Egyre nagyobb elégedetlenség és megtorpanás tapasztalható Donald Trump adminisztrációjában a nemzetközi válságok kezelését célzó diplomáciai erőfeszítések terén, különösen az ukrajnai háború ügyében. Bár az amerikai elnök korábban azt ígérte, hogy akár 24 órán belül lezárhatja a konfliktust, a hivatalba lépése óta eltelt 16 hónap során nem sikerült áttörést elérni, és a tárgyalási folyamat több elemző szerint megrekedt.
A The New York Times szerint az amerikai vezetés belefáradt az egyeztetésekbe. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrégiben „időpazarlásnak” nevezte a véget nem érő tárgyalásokat. A tárcavezető a Moszkva és Kijev közötti közvetítő szerepet egy másik országnak ajánlotta fel.
A lapnál úgy vélik, az orosz fél szintén megelégelte az amerikai elnök különmegbízottjainak, Steve Witkoffnak és vejének, Jared Kushnernek eredménytelen látogatásait. Moszkva a rendszertelen vizitek helyett egy stabil, munkacsoportokon alapuló diplomáciai folyamatot és egy hivatalos washingtoni nagykövet kiküldését követeli.
Az elemzés kiemeli, hogy Trump a gyors katonai és diplomáciai győzelmeket preferálja, de nem híres arról, hogy a komplex ügyeket végig tudná vinni. Ukrajna mellett Iránnal szemben is hasonló diplomáciai zsákutcába került az amerikai adminisztráció – összegezte az Unian.
Az Egyesült Államokban vita alakult ki a Trump-adminisztráció és a Kongresszus között az Irán elleni katonai műveletek jogi határidejéről. Egyes törvényhozók szerint a beavatkozás engedély nélküli időszaka május 1-jén lejárt.
A kérdés az 1973-as háborús hatalmi törvényen alapul, amely szerint az elnöki adminisztráció 60 napig folytathat katonai műveleteket kongresszusi jóváhagyás nélkül. Mivel az első amerikai csapások február 28-án történtek, a határidő május 1-jére esett.
A védelmi miniszter, Pete Hegseth azonban vitatja ezt az értelmezést, arra hivatkozva, hogy Washington és Teherán között már hetek óta tűzszünet van. Álláspontja szerint ez befolyásolja a jogi keretek értelmezését is.
A Kongresszusban mindkét párt részéről kritikák érkeztek. Tim Kaine demokrata szenátor szerint a tűzszünet nem jelenti a katonai műveletek teljes megszűnését, különösen akkor, ha az amerikai erők továbbra is korlátozzák az iráni mozgásokat.
Egyes republikánusok ugyanakkor arra számítanak, hogy a kormány hivatalos állásfoglalást küld a Kongresszusnak, amelyben tisztázza, hogyan értelmezi a törvényi kereteket, és szükségesnek tart-e további engedélyt vagy határidő-hosszabbítást.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államokban vita alakult ki a Trump-adminisztráció és a Kongresszus között az Irán elleni katonai műveletek jogi határidejéről. Egyes törvényhozók szerint a beavatkozás engedély nélküli időszaka május 1-jén lejárt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1777716420
[modified] => 1777678243
)
[title] => Vita a Trump-adminisztráció és a Kongresszus között az iráni háborús határidőről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185069&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185069
[uk] => 185061
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 185062
[image] => Array
(
[id] => 185062
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz.jpeg
[original_lng] => 229440
[original_w] => 1500
[original_h] => 886
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz-300x177.jpeg
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz-768x454.jpeg
[width] => 768
[height] => 454
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz-1024x605.jpeg
[width] => 1024
[height] => 605
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz.jpeg
[width] => 1500
[height] => 886
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz.jpeg
[width] => 1500
[height] => 886
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/0nnu2raz.jpeg
[width] => 1500
[height] => 886
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777667449:5
[_thumbnail_id] => 185062
[_edit_last] => 5
[views_count] => 422
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 902459522001
[_oembed_985ee35daade2d90d098fcc88477f6f0] =>
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
A Trump-adminisztráció körülbelül harminc nagykövetet bocsát el a világ különböző országaiban, és elrendeli, hogy a következő hetekben térjenek vissza az Egyesült Államokba, írta a New York Times, közölte a Jevropejszka Pravda.
A Trump-adminisztráció körülbelül 30 amerikai nagykövetet utasított arra, hogy a következő hetekben térjen vissza az Egyesült Államokba, amit a karrierdiplomaták szakszervezete példa nélküli esetnek nevez az Egyesült Államok történetében.
Számos nagykövetet tájékoztattak a közelmúltban arról, hogy január közepéig távozik posztjáról. Minden esetben a Biden-elnökség alatt kinevezett és a Szenátus által megerősített nagykövetekről beszélünk. Egy nagykövet szokásos hivatali ideje egy országban 3-4 év.
Nikki Harmer, a Karrierdiplomatai Szakszervezet szóvivője elmondása szerint sok esetben a nagyköveteket vagy a misszióvezetőket teljesen váratlanul, telefonon, minden további magyarázat nélkül értesítették a lemondásukról – ami szintén rendkívül szokatlan. Harmer azt állítja, hogy a szakszervezet az archívumok áttekintése után „határozottan állíthatja, hogy ilyen tömeges hazahívás még soha nem történt a Külügyi Szolgálat megalakulása óta”. A lemondásra felszólított nagykövetek pontos száma egyelőre nem ismert.
Amikor megkérdezték a Külügyminisztériumot közölték, hogy ez „minden kormányzat számára standard eljárás”, mivel a nagykövet „az elnök személyes képviselője, és az elnök joga biztosítani, hogy ezekben az országokban olyan emberek legyenek, akik előmozdítják az „Amerika az első” programot.
A Politico a múlt héten értesült a várható lemondásokról. Az elbocsátások várhatóan a világ minden táján lévő amerikai nagyköveteket érintik majd, mintegy tucatnyi eset a szub-szaharai afrikai nagykövetségeket érinti.
Ugyanakkor számos amerikai nagykövetségen a mai napig nem volt hivatalosan kinevezett nagykövet. Ide tartozik Ukrajna is, amelynek 2025 tavasza óta nincs amerikai nagykövete, amikor az előző nagykövet, Bridget Brink saját kezdeményezésére távozott a posztról.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Szankcionálja az Amerikai Egyesült Államok Thierry Breton francia politikust, aki Ursula von der Leyen első Európai Bizottságában belső piacért felelős biztosként dolgozott – közölte az X-en Sarah B. Rogers amerikai külügyi államtitkár.
A szankció közvetlen indoka az, hogy Breton a DSA-ra hivatkozva fenyegette meg Elon Muskot Donald Trump elnökkel folytatott online beszélgetése előtt az amerikai elnökválasztási kampányban.
A történtekre ugyancsak az X-en reagált Marco Rubio, a Trump-kabinet külügyminisztere is. Mint írta, „Európában már túl régóta vannak olyan ideológiai csoportok, amelyek szervezetten próbálják rákényszeríteni az amerikai online platformokat arra, hogy büntessék azokat az amerikai véleményeket, amelyekkel nem értenek egyet. A Trump-kormányzat ezt a fajta, határokon átnyúló cenzúrát a továbbiakban nem fogja eltűrni”.
Ezért az Egyesült Államok Külügyminisztériuma lépéseket tesz annak érdekében, hogy a globális cenzúrával foglalkozó hálózat meghatározó szereplői ne léphessenek be az Egyesült Államokba.
„Ha mások sem változtatnak az irányon, készek vagyunk bővíteni ezt a listát” – tekintett előre Rubio.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A Trump-adminisztráció számos ukrán kitoloncolására készül, végleges parancsot adva arra, hogy visszaküldjék őket háború sújtotta hazájukba.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció számos ukrán állampolgár kitoloncolására készül az Egyesült Államokból – írja a Washington Post alapján a Jevropejszka Pravda. A hazaküldött hadköteles korú férfiakat Ukrajnában azonnal mobilizálhatják, ügyvédeik szerint pedig sokuknak esélyük sincs fellebbezni a döntés ellen.
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A Trump-adminisztráció elbocsátási kampányt indított az Egyesült Államokban, válaszul a több mint egy hete tartó, finanszírozás nélküli kormányzati shutdownra.
A Guardian publikációja szerint a leépítéseket már megerősítették az Oktatási Minisztériumnál, az Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériumnál, a Belbiztonsági Minisztériumnál, különösen a kiberbiztonsági és infrastruktúra-védelmi osztályoknál, valamint a Pénzügyminisztériumnál.
A leépítési hullám várhatóan több más kormányzati szervet is érinteni fog: a Környezetvédelmi Ügynökséget, az Energiaügyi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztériumot.
A Fehér Ház nem volt hajlandó elárulni, hogy hány köztisztviselő nem tér vissza a munkájába a shutdown után. A Kongresszusban a költségvetési kérdés továbbra is patthelyzetben van: a demokraták és a republikánusok továbbra is elutasítják egymás törvényjavaslatait, és nem sikerült megszerezniük a szükséges 60 szavazatot a Szenátusban.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága elutasította a Trump-adminisztráció próbálkozását, amely a Kongresszus által korábban jóváhagyott külföldi segélyek kifizetésének blokkolását célozta – írja a Reuters szeptember 6-án, szombaton.
A döntés értelmében a kormánynak „rövid határidőn belül” körülbelül 11 milliárd dollárt kell eljuttatnia a már jóváhagyott programokra.
Ez az ítélet néhány nappal azután született, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: a pénzeszközöket még a Kongresszus engedélyének szeptemberi lejárta előtt fel kell használni.
Augusztus végén a Trump-adminisztráció sürgősségi fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben 12 milliárd dollárnyi külföldi segély folyósításának felfüggesztését kérte.
Ugyanakkor augusztus 13-án az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte azt a bírósági tilalmat, amely a külügyminisztériumot kötelezte a külföldi támogatások folyósításának folytatására.
A Politico másfél tucat meg nem nevezett forrással folytatott kommunikáció alapján azt állítja, hogy Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetőjének személye irritációt kelt a Donald Trump-adminisztráció azon tagjai körében, akiknek lehetőségük volt beszélni vele – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány cikke 14 emberrel – Jermak washingtoni kapcsolatait ismerő kongresszusi munkatársakkal, volt amerikai és ukrán tisztviselőkkel, valamint másokkal – folytatott beszélgetéseken alapul. A legtöbb interjúalany névtelenséget kért. „Amióta Oroszország 2022-ben teljes körűen lerohanta Ukrajnát, Jermak rendszeresen látogatta Washingtont, és közvetítőként működött közre az ukrán elnökkel való kapcsolatokban. Washingtonban azonban sokan úgy vélik, hogy Jermak járatlan az amerikai politikában, kemény és túlságosan követelőző az amerikai tisztviselőkkel szemben, és általában képtelen eligazodni a washingtoni Capitolium belső folyamataiban” – olvasható az írásban.
A kiadvány néhány beszélgetőpartnere attól is tart, hogy Jermak pontatlanul közvetítette az amerikai álláspontot az ukrán vezetés felé. A Jermak és a Trump-adminisztráció közötti interakciókat ismerő személy „kétpárti irritálónak” nevezte őt.
A Biden-kormányzat tisztviselői szintén frusztráltak voltak Jermaktól, de nagyrészt sikerült leplezniük irritációjukat, tekintettel a vészhelyzetre és Washington kulcsszerepére Ukrajna védelmének megerősítésében – állította egy volt magas rangú kormányzati tisztviselő és három másik, az akkori amerikai-ukrán kapcsolatokat ismerő személy.
A Jermak-látogatásokat közelről ismerő öt személy szerint június elején, egy utolsó pillanatban tett washingtoni látogatás során Jermak nehézségekbe ütközött a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselőivel való találkozók megszervezése során. Jermak állítólag világos terv nélkül érkezett, és azoktól, akikkel találkozott, a következőket tudták meg: „Nem tudjuk, miért van itt” – mondta egy, a látogatás által érintett személy. A forrás szerint Jermak és Marco Rubio külügyminiszter találkozóját az utolsó pillanatban lemondták. Azt azonban elmondták, hogy Jermak találkozott Rubióval, aki egyben nemzetbiztonsági tanácsadó is, a Fehér Házban.
Azok, akik ismerik Kijev és az Egyesült Államok kapcsolatait, feszültnek és bonyolultnak írták le Jermak interakcióit mindkét kormánnyal. Azt mondták, hogy Jermak, közel hat évvel azután, hogy Zelenszkij legközelebbi tanácsadója lett, még mindig próbál eligazodni a washingtoni hatalmi folyosókon. „Úgy hitte például, hogy a kritikus ásványokról szóló megállapodás annyira fontos Trump számára, hogy cserébe Ukrajna biztonsági garanciákat kap” – mondta egy másik, a látogatást ismerő bennfentes, „abszurdnak” nevezve az ötletet.
Az amerikai–ukrán kapcsolatokat ismerő személyek, valamint a washingtoni Kijev-támogatók attól tartanak, hogy a Jermak lépései által okozott feszültségek gyorsan terjedhetnek, és alááshatják Ukrajna pozícióját a legfontosabb partnerével fenntartott kapcsolatokban.
A forrás szerint az ukrán fél előre értesítette a Trump-adminisztráció képviselőit a 2025. június 1-jén végrehajtott támadás tervéről, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) koordinált.
A beszámoló szerint az ukrán hírszerzők csapásmérő drónokat indítottak teherautókról, amelyeket titokban közel juttattak az orosz légibázisokhoz, köztük szibériai régiókban található támaszpontokhoz. A dróntámadás során legalább 40 repülőgép megsérült, köztük stratégiai bombázók is, amelyeket Oroszország korábban ukrán városok elleni légitámadásokhoz használt.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jóváhagyta Donald Trump elnök adminisztrációjának rendeletét, amely kizárja a transznemű személyeket a katonai szolgálatból. A szabályozás korábban egy szövetségi bíróság döntése miatt nem léphetett életbe, ám az igazságügyi minisztérium szerint ez a döntés aláásta az elnök alkotmányos jogköreit – számolt be az Index.
Benjamin Settle seattle-i amerikai szövetségi bíró korábban megállapította, hogy Donald Trump amerikai elnök transznemű katonák tilalmára vonatkozó rendelete sértheti a törvény előtti egyenlő védelemhez való jogot, így megtiltotta az amerikai hadseregnek, hogy végrehajtsa azt, amíg a rendelet jogi vitája le nem zárul.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága – amely 6–3-as konzervatív többséggel rendelkezik – kedden azonban helyt adott az igazságügyi minisztérium kérésének, megszüntetve a szövetségi bíró rendeletét – közölte a Reuters.
A döntés több ezer jelenleg szolgáló katona elbocsátását vonhatja maga után.
A testület nem döntött az ügy jogi érdeméről, az eljárás az alacsonyabb szintű bíróságokon folytatódik, és a jövőben visszakerülhet a legfelsőbb bíróság elé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium azért fordult a legfelsőbb bírósághoz, mert állításuk szerint a szövetségi bíró elvette a Donald Trump vezette végrehajtó hatalom jogkörét. Szerintük ugyanis a végzés nem egyeztethető össze a védelmi minisztérium szakmai, katonai ítéleteinek kijáró jelentős tisztelettel.
Donald Trump rendelete szerint „az a tény, hogy egy férfi azt állítja magáról, hogy nő, és azt követeli másoktól, hogy tiszteljék ezt a hazugságot, nem áll összhangban a katonai szolgálatban megkövetelt alázatossággal és önzetlenséggel”.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jóváhagyta Donald Trump elnök adminisztrációjának rendeletét, amely kizárja a transznemű személyeket a katonai szolgálatból. A szabályozás korábban egy szövetségi bíróság döntése miatt nem léphetett életbe, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746741180
[modified] => 1746719844
)
[title] => Az amerikai bíróság engedélyezte a Trump-adminisztrációnak, hogy betiltsa a transzneműek katonai szolgálatát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150180&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150180
[uk] => 149992
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 149993
[image] => Array
(
[id] => 149993
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[original_lng] => 524739
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-24.png
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746709045:5
[_thumbnail_id] => 149993
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2672
[_algolia_sync] => 984457682002
[_oembed_d945de5bc8d21dca50904361a8d61306] =>
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
