Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy a Kreml befolyást gyakorol adminisztrációja és csapata egyes képviselőire, ami szerinte az amerikai tisztviselők azon szándékával magyarázható, hogy véget vessenek az orosz–ukrán háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnöknek a kabinetjével folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump válaszolt a média képviselőinek arra a megkeresésére, hogy kommentálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit a Time magazinnak adott interjújában, ahol azt állította, hogy Oroszországnak sikerült információkkal befolyásolnia a Fehér Ház csapatában egyes személyeket. Az amerikai elnök ezt nem tagadta, sőt megjegyezte, hogy ez megtörténhetett, és az az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel hozható összefüggésbe.
„Nos, valószínűleg befolyásolták őket ennek a kérdésnek a rendezésében, mert Ukrajna azt akarja, hogy rendezzék, szerintem nekik is rendezniük kellene, Oroszország is azt akarja, hogy rendezzék” – mondta Trump. Megismételte azt az elképzelést, hogy ha az Ovális Irodában ült volna, „soha nem történt volna meg az oroszok nagyszabású inváziója Ukrajna ellen”.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nagyra értékeli Marco Rubio külügyminiszter, az orosz hatóságokkal tárgyaló Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó munkáját. „Marco nagyszerű munkát végez, Steve Witkoff pedig hihetetlen… Michael Waltz… Nagyszerű embereink csapata dolgozik ezen a témán. És a munkanapjuk jelentős részét azzal töltik, hogy megoldjanak valamit, ami valóban hatással van ránk anyagilag, mert annyi pénzt adtunk oda” – emlékeztetett Donald Trump.
Az ukrán politikai körökkel és a Legfelső Tanáccsal kapcsolatban lévő sajtóforrások megerősítik az amerikai médiából származó információkat, miszerint Trump képviselői számos ukrán párt képviselőivel tárgyalnak a választások előkészítéséről, valamint Zelenszkij ösztönzésére, hogy kezdje el a háború befejezéséről szóló tárgyalásokat.
A Sztrana forrásai ugyanakkor meglepődtek, hogy Trump képviselői és az ukrán politikusok közötti kapcsolatfelvételek közül a sajtó miért csak Porosenkót és Timosenkót emelte ki.
„Általánosságban elmondható, hogy az amerikaiak már mindenkivel kommunikálnak. Sőt, nem is a Porosenkóval és Timosenkóval való együttműködésre összpontosítanak, akiknek a jelenlegi helyzetre gyakorolt hatása elhanyagolható. Jelenleg több figura áll Trump társai figyelmének középpontjában – Valerij Zaluzsnij, aki az értékelések szerint legyőzheti Zelenszkijt a választásokon, Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki azon kevesek egyike a kormányzati rendszerben, aki kritizálja az Elnöki Irodát, valamint a hírszerzés vezetője Kirilo Budanov, és Arahamija a „Nép szolgája” frakció vezetője. Mindketten ellenállnak Jermaknak, és sokkal pozitívabban értékelik az Elnöki Iroda vezetőjénél Trumpnak a háború mielőbbi befejezéséről szóló elképzelését, amit helyesnek tartanak Ukrajna számára. Washington ezeket a kapcsolatokat felhasználva belső nyomást akar gyakorolni Zelenszkijre, hogy rávegye őt a tűzszünetre. Ez egyben egyfajta tapogatózás, hogy kire lehet fogadni a háború utáni Ukrajnában, tekintettel a Fehér Ház rendkívül szkeptikus hozzáállására Zelenszkijhez”, közölte a forrás.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán politikusok – a ritka kivételektől eltekintve – félnek nyilvánosan kritizálni Zelenszkij magatartását Trumppal való kapcsolatában. A kulisszák mögötti beszélgetések során azonban egyre nő a „meglepődés” az ukrán elnök viselkedésén.
„Senki sem érti, miért viselkedett úgy Trumppal és Vance-szel a Fehér Házban, miért ellenzi annyira Trump a fegyverszünetről szóló elképzelését, ami végül az amerikai segélyek megszakításához vezetett”. Mindent figyelembe véve a tűzszünet Ukrajna számára előnyös lenne. Zelenszkij azonban minden lehetséges módon megpróbálja megakadályozni ezt az ötletet. Így Trump szemében nem Putyin, hanem ő lett a béke fő akadálya. Ukrajna pedig már érzi ezeket a következményeket. Ezen túlmenően, ha ez így folytatódik, az ügy nem korlátozódhat a támogatás leállítására. Európát illetően kevés a remény. A legutóbbi londoni csúcstalálkozó megmutatta, hogy nem áll készen egyedül vinni az ukrajnai háború terhét amerikai segítség nélkül. Ezért növekszik az elégedetlenség Zelenszkij lépéseit illetően az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban”, mondta a forrás.
Adatai szerint ezen negatív hangulatok ellensúlyozására a hatóságok most kampányt szerveztek a sajtóban és a közösségi oldalakon, és a fronton is ellentámadásokat kezdeményeznek.
„A közösségi hálók Zelenszkijt dicsérik, valamint olyan jóslatokkal vannak tele, miszerint „ki kell tartani”, és Oroszország „hamarosan elesik”. Ezzel párhuzamosan az ukrán fegyveres erők tartalékát Pokrovszk és más irányok elleni ellentámadásokba vetették be, hogy legalább némi előrelépést mutassanak a társadalmi morál emelése érdekében, valamint demonstrálják a Nyugatnak, hogy „Ukrajna amerikai segítség nélkül is nyerhet”. Ebben a demonstrált ellentámadásban azonban azt kockáztatjuk, hogy elégetjük a tartalékokat a taktikai és információs-politikai sikerek érdekében, ami néhány hónapon belül a legsúlyosabb következményekkel járhat az egész frontra nézve”, közölte a forrás.
Nemrég kiderült hogy Donald Trump csapata aktív tárgyalásokat folytat különböző ukrán politikai szereplőkkel, hogy nyomást gyakoroljon Volodimir Zelenszkijre, és elősegítse a tűzszüneti megállapodást. A Fehér Házban kaotikusra sikerült tárgyalás és az amerikai segélyek felfüggesztése egyre több ukrán politikust késztet arra, hogy alternatív politikai lehetőségeket mérlegeljenek.
A Sztrana ukrán kormányzati forrásai is megerősítik a külföldi sajtó csütörtöki értesüléseit: a minap a Politico írt arról, hogy Donald Trump képviselői folyamatos tárgyalásokat folytatnak ukrán politikusokkal, hogy előkészítsenek egy új politikai struktúrát Ukrajnában.
Bár a sajtó korábban főként Petro Porosenko és Julija Timosenko nevét emelte ki ezekkel a háttéregyeztetésekkel kapcsolatban (mindketten ellenzékben vannak, és viszonylag alacsony a támogatottságuk Ukrajnában), az ukrán lap szerint a valóságban Donald Trump csapata ennél jóval szélesebb körben keres partnereket az ukrán kormányzatban.
Mint írták, a tárgyalások fókuszában nem is annyira Porosenko vagy Timosenko, és körük áll, hanem más befolyásos szereplők. Közülük négyet emelt ki az ukrán lap:
Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokot, akinek a közvélemény-kutatások szerint esélye lehet arra, hogy legyőzze Zelenszkijt egy esetleges elnökválasztáson is (bár egyelőre nem tisztázott, hogy vannak-e elnöki ambíciói);
Vitalij Klicsko, Kijev polgármesterét, aki szintén az ukrán elnök ellenfele, és nemegyszer kritizálta nyíltan Zelenszkij politikáját;
Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetőjét, akinek a Sztrana szerint nincs jó viszonya Zelenszkij egyik legfontosabb háttéremberével: Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével;
David Arahamija a kormánypárt, vagyis a Nép Szolgája frakciójának vezetőjét, akinek szintén vannak ellentétei az ukrán elnök befolyásos bizalmasával.
A lap szerint mind a négyükre igaz, hogy bizonyos kérdésekben nyitottabb Trump elképzeléseire az ukrán elnöknél. A Sztrana szerint ezekkel a kapcsolatfelvételekkel Donald Trump csapata nemcsak nyomást próbál gyakorolni Zelenszkijre, hogy fogadja el a tűzszüneti javaslatokat, hanem igyekszik feltérképezni a háború utáni Ukrajna lehetséges politikai vezetőit is.
Donald Trump amerikai elnök kormánya nem adja fel az ukrajnai háború lezárására tett kísérleteket, de a Fehér Ház vezetői és az ukrán elnök közötti veszekedés után valószínűleg megkerülhető lesz a Volodimir Zelenszkijjel való közvetlen kapcsolat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai híriroda megjegyezte: a Trump-adminisztráció egyik tanácsadója azt mondta, hogy túl sokat fektettek abba, hogy megállapodásra jussanak a háború befejezéséről, hogy most felhagyjanak vele. Az informátor szerint ehelyett az Egyesült Államok valószínűleg erősen növeli majd az Ukrajnára nehezedő nyomását, és kerüli a Zelenszkijvel való közvetlen kapcsolatot.
Elemzők szerint a Volodimir Zelenszkij elnök és Donald Trump közötti vita „következményekhez vezethet”. Valószínűleg ez lehet az Ukrajnának eddig nyújtott amerikai segélyek ellenőrzése, vagy hasonló akciók, bár ez nem feltétlenül zárja ki a tárgyalásokat.
Vannak azonban radikálisabb nézetek is Trump csapatával kapcsolatban. A Bloomberg egy másik, a Trump-kormányzathoz közel álló beszélgetőpartnere azt mondta, hogy Joe Biden elnöksége „elrontotta Zelenszkij várakozásait”, miszerint az amerikai nép továbbra is finanszírozni fogja a háborút.
Az amerikai hírügynöksége hozzátette, hogy Európa közösen megpróbálja „felszedni a törmelékeket” az Ovális Irodában folyó vita után. Egy európai tisztviselő azt mondta a Bloombergnek, hogy „Trump úgy döntött, hogy eladja Ukrajnát”. Több európai tisztviselő kelepcének nevezte az Ovális Irodában történt fiaskót.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök kormánya nem adja fel az ukrajnai háború lezárására tett kísérleteket, de a Fehér Ház vezetői és az ukrán elnök közötti veszekedés után valószínűleg megkerülhető lesz a Volodimir Zelenszkijjel való közvetlen kapcsolat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740846000
[modified] => 1740841488
)
[title] => A Zelenszkijjel történt összekülönbözés ellenére az USA nem adja fel a kísérleteit a háború befejezésére – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142845&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142845
[uk] => 142851
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142846
[image] => Array
(
[id] => 142846
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[original_lng] => 22599
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740835064:3
[_thumbnail_id] => 142846
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1271
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
A Trump-adminisztráció bejelentette, hogy csökkenti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) külföldi segélyezési szerződéseit, ezzel 60 milliárd dollárral csökkentve a globális segélyezési programokat. A lépés sokak szerint a külföldi segélyezés eddigi amerikai politikájának drasztikus átalakítását jelenti.
A Trump-adminisztráció megszünteti az USAID szerződéseinek döntő többségét, így csak kevés projekt marad, amelyet jogvédők megpróbálhatnak megmenteni a kormány ellen zajló peres eljárások során. A lépés drasztikus visszalépést jelent az Egyesült Államok hagyományos segélyezési politikájától – írja a Politico.
Donald Trump és Elon Musk szerint az USAID programjai liberális politikai célokat szolgálnak, ezért indokolt azok csökkentése. Január 20-án Trump elrendelte a külföldi segélyek átmeneti felfüggesztését és egy 90 napos felülvizsgálatot. A lépés azonnal több ezer amerikai finanszírozású projektet állított le világszerte.
A nonprofit szervezetek szerint az adminisztráció indokolatlanul gyors ütemben szünteti meg a szerződéseket, gyakran megfelelő értékelés nélkül. Egy USAID-tisztviselő e-mailben jelezte a munkatársainak, hogy további szerződésmegszüntetések várhatók.
A külügyminisztérium közölte, hogy Marco Rubio áttekintette a megszüntetéseket. Az adminisztráció összesen 6200 USAID szerződésből 5800-at, valamint 9100 külügyi támogatásból 4100-at töröl, összesen 58,4 milliárd dollárnyi forrást megszüntetve.
A Trump-adminisztráció egy bírósági figyelmeztetés után részlegesen újraindította a kifizetéseket.
A szerződések gyors megszüntetése miatt több nonprofit szervezet és érintett ország jogi lépéseket fontolgat az Egyesült Államok kormánya ellen. A peres eljárások során a bíróságok akár arra is kötelezhetik a kormányt, hogy egyes szerződéseket újraélesszen vagy kártérítést fizessen az érintetteknek.
Az USAID támogatásait azt követően kezdték vizsgálni, hogy az Egyesült Államok több vezető politikusa, közöttük Donald Trump elnök is hangot adott gyanújának a szervezet nem megfelelő működését illetően.
Megkezdték a drasztikus létszámcsökkentést
A múlt hét végén az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) alkalmazottait vasárnap estétől szabadságra küldték, valamint megkezdik az Egyesült Államokban dolgozó alkalmazottak elbocsátását.
Vasárnap éjféltől „az USAID összes közvetlenül alkalmazott munkatársa – a küldetéskritikus funkciókért, az alapvető vezetésért és/vagy a speciálisan kijelölt programokért felelős kijelölt munkatársak kivételével – világszerte igazgatási szabadságra került” – közölte az ügynökség a honlapján. Hozzátették: „Ezzel egyidejűleg az USAID megkezdi a létszámcsökkentés végrehajtását, amely az USAID körülbelül 1600, az Egyesült Államokban szolgálati hellyel rendelkező munkatársát érinti”.
Az USAID a világ egyik legnagyobb segélyszervezete, amely mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada az Egyesült Államokon kívül dolgozik. Korábbi közlések szerint Donald Trump amerikai elnök kormányzatának célja az USAID globális létszámát kevesebb mint 300-ra, azaz 97 százalékkal csökkenteni.
Az amerikai fejlesztéspolitikai felülvizsgálatának munkájába amerikai részről meghívták a magyar kormány képviselőjét – közölte Azbej Tristan, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.
Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy új amerikai adminisztráció ígéretet tett arra, hogy leállítják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az elmúlt években magyarországi belügyekbe próbáltak beavatkozni.
Azbej Tristan hétfőn kezdett washingtoni megbeszéléseinek összegzéseként elmondta, hogy első külföldi kormánydelegáció vezetőjeként tárgyalt Pete Maroccóval, az amerikai külügyminisztérium segélyezési politikáért felelős vezető tisztségviselőjével, akit Marco Rubio külügyminiszter az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) működésének felülvizsgálatával bízott meg, miután Donald Trump elnök a teljes amerikai segélyezéspolitika átalakítását tűzte ki célul.
Az államtitkár elmondása szerint a találkozón szóba került az, hogy az előző, Joe Biden elnök vezette adminisztráció idején 7,4 millió dollárral támogatták amerikai közpénzből a különböző magyar ellenzéki pártok kampányait.
„Pete Marocco részéről elhangzott az ígéret, hogy azonnali hatállyal véget vet azoknak a támogatási programoknak, amelyekkel megpróbáltak Magyarországon a belügyekbe beavatkozni, illetve a migrációt támogatni Magyarország vonatkozásában is” – fogalmazott Azbej Tristan.
My Website
Az amerikai fél kilátásba helyezte azt is, hogy az amerikai támogatáspolitika teljes újraértékelését követően felújítják azt a magyar–amerikai együttműködést, amely az iraki keresztények megsegítésére létezett az első Trump-adminisztráció idején. Azbej Tristan beszámolt arról, hogy amerikai tárgyalópartnere követendő példának említette a magyar kormány Hungary Helps Programját, amellyel az üldözött keresztények felé fordul.
A USAID évente mintegy 40 milliárd dollárból gazdálkodó szövetségi szervezetként került a külügyminisztérium fennhatósága alá, és előzetesen minden támogatási programjának működését felfüggesztették, kivétel a humanitárius sürgős segítségnyújtásra vonatkozó tevékenységet. Elon Musk, a Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős tagja a közelmúltban felvetette a teljes szervezet megszüntetésének szükségességét, mert – ahogy mondta – működése nem kijavítható.
Azbej Tristan tárgyalt Massad Boulosszal, Donald Trump elnök arab és közel-keleti ügyekért felelős főtanácsadójával is, valamint kongresszusi tagokkal, és elmondása szerint a tárgyalópartnerek köszönetet mondtak azért, hogy az elmúlt években Magyarország segélyprogramján keresztül képviselte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét.
„Most, amikor a magyar–amerikai kapcsolatok aranykora előtt állunk, az üldözött keresztények megsegítése az egyik fontos közös témánk lesz” – fogalmazott a magyar kormánytag.
Azbej Tristan az elmúlt évekhez hasonlóan részt vett és felszólalt az éves Nemzetközi Vallásszabadság Csúcstalálkozón, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy azon idén beszédet mondott az amerikai alelnök, J.D. Vance, és arról beszélt, hogy „vége annak a kornak, amikor az Egyesült Államok az ateizmust terjeszti és támogatja szerte a világban”, és ezt követően „keresztényként keresztényeket, valamint más vallási közösségeket fog mostantól támogatni”.
Az államtitkár saját tapasztalatait illetően pedig azt mondta, hogy amerikai részről korábban a keresztények ügyével kapcsolatban közömbösséget vagy nyílt szembenállást, érzéketlenséget tapasztalt, a Biden-adminisztráció részéről pedig azt, hogy „mindenfajta magyar kezdeményezéssel kapcsolatban ellenállást, sőt kifejezetten ellenséges viselkedést” tanúsított.
Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár amerikai látogatása során találkozott az amerikai asszír keresztény és káld katolikus diaszpóra egyházi és társadalmi szervezeti vezetőivel, akik felajánlották, hogy saját kapcsolatrendszereiken keresztül is segítenek a magyar–amerikai kapcsolatok építésében.
Donald Trump amerikai elnök tanácsadói és az adminisztráció tagjai megosztották véleményüket arról, hogy milyen mértékben kellene nyomást gyakorolni Oroszországra és hogyan lehetne elérni a békét Ukrajnában – írja az NBC a forrásaira hivatkozva.
Az amerikai és ukrán tisztviselők, valamint a kijevi kormányhoz közel álló források szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Waltz és az Ukrajnával kapcsolatos különmegbízott, Keith Kellogg azt szeretné, ha az Egyesült Államok nyomásgyakorló eszközeit használnák arra, hogy rávegyék az orosz diktátort, Vlagyimir Putyint a visszavonulásra. Mások viszont inkább a Biden-adminisztráció idején Ukrajnának nyújtott amerikai segítség csökkentését javasolják, hogy ezzel kényszerítsék a háború mihamarabbi befejezésére.
A kritikusok szerint ez lényegében leszerelné Ukrajnát, ami annak kapitulációját eredményezné Oroszország előtt.
Mielőtt alelnökké vált volna, a szenátor J.D. Vance erősen szkeptikus volt a Biden-adminisztráció által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatban. Azt is mondta, hogy az ukrán kormány a „legkorruptabb Európában és talán a világon”.
Kellogg az NBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Trump nemzetbiztonsági csapata „szinkronban dolgozik”. „Az elnök minden szükséges amerikai hatalmi eszközt fel fog használni, hogy véget vessen az elmúlt három év véres mészárlásának” – mondta. Vance sajtósa nem kívánt nyilatkozni a Trump által Ukrajnának nyújtott amerikai segítséggel kapcsolatos álláspontjáról.
Trump figyelmeztetett, hogy vámokkal, szankciókkal és orosz árukra kivetett adókkal sújtja Oroszországot, ha Putyin nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a háború lezárásáról.
A probléma azonban az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti kereskedelem drámaian csökkent, így a vámok hatékonysága is csökkent. „Ez teljes nonszensz… Mi teljesen leválasztottuk az amerikai gazdaságot az orosz gazdaságról. Így az oroszokkal szembeni vámok alkalmazásának hatékonysága jelentéktelen” – mondta a Biden-adminisztráció volt tisztviselője.
Egy másik lehetőség, hogy Trump felhasználhatja Oroszország lefoglalt vagyonát Ukrajna fegyverkezési készleteinek folytatásához.
William Taylor, az Egyesült Államok egykori ukrajnai nagykövete elmondta, hogy a 300 milliárd dollár orosz tartalék, amely európai és amerikai bankokban található, „nagyon sokat segíthetne abban, hogy fegyvert és pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának”.
Az ukrajnai segítséget támogató személyek aggódtak, hogy Trump a visszatérése után elhagyja Ukrajnát, mivel az, amit Putyinnal évekig demonstrált, azt mutatja, hogy valószínűleg Oroszország számára kedvező rendezést érhet el.
Ezen kívül a Kamala Harris volt alelnökkel folytatott viták során Trump azt mondta, hogy nem biztos, hogy Ukrajna győzelmét akarja a háborúban. Azonban Trump hatalomra kerülése után néhányan, akik kétségbe vonták, látták, hogy csapata „nem árulja el Ukrajnát”.
Donald Trump amerikai elnök kormányával Ukrajna még nem tárgyalt a mozgósítási korhatár kérdéséről, a beiktatás után még nem kezdődött el a kapcsolatfelvétel az országok között – jelentette ki csütörtökön Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Tihij elmondta:
„Ami a mozgósítási korhatárt illeti. Várjuk meg az ukrán–amerikai kapcsolatokat. A kapcsolatfelvétel még nem kezdődött el. Ha a kapcsolatfelvételek elkezdődnek, majd meg tudjuk mondani, hogy milyen kérdésekről van szó. Jelenleg még korai erről beszélni.”
A külügyi szóvivő hangsúlyozta Ukrajna általános álláspontját is, amely szerint több védelmi képességre van szükség. „Vannak csapataink és embereink, akik nincsenek felfegyverezve. A fegyverkészletünk nem fedi le az egységek és dandárok számát. Ezért úgy gondoljuk, hogy a prioritás a képességek és bizonyos típusú készségek biztosítása” – mutatott rá Heorhij Tihij.
Arra a kérdésre, hogy várható-e az Egyesült Államok támogatásának csökkentése, Zelenszkij azt válaszolta: „Eddig minden úgy megy, ahogy megy”.
Jelenleg nincs változás az Egyesült Államokból Ukrajnába irányuló segélyek szállításában, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Világgazdasági Fórum keretein belül a davosi Ukrán Házban tett látogatása során, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Beszélt a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozó előkészületeiről is.
Zelenszkij elmondása szerint a két elnök tárgyalásait több találkozó előzi meg.
„A csapataink a találkozókon dolgozik, több találkozó lesz, különböző, elsősorban csapattalálkozók. Azt követően pedig az elnökkel való jövőbeli találkozón dolgozunk”, jegyezte meg az ukrán elnök.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Jelenleg informális kommunikáció folyik az ukrán fél és Donald Trump amerikai elnök csapata között, de az amerikaiaknak ki kell nyilvánítaniuk álláspontjukat a háború végével kapcsolatban – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint Podoljak elmondta: „Azt mondanám, hogy bizonyos informális kommunikációk (Trump csapatával – a szerk.) különböző szinteken ma is léteznek. Itt az a kérdés, hogy a jelenlegi elnök csapatának egyértelműen ki kell nyilvánítania álláspontját a háború végétől.”
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó megjegyezte: Volodimir Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy nemcsak a háború befejezését, hanem annak igazságos végét is el kell érni. Szerinte lehetségesek tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, de csak akkor, ha világosan lehet tudni, mit próbálnak elérni a felek.
„Ha leülsz a tárgyalóasztalhoz és Putyin feltételei szerint játszol, az egy dolog. És valahogy úgy tűnik számomra, hogy nem valószínű, hogy Trump erre az útra lép. Mert ez a személyes hírnevének abszolút semmissé tétele. Egy olyan politikus típusnak, mint Trump, a személyes hírnév fontos, és ha kényszerítő eszköz nélkül ülsz le a tárgyalóasztalhoz, nincs értelme tőle eredményt várni” – mondta Podoljak.
A tanácsadó szerint, amikor az Oroszországgal való jövőbeni kapcsolatok bővülni kezdenek, nyilvánvalóvá válik, hogy ezzel az országgal nincs értelme tárgyalni. „Nem a Trump–Putyin formátumról beszélek, hanem bármilyen szinten. Akkor kiderül, hogy mindenhol ott van a „Patrusevscsina”. Világos lesz, hogy nincs értelme Oroszországgal tárgyalni. És kész. A kérdés, hogy mennyi idő kell Trumpnak, hogy megértse ezt. Vagy vége a hitelének, vagy végleg megsemmisül Oroszország tekintélye. És akkor Ukrajna egészen más fegyveres támogatását fogjuk látni. Sokkal gyorsabbat, mint amilyen az előző adminisztrációé volt” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
