Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml, Putyin című műsorában, adta hírül az MTI.
„Ez egy erőteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy mostantól párbeszéd útján próbáljuk majd megoldani a problémákat. És most már a békéről fogunk beszélni, nem a háborúról” – mondta a szóvivő.
„Mi volt az előző (amerikai) kormányzatnál? Nincs párbeszéd, háború a végsőkig. Ez volt az előző kormányzat hivatalos álláspontja. Trump elnök nyilatkozataiból ítélve: a problémákat párbeszéd útján oldjuk meg, nincs háború, béke kell. Az ilyen álláspontnak, elvileg, minden épeszű ember vagy állam számára rokonszenvesebbnek kellene lennie” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy orosz hivatalos személyek hogyan utazhatnak majd tárgyalni az Egyesült Államokba, Peszkov kijelentette, hogy az ellenük bevezetett szankciók, megfelelő akarat esetén, bármikor visszavonhatók. Megjegyezte, hogy Trump bármikor felkeresheti Oroszországot.
Az orosz elnök sajtótitkára úgy vélekedett, az elmúlt évek tapasztalatai segítik Oroszországot abban, hogy a Nyugattal folytatott esetleges tárgyalások során ne hagyja magát újra félrevezetni, mint ahogy az ukrajnai rendezésről rendelkező 2014–2015-ös minszki megállapodások esetében történt.
A megtévesztés elleni garanciák „valószínűleg abban állnak, hogy vége van a romantikus időszaknak. Most a pragmatizmus ideje van, az elmúlt évek tapasztalataiból kell meríteni. És éppen ez, az elmúlt évek tapasztalatai segítenek abban, hogy ne essünk bele a hamis ígéretek hálójába” – fogalmazott.
Mint mondta, Oroszország nem felejti el, hogy más kérdésekben is becsapták, például amikor megígérték neki, hogy a NATO-t nem fogják keleti irányba bővíteni, és Moszkva ezt is figyelembe fogja venni álláspontjának kialakításakor.
Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélése után Ukrajna számára alapvető, ideális és szörnyű forgatókönyv áll rendelkezésre – írta csütörtökön a Bloombergreamerikai hírügynökség, számolt be az rbc.ua hírportál.
A hírszolgálat közlése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a megszállt terület a belátható jövőben bizonytalanságban, de facto orosz ellenőrzés alatt marad. Lehetséges, hogy a Kijev által megszállt Kurszki terület révén orosz területeket is érintenek a cserék. Ukrajna kap bizonyos biztonsági garanciákat. A tárgyalások pedig arra fognak összpontosítani, hogy milyen erősek lesznek. Mivel a NATO-tagság biztonsága valószínűleg még nem vita tárgya, minden ma tett ígéret végső soron a jövőbeli politikai vezetők elkötelezettségétől függ.
Ha az európaiak jó kommunikációs vonalat tudnak kialakítani a Fehér Házzal, megpróbálják meggyőzni Trumpot, hogy tartsa fenn az Egyesült Államok Kijev támogatását elég hosszú ideig ahhoz, hogy az uniós országok gyorsan kiépíthessék saját képességeiket.
Kijev számára az ideális forgatókönyv az, hogy az Egyesült Államok és az európaiak kétoldalúan elkötelezik magukat a beavatkozás mellett, ha Oroszország felmondja a megállapodást. Az Oroszországgal való közvetlen konfliktus veszélye azonban még Ukrajna leglelkesebb támogatóit is óvatossá teszi. A súlyos szankciók 7% csökkenéshez vezethetnek az orosz gazdaságban.
Kijev partnerei kötelezettséget vállalhatnak Ukrajna katonai támogatásának növelésére, és újból bevezetik vagy megerősítik az Oroszország elleni szankciókat. Segíthetnek Ukrajnának saját védelmi ipara fejlesztésében és haderejének újjáépítésében, hogy jelentős elrettentő eszközzé váljanak Oroszországgal szemben. Ha az EU mindezt teljesíteni tudja, az utat nyithat Ukrajna csatlakozásához, talán a következő évtizedben, megerősítve keleti szárnyát, és bizonyítva, hogy a blokk újra képes befolyásolni a környező országokat.
Kijev számára egy rémálomszerű forgatókönyv szerint Trump elveszítheti érdeklődését Ukrajna jövője iránt, mielőtt bármilyen egyezség születne, ami a katonai és pénzügyi segélyek leállításához vezet, és lehetővé teszi az európaiak számára, hogy megoldják a problémát. Még ha Trump interakciója Putyinnal a kezdeti szakaszban működő békemegállapodást eredményez is, akkor is csak elodázhatja a Putyin által NATO és Oroszország közötti háborúnak nevezett szakasz következő szakaszát.
A megállapodás megőrzi Ukrajna szuverenitását, és lehetővé teszi az ország számára az újjáépítés megkezdését. De megszilárdíthatja Putyin jelentős eredményeit is, Ukrajna területe egy részének ellenőrzés alatt tartását, és potenciálisan megakadályozhatja Kijev NATO-ba való belépését. A legvalószínűbb célpont a balti államok lennének, amelyeket Putyin az általa helyreállítani kívánt orosz birodalom részének tekint.
Donald Trump amerikai elnök szerdai telefonhívása Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz azt a benyomást kelti, hogy megkezdődtek a tárgyalások a teljes körű ukrajnai háborúról – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség tagországai védelmi minisztereinek találkozója előtt, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte arra a kérdésre, hogy a háborúról szóló tárgyalások kezdetének tekinti-e Trump tegnapi felhívását, így válaszolt: „Az volt a benyomás, hogy ez egy sikeres telefonhívás volt.” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat békét és Ukrajna legerősebb pozícióját akarja.
„Nagyon fontos, hogy amikor ez a béke megköttetik, az hosszú távú legyen, hogy Putyin soha ne próbálja meg elfoglalni Ukrajna egy kis részét se. És úgy gondolom, hogy Trump és csapata is osztja ezt a véleményt”
– tette hozzá a NATO-főtitkár.
Rutte szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, aki tegnap Ramsteinben járt, „jelentős bejelentéseket tett a szövetség megfelelő irányításával kapcsolatban”. Mint megjegyezte, a NATO-nak folytatnia kell a megbeszéléseket, hogy Ukrajna a legjobb helyzetben legyen, az európai országoknak pedig együttesen kell növelniük a termelést és a védelmi-ipari komplexum beruházásait.
„Ez a szövetség egy család, ahogy Hegseth tegnap mondta. Azért dolgozunk, hogy a legjobb elrettentő rendszert biztosítsuk, hogy ellenállhassunk minden ellenségnek. De először meg kell oldanunk az ukrán kérdést, növelnünk kell a védelmi termelést. És közösen kitűztük ezt a feladatot. Tárgyalni fogunk. Úgy tűnik, nem jön létre azonnal a megállapodás. De a végén mindig közös álláspontra jutunk”
A Kreml vasárnap sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt volna Donald Trump elnökkel, miután a New York Post az amerikai vezetőt idézte, aki szerint az ukrajnai háborúról tárgyaltak telefonbeszélgetésük során.
Most, hogy a washingtoni adminisztráció elkezdte a munkát, sokféle kommunikáció történik – különböző csatornákon – mondta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov az orosz hírszolgálatoknak.
„Lehet, hogy én személyesen nem tudok valamit, lehet, hogy nem vagyok tisztában valamivel. Ezért ebben az esetben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom” – tette hozzá a Bloombeg szerint Peszkov.
Trump a jövő héten ismertetheti béketervét
A szombat késő esti lapjelentés nem utalt arra, hogy mikor kerülhetett sor a telefonbeszélgetésre. Idézte Trumpot, aki pénteken az Air Force One fedélzetén azt mondta: telefonon beszélt Putyinnal, hogy megpróbáljon tárgyalni Oroszország ukrajnai háborújának leállításáról.
Az amerikai szövetségesek arra számítanak, hogy a Trump-adminisztráció a február 14-én kezdődő müncheni biztonsági konferencián – akár bizalmasan – felvázol egy tervet a háború befejezésére – közölték az ügyet ismerő személyek az amerikai hírügynökséggel.