Sértésként értékelte nemcsak a külhoni magyarság, de az egész magyar nemzet szempontjából a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, hogy a román képviselőház másodszor is megszavazta a június 4-ét ünnepnappá nyilvánító Trianon-törvényt.
Simicskó István szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: a KDNP álláspontja szerint a történelmi sebek begyógyításán, a kulturális különbözőségek elfogadásán és az egymás közötti hidak építésén kellene dolgozni ahelyett, hogy újabb sebeket okozunk. Ezért is elszomorító és felháborító a román képviselőház döntése – fogalmazott.
Hozzáfűzte: a XXI. században minden európai állam részéről alapvető elvárás a nemzetiségekkel szembeni emberséges, toleráns magatartás tanúsítása. Ezt az alapvető európai értéket veszi semmibe a román képviselőház. A KDNP számára továbbra is elsődleges marad a külhoni magyarok védelme – rögzítette a KDNP frakcióvezetője.
A román képviselőház kedden ügydöntő házként, másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját.
A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni, de ma már látszik, hogy ez nem sikerült – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy az Akadémián tartott rendezvényen.
Potápi Árpád János a kormányzati nemzetpolitika elmúlt tíz évét sikerágazatként jellemezte a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület társadalmi párbeszéd fóruma keretében rendezett „Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai” című konferencián. Emlékeztetett arra: a mai nemzetpolitika alapjait Antall József teremtette meg 1990-es elhíresült mondatával, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Az államtitkár szerint az 1920-as békediktátum elfogadtatása után sokan arra számítottak, hogy az életképtelenné vált ország magától el fog pusztulni. Ez a várakozás azonban nem vált be – mondta -, és mostanra kiépült a határon túl élő magyarokat támogató intézményhálózat, az idei centenáriumi évfordulóra pedig az Országgyűlés meghirdette a nemzeti összetartozás évét, amely a pandémiahelyzet miatt a szolidaritás évévé is vált.
Nemzetpolitikára azért van szükség, mert a nemzet és az ország határai nem esnek egybe, ezért kell intézményes formában, államilag törődni a határon túli magyarsággal – emelte ki, felidézve a száz évvel ezelőtti területi, népességi és gazdasági veszteségeket.
Potápi Árpád János a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat sorolva emlékeztetett arra, hogy míg a korábbi kormányzat idején, 2009-ben évente 9,1 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra, mára ez az összeg évente 100 milliárd forint, a programszerű támogatásokat is figyelembe véve pedig ennek többszöröse.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2010 májusi, a kettős állampolgárság megteremtéséről szóló országgyűlési döntés után mára mintegy 1,1 millióra emelkedett azok száma, akik az egyszerűsített honosítással állampolgárságot kaptak, illetve sok esetben visszakaptak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni, de ma már látszik, hogy ez nem sikerült - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy a...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1600975061
[modified] => 1600972256
)
[title] => Potápi: a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=11260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11260
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 11261
[image] => Array
(
[id] => 11261
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1.jpg
[original_lng] => 88008
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/potapi169-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1600961457:10
[_thumbnail_id] => 11261
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4843
[_oembed_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] =>
[_oembed_time_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] => 1600964284
[_oembed_e6f33e98338fa7a09b86ad23640df00a] =>
[_oembed_time_e6f33e98338fa7a09b86ad23640df00a] => 1720326106
[_algolia_sync] => 831462585002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4217
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Trianon-törvény
)
)
[2] => Array
(
[id] => 10753
[content] =>
Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte: pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frakcióját adja a PSD.
Egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. A tervezetet eredetileg a szociáldemokrata Titus Corlatean terjesztette be. Terveik szerint a parlament megszavazza, és ezt követően újra elküldik a köztársasági elnöknek kihirdetésre.
A jogszabály lényege, hogy a trianoni békediktátum napját nemzeti ünneppé tegyék, és ezen a napon minden közterületen kötelező lesz kitenni a román zászlót. A törvény továbbá támogatást tesz lehetővé minden olyan tudományos, kulturális, oktatási és egyéb rendezvénynek, amely népszerűsíti a trianoni döntést és a román többség ezzel kapcsolatos véleményét. A rendezvényekről a román médiának is kötelező lesz beszámolnia.
Amennyiben a parlament eredeti változatban fogadja el a tervezetet, Iohannis elnök arra kényszerül, hogy kihirdesse. Korábban már megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, de erre csak egyszer van lehetőség. Iohannis azzal érvelt a Trianon-törvény ellen, hogy számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért szeretett volna nyilvános vitát a kérdésről, ahol a törvény ellenzői is megszólalhatnak. Akkor arra kérte parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és civil szervezetek részvételével.
Visszaküldte a parlamentnek Klaus Iohannis román elnök azt a törvényt, amely június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánítaná – közölte kedden a román elnöki hivatal.
Korábban az elnök az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabályt, de a taláros testület július közepén elutasította az elnök óvását. Iohannis akkor arra hivatkozott, hogy a jogszabály sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, illetve inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Az elnök a parlamenthez intézett mostani kérésében úgy érvelt, hogy a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért széles körű konzultációt kellene folytatni a június 4-i évforduló ünnepnappá nyilvánításáról.
Iohannis szerint a bírálatok azt mutatják, hogy a jogszabály nem egy autentikus és tartalmas nyilvános vita eredményeként született, ezért arra kérte a parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként és az európai elvek és értékek iránt elkötelezett országként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie az olyan témákat, amelyek megosztottságot idézhetnek elő a társadalomban, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.
A román képviselőház május 13-án fogadta el nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – a Titus Corlatean szociáldemokrata honatya által beterjesztett törvényt. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Nem sérti a román alkotmányt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel – sajtóértesülések szerint 5-4 arányban – megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, s megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.
Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.
A képviselőház által május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.
Alkotmányossági óvást emelt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény ellen a román államfő.
Klaus Iohannis indoklásában azt írta: a Trianon-törvény sérti az
államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és inkább egy
politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket
meghatározó jogszabály.
A bukaresti képviselőház májusban nagy többséggel – 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett – szavazta meg a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.
A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak ezentúl gondoskodniuk kellene arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A Fidelitas követeli, hogy a román államfő ne írja alá a bukaresti parlament által szerdán megszavazott „gyalázatos Trianon-törvényt”.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fidelitas azt írta: Romániában hamarosan választás lesz, s „ahogy azt ilyenkor megszokhattuk”, előkerül a „magyar kártya”.
Úgy fogalmaztak: a román politikai elit azonban valamennyi alkalommal bizonyítja, hogy „mindig van lejjebb”.
A magyarellenes hangulat „ismételt gerjesztését” ezúttal Klaus Iohannis román államfő kezdte három héttel ezelőtt, a román parlament pedig szerdán elfogadta, hogy a békediktátum évfordulója mostantól hivatalos ünnep legyen Romániában – írták.
Hangsúlyozták, hogy a Fidelitas a leghatározottabban visszautasít minden magyarellenes döntést, nyilatkozatot.
Megdöbbentőnek tartják – tették hozzá -, hogy az Európai Unió egyik tagállama – következmények nélkül – ilyen „minősíthetetlen magatartást tanúsítson egy őshonos nemzeti kisebbséggel, valamint egy ezeréves országgal szemben”.
A bukaresti képviselőház szerdán megszavazta azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai, vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatálybalépéséhez az államfő aláírására van szükség.
