjének védelmére.
Lengyelország azt várja Ukrajnától, hogy találjon módot Volodimir Zelenszkij azon rendeletének módosítására, amely az ukrán fegyveres erők egyik egységének az UPA hősei nevet adta – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Polsat News lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a tarnogródi (Lublini vajdaság) lakosokkal tartott találkozón Sikorskit az ukrán elnök rendeletéről kérdezték. „Úgy vélem, Zelenszkij elnök hibát követett el” – mondta. Szerinte a történelem bonyolult, és nem minden hőst kell más országoknak tisztelniük. Vannak azonban korlátok is. „Azt várom, hogy az ukrán fél figyelembe veszi majd érzékeny pontjainkat. Ők az UPA-t a szovjet hatalommal szembeni ellenállással társítjuk, míg mi Volhíniával” – hangsúlyozta.
A lengyel külügyminiszter arról számolt be, hogy a színfalak mögött tárgyalások folynak, és reményét fejezte ki, hogy az ukrán fél talál módot a rendelet korrigálására. Véleménye szerint Lengyelországnak joga van csalódottságát kifejezni és korrekciót követelni, de nem engedheti meg, hogy az orosz narratíva megossza a két országot. „Mert akkor Ukrajna és Lengyelország is veszíteni fog” – tette hozzá.
Wladyslaw Kosyniak-Kamysz, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és nemzetvédelmi minisztere a TVP Info tévécsatornán bejelentette, hogy ezen a héten megvitatja a témát Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszterrel. „Nem ez lesz az egyetlen téma, de számomra nagyon fontos” – hangsúlyozta.
Kosyniak-Kamysz ugyanakkor ellenezte Karol Nawrocki elnök javaslatát, hogy megfosszák Zelenszkijt a Fehér Sas Rendtől. Véleménye szerint egy ilyen vita „nem fog eredményt hozni”, és szélsőséges ukránellenes érzelmeket fog kiváltani. „Mindent meg kell tenni e határozat visszavonása érdekében” – mondta a védelmi miniszter, utalva magára az UPA-ról szóló rendeletre.
Marcin Kerwiński lengyel belügy- és közigazgatási miniszter a Polsat Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy Varsónak joga van elfogadhatatlannak nevezni Zelenszkij cselekedeteit. Ugyanakkor bírálta Nawrocki ötletét. „Nem helyénvaló, amikor a lengyel elnök habozás nélkül egyfajta médiafogáshoz folyamodik, és azt mutatja, hogy kemény fickó” – mondta. Szerinte a történelmi igazság mellett a geopolitikai helyzet hideg fejű értékelése is jelen van.
Az ukrán katonai hírszerzés kiderítette, hogy Oroszország mely létesítményekre összpontosíthatja a jövőbeni támadásait, konkrétan védelmi vállalatokról van szó – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnökre Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök meghallgatta Oleh Ivascsenko, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztálya vezetőjének jelentését. Ivascsenko elsősorban az orosz rakétagyártásról beszélt: a létesítményekről, a mennyiségről, a távolságról és a kritikus alkatrészek más országokból történő beszerzésének módjairól. Ukrajna már intézkedéseket készít elő az Oroszországban zajló rakétagyártás megakadályozására, partnereivel együttműködve.
„Azt is tudjuk, hogy az Ukrajna elleni további orosz csapások egyik kulcsfontosságú területét – katonai, politikai és propagandacélokat – választották ki az olyan ukrán vállalatok célba vételére, amelyek előrelépést mutatnak mindenféle rakétatechnológia fejlesztésében” – tette hozzá az elnök. Szerinte Oroszország stratégiai fenyegetésnek tekinti Ukrajna ballisztikus rakéták és elfogó rakéták gyártására való képességét. „Reagálni fogunk” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború befejezése után lehetségesek, és nem jöhet szóba a Kijevre vonatkozó semmilyen egyszerűsített eljárás sem – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Pellegrini Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Pellegrini az észak-macedón elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján tette az idézett kijelentést. A szlovák elnök szerint a fő prioritásnak továbbra is az ukrajnai háború diplomáciai lezárásának kell lennie. Véleménye szerint csak egy igazságos béke elérése után lehet továbblépni Kijev európai uniós tagsága felé az érdemi tárgyalásokkal.
„A prioritásnak az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő lezárásának kell lennie, ennek kell lennie a fő feltételének azoknak a tárgyalásoknak, amelyek valódi lépésekről szólnának, amelyek közelebb vinnék Ukrajnát az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz” – hangsúlyozta Pellegrini.
A szlovák elnök ugyanakkor ellenezte Ukrajna számára a kivételeket vagy a gyorsított csatlakozási mechanizmusokat. A szlovák elnök hangsúlyozta, hogy a háborút nem szabad arra alapozni, hogy más tagjelölt államokhoz képest különleges feltételeket biztosítsanak. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán országai évek óta komplex reformokat hajtanak végre, és hosszú utat tettek meg az EU-ig, így a szabályok Ukrajna érdekében történő megváltoztatása negatív jelzés lenne a régió számára.
„Egyetlen ország sem, bármilyen nehéz helyzetben is legyen, nem részesülhet semmilyen előnyben pusztán ebből a helyzetből, például egy háborúból adódóan, összehasonlítva a Nyugat-Balkán országaival, amelyek valóban hosszú és nehéz reformutat jártak be” – tette hozzá Pellegrini. Azt is kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna társult vagy részleges tagságát az Európai Unióban. Hangsúlyozta, hogy a bővítési eljárásnak egyértelmű szabályai vannak, amelyeket minden jelöltnek kivétel nélkül be kell tartania.
Ha Ukrajna a jövőben valaha is teljesíti ezeket a szabályokat és feltételeket, Szlovákia támogatni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető útján, de Szlovákia nem fogja támogatni az ilyen megszorításokat és valakinek mások kárára történő bármilyen előnyét
– magyarázta a szlovák elnök.
A szlovák vezető kétségét fejezte ki az EU háborúban álló állam rovására történő bővítésének lehetőségével kapcsolatban. „El sem tudom képzelni, hogy az Európai Unió egy olyan ország rovására terjeszkedjen, amely jelenleg háborúban áll az Orosz Föderációval, amelyet az megtámadott, mert ez azt jelentené, hogy a háborút az Európai Unión kívülről a határain belülre helyeznénk át” – mutatott rá Peter Pellegrini.
