A 34. alkalommal megrendezett idei Tusványos ismét fontos találkozási pontot jelentett a magyar nemzetpolitika szereplői számára. A Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! című panelbeszélgetésen a Kárpát-medencei és nyugati diaszpórában működő jelentős magyar szervezetek vezetői, valamint a magyar kormány képviselői osztották meg gondolataikat az elmúlt év kihívásairól és a jövő teendőiről. Cikkünkben Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének gondolatait olvashatják.
A háború alapjaiban változtatta meg Ukrajna társadalmi berendezkedését. A Szovjetunió szétesése után Ukrajnában oligarchikus társadalmi rendszer alakult ki. Különböző gazdasági-politikai csoportosulások harcoltak egymással a politikai hatalomért, az elnöki posztért, a parlamenti többségért. Ez egyfajta áldemokrácia volt, ami azon a közmegegyezésen alapult, hogy a többség elnézte az elit korrupt játékait, az elit pedig korlátozottan szólt bele a lakosság dolgaiba, „hagyta élni”.
A 2014-es Majdan, a fegyveres konfliktus a Donbászban, majd Oroszország támadása megváltoztatta a rendszert. Kialakult egy egyfajta neofeudális társadalom, amely a XVll. századi kozák társadalommal mutat hasonlóságot. Az ország élén álló „hetman” és a felső bürokrácia tevékenységét alig korlátozza valami. Az hivatalnokok, az erőszakszervezetek tagjai, a tisztikar, a mágnások alkotják a privilégiumokkal rendelkező nemességet. A lakosság többségének jogai korlátozottak, ők adóznak, őket hurcolják a frontra. Emellett jelentős a külföldi befolyás, és az ezt képviselő komprádor réteg
A népességfogyás Ukrajnában drámai méreteket ölt, a demográfiai hanyatlás szinte példátlan. 2001 óta nem történt hivatalos népszámlálás, így pontos adat nincs, de az biztos, hogy míg 1991-ben az ország lakossága még 52 millió fő volt, ma már 30 millió alá csökkent. A népesség összetétele is riasztó: túlnyomórészt idősek alkotják, és a férfiak várható élettartama nem éri el a 57,3 évet. Ennek okai között szerepelnek a betegségek, a fronton történő veszteségek, valamint a lakosság tömeges kivándorlása.
Fontos szót ejteni Ukrajna ipari hátterének leépüléséről is. Az országban zajló deindusztrializáció következtében egyre súlyosabbá válik az elszegényedés, mivel a harcok éppen azokon a területeken zajlanak, amelyek korábban az ország ipari termelésének gerincét képezték. Emellett megfigyelhető egy harmadik, szintén aggasztó jelenség: a társadalmi és szellemi degradáció. Ez abban nyilvánul meg, hogy különféle törvények akadályozzák az oktatás és a tudományos élet fejlődését, gátat szabva az értelmiség utánpótlásának, ami az ország oktatási, tudományos, életének, egészségügyi, szociális rendszerének, infrastruktúrájának leépülését jelenti.
Ebben a mind kevésbé barátságos közegben kell helytállnia a kárpátaljai magyarságnak. Az ukrán sajtóban közel egy évtizede rendszeresen jelennek meg ellenséges hangvételű cikkek velünk szemben. Számunkra ez nem újdonság – 2014 óta tart ez a folyamat. Ismerős már az is, hogy különböző megmozdulások során erőszakos tüntetéseket tartanak a magyarlakta városokban, vagy hogy szándékos rongálások történnek. A magyarság esetében ehhez még hozzájárul nyelvi oktatási jogainak korlátozása, szülőföldje etnikai viszonyainak megváltozása, a magyarellenes propaganda.
Elgondolkodtató, hogy a közvélemény-kutatások szerint Magyarország – az oroszok után – a második leginkább elutasított ország az ukrán társadalom körében, és mi, magyarok, a második leginkább elutasított nemzet vagyunk. Pedig a rendszerváltás után Magyarország ismerte el elsőként Ukrajna függetlenségét, és az uniós országok közül talán a leghatározottabban állt ki Ukrajna vízummentessége mellett. Mindezek feledésbe merültek, helyüket pedig Magyarország-ellenes propaganda vette át.
A kárpátaljai magyarság számára jelenleg a túlélés a cél. Ennek érdekében a közösség igyekszik megtenni, amit lehet és kell. Egyetlen magyar iskola sem zárta be kapuit, és tovább folyik az oktatás. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemi rangra emelkedik. Egyházaink, közintézményeink és magyar nyelvű sajtónk is működnek. A korábbi dicső nevét bár elhagyni kényszerült a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de szellemisége és előadásainak minősége mit sem kopott azóta sem, hogy átkeresztelték Kárpátalja Megyei Magyar Drámai Színházra. Színészeink és a munkatársak folyamatosan magas szintű előadásokkal lepik meg a környék színházkedvelőit. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak a kitartó szolidaritásért és támogatásért. „Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként. Nem lesz könnyű, de hiszem, hogy mi, kárpátaljai magyarok képesek vagyunk rá. Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként” – fogalmazott Brenzovics László.
Munkaebéden tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A megbeszélésen az aktuális nemzetstratégai ügyeket tekintették át Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke, valamint a kárpátaljai származású Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő részvételével – ismertette Havasi Bertalan.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Július 22-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a határon túli magyarok helyzetéről és a magyar közösségek jövőjéről értekeztek Tusnádfürdőn. „A kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben a határon túli nemzetrészek közül” – emelte ki a fórumon Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus szerint alapvető érdek, hogy a háború mielőbb véget érjen, s ezáltal a kárpátaljai magyar családok újra visszatérhetnek majd szülőföldjükre. A magyar kormány által elkezdett gazdaságfejlesztési és más programok további folytatására mindehhez elengedhetetlenül szükség van.
Fotó: Bocskor László
A képviselő szerint Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Szerinte az orosz agresszió mindent megváltoztatott a közösség életében. „Bízunk benne, hogy elmondhatjuk majd: Kárpátalja a híd szerepét tölti be a többségi nemzet és a kisebbségek között. Számos etnikai alapú provokációt próbálnak egyesek gerjeszteni, a KMKSZ azon dolgozik, hogy ez ne történjen meg” – mondta el Bocskor Andrea. Szerinte azzal, hogy Ukrajna megkapta az európai uniós tagjelölti státuszt, lehetőség nyílik a kisebbségek számára is arra, hogy a nemzetközi porondon is képviseljék maguk. Hozzátette: a politikai párbeszéd a legfontosabb mind az ukrán kormányzattal, mind az Európai Unióval és egymás között is. Hangsúlyozta: a legfontosabb cél az, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban megmaradhasson szülőföldjén.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kárpátalját illetően megjegyezte: jelenleg az a legfontosabb a nemzet számára, hogy a kárpátaljai magyarságot a fizikai létében tudjuk megőrizni. Mint mondta, az elmúlt közel tíz évben folyamatosan elhangzik, hogy a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a nemzetrészek közül. Azonban ez most még inkább igaz február 24-e óta, most a tét az, hogy megtudjuk-e a szülőföldjén őrizni ezt a nemzeti közösséget. Mint fogalmazott, az elmúlt hónapokban a határon túli magyar pártelnökök is egy testként, együttesen álltak fel a Híd Kárpátaljáért humanitárius segélyprogramban. Mindez azt tükrözi, hogy a nemzet egésze számára fontos a kárpátaljai magyarok sorsa. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a nemzetpolitikában a forrásokat úgy csoportosították át, hogy azokkal a kárpátaljai magyarságot tudják támogatni. „Arra kell törekednünk, hogy Magyarország és a magyar nemzet egésze kimaradjon a háborúból” – hangsúlyozta Potápi.
Fotó: Bocskor László
A beszélgetés során a határon túli magyar nemzetrészek pártelnökei beszámoltak az elmúlt három év kihívásairól, valamint a közösségekben elért fejlődésekről. A politikusok egyetértettek abban, hogy közösen kell keresni a felmerülő problémákra a megoldást, és egymás jó gyakorlataiból merítve kell segíteni a helyi közösségeket. S mint mondták, ki-ki lehetőségéhez mérten próbál segíteni a most legnehezebb helyzetben lévő nemzetrészen, a kárpátaljai magyarságon, s ezáltal a háború sújtotta területekről érkező több százezer menekülten is.
A háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie – jelentette ki a magyar kormányfő szombaton Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványoson).
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor előadásában kifejtette: a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb. Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (a színpadon háttal, k) előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (j) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (b). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon.
Nem lesz orosz-ukrán béketárgyalás – jelentette ki a miniszterelnök. A háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni, amíg ez nem történik meg, nem lesz béke sem. „Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni” – magyarázta. Hozzátette: ezért „az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie – jelentette ki a magyar kormányfő szombaton ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1658591460
[modified] => 1658592630
)
[title] => Orbán Viktor: A béke az egyetlen megoldás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=54056&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54056
[uk] => 54062
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 54057
[image] => Array
(
[id] => 54057
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-scaled.jpg
[original_lng] => 298437
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/download-34-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658582174:2
[views_count] => 3284
[_thumbnail_id] => 54057
[_edit_last] => 5
[_oembed_a66322e8ff3246a59b6a24af96faa93d] =>
[_oembed_time_a66322e8ff3246a59b6a24af96faa93d] => 1658580651
[_oembed_a0fe81d44aab34ea71736e1c3fa500e3] =>
[_oembed_time_a0fe81d44aab34ea71736e1c3fa500e3] => 1658580651
[_oembed_7018c8b49738a34d12d4a79760882e71] =>
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A határon túli magyarok helyzetéről, az EU és a magyarság jövőjéről szóltak előadások pénteken Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos).
A határon túli magyar vezetők hagyományos fórumán Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője elmondta: Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Úgy vélte, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre.
Balról jobbra: Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke, Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az elnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter és Zsigmond Barna Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium határon túli magyar közösségek hatékony támogatásáért felelős miniszteri biztosa. Fotó: MTI/Veres Nándor
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke pozitív fejleményként említette meg, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. Reményét fejezte ki, hogy az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lesz a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Benes-dekrétumok ügyét is felvetheti.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három évben mind Szerbián belül, mind államközi szinten kiválóan alakultak a magyar-szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter az erdélyi magyarság sikereként említette, hogy a 2020-as választások során sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, és a szövetség fontos tisztségeket kapott a bukaresti kormányban.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket.
A magyar kormány diaszpórát célzó programjairól külön beszélgetés szólt a Tusványoson. Ezen Szilágyi Péter helyettes államtitkár elmondta: Magyarország az éves költségvetése egy-másfél százalékát fordítja nemzetpolitikára. Ennek az összegnek csupán egy százaléka jut a diaszpórának, de mégis jól látható eredményeket lehetett elérni.
David Lloyd Dusenbury filozófus, író, a Danube Institute kutatói ösztöndíjasa (b1), Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke (b2), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3), Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (j3), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértõ (j1) Fotó: MTI/Veres Nándor
Egy Európa jövőjét taglaló beszélgetésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció „katedrálisát”.
Úgy vélte: nem lesz sikeres az a nyugati törekvés, hogy a vallást „szabadidős magántevékenységgé” formálja, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz.
Egy másik beszélgetésen Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.
„Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik, és az „érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész EU-s intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke (b), Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke (b2), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter (b3), Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke (j3), Káel Csaba filmügyi kormánybiztos (j2) és Dobos Gábor, a Fidesz Külügyi Kabinetjének a külügyi tanácsadója a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen. Fotó: MTI/Veres Nándor
A pódiumbeszélgetés másik meghívottja, Kelemen Hunor úgy vélte: az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. Úgy vélte: az EU megújulása azonban nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre. Ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie, és az őshonos nemzeti kisebbségek számára is perspektívát kell nyitnia – vélte az erdélyi magyar politikus.
A Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni. A „jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás. „A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük” – közölte a miniszter.
A várható gazdasági recesszióról, a mezőgazdasági önellátás fontosságáról, a kisebbségi jogok kérdésköréről tartottak előadásokat a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadói Tusnádfürdőn csütörtökön.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Varga Mihály pénzügyminiszter a nyitóelőadáson azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót lényegében saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Kifejtette: az infláció növekedése, az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország. Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.
A magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, a jövő évi költségvetésben elfogadott honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország stabilitását szolgálja: előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – fogalmazott Varga Mihály.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos Tusnádfürdőn bejelentette, hogy a lakosság számára az átlagos fogyasztás felett is a valós piaci árnál alacsonyabb árakat állapítottak meg a villany- és gázfogyasztásra.
A mezőgazdasági témájú előadások között az önellátás fontosságát hangsúlyozták a meghívott előadók. Az agrárminiszter Magyarország „élelmiszer-szuverenitása” mellett érvelt, szavai szerint az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz.
A magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait – fogalmazott Nagy István.
Elmondta, hogy az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható recesszióra, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben.
A magyar agrárgazdaság hangsúlyos ágazatának nevezte az élelmiszeripart az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Nobilis Márton előadásában emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett.
Az államtitkár elmondta, hogy az orosz–ukrán háború miatt kiemelten is fontos az önellátás, Magyarország pedig az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást.
Fotó: facebook.com/tusvanyos
A kisebbségi jogokkal és ezek alkalmazási gyakorlatával foglalkozó pódiumbeszélgetésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott arról beszélt, gyakran szembesülnek azzal, hogy erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarok nem ismerik eléggé a jogaikat, ezért nem élnek velük. Ezért a nemzetpolitikai kutatóintézettel együtt egy sorozatot jelentetnek meg, amelyben egyelőre a romániai, a szlovákiai és az ukrán jogszabályoknak egyfajta kézikönyvét adták ki.
Az erdélyi magyar pártok szintén kisebbségi témákkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén élénk vita bontakozott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai között. Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke úgy vélte: új törvénytervezetet kell készíteni, melyet az erdélyi magyar pártok és a magyar társadalom egészének a támogatását élvezi, és amelyik a kulturális autonómia mellett a területi autonómia csíráit is tartalmazza.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke viszont azt tartotta célszerűnek, hogy a Tariceanu kormány által közel két évtizede benyújtott tervezetet javítsák ki és fogadtassák el a parlamentben, az RMDSZ parlamenti képviselőin keresztül pedig a két kisebb magyar párt, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is beleszólhat a vitába.
A közéleti témájú előadások között a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett beszélgetésen elhangzott: jobbak a lelkiegészség-mutatói azoknak, akik harmonikus családban, házasságban élnek, gyermeket nevelnek. A szervezet 2021 nyarán hétezer ember megkeresésével hatodik alkalommal végezték el a magyarok lelkiállapotát vizsgáló kutatásukat, amelyben az egészséget, a boldogságot, a jólétet, a depressziós és stresszmutatókat vizsgálták.
Az ukrajnai háború hatásait, Európa jövőjét és a magyar nemzetpolitika eredményeit elemezték szerdán Tusnádfürdőn a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) hivatalos megnyitójának és több pódiumbeszélgetésének előadói.
Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselője, Ludovic Orban volt román miniszterelnök, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője (b-j) az Európa jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 20-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
Az Európa jövőjéről rendezett fórumon Gulyás Gergely leszögezte: Magyarország fontosnak tartja az Európai Unió egységének megőrzését, ugyanakkor téves döntésnek tartja, hogy az Európai Unió az energiára is kiterjesztette az Oroszországgal szembeni szankciókat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európa jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, de a háború következményei miatt elveszítheti versenyképességét, a szankciók kiterjesztése az energiára ugyanis egyáltalán nem, vagy alig fáj Oroszországnak, Európa gazdaságát azonban rövid távon térdre kényszerítheti.
Az EU az újjáépítésben is segítséget ígért Ukrajnának, de ha az energiaválsággal szétveri a gazdaságot és politikai instabilitást idéz elő, nem lesz olyan állapotban, hogy bárkinek segíteni tudjon – mutatott rá a miniszter.
Schiffer András ügyvéd úgy vélekedett: Európa nem lehet játékszere sem a tengeren túli nagyvállalati érdekeknek, sem Moszkva birodalomépítő érdekeinek, Közép-Európa országainak össze kell fogniuk és óvakodniuk kell attól, hogy egymás ellen fordítsák őket.
A szakmai közéleti programok szerdai megnyitóján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára leszögezte: a magyarok számára nincs más alternatíva, mint a béke, a nemzet legfőbb kívánsága az, amit Zrínyi Miklós úgy fogalmazott meg, hogy „Ne bántsd a magyart”.
„Semmi más kívánságunk nekünk 2022-ben nem lehet, csak azt kérni, hogy sehol, sehol a világon ne bántsák a magyart. Ne bántsák itt, a Kárpát-medencében, ne bántsák Ukrajnában, Kárpátalján. Mondjuk ki végre: mi, magyarok, csak a béke mellett tesszük le a voksunkat, csak a békében vagyunk érdekeltek” – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere (b1), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b2), Popa Ilona, erdélyi főszervező (k), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, (j2), Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke (j1) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 20-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
Potápi Árpád János egy későbbi, a Cselekvő nemzet tematikus évről szervezett pódiumbeszélgetésen rámutatott: az ukrajnai háború körülményei között a nemzetpolitikában most nem az új fejlesztési irányokról, hanem az eddig elért eredmények megőrzéséről kell gondolkodni. Mint elmondta: az elmúlt időszakban a nemzetpolitikában Tusványostól Tusványosig számolták az éveket, és a szabadegyetemen folytatott tanácskozások irányt szabtak, de amióta a világ belecsúszott a háborúba nem az a cél, hogy meghatározzák a következő évek fejlesztési irányait, hanem hogy miként tudják a közösségeket, a kiépített intézményrendszert megőrizni, a megkezdett projekteket befejezni.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Tusványos egyik alapítója a háború és Közép- és Kelet-Európa viszonyáról tartott beszélgetésen azt mondta: az Európai Unió minden jel szerint rendkívül komoly vesztese az Ukrajnában zajló háborúnak. Az Európa feje fölött gyülekező sötét fellegek – az euróárfolyam, az infláció, az energiaárak emelkedése – közepette szerinte Közép-Európa országai – benne például a magyar–lengyel kapcsolatok is – nagyon komoly szakítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erősek maradni, ha együttműködnek, és közösen képviselik érdekeiket.
A Tusványoson külön pódiumbeszélgetést is szenteltek a lengyel–magyar barátságnak. A rendezvény résztvevőinek az volt a véleményük: az ukrajnai háború ugyan próbára tette Magyarország és Lengyelország kapcsolatait, de nincsen stratégiai ellentét a két ország között.
Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója (b1), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b2), John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke (k), Jerzy Snopek, Lengyelország volt budapesti nagykövete, (j2), Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakció-vezetője (j1) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 20-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
Jerzy Snopek, Lengyelország korábbi budapesti nagykövete úgy vélte: a lengyel–magyar barátság olyan régi és olyan mély társadalmi beágyazottságú, hogy mindenféle politikai konjunktúra fölött áll. Szerinte a két ország stratégiai céljai között sincsenek különbözőségek.
A Tusványos szakmai, közéleti programjainak nyitónapján a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) támogatásával működő Kárpát-haza Vándorbölcső Programot ismertették a székelyföldi szervezők és olyan nagycsaládosok, akik már haszonélvezői voltak a programnak. A táborban adtak át egy vándorbölcsőt egy ötödik gyermekét váró csíkcsekefalvi családnak.
A „Van, ami örök” mottóval megszervezett 31. Tusványoson a hét végéig több mint négyszáz közéleti és kulturális rendezvény várja az érdeklődőket.
Az Európai Unió minden jel szerint rendkívül komoly vesztese az Ukrajnában zajló háborúnak – jelentette ki a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén szerdán Tusnádfürdőn.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Németh Zsolt a háború és Közép-Kelet-Európa viszonyáról tartott beszélgetésen azt mondta, Európa feje fölött az euróárfolyam, az infláció és az energiaárak emelkedése szempontjából „nagyon sűrű fellegek” gyülekeznek, ehhez társul a nemzetközi diplomáciában tapasztalható káosz.
Ebben a helyzetben Közép-Európa országai – benne például a magyar–lengyel kapcsolatok is – nagyon komoly szakítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erősek maradni, ha együttműködnek és közösen képviselik érdekeiket – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Németh Zsolt előadásában kitért a média szerepére a közép-európai egység megőrzésében és a fegyverszállítások ügyére, illetve a szankciók kérdéskörére is. Kifejtette, hogy a manapság „a hibrid hadviselés részeként működő” média több felületen támadást indított a magyar–lengyel barátság ellen; szavai szerint Lengyelország vonatkozásában egyfajta „Amerika-barátság” sztereotípiája figyelhető meg a magyar médiában, ennek ellenpéldája, a magyar „oroszbarátság” pedig a lengyel sajtóban jelent meg.
Mindkét országban szabad a média, szabadabb, mint sok nyugat-európai országban, ugyanakkor a nem megfelelő viszony esetén nagyon be tudja korlátozni egy országnak a politikai mozgásterét – figyelmeztetett.
A fegyverszállításokkal kapcsolatban Németh Zsolt egyértelműsítette, hogy Magyarország és Lengyelország ebben a kérdésben két szélső álláspontot képvisel. A lengyelek az áldozatot, Ukrajnát segítik fegyverekkel, míg Magyarország – Kárpátalja békéjének megőrzése érdekében – az aktív békepolitikát szorgalmazza – hangoztatta.
Megjegyezte, ugyanez a két szélső pólus figyelhető meg a szankciókat érintően is, a magyar fél szerint a korlátozások csak hosszú távon hatnak, eredményük csak hónapok, esetleg évek múlva mutatkozik meg, holott a háború hatásai már most érezhetőek az egész kontinensen.
A két, egymástól eltérő álláspont ellenére lényegében csak politikai „eszközvitákat” folytatunk, a stratégiai célokat és Közép-Európa haladási irányát tekintve nincs vita Magyarország és Lengyelország között – vélekedett a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolt megerősítette, a közös cél egy független, az Európai Unióhoz tartozó Ukrajna megteremtése, amely integrálódik a térség működésébe.
Ehhez azonban béke kell, ezért szükséges a minél gyorsabb békekötés, fegyverszüneti megállapodás a háborús felek között – hívta fel a figyelmet. Németh Zsolt szerint a két ország vitás kérdéseit tisztázni kell, amiben egyetértenek, abban össze kell fogniuk, a véleménykülönbség esetén pedig fontos, hogy ne akadályozzák, hanem segítsék egymást a saját érdekek mentén történő politizálásban.
Hangsúlyozta, Közép-Európát nem temetheti és nem is fogja maga alá temetni ez a háború, mint ahogyan a magyar–lengyel barátságot sem, utóbbiban viszont „komoly odafigyelésre” van szükség. Németh Zsolt összegzésében arra hívta fel a figyelmet, a két ország kapcsolataiban egyértelművé kell tenni az „eszköz- és a célviták” közötti különbséget, és a célokban kell megtalálni az egységet.
Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója (b1), Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b2), John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke (k), Jerzy Snopek, Lengyelország volt budapesti nagykövete, (j2), Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője (j1) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2022. július 20-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
A pódiumbeszélgetésen Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója a magyar–lengyel kapcsolatok múltjáról és jelentőségéről, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az orosz–ukrán háború eddigi fejleményéiről, míg Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet az ukrán háborúval kapcsolatos lengyel álláspontról tartott előadást.
