Tulsi Gabbard pénteken bejelentette, hogy 16 hónap után lemond Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztjáról. Indoklásként közölte, hogy férjénél egy ritka csontdaganatot diagnosztizáltak, ezért visszalép tisztségéből, hogy segíthesse őt. Azonban egy, az ügyet ismerő forrás szerint Gabbardot valójában a Fehér Ház kényszerítette távozásra.
A Fox News Digital korábbi jelentése szerint Gabbard egy pénteki ovális irodai megbeszélésen tájékoztatta Trumpot a lemondási szándékáról. A lemondás június 30-án lép hatályba.
A lemondólevelében, amelyet az X-en tett közzé, Gabbard azt írta Trumpnak: „mélyen hálás vagyok az irántam tanúsított bizalmáért, és azért a lehetőségért, hogy az elmúlt másfél évben a Nemzeti Hírszerzési Igazgatói Hivatalt vezettem”.
Indoklásként férje, Abraham Williams közelmúltbeli, ritka csontdaganatos diagnózisára hivatkozott.
„Nem kérhetem jó lelkiismerettel, hogy egyedül nézzen szembe ezzel a harccal, miközben én ebben az igényes és időigényes pozícióban dolgozom” – mondta. Ezt megerősítette Davis Ingle, a Fehér Ház szóvivője is, aki az X-en azt írta: Gabbard a férje diagnózisa miatt vonul vissza.
Trump a Truth Social-oldalán közzétett bejegyzésében közölte, hogy a Nemzeti Hírszerzési igazgató első helyettese, Aaron Lukas lesz az ideiglenes hírszerzési igazgató. Hozzátette, hogy Gabbard „nagyszerű munkát végzett”, de férje csontdaganatos betegsége miatt „helyesen teszi, hogy vele marad, és segít neki visszanyerni az egészségét, miközben együtt küzdenek egy nehéz harcban”.
Trump korábban utalt arra, hogy nézetkülönbségeik vannak Gabbarddal az Iránhoz való hozzáállásuk miatt, és márciusban azt mondta, hogy „enyhébb” nála Teherán nukleáris törekvéseinek korlátozásában – írja a Reuters.
Lemondás helyett eltávolítás? Egy, Gabbard távozását ismerő forrás szerint az igazgató nem lemondott, hanem „a Fehér Ház eltávolította őt”. Mint fogalmazott:
„A Fehér Ház már jó ideje elégedetlen volt vele.” A Reuters által ismert forrás szerint az elégedetlenség egyik oka Gabbard úgynevezett Director’s Initiatives Group nevű munkacsoportjának tevékenysége volt. Ez többek között a John F. Kennedy volt elnök halálával kapcsolatos dokumentumok titkosításának feloldásán, a választási gépek biztonságának vizsgálatán, valamint a COVID-19 eredetének feltárásán dolgozott.
A portál beszámolója szerint emellett a Fehér Ház elégedetlenségének jelei között szerepelt Gabbard távolmaradása Trump és nemzetbiztonsági tanácsadói közötti megbeszéléseken az amerikai katonai műveletről, melyek Nicolás Maduro volt venezuelai elnök megbuktatásáról, továbbá az Iránnal és Kubával kapcsolatos kérdésekről szóltak.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
A politikai elit felelőtlenül szítja a feszültségeket, miközben saját túlélése biztosítva van, a lakosságé nem – állítja Tulsi Gabbard, az amerikai nemzetbiztonsági hírszerzés vezetője, aki videóüzenetben figyelmeztetett: a világ soha nem állt még ilyen közel a nukleáris megsemmisüléshez.
Egy baljós hangulatú videóval hívta fel a világ figyelmét Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója arra, hogy az atomháború és a nukleáris megsemmisülés kockázata minden eddiginél nagyobb. A kedden közzétett felvételen Gabbard élesen bírálta azokat a „háborús uszító politikai elitcsoportokat”, akik szerinte szándékosan növelik a feszültséget az atomhatalmak között.
Közelebb állunk a nukleáris megsemmisülés határához, mint valaha. A politikai elit félelmet és feszültséget gerjeszt, miközben saját magának és családjának biztosít helyet a nukleáris menedékekben, amelyekhez az egyszerű emberek nem férhetnek hozzá – mondta Gabbard a közösségi médiában közzétett videóban.
Bár Gabbard nem nevezett meg konkrét országokat, megjegyzései összecsengenek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az orosz stratégiai bombázóflotta elleni ukrán dróntámadás ebben a hónapban közelebb hozhatta a nukleáris eszkaláció veszélyét. Ezt a narratívát orosz tisztségviselők és szélsőjobboldali amerikai kommentátorok is sűrűn hangoztatják.
A videó apropóját Gabbard hirosimai látogatása adta, ahol személyesen szembesült az 1945-ös amerikai atomtámadás pusztító következményeivel. A felvételen korabeli archív képek jelennek meg a támadás áldozatairól, miközben baljós zene fokozza a hatást.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
Egyetlen modern nukleáris fegyver ma percek alatt milliókat ölhetne meg, és mindent elpárologtatna a becsapódás központjában – hangsúlyozta Gabbard.
A videó végén megrázó jelenet látható: egy szimulált nukleáris robbanás San Franciscóban, amely megsemmisíti a Golden Gate hidat. A jelenet nem csupán látványos figyelmeztetés, hanem erőteljes üzenet is: a nukleáris fenyegetés nem múlt el, csak új formában tért vissza.
Diplomáciával kerülhető el a nukleáris megsemmisülés
Gabbard helyettese, Alexa Henning megerősítette, hogy az igazgató üzenete illeszkedik az amerikai elnök, Donald Trump béketeremtő törekvéseihez. „A múlt elismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy tanuljunk belőle. Gabbard igazgató támogatja Trump elnök világos célját: tartós békét és stabilitást teremteni, megelőzve a háborút” – olvasható a nyilatkozatban.
Trump korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok megakadályozott egy nukleáris konfliktust India és Pakisztán között, és most Irán nukleáris programjának felszámolására összpontosít, miközben növekszik az aggodalom, hogy Izrael egyoldalú katonai csapásra készülhet az iráni létesítmények ellen.
Gabbard üzenete világos: a világ szakadék szélén táncol, és a döntéshozóknak most kellene visszalépniük. De ha ők nem teszik, akkor – ahogy fogalmazott – „nekünk, embereknek kell felemelnünk a hangunkat, és véget vetnünk ennek az őrületnek”.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
Február 12-én az Egyesült Államok Szenátusa támogatta Tulsi Gabbard kinevezését a Nemzeti hírszerzés igazgatói posztjára, írta a CNN.
52 szenátor támogatta a kinevezést, 48 nem. Megjegyezték, hogy egy republikánus – Mitch McConnell szenátor – csatlakozott a demokratákhoz, akik ellenezték Gabbard kinevezését.
A szavazás előtt a demokrata Chuck Schumer, a szenátusi kisebbség vezetője arra kérte republikánus kollégáit, hogy gondolják át a döntést Gabbard kinevezéséről a posztra.
„Arra kérem kollégáimat – tudom, hogy ez az utolsó pillanat –, hogy kétszer is gondolják meg, szavazzanak nemmel, ahogy mindannyian fogunk, mert ez egy szörnyű jelölt, amely veszélyezteti nemzetbiztonságunkat és hírszerzési műveleteinket országszerte és szerte a világon” – hangsúlyozta Schumer.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Gabbard Trump 14. jelöltje, akinek kinevezését január 20.-a óta jóváhagyták.
Megerősítése drámai fordulatot jelentett, Trump jelöltjei közül kezdettől fogva ő volt az egyik legvitatottabb. Gabbard, a hawaii egykori demokrata kongresszusi képviselő azért került a Szenátus Hírszerzési Bizottságának tagjai górcsöve alá, mert a megfigyeléssel kapcsolatos nézetei és a 2017-ben Libanonban és Szíriában tartott vitatható megbeszélések sorozata, többek között Bassár el-Aszad akkori elnökkel való találkozója aggodalmat váltott ki.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
A 18 ügynökséget irányító pozíciónak kül- és belföldön is óriási a hatalma. Tulsi Gabbard a Demokrata Pártot a háta mögött hagyva csatlakozott Trumphoz, ahol egy elnökjelölti vita során majdnem véget vetett Kamala Harris karrierjének.
Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök szerda éjszaka bejelentette, hogy a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztjára a Demokrata Pártból néhány éve kilépő, és azóta az egyik legnagyobb támogatójává váló Tulsi Gabbardot választotta ki.
A politikus kinevezése, aki a tartalékos hadsereg alezredese, és washingtoni karrierje kezdete óta keményen bírálja az amerikai külpolitikát – különösen a Fehér Ház háborúmániáját –, egy újabb jele annak, hogy Trump olyan támogatókkal akarja feltölteni kormányát, akik mélyen szkeptikusak az amerikai katonai beavatkozás hatékonyságával kapcsolatban.
Gabbard kisasszony rettenthetetlen és sziklaszilárd, semmiért sem fogja feláldozni az elveit. Erre van most szüksége a hírszerző ügynökségeknek, hogy megmutassuk: a békét erőn keresztül lehet biztosítani – írta nyilatkozatában az amerikai elnök, aki kiemelte, hogy a politikus korábban a demokratákat is elhagyta azok korrupciója és háborúpártisága miatt.
John Ratcliffe mellett, akit Trump a CIA élére állítana, ő lenne a Fehér Ház legfőbb hírszerzési tanácsadója, aki 18 kémügynökséget felügyelne, és az elnök napi tájékoztatóját is neki kellene összeállítania, amely minden reggel összefoglalja a vezető számára a legfontosabb geopolitikai ügyeket.
Egyelőre nem világos, hogy Gabbard kinevezése mennyire lesz egyszerű folyamat, mivel a demokraták – akik többször is árulónak titulálták – előre bejelentették, hogy keményen ki fogják őt kérdezni. Azonban tekintettel arra, hogy Trump a képviselőházat és a szenátust is maga mögött tudhatja, ezek fogatlan fenyegetések.
Tulsi Gabbard, a demokrata rémálom
A szamoai származású politikus 2013 és 2021 között Hawaiit képviselte a kongresszusban, ahol azzal vált ismertté, hogy keményen bírálta az Obama-kormányt a közel-keleti háborúk miatt, miközben a Fehér Ház szinte semmi érdemit nem tett a terrorizmus ellen.
Népszerűségén lovagolva 2020-ban a demokraták elnökjelölti versenyében is elindult, ahol többek között Hillary Clinton külügyminisztert a „háborúk királynőjének” nevezte, egy vitában pedig majdnem tönkretette Kamala Harris karrierjét, akit gyenge jogi pályafutása és a hatalommal való visszaélése miatt kritizált. Őt szinte csak az mentette meg, hogy Joe Biden az alelnökének választotta – kritikusai szerint kizárólag a bőrszíne és neme miatt.
Az utóbbi években Gabbard egyre közelebb került Trumphoz, aki egy ideig azt fontolgatta, hogy neki adja az alelnöki posztot – mielőtt végül JD Vance-t választotta ki –, politikai nézetei miatt pedig a demokraták és a bizonytalan szavazók között is hatalmas népszerűségnek örvend.
Emiatt sokan az egyik legerősebb 2028-as elnökjelöltnek tartják.
A hírszerzés élén veszedelmes fegyverként szolgálhat Trump számára, mivel a katonák pártfogása mellett az elrettentésnek és a protekcionizmusnak is nagy támogatója, ezekkel az elvekkel pedig az amerikai kémügynökségek újra veszedelmes szereplőkké válhatnak a világszínpadon.
