Emmanuel Macron francia elnök háromnapos állami látogatást tesz Kínában, ahol arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai tűzszünet felé terelni, valamint megvitatta a kínai piacra való hozzáférést. A látogatás során Macron hangsúlyozta a békét és a gazdasági egyensúlyt, miközben igyekszik újraindítani kapcsolatait a világ második legnagyobb gazdaságával.
A pekingi találkozón, amely csütörtökön zajlott le, a két vezető elsősorban az ukrajnai helyzetről és a kereskedelmi viszonyokról tárgyalt. Macron előző nap az X platformon azt írta: A tárgyalások a kínai vezetővel a békére és a gazdasági egyensúlyra összpontosítanak, amelyekre a világnak olyannyira szüksége van.
A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína kész együtt dolgozni azért, „hogy a Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerség még stabilabbá váljon”.
Macron eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét félnek meg kell oldania a különbözőségeit.
Néha vannak eltérések, de felelősségünk, hogy legyőzzük őket a nagyobb jó érdekében – mondta Macron Hszi Csin-pingnek a találkozón.
Macron háromnapos kínai látogatása során arra törekszik, hogy Hszi Csin-pinget meggyőzze arról, támogassa Oroszországot az ukrajnai tűzszünet irányába. A francia elnök kifejtette: Kínának „döntő kapacitása van” az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások befolyásolására. A csütörtöki találkozója után pénteken találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel, majd Csengtu városába utazik egy újabb megbeszélésre Hszivel.
A látogatás napokkal azután következett be, hogy Macron Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ahol európai vezetők megvitatták egy lehetséges tűzszünet feltételeit, miközben a háború a negyedik évéhez közeledik.
Emmanuel Macron francia elnök moratóriumot javasolt az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra a következő téli időszakra, és felszólította Kínát, hogy csatlakozzon hozzá. Ezt a bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott pekingi tárgyalásai során tette.
Össze kell fognunk, hogy a lehető leggyorsabban elérjünk legalább egy tűzszünetet az infrastruktúrát célzó támadásokra vonatkozó moratórium formájában a következő télre – mondta Macron.
Macron szerint egy ilyen lépés csökkentené a civil lakosságot fenyegető kockázatokat és stabilizálná a helyzetet a hideg időszakban. Kifejezte reményét, hogy Peking támogatni fogja ezt a felhívást, és az európai országok mellett áll majd a nemzetközi jog és a stratégiai stabilitás megőrzése érdekében. Macron azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktus közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra, és hogy Peking mint jelentős globális szereplő befolyását felhasználva előmozdíthatná a fenntartható béke feltételeit az ENSZ Alapokmányával összhangban.
A török csapatok ukrajnai telepítéséről csak azután lehet tárgyalni, hogy létrejön a tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint november 25-én Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy az Ukrajnába telepítendő erőben francia, brit és török katonák is részt vehetnek. Ankara, amely a háború alatt baráti kapcsolatokat ápolt Moszkvával és Kijevvel is, hangsúlyozta, hogy csak a tűzszünet után hajlandó megvitatni egy ilyen telepítést.
„Először is tűzszüneti megállapodást kell kötni Oroszország és Ukrajna között. Ezt követően meg kell határozni a misszió kereteit egyértelmű mandátummal, valamint az egyes országok hozzájárulásának mértékét” – közölte a török védelmi minisztérium a közleményében.
A reményeink szerint hamarosan bekövetkező fegyverszünet utáni helyzetről, és azt kísérő helyes európai magatartásról egyeztettünk Lorenzo Fontanával, a római képviselőház elnökével – számolt be az MTI-nek Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, aki Matteo Salvinivel is megbeszélést folytatott Rómában szerdán.
Kövér László elmondta, hogy az olasz parlament alsóházában tett látogatása viszonzás volt Lorenzo Fontana felé, aki 2023-ban kereste fel az Országgyűlést, és 2025-ben is részt vett az európai házelnökök Budapesten tartott találkozóján.
Kövér László úgy foglalta össze a Lorenzo Fontanával tartott találkozót, hogy Európa és a Patrióták pártcsaládja közös ügyeiről volt szó, de elsőrendű témaként az ukrajnai háborút érintették.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott, hogy a háborúval kapcsolatban a római kormánykoalíció pártjai között is vannak véleménykülönbségek: a jobboldali Liga, amelynek Fontana is a politikusa, a magyar kormányhoz hasonló álláspontot képvisel, miközben a miniszterelnök Giorgia Meloni markánsabban támogatja Ukrajnát.
Kiemelte: „megítélésem szerint ez egy olyan – modern kifejezéssel – proxyháború, amelynek a legnagyobb áldozatai maguk az ukránok”.
Kövér László elmondta, hogy a képviselőház elnökével szó volt a magyar választásokról és azok esélyeiről, érintették a csehországi koalíció megalakulását, amellyel ismét erősödtek a Patrióták.
Hangoztatta, egyetértettek Lorenzo Fontanával abban, hogy az „idő nekünk dolgozik, mivel tendenciaszerűen a Patrióták erősödésére lehet számítani”.
Úgy vélte, hogy ebben a tekintetben a jövő áprilisi magyarországi választás nemcsak Magyarország jövőjére nézve lesz sorsdöntő, hanem Európa sorsát is jelentősen befolyásolja.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy folytatódjék az a kormányzás, amely az utóbbi több mint tizenöt évben nemcsak Magyarország hasznára vált, hanem Európában is jelentős változásokat indított el” – mondta Kövér László.
Dick Schoof holland miniszterelnök kijelentette, hogy továbbra is Oroszország az egyetlen fél, amely elutasítja a tűzszünetet. Elmondása szerinte Moszkva szándékosan kerüli a diplomáciai kezdeményezéseket, és folytatja az Ukrajna elleni támadásokat, jelentette be az „elszántak koalíciójának” ülésén október 24-én pénteken.
Ki akadályozza a tűzszünetet Ukrajnában?
„Oroszország megkerüli az összes békekezdeményezést, és továbbra is csapásokat mér Ukrajnára. Az egyetlen módja annak, hogy meggyőzzük Putyint, hogy üljön le az asztalhoz komoly tárgyalások céljából, az az, hogy fokozzuk a nyomást Oroszországra és megerősítjük Ukrajna támogatását”, hangsúlyozta Schoof.
Megjegyezte, hogy Európa, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már megszigorította a szankciókat ezen a héten, de a Lukoil és a Rosznyeft elleni korlátozások kiterjesztésére, valamint az Északi-tengeren működő árnyékflotta tevékenysége feletti ellenőrzés megerősítésére szólított fel.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta az Ukrajna számára nyújtott katonai és energetikai segítség fontosságát, különösen a téli időszak közeledtével.
„Aggódunk az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt. Hollandia növelni fogja támogatását, különösen az energiaszektorban, és felszólítja minden partnerét, hogy tegyen ugyanígy”, tette hozzá.
Annak ellenére, hogy egyes nyugati médiumok már nyáron jósolgatták az Ukrajna és Oroszország közötti esetleges fegyverszünetet, ami a kulcsfontosságú feltételek hiánya miatt nem történt meg – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője az Il Foglio című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov megerősítette, hogy a fegyverszünet lehetősége fennáll, de ez csak akkor lehetséges, ha a tényezők egybeesnek: Ukrajnában, Oroszországon belül, a globális döntéseket befolyásoló szövetséges országokban.
„Csak ezen elemek pontos kombinációja a tervezett pillanatban fog eredményt hozni. Ellenkező esetben a háború folytatódni fog” – hangsúlyozta a HUR vezetője. Budanov ugyanakkor kerülte a Donald Trump amerikai elnök ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos álláspontjára vonatkozó kérdéseket. Szerinte az Egyesült Államok számára Oroszország és Kína világhatalmak. „Oroszország gazdasági szempontból nulla, de van katonai ereje. Kína egyszerre gazdasági és katonai hatalom” – mondta Kirilo Budanov.
A mai nap az orosz zsoldosok kétszer is megszegték a tűzszünetet, és ellenséges drón repült át a demarkációs vonalon, tájékoztatott az Egyesült Erők Műveletének parancsnoksága.
Többek között Vogyane közelében a megszállók automata gránátvetőkből, valamint kézifegyverekből lőtték az ukrán állásokat.
A Luhanszki régióban egy Orlan–10 típusú ellenséges drónt észleltek, amint átrepült a demarkációs vonalon.
Az ukrán fegyveres erők katonái között nincsenek veszteségek.
A tűzszünet és a demarkációs vonal ellenőrzéséért, és koordinációjáért felelős Közös központ Ukrán oldala tájékoztatta az EBESZ-misszió képviselőit az orosz megszálló erők által elkövetett jogsértések tényéről.
Ukrajna kész bármilyen formátumú tárgyalásra, a prioritás továbbra is az igazságos és tartós béke elérése, amihez fokozni kell a nyomást az agresszorra – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Lehetséges a tűzszünet. Azt hiszem, mindannyian tűzszünetet akarunk, de nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra a tűzszünet érdekében.” Megjegyezte, hogy Ukrajna bármilyen formátumú „tűzszüneti” tárgyalásokra kész.
Az elnök szerint a tárgyalások feltételei a legfontosabbak: a prioritás továbbra is az igazságos és tartós béke elérése. „A tárgyalások fontossága abban rejlik, hogy igazságos és tartós békére van szükségünk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Pakisztán és Afganisztán vasárnap azonnali tűzszünetről állapodott meg a Katarban folytatott tárgyalásokat követően, amelyek célja az volt, hogy tartós békét teremtsenek a két ország határán, miután az ott történt összecsapások több tucat halálos áldozatot követeltek.
A szombaton Dohában megkezdett tárgyalások során „a két fél megállapodott az azonnali tűzszünetről és olyan mechanizmusok bevezetéséről, amelyekkel megerősíthető a tartós béke és stabilitás” – számolt be vasárnap a katari külügyminisztérium az X közösségi oldalon ismertetett közleményében.
A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de „a következő napokban további megbeszélésekre kerül sor” az afgán és pakisztáni vezetők között a megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében – közölte Doha, amely „fontos lépésnek” nevezte a fejleményt.
A dohai tárgyalásokon részt vevő Havadzsa Mohammad Ászif pakisztáni védelmi miniszter az X-en megerősítette, hogy tűzszüneti megállapodás született, és kijelentette, hogy a két fél október 25-én Isztambulban újra találkozik.
Mély hálánkat fejezzük ki a két testvérországnak, Katarnak és Törökországnak, amelyek közvetítőként léptek fel – tette hozzá.
Kabul péntek este azzal vádolta meg szomszédját, hogy megsértette a fegyverszünetet, miután légitámadásokban legalább tíz civil, köztük két gyermek és három krikettjátékos halt meg az ország keleti részén fekvő Paktika tartományban.
Pakisztáni biztonsági források megerősítették, hogy „precíziós légitámadásokat hajtottak végre afgán területen” egy fegyveres szervezet ellen.
A tálib kormány fenntartja magának a válaszadás jogát – biztosította szóvivője, Zabihullah Mudzsahid –, de a tárgyalócsoport iránti tiszteletből az afgán erőknek tartózkodniuk kell minden új akciótól – hangoztatta.
A korábban, szerdán bejelentett tűzszünetről Iszlámábád azt állította, hogy 48 óráig kell meg tartani annak hatályát, de Afganisztán úgy vélte, hogy addig lesz érvényben, amíg a másik fél meg nem szegi.
Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy Oroszországnak a jelenlegi keleti offenzívája lehet az utolsó jelentős katonai művelete, jövőre beáll a béke – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy Zelenszkij ezt a véleményt a Nép Szolgája párt parlamenti képviselőivel tartott zárt ülésen fejtette ki. Arra célzott, hogy az orosz offenzíva keleten, amely jelenleg fokozódik, Oroszország utolsó jelentős szárazföldi offenzívája lesz a háborúban.
Ukrajna kemény téllel néz szembe, mivel egyre súlyosbodnak az oroszok energetikai infrastruktúra elleni támadásai. Az elnök azonban azt mondta a törvényhozóknak, hogy valódi lehetőségre számít a tűzszünet elérésére, bár ez nem lesz könnyű.
Sokkal nagyobb gazdasági és katonai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy békekötésre kényszerítsék. Vlagyimir Putyin orosz diktátornak meg kell értenie, hogy a tárgyalások az egyetlen logikus kimenetel, mivel a háború folytatása kivérezteti Oroszországot anélkül, hogy bármilyen jelentős előnnyel járna.
Donald Trump amerikai elnök alig várja, hogy leállítsa az ukrajnai háborút, hogy számíthasson a jövő évi Nobel-békedíjra – írta a Politico. Pontosan erre játszik Ukrajna is: egy magas rangú ukrán küldöttség tárgyalásokat folytat Washingtonban az energiaszektor helyreállításának támogatásáról és Oroszország békekötésre kényszerítéséről.
Zelenszkij elnök október 17-én Washingtonba látogat, és ott személyesen is találkozik Trumppal. A kiadvány hozzátette, hogy az ukránok ezért úgy vélik, hogy a helyzet most a javukra fordulhat.
Október 10-én, pénteken, 12:00 órakor hatályba lépett az Izrael és a palesztin Hamász csoport közötti háború befejezéséről szóló megállapodás, közölték az Izraeli Védelmi Erők.
„12:00 órakor az izraeli védelmi erők megkezdték a csapatok állomásoztatását a frissített telepítési vonalak mentén, a tűzszüneti megállapodás és a túszok visszaszolgáltatásának előkészítéseként. A Déli Parancsnokság izraeli védelmi erői csapatokat telepítettek a térségbe, és folytatják minden közvetlen fenyegetés felszámolását” – közölte az izraeli védelmi erő.
A CNN arról számolt be, hogy az izraeli kormány jóváhagyta a Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszüneti határozatot, amely a Gázában fogva tartott összes izraeli túsz szabadon bocsátásához vezet.
Ez azt jelenti, hogy a tűzszünet azonnal hatályba lép – közölte két névtelenül nyilatkozó izraeli tisztviselő. Az azonban nem egyértelmű, hogy az izraeli miniszterelnöki hivatal elrendelte-e az izraeli védelmi erők számára a tűzszünetet.
Korábban izraeli tankok tüzet nyitottak a Gázai övezet egy részén. Legalább 30 ember halt meg az enklávéban a megállapodás tegnapi bejelentése óta – közölte egy palesztin egészségügyi tisztviselő.
Az Egyesült Államok 200 katonát küld a terv teljesítésének ellenőrzésére, közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő. A csapatok Egyiptom, Katar, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek katonáihoz fognak csatlakozni.
„Egyetlen amerikai hadosztály sem szándékozik belépni Gázába” – mondta egy másik tisztviselő.
A tisztviselő elmondása szerint Trump személyesen biztosította tárgyalópartnereit arról, hogy elkötelezett a Gázára vonatkozó tervének garantálása mellett. Magas rangú amerikai tisztviselők elismerték, hogy a megállapodás továbbra is törékeny, és a terv még mindig kudarcba fulladhat a Hamász és Izrael közötti kölcsönös bizalmatlanság miatt.
Trump megbízta Steve Witkoff különmegbízottat és Jared Kushnert, az elnök vejét, hogy véglegesítsék a gázai megállapodást, mielőtt Egyiptomba utaznának, közölték magas rangú amerikai tisztviselők. A főtárgyaló felek Sarm es-Sejkbe utaztak, amint úgy érezték, hogy a Hamász készen áll a megállapodás véglegesítésére. Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú tisztviselője kijelentette, a túszok szabadon bocsátásához „hivatalos nyilatkozatra” van szükség a gázai háború befejezéséről.
Egy izraeli forrás adatai szerint folyamatban vannak a tárgyalások a megállapodás keretében szabadon bocsátandó palesztin foglyok listájáról. Trump kijelentette, hogy a fennmaradó túszokat a jövő hét hétfőn vagy kedden szabadon engedik Gázából, és hogy továbbra is tervezi, hogy ellátogat a régióba. Optimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy minden fennálló kérdés megoldódik, annak ellenére, hogy nem volt hajlandó állást foglalni egy lehetséges palesztin állammal kapcsolatban, és elismerte, hogy a Hamász talán nem lesz képes az összes halott túsz holttestét biztosítani.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy Khalil al-Hayya egy televíziós beszédben bejelentette a „háború végét” és a „tartós tűzszünet” kezdetét a Gázai övezetben.
„A megállapodás részeként Izrael szabadon engedi az összes fogvatartott palesztin nőt és gyermeket. A csoport biztosítékot kapott az Egyesült Államoktól, arab közvetítőktől és Törökországtól, hogy a gázai háborúnak végleg vége”, jelentette ki.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
