Lettország miniszterelnöke, Evika Siliņa kijelentette, hogy az Európai Unió döntése, miszerint a következő két évben 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának, egyértelmű jelzés arra, hogy Európa nem fáradt el, és nem hátrál meg.
A lett kormányfő nyilatkozatát a Delfi idézi – számol be róla a Jevropejszka pravda.
Siliņa szerint a Brüsszelben folytatott hosszú tárgyalásokat követően elért megállapodás létfontosságú mentőövet biztosít Ukrajna számára abban az időszakban, amikor az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a háború mielőbbi lezárásáról szóló megállapodás megkötésére szólít fel.
„Ukrajna támogatása befektetés egész Európa – így Lettország – biztonságába is” – mondta.
„Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem dönthet arról, hogy mikor és milyen formában tartanak választásokat Ukrajnában” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az Unian szombati beszámolója szerint.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy lesznek-e választások Ukrajnában, és azokat megtartják-e az ideiglenesen megszállt területeken is, Zelenszkij hangsúlyozta: Nem Putyin dönti el, mikor és milyen formában lesznek választások Ukrajnában, mert ezek kizárólag ukrán választások, Ukrajna népéé, Ukrajna állampolgáraié. Ő biztosan nem Ukrajna állampolgára, ezért biztosan nem fog semmire sem hatni. És főleg nem az eredményre.
Zelenszkij kiemelte, hogy a választásokon Ukrajna állampolgárai szavaznak: „Itt tudjuk biztosítani a tisztességes, átlátható választásokat. Mindig vannak külföldi megfigyelők, akik rögzítik a választások legitimitását. Természetesen van gyakorlat a külföldi szavazásra is.”
A jelenlegi helyzetben azonban, hangsúlyozta, „ha eljutunk vagy amikor eljutunk a választásokig, kissé bonyolult lesz az ukránok száma miatt, de ehhez a Külügyminisztérium minden feladatot megkapott, már elkezdtek ezzel foglalkozni.”
Nincs szavazás a megszállt területeken
„Az Ukrajna által nem ellenőrzött, ideiglenesen megszállt területeken nem tarthatók választások, mert egyértelmű, hogyan zajlanának. Ahogy Oroszország mindig csinálja: először bejelenti saját belső választásai eredményét is, aztán megszámolja a szavazatokat” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy a választások két dologtól függenek: a biztonságtól és a jogszabályoktól. „Lépéseket kell találni a változtatásokra. De a biztonsággal valamit tenni kell. Ez a legfontosabb” – mondta, hozzátéve, hogy szavazniuk kell a katonáknak is, akik megvédik az országot.
A biztonsági kérdésről szólva megjegyezte: „Már beszéltünk amerikai partnereinkkel – ők vetették fel ezt a kérdést. Ha felvetik, akkor tudják, hogyan segítsenek nekünk biztonságos választásokat biztosítani. Ez elsősorban tűzszünet vagy a háború befejezése lehet, vagy legalább tűzszünet a választások idejére.”
Korábban Putyin kijelentette, hogy „kész megfontolni” az Ukrajna belsejében végrehajtott csapások felfüggesztését a választások idejére. Úgy vélte, hogy az Oroszországban élő ukrán állampolgároknak is szavazati joguk van. Putyin adatai szerint Oroszország területén 5-10 millió ukrán állampolgár él.
Ukrajna és Portugália megállapodott az ukrán tengeri drónok közös gyártásáról – írta az Unian Alekszandr Kamisin, az ukrán elnök tanácsadójának közlése alapján.
Bebizonyítottuk, hogy drónhajóink kiválóan működnek az orosz hadihajók és tengeralattjárók ellen. Most pedig segíteni fognak Portugáliának Európa védelmében a tengeren – fogalmazott az ukrán tisztviselő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a portugál miniszterelnökkel, Luís Montenegroval tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy fontos közös nyilatkozatot tett a két ország. „Megállapodást írtunk alá a tengeri drónok gyártására irányuló partnerség létrehozásáról. Ez jelenleg az egyik legígéretesebb irány a védelmi munkában” – mondta.
Európa minden részén elegendő erővel kell rendelkezni ahhoz, hogy bármilyen fenyegetéssel szembeszállhassunk. A modern drónok pedig valódi védelmi eszközök – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Luís Montenegro, a drónok közös gyártásáról beszélve, megjegyezte, hogy Portugália szeretné megosztani Ukrajnával tapasztalatait és tudományos eredményeit.
Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium Hírszerző Főigazgatóságának vezetője kommentálta ukrajnai mozgósítás menetét. Elmondása szerint az állam kudarcot vallott a médiakampánnyal ezen a területen, idézte Budanov nyilatkozatát az LB.ua portál.
Egy újságírónő megkérdezte, hogy mi a legnagyobb hiba, amit elkövettek, és amit még ki lehet javítani, hogy nyerjünk, „vagy legalábbis ne veszítsünk el mindent, amink van”.
„A fő hiba, az én véleményem szerint, a teljesen elbukott médiakampány. Egészében. Ami lehetővé tette, mondjuk úgy, hogy felforrjon a mozgósítással kapcsolatos helyzet. Mindannyian az Oroszországi Föderációt hibáztatjuk, de a befolyásuk nem olyan nagy, mint ahogy mindenki gondolja. Minden itthon indult el. Néha szándékosan, bizonyos emberek saját ambíciói miatt. Néha meggondolatlanul” – válaszolta Budanov.
A katonai hírszerzés vezetője szerint maga az állam tette tönkre a mozgósítási folyamatot.
„Bárki is mondja az ellenkezőjét, nem igaz. Mi magunk tettük tönkre” – tette hozzá Budanov.
Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője továbbra is Ukrajna egészének elfoglalására és Európa egyes részeinek a volt Szovjetunióhoz való visszacsatolására törekszik, az orosz tárgyalók háború befejezésére irányuló erőfeszítései ellenére – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökséget hat forrás tájékoztatta az amerikai hírszerzés idézett értékeléséről. Az egyik szerint a legutóbbi értékelés szeptember végére nyúlik vissza. Így az amerikai következtetések változatlanok maradtak Putyin 2022-es teljes körű inváziója óta. A források szerint az értékelések nagyrészt egybeesnek az európai vezetők és hírszerző ügynökségek véleményével, miszerint az orosz diktátor Ukrajna és a volt Szovjetunió területeinek, beleértve a NATO-szövetség tagállamait is, elfoglalására törekszik.
„A hírszerző közösség mindig is jelezte, hogy Putyin többet akar. Az európaiak meg vannak győződve erről. A lengyelek teljesen meg vannak győződve erről. A baltiak úgy vélik, ők az elsők” – mondta Mike Quigley, demokrata párti képviselő és az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának tagja.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője továbbra is Ukrajna egészének elfoglalására és Európa egyes részeinek a volt Szovjetunióhoz való visszacsatolására törekszik, az orosz tárgyalók háború befejezésére irányuló erőfeszítései ellenére. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1766267040 [modified] => 1766261974 ) [title] => Putyin továbbra is át akarja venni az ellenőrzést egész Ukrajna és Európa egy része fölött – Reuters [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172882&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172882 [uk] => 172970 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 172883 [image] => Array ( [id] => 172883 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [original_lng] => 31282 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1766333330:3 [_thumbnail_id] => 172883 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1272 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 582904692001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 10912 [1] => 84887 [2] => 124 [3] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => irányítás [2] => Oroszország [3] => Ukrajna ) ) [5] => Array ( [id] => 172878 [content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Amerika javaslatot tett egy háromoldalú találkozó megtartására Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között nemzetbiztonsági tanácsadói szinten, és Kijev támogatja ezt az elképzelést – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai javaslatról Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács NBO) titkára tájékoztatta, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, és tegnap tárgyalásokat folytatott amerikai és európai partnerekkel a háború befejezéséről. „Ami Umjerovot illeti, felhívott, és azt mondta, hogy Amerika egy háromoldalú találkozót javasol Amerika, Ukrajna, Oroszország között” – tette hozzá.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nem biztos benne, hogy ez a találkozó bármi újat hozna, de hozzátette, hogy hasonló találkozókra korábban is sor került Törökországban, és ezek hoztak némi eredményt. Elsősorban a katonai és civil foglyok visszaszállítása terén. Ezért Ukrajna támogatja Amerika javaslatát.
„Ha most létrejöhet egy olyan találkozó, amely feloldja az információcserét, vagy a háromoldalú szakértői találkozó eredményeként megállapodás születhet a vezetők háromoldalú találkozójáról – nem lehetek ellene. Támogatni fogjuk az Egyesült Államok javaslatát” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok egy olyan találkozóformátumot javasolt, amelyen Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Európa képviselői vesznek részt a lehetséges béketárgyalások részeként – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Luis Montenegro portugál miniszterelnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Valóban, az Egyesült Államok azt mondta, hogy külön találkozót tartanak Oroszország képviselőivel. És egy ilyen formátumot javasoltak – Ukrajna, Amerika, Oroszország és valószínűleg Európa képviselőivel.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen találkozó megtartása csak az Ukrajna és az Egyesült Államok között már lefolytatott tárgyalások eredményeinek elemzése után lehetséges.
„Logikus lenne egy ilyen közös találkozót megtartani, miután megértettük a már lezajlott– Amerika és Ukrajna közötti – találkozó lehetséges kimenetelét” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Szerinte az ukrán félnek részletes tájékoztatást kell kapnia a párbeszéd első szakaszának eredményeiről, ezt követően születik majd döntés a további tárgyalásokról.
„A csapatunk felveszi velem a kapcsolatot, elmondja az első párbeszédforduló eredményeit, és akkor majd meglátjuk, mit tegyünk a folytatással” – mondta az elnök. Azt is megjegyezte, hogy jelenleg az orosz féllel folytatott konzultációkat követően várja az Egyesült Államok állásfoglalását. „Hogyan fog Amerika reagálni az oroszokkal folytatott konzultáció után – őszintén szólva, még nem tudom, de ma meg fogom tudni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok egy olyan találkozóformátumot javasolt, amelyen Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Európa képviselői vesznek részt a lehetséges béketárgyalások részeként – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1766263860 [modified] => 1766260613 ) [title] => Zelenszkij: Trumpék közvetlen tárgyalásokat ajánlottak Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172875&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172875 [uk] => 172893 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 172876 [image] => Array ( [id] => 172876 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [original_lng] => 25562 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/zelenszkij-47.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1766259033:3 [_thumbnail_id] => 172876 [_edit_last] => 12 [views_count] => 895 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 630107265000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 124 [1] => 6077 [2] => 63 [3] => 404 [4] => 122 ) [tags_name] => Array ( [0] => Oroszország [1] => tárgyalások [2] => Ukrajna [3] => USA [4] => Volodimir Zelenszkij ) ) [7] => Array ( [id] => 172789 [content] =>
Az első ausztrál M1A1 Abrams harckocsik már a frontvonalon állnak szolgálatban, és részt vesznek a harci műveletekben.
Ausztrália befejezte az M1A1 Abrams harckocsik átadását Ukrajnának a 245 millió ausztrál dollár (több mint 160 millió USD) értékű katonai segélycsomag részeként – közölte az ausztrál védelmi minisztérium 2025. december 19-én, pénteken.
Az Ausztrál Védelmi Erők (ADF) teljesítették jelképes kötelezettségvállalásukat, és 49 M1A1 Abrams harckocsit biztosítottak Ukrajnának, megerősítve a hosszú távú támogatást Ukrajna számára, amely továbbra is ellenáll Oroszország törvénytelen és erkölcstelen inváziójának
– olvasható a közleményben.
A minisztérium emlékeztetett, hogy a harckocsik többsége már júliusban megérkezett Ukrajnába, és sokukat már bevetették a frontvonalon.
„Ezek a harckocsik magas teljesítményű és bevált platformok. Átadásuk erősíti Ukrajna képességét, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben” – mondta James Smith ezredes, aki az Abrams harckocsik szállítását irányította.
Ukrajna védelmi minisztere, Denisz Smihal, és az Egyesült Királyság védelmi főparancsnoka, Sir Richard Knighton légimarsall, megvitatták Ukrajna igényeit az ellenséges légi támadások visszaverésére, valamint a közös projektet az ukrán Octopus elfogó drón gyártására.
A miniszter elsőként kifejezte háláját a fontos védelmi együttműködésért és a hosszú távú támogatásért a Százéves Partnerségi Megállapodás keretében. Külön köszönetet mondott az Egyesült Királyságnak a Ramstein formátumú találkozók megszervezéséért tett erőfeszítésekért.
Az ukrán fél tájékoztatta a brit delegációt a biztonsági helyzetről, kiemelten az ellenséges légi támadások elleni védekezés szükségleteire koncentrálva.
Smihal hangsúlyozta a brit–ukrán közös projekt jelentőségét az Octopus elfogó drón gyártásában. A delegációk megvitatták a további lépéseket az ukrán lakosság védelmének megerősítésére.
További témaként érintették a védelmi ipar finanszírozását, az tüzérséget és a nagy hatótávolságú lőszereket, valamint a távvezérelt aknázási eszközöket.
„Az Egyesült Királysággal szoros koordinációban konkrét biztonsági együttműködési tervet dolgozunk ki 2026-ra. Köszönöm a találkozót, a produktív párbeszédet és az Egyesült Királyság átfogó támogatását” – mondta a védelmi minisztérium vezetője.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Moszkva kész „megfontolni a biztonság biztosítását”, ha Ukrajnában választásokat tartanak, és a szavazás idején nem mérne távhatású csapásokat.
„Készek vagyunk átgondolni a választások biztonságának biztosítását. Legalább a szavazás napján tartózkodni az ország belső részébe irányuló csapásoktól” – mondta.
Putyin szerint Moszkva azt is követeli, hogy a választásokon Ukrajnában élő, de Oroszországban tartózkodó állampolgárok is leadhassák szavazataikat.
Oroszországban 5–10 millió ukrán él, és nekik joguk van szavazni Ukrajna választásain. Ha tehát választások lesznek, jogunk van követelni azokat, akik szervezik, hogy a választások lehetővé tegyék az Oroszországban élő ukránok részvételét
– állította Putyin.
A diktátor azt is kijelentette, hogy ha Ukrajna megpróbálná a választásokat arra használni, hogy megállítsa az orosz offenzívát, „az helytelen választás lenne”.
