Megválasztotta Szerbia új kormányát az ország parlamentje szerdán, az új miniszterelnök a politikai múlttal nem rendelkező Djuro Macut endokrinológus lett.
Az új kormányt a 250 fős törvényhozás 153 képviselője támogatta. A 31 miniszter közül 22 az előző, Milos Vucevic vezette kabinetnek is tagja volt.
Az új kormánytagok főként a saját területük szakértői, akik a miniszterelnökhöz hasonlóan nem rendelkeznek pártpolitikai múlttal.
Programbeszédében Djuro Macut kedden azt hangsúlyozta, hogy Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, párbeszédre van szükség, az intézményeknek működniük kell.
Az öt hónapja tartó diáktüntetésre reagálva közölte, hogy senkinek nem lehet több joga a másiknál, és senki sem korlátozhatja mások jogait, az intézményeknek működniük kell, nem szabad őket ebben akadályozni.
Djuro Macut kitért arra, hogy az egyetemistáknak vissza kell térniük a tantermekbe, és párbeszédre van szükség a hallgatók, a tanárok, az egyetemek és a kormány között.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz augusztus közepéig, miközben a belpolitikai helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, hogy az előre hozott nemzetgyűlési választásokon egyetlen politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget.
Az államfő azután írt ki előre hozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni, és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France 2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.
Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében.
A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben. A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.
Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” –, hogy a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége.
A elnöki interjú előtt egy órával, az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.
„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök. „Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – tette hozzá.
Ez egy olyan dolog, amely szokás minden európai demokráciában, és amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak – hangsúlyozta Macron.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Kétnapos vitát követően az északmacedón parlament megszavazta a Hrisztijan Mickoszki vezette konzervatív kormány kinevezését vasárnap késő este Szkopjéban.
Az új kormányra a 120 tagú képviselőház 77 politikusa szavazott igennel és 22 nemmel. A parlament ülését azonban meg kellett szakítani néhány órára, mert az ítéletidő miatt áramkimaradás volt a képviselőház épületében.
A május 8-i választást a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg, a 120 fős törvényhozásban 58 helyet szerzett. Az eddig kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) 18 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. A legnagyobb albán nemzeti kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 19, míg a másik albán koalíció, amely a VLEN (Megéri) nevet viseli, 13 parlamenti helyet szerzett. Két kisebb párt is bejutott a parlamentbe: a baloldali Levica (Baloldal) és a jobboldali A mi Macedóniánkért mozgalom (ZNAM) is hat helyet szerzett a törvényhozásban. A VMRO-DPMNE a VLEN-nel, valamint a ZNAM-mal lépett koalícióra – közölte Hrisztijan Mickoszki. A kormánykoalíciónak így 78 képviselője van a 120 tagú parlamentben. A VMRO-DPMNE korábban 2006 és 2016 között vezette az országot.
Az új kabinetnek 24 tagja és a korábbinál néggyel több, azaz 20 minisztériuma van. A kormánytagok legtöbbje (15) a VMRO-DPMNE soraiból kerül ki, míg hat minisztériumot a VLEN, kettőt pedig a ZNAM politikusa vezethet a következő négy évben.
A 2017 óta kormányzó szociáldemokraták a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták az ország nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tettek a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, a VMRO-DPMNE elnöke pedig korábban közölte, hogy a baloldali kormány megalázó kompromisszumokat között az ország szomszédaival, amire a jövőben nem lesz példa.
A 46 éves Hrisztijan Mickoszki leendő kormányának programját ismertetve elmondta: a csalódott állampolgárok a választás során kifejezték a változás iránti vágyukat, nincs lehetőség a sikertelenségre, együtt kell nagy léptekkel előre haladni, ezért az új projektek intenzív megkezdését jelentem be. A VMRO-DPMNE elnöke az adók csökkentését, a nyugdíjak és a bérek növelését, gazdasági fejlődést, a GDP 5 százalékos növekedését, valamint 2-2,5 százalékos éves inflációt jelentett be, illetve azt is, hogy a munkanélküliségi arányt 7 százalékra csökkentik. Közölte, Észak-Macedónia az európai integráció útján marad. „Folytatjuk a munkát európai uniós partnereinkkel, és összehangoljuk a külpolitikánkat az unióéval. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megvédje nemzeti integritását és szuverenitását” – húzta alá.
Hrisztijan Mickoszki tervei között a nagy infrastrukturális projektek befejezése, illetve újak megkezdése is szerepel, legfőbb célként az Ohrid és Kicsevo közötti autópálya megépítését nevezte meg. Ez a projekt évtizedek óta szerepel az egyes kormányok tervei között. Emellett további nagyberuházásokat, valamint a Salzburgot Szalonikivel összekötő európai vasúti folyosó észak-macedóniai részének kiépítését és decentralizációt, illetve az önkormányzatok fejlesztését jelentette be az új miniszterelnök.
Marija Gabriel eddigi külügyminiszter, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt tagja, korábbi európai uniós biztos hétfőn megegyezett az új kormány megalakításáról Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnökkel, miután utóbbi március 5-én lemondott posztjáról.
Rumen Radev államfő megbízta a 44 éves Gabrielt a kormányalakítással, amire a kijelölt miniszterelnöknek egy hét áll rendelkezésére.
A tavaly áprilisi választásokon győztes két legnagyobb, egyben rivális párt, a GERB és a liberális-konzervatív Folytatjuk a Változást (PP) tavaly koalíciós kormányt alakított, hogy elkerüljenek egy újabb, hatodik előrehozott választást három éven belül.
Megállapodtak, hogy Marija Gabriel az első kilenc hónapban külügyminiszterként és kormányfőhelyettesként dolgozik Nyikolaj Denkov miniszterelnök vezetése alatt, és ezt követően Denkov átadja a kormányfői tisztséget Gabrielnek a következő kilenc hónapra. Denkov kormányfőhelyettesi tisztet fog betölteni Gabriel kormányában.
„Felelősségtudattal fogadom el ezt a megbízást, mert Bulgáriának stabilitásra van szüksége” – jelentette ki Gabriel hétfőn újságírók előtt. Hozzátette, hogy a PP 24 órát kért a részletek megbeszélésére. „Remélem, hogy a következő 24 órán belül véglegesítjük a megállapodást, hiszen nincsenek nézeteltérések közöttünk az ország prioritásait illetően” – tette hozzá.
A két párt az egyezség ellenére hetek óta a miniszteri posztok elosztásán, illetve a külügyminiszter személyéről vitatkozik.
Március elején a GERB azt javasolta, hogy Gabriel miniszterelnökként tartsa meg külügyminiszteri tisztségét, és a rotáció az eddigi kilenc hónap helyett 15 havonta történjen. A tavaly áprilisi választásokon a GERB végzett az első helyen 69 mandátumot szerezve a 240 fős parlamentben, míg a PP 64 képviselőt juttatott be a törvényhozásba.
[type] => post
[excerpt] => Marija Gabriel eddigi külügyminiszter, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt tagja, korábbi európai uniós biztos hétfőn megegyezett az új kormány megalakításáról Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnökkel, miután utóbbi márc...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710844140
[modified] => 1710804916
)
[title] => Az eddigi külügyminiszter alakít új kormányt Bulgáriában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107151&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107151
[uk] => 107096
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107099
[image] => Array
(
[id] => 107099
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[original_lng] => 47630
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/3294925.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710797717:12
[_thumbnail_id] => 107099
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1505
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Tiltakozás és hangoskodás közepette tették le az esküt az újonnan megválasztott pakisztáni parlament tagjai csütörtökön – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
Mikor az új kormányt várhatóan megalakító Sebaz Saríf testvérével, Navaz Saríffal belépett az alsóházba, Imran Hán Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért (PTI) nevű pártjának törvényhozói kiabáltak és szavazattolvajoknak nevezték őket.
A Sarif testvérek eskütételekor a teremben lévők azt kiáltották; „Éljen sokáig Sarif!”.
Bilaval Bhuttó Zardárit, a Pakisztáni Néppárt fiatal elnökét hasonlóképpen köszöntötték.
Az új kormánynak olyan nehézségekkel kell majd szembenéznie, mint a fokozódó fegyveres támadások, az energiahiány, illetve a gyengülő gazdaság, ami arra késztetheti az országot, hogy újabb segélycsomagért folyamodjon a Nemzetközi Valutaalaphoz.
A PTI tagjai továbbra is kitartanak amellett, hogy a választásokat elcsalták, és emiatt szombatra országos megmozdulásokat szerveztek. A PTI törvényhozói azt ígérték, hogy a parlamenten belül és kívül is folytatni fogják a harcot a választási csalások ellen.
A választást ingatag biztonsági körülmények közepette rendezték meg.
A PTI-t a hatóságok kizárták a választásról, ezért független jelölteteket támogatott, akik a legtöbb mandátumot szerezték meg, de nem kerültek abszolút többségbe a törvényhozásban, így az országot évtizedek óta irányító két nagy párt szövetségre tudott lépni, hogy kormányt alakíthasson.
Hán jelenleg korrupciós vádak, államtitkok kiszivárogtatása és a családjogi törvények megsértése miatt 10, 14 és 7 éves börtönbüntetését tölti. Ezeken felül közel 170 másik ügy miatt indítottak ellene eljárást, melyek között erőszakos felbujtással és terrorizmussal összefüggő esetek is vannak.
Megszavazta a koszovói parlament az ország új kormányát szerdán Pristinában. Az új miniszterelnök, Avdullah Hoti a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezését ígéri.
A jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) politikusának kormányára a 120 tagú törvényhozás 61 képviselője szavazott igennel. Avdullah Hoti azt ígérte, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezése a kölcsönösség elvén alapul majd, és nem lehet területcserére, vagy határváltoztatásra számítani a két ország között.
Hoti ígéretet tett arra is, hogy megszüntetik az előző kormány által bevezetett százszázalékos vámot a Szerbiából érkező árukra, és helyrehozza a kapcsolatot Belgráddal, hogy folytatódhasson a kis balkáni állam euróatlanti integrációja.
Albin Kurti kormánya március végén, két hónappal a beiktatása után bukott el a bizalmi szavazáson, egyebek mellett a Szerbiával fenntartott viszony, másrészt a koronavírus-járvány rossz kezelése miatt.
A járvány miatt korábban nem lehetett tudni, hogy ismét előrehozott választást kell-e tartani Koszovóban, vagy anélkül is meg lehet-e szavazni az új kormányt. Miután az alkotmánybíróság múlt héti állásfoglalásában lehetővé tette az új kormány megalakítását választás nélkül, a parlament szerdán összeült, és rövid vita után meg is szavazta az új kormányt. A leváltott Albin Kurti, és pártja az Önrendelkezés utcai tiltakozásokat jelentett be.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
