Kijev óvatosan optimista az új amerikai elnök, Donald Trump kormányzatát illetően – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.
A Horvátországban hivatalos látogatáson tartózkodó Smihal a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajnának „nem áll szándékában elveszíteni” a háborút.
Hozzátette: a konfliktus kezdete óta hatszor növelték fegyvergyártásukat és katonai kapacitásaikat.
Az ukrajnai háború gyors befejezését ígérő új amerikai elnök, Donald Trump kormányáról szólva kijelentette: Kijev „óvatosan optimista”.
Az új amerikai kormányzattal a kapcsolat „az Egyesült Államok pragmatikus érdekén” fog alapulni – fogalmazott, megjegyezve, hogy számítanak a támogatásra, de elsősorban magukra hagyatkoznak Európával együtt.
Az ukrán miniszterelnök szerint Washington érdeke is, hogy Oroszországot igazságos és tartós békére kényszerítse, amely magában foglalja a nemzetközileg elismert határokon belüli Ukrajnát is.
Ez jóvátételt is jelent, amit „az agresszornak meg kell fizetnie” – hangsúlyozta.
Úgy vélte: a békéhez vezető út az „erőn keresztül”, a katonai nyomáson és a szankciók kiterjesztésén keresztül vezet.
Plenkovic kiemelte: Oroszország „teljesen a háborús gazdaság időszakában van”, mert a GDP-je kilenc százalékát védelemre és biztonságra fordítja.
„Oroszország erre a konfliktusra és az agresszióra hosszú távon gondol, nem úgy tekint rá, mint valami rövid távú kalandra” – húzta alá.
Smihal köszönetet mondott a horvát kormánynak és a horvát népnek az Ukrajnának nyújtott segítségért.
Az ukrán kormányfő a délután folyamán beszédet mondott a horvát parlamentben.
Ellenzéki képviselők egy csoportja jelezte: nem vesznek részt Denisz Smihal parlamenti felszólásásán, amennyiben Gordan Jandrokovic házelnök nem tűzi napirendre az infláció kérdését, mert – mint mondták – az ukrán kormányfő érkezése nem lehet nagyobb prioritás a növekvő áraknál.
Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására. A megválasztott elnök azért is hozhatja létre a pozíciót, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal. A lehetséges békekövet kinevezése újabb lépést jelenthet az ukrajnai háború befejezése irányába.
Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására, a megválasztott elnök Richard Grenellt jelölheti a posztra – írja a Reuters. Hírügynökségi források szerint Trump azért is gondolkodik a pozíció létrehozásában, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal.
Grenell a hírszerzés ügyvezetője és németországi amerikai nagykövetként szolgált az első Trump-adminisztráció idején, valamint lehetséges ukrajnai feladataihoz hasonló tevékenységet végzett a koszovói-szerb tárgyalások során, továbbá az európai ügyekkel kapcsolatos elmélyült ismereteivel szerzett hírnevet.
A lehetséges békekövet kinevezéséről szóló hírek újabb lépést jelenthetnek az ukrajnai háború befejezése felé, Trump egyik legfontosabb kampányígéretét a háború mielőbbi (az eredeti elképzelés szerint 24 óra alatt történő) lezárása jelentette, ugyanakkor a részletek egyelőre nem ismerhetők. A Reuters emlékeztet a Bloomberg júliusi cikkére, amiben arról írtak, hogy Grenell „autonóm zónák” kijelölése révén képzelné el a háború megállításának első lépéseit. Hasonlóan Trump több szövetségeséhez, Grenell sem tartja elképzelhetőnek Ukrajnának a NATO-hoz való közel jövőbeli csatlakozását.
Grenell egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, ahogy az sem vehető biztosra, hogy Trump – amennyiben létrehozza – őt nevezi ki a tisztségre. Grenell kiterjedt kampányt folytatott Donald Trump november 5-ei újraválasztása érdekében, eredetileg a külügyminiszteri tisztség lehetséges várományosaként tartották számon, ugyanakkor azóta megerősítést nyert, hogy a megválasztott elnök Marco Rubio floridai szenátort nevezi ki a minisztérium élére.
Javier Milei argentín elnök egy interjúban adott pár tanácsot Elon Musknak és Vivek Ramaswamynak, akik Donald Trump második adminisztrációjában fognak felelni a szövetségi állam kiadásainak a csökkentéséért. Musk és Ramaswamy is korábban arról beszélt, Amerikának is hasonló programokra van szüksége, mint ami Milei véghez vitt Argentínában.
Javier Milei argentín elnök volt az első nemzetközi vezető, aki Donald Trumppal találkozott, miután november 5-én a republikánus elnökjelöltet ismét megválasztották az Egyesült Államok elnökének. Trump a floridai Mar-a-Lago-i birtokán fogadta, azonban az argentín elnök Amerikában nemcsak a megválasztott elnökkel találkozott, hanem interjút adott a jobboldali körökben népszerű Lex Fridmannek is.
Fridman Milei-el nemcsak az argentín politikáról és az argentín elnök drasztikus kiadáscsökkentéséről esett szó, hanem Amerikáról is – Fridman ugyanis megkérdezte a magát anarcho-kapitalistának tartó Mileiről, hogy mit javasolna a kormányzati kiadások csökkentésért felelő Elon Musknak és Vivek Ramaswamynak saját tapasztalatai alapján.
Csak vágj bele, hajts a végletekig, soha ne add fel. És maradj résen – fogalmazott az argentín elnök a Newsmax szemléje szerint, aki kampányakor gyakran egy láncfűrésszel a kezében ígérte azt, hogy drasztikusan megvágja az állami kiadásokat.
Az Amerikában a kiadáscsökkentésért felelős Vivek Ramaswamy egyébként korábban arról beszélt, hogy Milei megközelítése impresszív eredményeket ért el, és az Egyesült Államoknak Mileihez hasonló kiadáscsökkentéseket kellene meghoznia.
Javier Milei egyébként 10 hónapnyi kormányzás után több tízezer közalkalmazottat és hivatalnokot bocsátott el, miután az ország 18 minisztériumából 9-et, köztük az oktatásügyi minisztériumot bezáratta, valamint becslések szerint 31 százalékkal csökkentette az állami kiadásokat, miközben a szerinte gazdaságot visszafogó előírások egy jelentős részét eltörölte.
Fridmannek adott interjújában párat fel is sorolt: deregulálták a buszos és légi közlekedést, egyszerűsítették a válási eljárásokat, megszüntették a lakbérek ellenőrzését, 30 százalékkal csökkentették az állami egyetemek költségvetését, az állami egészségügyi szolgáltatók számára kötelezővé tették az olcsóbb gyógyszerek használatát, valamint egyszerűsítette az amerikai dollárban kötött szerződések érvényesítését.
Amellett, hogy Milei ezzel rendkívüli mértékben csökkentette az országában tapasztalt inflációt – 2023 decemberében még 25,5 százalék volt a drágulás, ez idén októberben mindössze már 2,7 százalékra mérséklődött –, recessziót is okozott a gazdaságban és sokkterápiája miatt sokan kerültek a szegénységi küszöb alá. Becslések szerint a 46,5 milliós országban további 5,5 millió ember került a küszöb alá, amivel már az ország fele szegénynek számít, míg a tanárok közel 70 százaléka.
Ezzel összefüggésben Javier Milei arról is beszélt, hogy megörökölték az elmúlt 40 év hibás politikáját, és a szegénység is ennek a következménye.
Nem mi teremtettünk szegénységet, a szegénységet örököltük. Amit tettünk, az az volt, hogy [a szegénységet] felfedtük – fogalmazott Milei, aki a beszélgetéskor arra is kitért, a drasztikus kiadáscsökkentéséről szóló ígéreteit azért is tudta teljesíteni, mert az argentín Kongresszus különlegesen felhatalmazta erre – a törvényhozás néhány jogkörét ideiglenes jelleggel az elnöknek adta át, ami lehetővé tette, hogy törvények helyett rendeletekkel döntsön több fontos kérdésben.
Mint ismert, Donald Trump egy új, Fehér Ház alá tartozó ügynökséget hozott létre, aminek feladata a szövetségi kormány kiadásainak a drasztikus csökkentése lesz, és ennek vezetésére Elon Musk milliárdost és Vivek Ramaswamy korábbi elnökjelölt-aspiránst kérte fel. Korábban mindketten Milei tervét példaértékűnek nevezték, és szerintük ahhoz hasonló programot kellene az Egyesült Államokban is megvalósítani.
Ugyanakkor ezt a Musk–Ramaswamy-párosnak nehezebb lesz majd elérnie, mint Mileinek, hiszen Mileivel ellentétben Trump nem fogja tudni megkerülni a törvényhozást.
A magyar származású brit–amerikai biztonságpolitikai szakértő és politikai tanácsadó, Sebastian Gorka (Gorka Sebestyén) is versenyben van a Trump-kormányzat egyik fontos tisztségéért – számolt be a Politico című lap amerikai kiadása.
Donald Trump már megkezdte kormánya megalakítását, és több vezető pozícióra is megnevezte emberét az utóbbi napokban. Legutóbb épp az egészségügyi és belügy miniszterét nevezte meg.
Mint a Politico írta, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettesét még mindig keresik az új kormányzatban, és a tisztségért ketten vannak versenyben a lap információi szerint:
Egyikük Michael Anton, aki beszédíróként dolgozott korábban, többek közt Rupert Murdochnak, Rudy Giulianinak és Condoleezza Rice-nak, majd 2017-ben csatlakozott a Trump-kormányzathoz az elnök stratégiai kommunikációért felelős helyettes asszisztenseként;
Valamint Sebastian Gorka, akit 2017-ben szintén Trump helyettes asszisztensévé neveztek ki, és egykor Magyarországon, Orbán Viktor tanácsadójaként is dolgozott.
A lapnak három, névtelenséget kérő forrás beszélt arról, hogy ők ketten lehetnek esélyesek a tisztségre. Megjegyezték, hogy mindketten megosztó személynek számítanak, és egyes washingtoni körökben nemtetszést váltana ki a jelölésük, másrészt viszont Trump – bármelyiküket is választja – egy olyan személyt helyezne pozícióba, aki az első kormányában már bizonyította hűségét.
Véleményük szerint e két személy jelöltsége aláhúzza azt is, hogy a Trump-kormányzat harcias hangnemet készül megütni a külpolitikában. A két jelölt közül Anton nem reagált a Politico megkeresésére, míg Gorka melegebb éghajlatra küldte az őt kérdező újságírót.
Ugyanakkor a Politico egyik forrása úgy véli, hogy Michael Antonnak van nagyobb esélye a tisztség elnyerésére. Ami a nemzetbiztonsági tanácsadó tisztségét illeti, Trump arra már Michael Waltz floridai képviselőt választotta ki.
[type] => post
[excerpt] => A magyar származású brit–amerikai biztonságpolitikai szakértő és politikai tanácsadó, Sebastian Gorka (Gorka Sebestyén) is versenyben van a Trump-kormányzat egyik fontos tisztségéért – számolt be a Politico című lap amerikai kiadása.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731758520
[modified] => 1731722773
)
[title] => Egy magyar származású szakértő is bekerülhet a Trump-kormányzatba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132508&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132508
[uk] => 132705
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132509
[image] => Array
(
[id] => 132509
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[original_lng] => 119102
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/gorka.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731923267:3
[_thumbnail_id] => 132509
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 776
[_oembed_717c2d6776ed657644b58359d788e1e1] =>
To strengthen the #EU as a global player, we need to reach common 🇪🇺 positions faster. Germany teams up with 🇧🇪🇫🇮🇫🇷🇮🇹🇱🇺🇳🇱🇸🇮🇪🇸 in a group of friends committed to make greater use of qualified majority voting in the common foreign and security policy. #qmv 1/2
Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányzása alatt hamarabb véget ér Oroszország Ukrajna elleni háborúja, pontos dátum azonban nincs – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy konstruktív interakció alakult ki közte és Trump között. „Az ukrán félnek lehetősége nyílt arra, hogy ésszerűen kifejtse álláspontját a békevíziójával kapcsolatban. Trump hallotta, hogy mi az álláspontunk. Nem hallottam semmit az álláspontunk ellen” – jegyezte meg.
Az államfő arról is beszélt, hogy Trump követelte-e Ukrajnától, hogy vegyen részt az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. „Független ország vagyunk. És mi ebben a háborúban – a népünk és én személyesen az USA-val, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásainkon – bebizonyítottuk, hogy velünk kapcsolatban az »ülj le, és hallgass« elv nem működik” – hangsúlyozta.
Az elnök szerint ugyanakkor a Trump-kormányzat alatt „a háború gyorsabban véget ér”. „Nagyon fontos számunkra az igazságos béke, nehogy azt érezzük, hogy a minket sújtó igazságtalanság miatt elvesztettük a legjobbjainkat. A háború véget ér, de nincs pontos dátum. Természetesen ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Házat fogja vezetni, a háború hamarabb véget ér. Ez a megközelítésük, az ígéretük a társadalmuknak, és ez nagyon fontos számukra is” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A 18 ügynökséget irányító pozíciónak kül- és belföldön is óriási a hatalma. Tulsi Gabbard a Demokrata Pártot a háta mögött hagyva csatlakozott Trumphoz, ahol egy elnökjelölti vita során majdnem véget vetett Kamala Harris karrierjének.
Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök szerda éjszaka bejelentette, hogy a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztjára a Demokrata Pártból néhány éve kilépő, és azóta az egyik legnagyobb támogatójává váló Tulsi Gabbardot választotta ki.
A politikus kinevezése, aki a tartalékos hadsereg alezredese, és washingtoni karrierje kezdete óta keményen bírálja az amerikai külpolitikát – különösen a Fehér Ház háborúmániáját –, egy újabb jele annak, hogy Trump olyan támogatókkal akarja feltölteni kormányát, akik mélyen szkeptikusak az amerikai katonai beavatkozás hatékonyságával kapcsolatban.
Gabbard kisasszony rettenthetetlen és sziklaszilárd, semmiért sem fogja feláldozni az elveit. Erre van most szüksége a hírszerző ügynökségeknek, hogy megmutassuk: a békét erőn keresztül lehet biztosítani – írta nyilatkozatában az amerikai elnök, aki kiemelte, hogy a politikus korábban a demokratákat is elhagyta azok korrupciója és háborúpártisága miatt.
John Ratcliffe mellett, akit Trump a CIA élére állítana, ő lenne a Fehér Ház legfőbb hírszerzési tanácsadója, aki 18 kémügynökséget felügyelne, és az elnök napi tájékoztatóját is neki kellene összeállítania, amely minden reggel összefoglalja a vezető számára a legfontosabb geopolitikai ügyeket.
Egyelőre nem világos, hogy Gabbard kinevezése mennyire lesz egyszerű folyamat, mivel a demokraták – akik többször is árulónak titulálták – előre bejelentették, hogy keményen ki fogják őt kérdezni. Azonban tekintettel arra, hogy Trump a képviselőházat és a szenátust is maga mögött tudhatja, ezek fogatlan fenyegetések.
Tulsi Gabbard, a demokrata rémálom
A szamoai származású politikus 2013 és 2021 között Hawaiit képviselte a kongresszusban, ahol azzal vált ismertté, hogy keményen bírálta az Obama-kormányt a közel-keleti háborúk miatt, miközben a Fehér Ház szinte semmi érdemit nem tett a terrorizmus ellen.
Népszerűségén lovagolva 2020-ban a demokraták elnökjelölti versenyében is elindult, ahol többek között Hillary Clinton külügyminisztert a „háborúk királynőjének” nevezte, egy vitában pedig majdnem tönkretette Kamala Harris karrierjét, akit gyenge jogi pályafutása és a hatalommal való visszaélése miatt kritizált. Őt szinte csak az mentette meg, hogy Joe Biden az alelnökének választotta – kritikusai szerint kizárólag a bőrszíne és neme miatt.
Az utóbbi években Gabbard egyre közelebb került Trumphoz, aki egy ideig azt fontolgatta, hogy neki adja az alelnöki posztot – mielőtt végül JD Vance-t választotta ki –, politikai nézetei miatt pedig a demokraták és a bizonytalan szavazók között is hatalmas népszerűségnek örvend.
Emiatt sokan az egyik legerősebb 2028-as elnökjelöltnek tartják.
A hírszerzés élén veszedelmes fegyverként szolgálhat Trump számára, mivel a katonák pártfogása mellett az elrettentésnek és a protekcionizmusnak is nagy támogatója, ezekkel az elvekkel pedig az amerikai kémügynökségek újra veszedelmes szereplőkké válhatnak a világszínpadon.
