Aleksandar Vučić szerb elnök arról beszélt, hogy nem kívánja „lerövidíteni” a mandátumát értelmetlen megfogalmazással, ahogyan azt egykor Boris Tadić tette, mert szerinte „vagy lemond az ember, vagy kitölti a mandátumát” – számolt be a Magyar Szó.
„Tehát lehetséges, hogy hamarosan lemondok” – mondta Vučić újságíróknak Pekingben, kínai látogatásának kezdetén.
Az államfő szerint az egyes összejövetelek – utalva a szombati belgrádi megmozdulásra a Slavija tér környékén – nem zavarhatják meg a közéletet, különösen akkor, ha „nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek, és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan”. A szervezőket emellett a rendezvény utáni incidensek miatt bírálta.
Kijelentette, hogy három szolgálat is készített becslést a résztvevők számáról, amely 30 500 és 34 300 között mozgott. Elmondása szerint a legmagasabb becslést vették alapul, ugyanakkor a pontos adatok szerint valamivel kevesebb mint 34 ezren voltak jelen.
Szerbiában 2024 ősze óta zajlanak nagy tömegtüntetések, miután az újvidéki vasútállomás frissen felújított védőtetője beomlott és 15 ember halálát okozta. A közvélemény és az ellenzék a kormányzati korrupciót okolja a tragédiáért.
A szerb elnök eddig ellenállt a lemondásra való felszólításoknak.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az ország ellenségeinek nevezte az olimpia ellen tüntetőket, miután szombaton Milánóban demonstrálók csaptak össze a rendőrökkel, és szabotázsakciókkal akadályozták a vonatközlekedést.
Az olasz kormányfő az Instagramon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: miközben sokan azon dolgoznak, hogy az olimpia sikeres legyen és pozitív képet mutasson Olaszországról, vannak, akik szerinte kifejezetten az ország ellen lépnek fel.
Mint fogalmazott: „Közben ott vannak azok, akik Olaszország és az olaszok ellenségei, tüntetnek az olimpia ellen és azon vannak, hogy ilyen képeket mutassanak az országról. Miután mások vasúti kábeleket vágtak át, hogy megakasszák a közlekedést.”
Szombaton több ezren tüntettek Milánóban az olimpia ellen, amely az egyik fő helyszíne a rendezvénynek. A demonstráció során egy körülbelül százfős csoport kivált a tömegből, és tűzijátékokat, füstbombákat, valamint üvegeket dobálva összecsapott a rendőrökkel.
Spanyolország, Finnország, Belgium és a Cseh Köztársaság is beidézte iráni nagykövetét Teherán a tüntetőkkel szembeni kemény fellépése, valamint az iráni rezsimmel szembeni fokozódó uniós szankciók miatt – írta a Jevropejszka Pravda az Euractivra hivatkozva.
A diplomáciai lépésekre az iráni kormányellenes tüntetések közepette került sor, amelyeket a teheráni hatóságok tömeges fellépéssel fogadtak, és amelyek emberi jogi csoportok adatai szerint több száz tüntető meggyilkolásához vezettek.
„Határozott elutasításunkat és elítélésünket szeretnénk kifejezni az Iránban történtekkel szemben” – mondta José Manuel Álvarez spanyol külügyminiszter.
Álvarez elmondta, hogy tárgyalásokat folytat iráni kollégájával, hogy sürgesse Teheránt a békés tüntetések és a szólásszabadság tiszteletben tartására, az internet-hozzáférés visszaállítására, az önkényes letartóztatások megszüntetésére és a „párbeszédhez és tárgyalásokhoz” való visszatérésre.
Madrid lépése Elina Valtonen finn külügyminiszter keddi, Irán nagykövetének visszahívására irányuló döntését követte, válaszul az országos internetleállásra és a tüntetések brutális leverésére.
Maxime Prevost belga külügyminiszter szintén felhívta Irán nagykövetét hétfőn, követelve, hogy az iráni hatóságok „tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek” az országban zajló tüntetésekkel kapcsolatban.
A cseh külügyminisztérium hasonló intézkedéseket hozott. Ugyanakkor arra kérte állampolgárait, hogy tartózkodjanak az Iránba való utazástól.
Az iráni tüntetések informális vezetője, Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia, aki az Egyesült Államokban él száműzetésben bejelentette a nemzeti felkelés új szakaszának kezdetét, és felszólította a tüntetőket, hogy foglalják el az iráni rezsim kormányzati intézményeit. Erről X közösségi oldalán írt.
„Az elmúlt két hétben, különösen az elmúlt négy napban, országszerte tömegtüntetésekkel rengettétek meg az illegitim Iszlám Köztársaság alapjait. Most… kihirdetem a nemzeti felkelés új szakaszát az Iszlám Köztársaság megdöntésére és szeretett Iránunk visszaszerzésére” – írta Pahlavi. Felszólította az iráni városokban tüntetőket, hogy a központi utcák megtartása mellett vegyék át az irányítást a rezsim propagandájáért és kommunikációs blokádjáért felelős összes intézmény és apparátus felett, valamint a kormányzati alkalmazottakat és a biztonsági erőket, hogy álljanak ki a nép mellé, és hagyják abba az irániak megölését.
Pahlavi felszólította a külföldön élő iráni állampolgárokat, hogy foglalják el az iráni diplomáciai intézményeket.
„Minden iráni nagykövetség és konzulátus az iráni néphez tartozik. Ideje, hogy Irán nemzeti zászlajával díszítsük fel őket az Iszlám Köztársaság szégyenteljes zászlaja helyett” – mondta.
„Hamenei és rezsimje már több súlyos csapást is elszenvedett önöktől, és nem adhatunk nekik egy percet sem a felépülésre… Nem engedjük tovább, hogy ezek a bűnözők a fiataljaink vérét ontsák. Nem hátrálunk meg”, jelentette ki az ellenzéki politikus.
Elmondása szerint a rezsim már most is súlyos erőhiánnyal küzd, és fél a küszöbön álló összeomlásától.
„Irán szabadsága közel van. Irán fiai és lányai által ontott vér győzelemre vezet minket. Nem vagyunk egyedül. Hamarosan megérkezik a nemzetközi támogatás” – írta Pahlavi.
[type] => post [excerpt] => Az iráni tüntetések informális vezetője, Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia, aki az Egyesült Államokban él száműzetésben bejelentette a nemzeti felkelés új szakaszának kezdetét, és felszólította a tüntetőket, hogy foglalják el az... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768402320 [modified] => 1768387224 ) [title] => Az iráni tüntetések vezetője kormányzati intézmények és nagykövetségek elfoglalására szólított fel [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175129&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175129 [uk] => 174871 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 174872 [image] => Array ( [id] => 174872 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [original_lng] => 83173 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1768055524-992.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1768380025:12 [_thumbnail_id] => 174872 [_edit_last] => 12 [views_count] => 741 [_algolia_sync] => 632801394001 [_oembed_795f5a68e9b6d01adbae7638ff8672f7] =>
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Az AP jelentése szerint Szlovákiában megújultak az országos tömeges tüntetések Robert Fico miniszterelnök politikája ellen.
Tüntetéseket tartottak 16 nagyvárosban, köztük Pozsonyban is.
A legújabb tüntetéshullámot Fico kínai útja váltotta ki, ahol Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta harmadszor találkozott Vlagyimir Putyinnal, a Kreml vezetőjével. A kormány által nemrégiben jóváhagyott gazdasági megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja pedig még inkább feldühítette a tüntetőket.
„A szlovákoknak belefáradtak ebbe”, jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia párt elnöke a pozsonyi Szabadság téren összegyűlt tömeg előtt.
Volodimir Zelenszkij elnök a 12414. számú törvény elleni tüntetéshullám után szerdán találkozót tartott a rendvédelmi és korrupcióellenes szervek vezetőivel, és bejelentett egy „közös tervet” – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy a találkozón a következők jelentései hangzottak el:
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője,
Szemen Krivonosz, a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vezetője,
Olekszandr Klimenko, a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) vezetője,
Viktor Pavluscsik, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) vezetője,
Olekszij Szuhacsov, az Állami Nyomozó Iroda (DBR) vezetője,
Ihor Klimenko belügyminiszter,
Ruszlan Kravcsenko főügyész.
„Nagy szükségünk van egy találkozóra, egy őszinte és hasznos megbeszélésre, amely valóban segít. Mindannyiunknak közös ellensége van – az orosz megszállók –, és az ukrán állam védelme a bűnüldöző szervek és a korrupcióellenes rendszerek kellő erősségét, és ezáltal valódi igazságérzetet feltételez” – tette hozzá Zelenszkij.
Az államfő szerint a büntetőeljárásoknak nem szabad évekig elhúzódniuk jogerős ítéletek nélkül, és azoknak sem szabad kényelmesen érezniük magukat, akik Ukrajna ellen dolgoznak. „Mindannyian halljuk, mit mond a társadalom. Látjuk, hogy mit várnak el az emberek az állami intézményektől az egyes intézmények igazságosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében. Megvitattuk a szükséges adminisztratív és törvényhozási döntéseket, amelyek megerősítik az egyes intézmények munkáját, feloldják a meglévő ellentmondásokat és kiküszöbölik a fenyegetéseket” – jegyezte meg.
Az elnök hozzátette, hogy a jövő héten újabb ülésre kerül sor az általános cselekvési tervről. Elsősorban egy közös tervet kell két héten belül elkészíteni, amelyre Ukrajna megerősítése és az ukrán társadalom érdekeinek védelme céljából van szükség – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ismét elfajultak a tüntetések Los Angelesben, ahol az illegális migránsok kitoloncolása miatt kezdődtek tüntetések még pénteken. Kivezényelték a Nemzeti Gárdát, de a védelmi miniszter a tengerészgyalogság bevetését sem zárta ki.
A kaliforniai nagyváros, Los Angeles körzetében a szövetségi bevándorlási hatóság és az együttműködő szövetségi szervek intézkedései nyomán pénteken indult tüntetések mostanra részben erőszakossá fajultak. Donald Trump elnök kezdeményezésére a szövetségi kormány átvette a rendelkezést a kaliforniai Nemzeti Gárda egységei felett, és 2000 fegyverest vezényeltek ki a rend helyreállítása érdekében.
Los Angeles belvárosában villanógránátokat, könnygázt és paprikaspray-t is bevetettek vasárnap a Nemzeti Gárda tagjai a tüntetők ellen, akik kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket.
Pete Hegseth védelmi miniszter szombaton a tengerészgyalogság egységeinek kivezénylését helyezte kilátásba, amennyiben a zavargások folytatódnak. Helyi idő szerint vasárap délután több száz fős tömeg gyűlt össze Los Angeles központi részén, és lezárták a nagyvároson keresztül haladó forgalmas autópálya egy részét.
https://twitter.com/i/status/1931446435343380791
Donald Trump elnök vasárnap az őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy „bármit” hajlandó a helyszínre küldeni annak érdekében, hogy fenntartsák a törvényt és rendet Kaliforniában. Az elnök azt ígérte, hogy az a kaliforniai tisztségviselő, aki akadályozza az illegális bevándorlók kitoloncolását, bűnváddal szembesül majd. Előtte közösségi médiaoldalán ítélte el a bevándorlási hatóság ellen kezdődött zavargást, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „törvényen kívüli zavargások csak megerősítik az elhatározottságunkat”. Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni „2020 megismétlődését”, ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.
Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvénytelennek nevezte azt, hogy a szövetségi kormány a Nemzeti Gárdát mozgósította. A demokrata politikus közölte, hogy hivatalosan kezdeményezte a védelmi miniszternél az egységek visszavonását az utcákról, valamint azt, hogy a gárda feletti rendelkezés visszakerüljön a kormányzói kézbe. Gavin Newsom a szövetségi kormánynak a rend helyreállítása érdekében hozott intézkedését az „állami szuverenitás megsértésének” nevezte, valamint azt állította, hogy „nem volt problémánk addig, amíg Trump be nem avatkozott”. Kamala Harris volt alelnök, korábbi kaliforniai szenátor és főügyész „elképedésének” adott hangot közleményében, a történtekért a Trump-adminisztrációt tette felelőssé, és „kegyetlen” politikai programként jellemezte a kormányzat fellépését.
A Los Angeles-ben történteket „túlnyomóan” békés tüntetésként írta le.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”.
A férfiról fényképet is közzétettek. A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg. Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt. A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára. A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
Március 5-én, szombaton Jun Szogjol híveinek ezrei tiltakoztak Szöul belvárosában az Alkotmánybíróság azon döntése ellen, amely szerint eltávolították őt elnöki posztjából, számolt be a Yonhap.
Konzervatív csoportok ezrei gyűltek össze Szöul központi Gwanghwamun kerületében egy nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megfosztotta Junt hatalmától, és úgy ítélte meg, hogy a férfi megsértette az Alkotmányt azzal, hogy decemberben hadiállapotot hirdetett.
A tüntetők Jun azonnali visszahelyezésére szólítottak fel, és az ellenzéki erőket egy „államellenes kartell” létrehozásával vádolták, amelyet meg kell szüntetni.
Az aktivisták „A felelősségre vonás csalás és érvénytelen” és „Fel kell oszlatni az Alkotmánybíróságot” szlogeneket skandálták.
Az egyik tüntető elmondta, hogy a közvéleménynek bojkottálnia kell az előrehozott választásokat, amelyeket a következő 60 napra terveznek, mielőtt az elnöki pozíció megüresedne.
A rendőrség becslései szerint a szombati tüntetésen mintegy 18 ezren vettek részt.
Pénteken 18:00-kor a rendőrség Szöulban a legmagasabbról, teljes rendőri mozgósítást igénylőről a második legmagasabbra, az 50 százalékos bevetést igénylő szintre csökkentette a biztonsági helyzetet.
Egyes tiltakozások várhatóan folytatódnak, a rendőrség a hétvége folyamán fokozott készültségben fog dolgozni, mondta a rendőrség szóvivője.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
A demonstráción felolvasták Imamoglu levelét, amelyet a börtönből küldött. „Egyáltalán nincs bennem félelem, mert nemzetünk egységes az elnyomóval szemben. Nem fogunk fejet hajtani az önkényuralom előtt” – üzente Imamoglu, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnökjelöltje, akit a múlt héten vettek őrizetbe és függesztettek fel hivatalából korrupció és terrorizmus támogatása vádjával.
Özgür Özel, a CHP elnöke a tüntetésen bejelentette, hogy a párt petíciót indít Imamoglu szabadon engedését és előrehozott választásokat követelve. A párt vezetése közölte: mindaddig folytatják a tömeges demonstrációkat, amíg nem teljesítik a követeléseiket.
Az aláírások gyűjtését vasárnap kezdik el.
Özel szavai szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert „szembeszállt a diktátorral”.
A CHP elnöke 2,2 millióra becsülte a szombati demonstráción részt vevő szimpatizánsok számát.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Tömegtüntetések zajlanak Grönlandon, amelyet Donald Trump amerikai elnök kijelentései váltottak ki, miszerint az USA a sziget feletti felügyeletet tervezi, számolt be a Dagens Nyheter című újság. Grönland fővárosában, Nuukban mintegy ezren gyűltek össze tüntetésre.
„Ez a sziget történetének legnagyobb demonstrációja. A tüntetők a második legnagyobb város, Sisimiut utcáira is kivonultak. Grönland lakossága 57 ezer, maga Nuuk pedig 19 ezer fős, ezért az utcákon lévők nagy száma jelentőséggel bír”, írta a kiadvány.
A tiltakozások „Grönland a grönlandi népé” szlogen alatt zajlanak.
Az utcára vonuló tiltakozók transzparenseket tartottak angol nyelvű szlogenekkel: „Yankee go home” és „We are not selling” (Nem vagyunk eladók).
Ugyanakkor MAGA sapkát viselő Trump-szurkolókat is észleltek Nuukban.
Trump korábban azt állította, hogy Grönland lakossága az Egyesült Államok részévé akar válni. A szigetlakók meg akarják mutatni neki, hogy téved.
