Ukrajna Legfelsőbb Tanács nem hagyta jóvá a pornográfia dekriminalizációjáról szóló 12191. számú törvényjavaslatot. 20 szavazat hiányzott a dokumentum elfogadásához. A szavazás során a szükséges 227 képviselőből mindössze 207 képviselő támogatta a törvényjavaslatot. További öt képviselő ellene szavazott, kettő tartózkodott, 60 pedig nem szavazott – írja a Szlovo i gyilo.
A dokumentum módosításokat helyezett kilátásba a Büntető Törvénykönyvben a közrend és a közerkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos rendelkezések tökéletesítésére érdekében.
A törvényjavaslat magyarázó jegyzetében a dokumentum szerzői megjegyezték, hogy a világ legtöbb országában a pornográf anyagok előállítása és terjesztése felnőttek körében személyes, nem kereskedelmi célú felhasználásra nem minősül társadalmilag veszélyes cselekménynek.
A szavazás sikertelensége után Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke érzelmesen reagált a képviselők döntésére.
„Sajnos. Valódi liberalizációt szerettünk volna. Igaz? A szovjet mentalitás mélyen megvan ül magukban”, mondta Sztefancsuk.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő is bírálta kollégái döntését.
„A modern demokratikus Ukrajnában a felnőtteket továbbra is 7 év börtönbüntetésre ítélik, ha meztelen fotókat küldenek egymásnak…” – írta.
Mint ismeretes, a dokumentumot egy parlamenti képviselőcsoport vette nyilvántartásba még 2024-ben. A fő gondolat az volt, hogy mentesítsék a büntetőjogi felelősségre vonás alól a felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezéssel létrejött intim tartalom létrehozását és terjesztését.
A dokumentum az alábbiakat javasolta:
kizárni a Büntető Törvénykönyvből a felnőttek közötti, büntetőjogi elem nélküli, önkéntes felnőtt tartalom létrehozásáért és terjesztéséért való felelősségre vonást;
a gyermekpornográfia, a kényszerítés, a kiskorúak bevonása miatti felelősség megerősítése;
Benyújtottak a parlamentbe egy törvényjavaslatot a diákok azon kötelezettségéről, hogy ne használjanak telefonokat, táblagépeket és okosórákat a tanórák alatt, kivéve oktatási és/vagy egészségügyi okokból. Az Ukrinform közölte, az erre vonatkozó törvényjavaslatot 15105. számon regisztrálták be.
A szabályozási jogi aktus elfogadásának szükségességét az oktatási folyamat optimalizálása és a tanárok iránti megbecsülés szintjének növelése indokolja.
Többek között azt javasolják, hogy a diákokat kötelezzék a telefonok, táblagépek és okosórák használatának tilalmára a tanórák (foglalkozások) alatt, kivéve oktatási és/vagy egészségügyi okokból. Az értelmező kísérődokumentumban megjegyezték, hogy ez a gyakorlat már működik Hollandiában, Dániában és a világ más országaiban.
A törvényjavaslat célja, hogy megoldja a figyelemelterelés problémáját az oktatási folyamattól, valamint az ezen technikai eszközök használatával kapcsolatos egyéb problémákat.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kész aláírni az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, de csak azzal a feltétellel, hogy a végső döntés a korlátozásokról az övé marad – közölte a Reuters egy magas rangú fehér házi tisztviselőre hivatkozva.
A republikánus Lindsey Graham és Brian Fitzpatrick által előterjesztett törvényhozási kezdeményezés szankciókat irányoz elő azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz energiaforrásokat vásárolnak, vagy más módon segítik elő Moszkva gazdasági tevékenységét, miközben az vonakodik békemegállapodást kötni Ukrajnával.
Korábban Trump újságíróknak azt nyilatkozta, hogy pozitívan értékeli a republikánusok munkáját a szankciós csomaggal kapcsolatban. Felvetette annak lehetőségét is, hogy Iránt is bevonják a csomagba.
Eddig a Képviselőház és a Szenátus vezetői tartózkodtak a törvényjavaslat szavazásra bocsátásától, mivel Trump támogatta az Indiából, az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlójából származó importvámokat.
A tisztviselő elmondása szerint Trump világossá tette, hogy kész aláírni a törvényjavaslatot, de a Fehér Ház ragaszkodni fog ahhoz, hogy a törvénybe iktasson egy olyan rendelkezést, amely garantálja az elnök végső döntését a szankciók kivetésével kapcsolatban.
A Fehér Ház azt is megerősítette, hogy a kormányzat folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal a háború befejezése érdekében: ez folyamatban van, bár nincs a sajtó figyelmének középpontjában.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kész aláírni az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, de csak azzal a feltétellel, hogy a végső döntés a korlátozásokról az övé marad.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1763548920
[modified] => 1763527548
)
[title] => Trump kész támogatni az Oroszország elleni új szankciókról szóló törvényjavaslatot, de van egy feltétele
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169144&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169144
[uk] => 169084
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169085
[image] => Array
(
[id] => 169085
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large.jpg
[original_lng] => 123411
[original_w] => 1140
[original_h] => 740
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large-768x499.jpg
[width] => 768
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large-1024x665.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 740
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 740
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/228211-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 740
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1763520351:12
[_thumbnail_id] => 169085
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1467
[_algolia_sync] => 566743378000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 124
[2] => 192
[3] => 10632
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
[3] => törvényjavaslat
)
)
[3] => Array
(
[id] => 164951
[content] =>
Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője felszólította a Legfelső Tanácsot, hogy fogadja el a 13 704. számú törvényjavaslatot, amely eltörölné a katonák protézisei finanszírozásának felső határát, és ami lehetővé tenné, hogy a rászoruló katonákat kiváló minőségű művégtagokkal lássák el, és minimalizálná az ismételt amputációkat – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a párt sajtószolgálatának közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Timosenko azt mondta: „Továbbra is botrányos a 13 704-es számú törvényjavaslat, amelynek célja a protézisek, azok alkatrészeinek és a sebesültjeink számára készült protézisek beszerzésében tapasztalható korrupció megszüntetése. Az általam vezetett, a katonák, veteránok és családtagjaik jogait védő frakcióközi egyesülés számos panaszt kapott sebesült katonáktól, amelyek szerint a protézisek rossz minőségűek és teljesen alkalmatlanok a protéziskészítésre.”
A Batykivscsina vezetője azt is kijelentette, hogy „a protéziseket korrupt áron, 2-3-szorosan magasabb értéken vásárolják, mint amennyibe kerülnek”, és feltárt egy korrupt rendszert, amely keretében 4 milliárd hrivnya volt kiutalva protézisekre. Különösen aggasztja a politikust, hogy a rossz minőségű protézisek a sebesült katonák ismételt amputációjához vezetnek.
„Gombák módjára szaporodnak az ilyen protéziskészítő műhelyek, amelyekben sem a szükséges szakemberek, sem a protézisek készítésének joga nincs meg, ami a költségvetésből való levonásokhoz és a rossz minőségű protézisekhez, majd ismételt amputációkhoz és nagyon súlyos következményekhez vezet. Mindezt közel 4 milliárd hrivnya korrupciójának nevezik” – tette hozzá Julija Timosenko.
Volodimir Zelenszkij elnök megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely megbüntetné a kormánytisztviselőket a Legfelső Tanács előtti megjelenésre való felszólítás figyelmen kívül hagyása miatt, olvasható a parlament honlapján.
Az elnök október 4-én javaslatokat csatolva visszaküldte a dokumentumot a parlamentnek.
„Emlékeznek a 11 387-es törvényjavaslatra, amellyel a parlament pénzbírságot vezetett be a miniszterek és más tisztviselők számára, akik nem jelennek meg a meghívásra. Ez az én módosító indítványom volt, akkor 229 szavazattal szavaztunk meg. Ami, mondják, heves reakciót váltott ki az egész Elnöki Hivatalból, és… ma a törvényjavaslatot teljes vétójoggal visszaküldték” – mondta Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Indoklásában az elnök azt írta, hogy az ukrán kormány tagjai beszámolóinak mechanizmusát Ukrajna jogszabályai, többek között az „Ukrajna Minisztertanácsáról” szóló törvény és a Legfelső Tanács rendeletei szabályozzák.
„A fentiek figyelembevételével meg kell állapítani, hogy a törvény által javasolt újítások nem veszik figyelembe többek között az ukrán kormány parlament előtti felelősségének politikai és jogi jellegét, valamint a parlamenti ellenőrzés formáinak alkotmányos normák által előírt korlátait. (…) Ugyanakkor ennek az intézménynek biztosítania kellett volna Ukrajna kormányának stabilitását, függetlenségét a képviseleti testület politikai helyzetének aktuális változásaitól” – áll a dokumentumban.
Karol Nawrocki lengyel elnök benyújtotta a Szejmnek a büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely büntetendővé tenné az ukrán nacionalisták által elkövetett bűncselekmények tagadását – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a Lengyel Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki kezdeményezés két törvény módosításáról rendelkezik: a Nemzeti Emlékezet Intézetéről – a Lengyel Nép Ellen Elkövetett Bűncselekmények Kivizsgálásáért Felelős Bizottságról –, valamint Lengyelország büntetőtörvénykönyvéről.
A hivatal kijelentette, hogy a javasolt változtatások célja a Bandera-frakciós Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjai és alkalmazottai által elkövetett „bűncselekményekkel kapcsolatos hamis állítások” terjedésének ellensúlyozása Lengyelországban.
Ez vonatkozik az „egyéb ukrán alakulatokkal” kapcsolatos állításokra is, amelyek – ahogy az indoklásban is szerepel – „együttműködtek a Német Harmadik Birodalommal”. Elsősorban a „volhíniai lengyelek ellen elkövetett népirtás bűncselekményeinek” tagadásáról van szó.
A történelmi vonatkozások mellett a törvénytervezet javaslatokat tartalmaz az államhatár illegális átlépéséért vagy illegális átlépésének megszervezéséért kiszabható büntetés súlyosbítására is.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Az új törvényjavaslat célja, hogy megoldja a katonai állomány augusztusi béreivel kapcsolatos kritikus problémát. A Legfelső Tanács teljes egészében elfogadta a 2025-ös állami költségvetés módosításairól szóló 13573. számú törvénytervezetet, amely 412,3 milliárd hrivnyával növeli a védelmi kiadásokat. Ez a parlamenti ülés a Rada tv-csatornán július 31-én, csütörtökön közvetített közvetítése során vált ismertté.
Az erre vonatkozó határozatot 332 képviselő támogatta. A törvényjavaslatot július 31-én nyújtotta be a testület vezetése, hogy lecserélje a korábban első olvasatban jóváhagyott hasonló, 13439-3. számú törvényjavaslatot. Néhány további kiadási pontot kivontak az előző dokumentumból.
A jóváhagyott dokumentum szerint 115 milliárd hrivnyát különítettek el a védelmi erők katonáinak pénzügyi támogatására, 216 milliárdot pedig fegyverek, katonai felszerelések és drónok beszerzésére és gyártására. A fennmaradó összeg a hadsereg egyéb kiadási szükségleteit fedezi.
Ezenkívül a törvényjavaslat a személyi jövedelemadókból befolyt összegek újraelosztását írja elő 2025. augusztus 1-jétől: a bevétel 60%-át a Védelmi Minisztérium kapja drónok, fegyverek és katonai felszerelések vásárlására, 30%-át az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat drónok vásárlására, 10%-át pedig a hadsereg alakulatainak szükségleteire.
A finanszírozást az állami kötvényekből származó források 184,9 milliárd hrivnyával történő növelésével, a költségvetés saját bevételeinek 147,5 milliárd hrivnyával történő túllépésével, az államkötvények visszafizetésének kiadásainak 65,1 milliárd hrivnyával történő csökkentésével, valamint az adósság kezelésére elkülönített költségek 11,2 milliárd hrivnyával való csökkentésével tervezik biztosítani.
A Legfelső Tanácsban új törvényjavaslatot nyújtottak be a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) függetlenségének visszaállítása érdekében. A kezdeményezést 48 képviselő írta alá.
Erről a 24 Kanal számolt be Jaroszlav Jurcsisin, a Legfelső Tanács szólásszabadsági bizottságának elnöke és a Holosz párt parlamenti képviselője nyilatkozata alapján.
Jurcsisin közölte, hogy a különböző frakciókból származó 48 képviselő benyújtotta a törvényjavaslatot, amelynek célja a NABU és a SZAP függetlenségének helyreállítása. Elmondása szerint már július 25-én szavazhatnak is róla a parlamentben.
„Benytújtottuk. Holnap már lehet is szavazni. Turbómódban dolgozunk” – fogalmazott Jurcsisin.
Ez a lépés válasz volt a július 22-én elfogadott 12414-es törvényre, amely a korrupcióellenes szervek feletti felügyeleti jogkört az ügyészséghez ruházta át. A Zelenszkij elnök által aláírt törvény országszerte tömeges tiltakozásokat váltott ki Kijevben és más városokban.
A Legfelső Tanács bizottsága a köztisztviselői pozíciókra pályázó férfiak számára javasolja a katonai szolgálat teljesítését – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a közszolgálatról szóló törvény jelenlegi rendelkezései előírják, hogy a 60 év alatti férfiak számára a közszolgálatba való lépéshez katonai alapkiképzést vagy katonai szolgálatot kell teljesíteni. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket egészségügyi állapotuk miatt alkalmatlannak nyilvánítottak katonai szolgálatra.
Kedden a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági bizottsága azt javasolta a parlamentnek, hogy fogadja el alapként a 13 347-es törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiaknak katonai szolgálatot kell teljesíteniük ahhoz, hogy köztisztviselői pozíciókba nevezhessék ki őket. Hasonlóképpen, minden ügyészi kinevezésre pályázónak katonai szolgálatot kell teljesítenie, esetükben ez a nőkre is vonatkozik.
A jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselői állásokra, az önkormányzati szerveknél betöltött állásokra jelentkezőkre és az ügyészekre vonatkozó, katonai alapkiképzésen vagy katonai szolgálaton való részvételre vonatkozó követelmények a hadiállapot megszűnését vagy eltörlését követő naptól, de legkorábban az alapkiképzés bevezetése után egy évvel lépnek hatályba.
A 13 347-es törvényjavaslat azonban a kombinált kiképzés teljes megszüntetését javasolja a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény 9. és 10-1. cikkelyének hatályon kívül helyezésével. Ehelyett ezeket az intézményeket a nemzeti ellenállásra való kiképzés váltja fel.
Amint azt a Legfelső Tanács tudományos és szakértői főosztálya megjegyezte, mivel a köztisztviselői pozíció jelenlegi követelménye a felsőfokú végzettség, az ügyészek esetében pedig a felsőfokú jogi végzettség, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében minden férfi, aki ezekre a pozíciókra jelentkezik, felsőoktatási intézményben alapfokú katonai kiképzésen vesz részt, amelynek eredményeként katonai-számviteli szakirányt kap, és lehetőséget kap arra, hogy a jövőben a meghatározott pozíciókba kinevezzék őket.
A Legfelső Tanács egyik bizottsága támogatta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiak csak akkor dolgozhatnak közszolgálatban, ha teljesítették a teljes katonai szolgálatot. Azt azonban nem részletezi, hogy a példa magában foglalja-e a nemzeti ellenállásra való kiképzést is, amelyen mindenkinek részt kell vennie, mielőtt egyetemre menne.
Vagyis, ha ezeket a változtatásokat elfogadják, azok, akik nem szolgáltak katonai szolgálatot, nem tudnak majd közszolgálati állást szerezni – még akkor sem, ha rendelkeznek megfelelő végzettséggel és tapasztalattal. Emiatt a potenciális jelöltek nagy része egyszerűen elveszíti ezt a lehetőséget.
A Nemzeti Közszolgálati Ügynökség nem támogatta ezt az elképzelést. Hangsúlyozzák, hogy az új szabályok csak bonyolítják majd a professzionális és motivált alkalmazottak keresését, és még nagyobb káderhiányhoz vezethetnek az állami szervekben.
Több mint 7 órán át tartott a szavazási procedúra Donald Trump amerikai elnök „nagyszerű és gyönyörű” az adókra és kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatának a Képviselőházban annak ellenére, hogy csak néhány percig kellett volna tartania, számolt be az Axios.
A kiadvány szerint ennek oka a Republikánus Párt egyes tagjainak ellenállása volt, akik ellenzik ezt a törvényjavaslatot. A képviselők több mint 7 órán át nem tudtak szavazni róla, ami új rekordot döntött a történelem leghosszabb szavazásaként.
Az előző rekordot 2021-ben döntötték meg, amikor a Képviselőház megszavazta Joe Biden akkori elnök „Build Back Better” (Építsük vissza jobban) elnevezésű törvényjavaslatát.
A párton belüli ellenálláson kívül a republikánusok a rossz időjárás miatti egyes frakciótagok késése és távolmaradása miatt is problémákba ütköztek.
Eközben Donald Trump felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a szavazás ilyen sokáig tart.
„A REPUBLIKÁNUSOK SZÁMÁRA EZ EGY KÖNNYŰ IGEN SZAVAZAT KELL, HOGY LEGYEN NEVETSÉGES!!!”, írta az elnök Truth Social oldalán.
