A képviselőház republikánus képviselői hónapok óta tartó felelősségre-vonási vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy Joe Biden elnök „olyan magatartást tanúsított, amely alapján vádat lehet ellene emelni.” A Fox News által megszerzett 292 oldalas jelentés szerint Biden „visszaélt a hivatalával” és „becsapta az Egyesült Államokat, hogy családját gazdagítsa”.
A jelentés szerint „elsöprő erejű bizonyítékok” vannak arra, hogy Biden részt vett egy olyan összeesküvésben, amelynek célja közbizalmi tisztségének pénzzé tétele volt családja meggazdagítása érdekében.
A republikánusok állítása szerint a Biden család és üzleti partnerei több tízmillió dollárt kaptak külföldi érdekeltségektől.
Ezek a külföldi érdekeltségek a vizsgálati dokumentum szerint azért fizettek a Biden család tagjainak, hogy hozzáférést kapjanak Joe Bidenhez, aki akkor az Egyesült Államok alelnöke volt.
A bizottság szerint a Biden család 2014 óta több mint 27 millió dollárt kapott külföldi magánszemélyektől vagy szervezetektől. Emellett azt állítják, hogy a család kihasználta Biden alelnöki pozícióját, hogy több mint 8 millió dollárnyi vissza nem térítendő kölcsönt kapjon demokrata donoroktól.
A jelentés részletezi Biden állítólagos részvételét az összeesküvésben, többek között külföldi üzleti partnerekkel folytatott beszélgetések formájában. A republikánusok szerint elképzelhetetlen, hogy Biden elnök nem volt tisztában azzal, hogy fontos része egy olyan összeesküvésnek, amelynek célja családja meggazdagítása”.
A jelentés kitér a minősített dokumentumok helytelen kezelésére és az Igazságügyi Minisztérium állítólagos beavatkozására Hunter Biden ügyeibe is. A republikánusok szerint „Biden elnök részvétele ebben a családja meggazdagodását célzó összeesküvésben megfellebbezhetetlen magatartásnak minősül”.
A Joe Biden elleni impeachment-eljárás 2023 közepe óta zajlik. Jó esély van rá, hogy a Képviselőház a dokumentumok alapján bűnösnek mondja majd ki az elnököt, hiszen itt a republikánusok uralják a többséget. A felsőházban, a szenátusban azonban szinte biztosan meg fog bukni Joe Biden elmozdítási kísérlete.
A második világháború utáni francia politikában ritkán látott helyzet állt elő – a megválasztott elnök nem nyerte meg a törvényhozási választásokat, így kénytelen kisebbségben kormányozni. Az elnök Ensemble ! (Együtt!) nevű pártja csupán 245 helyet szerzett a Nemzetgyűlésben a rendelkezésre álló 577-ből, 30 százalékkal kevesebbet, mint az előző választások során.
1958 óta ez a legalacsonyabb képviselői szám, amellyel az elnök kínlódni lesz kénytelen.
Hasonlóra 1988-ban volt példa, amikor a szocialisták kényszerültek kisebbségi kormányzásba. A következő öt évben azonban viszonylag sikeresen vezették az országot, amire az alkotmány 49.3-as pontja adott lehetőséget. Ez kimondta, hogy egy törvényjavaslatot keresztül lehet verni a törvényhozáson 24 óra leforgása alatt, hacsak az ellenzék nem nyer meg egy bizalmatlansági szavazást – erre 64 éve nem volt példa. A szocialisták annak idején ötvenszer éltek ezzel a lehetőséggel.
Macron számára azonban nem áll rendelkezésre ez a kiskapu, mert a hozzá kapcsolódó jogosítványokat egy 2008-as módosítás során radikálisan korlátozták.
Így a regnáló francia elnök kénytelen lesz az ellenzéki pártok soraiból szövetségeseket találni, ha meg akarja valósítani reformprogamját. Kevés a valószínűsége azonban, hogy a választások során megerősödött szélsőbal és a szélsőjobb támogatná mondjuk a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését. A többség nélkül megnyert választás egyébként közelebb viszi Franciaországot az európai mainstream gyakorlathoz, viszont a franciáknak – részben az elnöki típusú berendezkedés miatt – nagyon kevés tapasztalatuk van a koalíciós kormányzásban, ott ez nem része a politikai hagyománynak. A 61 képviselői helyet elnyert republikánusok részéről talán számíthatna még támogatásra az elnök, a párt azonban mélyen megosztott Macron támogatásával kapcsolatban. A 89 helyet szerzett Nemzeti Tömörülés (Rassamlement National, RN), Marine Le Pen pártja részéről szinte kizárt bármiféle támogatás, hiszen Le Pen joggal gondolhatja úgy, hogy Macron bukásával a következő választásokon nekik áll majd a zászló.
Az elnök így gúzsba kötve kényszerül táncolni és törvényjavaslatról törvényjavaslatra haladva lesz kénytelen megpróbálni valahogy kipréselni a képviselők elegendő számú támogatását elképzeléseinek megvalósítására.
A baloldal például szeretné felgyorsítani Franciaországban az energiaátmenetet, a tiszta energia térnyerését. Elképzelhető az is, hogy a jobbközepet sikerül a nyugdíjreform mögé állítani.
Az ilyen típusú szelektív együttműködés azonban olyan konstruktív hozzáállást igényelne a pártoktól, amely idegen a francia politikai hagyományoktól – főleg egy olyan helyzetben, amikor az ellenzéket a szélső pártok dominálják. Le Pen és Jean-Luc Mélenchon, aki a talán a leginkább képes összefogni a baloldalt – és ez számára is reményeket nyit a következő politikai ciklusra nézve – nem fognak beállni Macron mögé. Nem hagyják majd, hogy frissen szerzett politikai tőkéjüket az elnök zabálja fel. Macronnak is változnia kell(ene), hiszen a választások eredménye megmutatta, hogy a franciák nem vevők egy mindenbe beleszóló, mindent egymaga intéző elnökre az amúgy is erősen centralizált francia közjogi berendezkedésben.
A szerénység és a partnerkeresés egyáltalán nem jellemezte Macron első ciklusát viszont a másodikban nélkülözhetetlen lesz.
Nagy kérdés, hogy a belső harcok, az ország kormányzása, kormányozhatósága mennyire köti le a következő ciklusban Macront, mennyi ideje, energiája marad a külpolitikára. Az elmúlt öt évben a „több Európa” elképzeléséből vajmi kevés valósult meg. A pandémia és az orosz-ukrán háború megakadályozta Macron nagy tervét, amely szerint az olaszok, Mario Draghi segítségével legalább valamennyire átvegyék a kezdeményezést az európai politikai porondon, kihasználva a gyenge német kormány bizonytalankodásait. Hiába indított szános diplomáciai offenzívát, ezek rendre elakadtak a realitásokkal szembesülve.
Változik a helyzet abban a tekintetben is, hogy az EU, az eurozóna fenyegető inflációja, az Európai Központi Bank (EKB) várható kamatemelés sorozata kivesz a franciák kezéből egy klasszikus fegyvert. Immár nem lehet, vagy legalábbis sokkal nehezebb lesz belpolitikai problémákat költekezéssel megoldani. Drágul a hitel, nehezebb lesz finanszírozni a francia államadósságot.
Ráadásul az eurozónának elég egy beteg – az olasz –, a befektetők nem nézik majd jó szemmel, ha a franciákat is betolják a kórterembe.
Így paradox módon Macronnak éppen legfőbb politikai ellenlábasa, Le Pen elvei mentén kell majd politizálnia. Franciaország befelé fordul, saját belpolitikai problémáival lesz elfoglalva, saját nemzeti érdekeit kell majd megvédenie az európai közösségen belül.
Játszat persze arra is az elnök, hogy tudatosan a kormányozhatatlanság felé sodorja az országot és egy előrehozott választás során próbálja meg meggyőzni a választókat arról, hogy ez az ellenzék sara. Ezzel azonban saját politikai sírját ásná meg, hiszen azt az üzenetet közvetítené az állampolgároknak, hogy az idén úgymond rosszul választottak, amikor nem az ő pártja kapta meg a többséget. Valószínű, hogy még jobban büntetnék, Le Pen és Mélenchon még jobban megerősödne.
Macron üzenete az volt a kampány során, hogy a franciáknak választaniuk kell közte és a szélsőséges pártok között. Ez a taktika az elnökválasztás során bejött, a parlamenti voksolásnál azonban nagyon csúnyán visszaütött.
Ugyanezt a sémát még egyszer megpróbálni meglehetősen rossz kilátásokkal járna Macron számára. Az elnök nem fogadta el miniszterelnöke, Élisabeth Borne lemondását, sőt arra szólította fel, hogy próbáljon meg maga is parlamenti szövetségeseket keresi a többség biztosításához – akár egyes témákhoz törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan is. Ennek próbálja a július 5-re tervezett parlamenti bizalmatlansági szavazás, valamint az őszi költségvetési szavazás lesz.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Aláírta Joe Biden amerikai elnök a fegyverek birtoklásának és viselésének biztonságosabbá tételét célzó törvényt, amely a fegyvertartás korlátozását segítő, évtizedek óta a legfontosabb jogszabály az Egyesült Államokban.Joe Biden szerint az új szabályozás sok életet fog megmenteni.
Az elnök szombaton emelte törvényerőre aláírásával a jogszabályt, amelyet csütörtökön a szenátus, pénteken pedig a képviselőház is megszavazott, és amely elképzelhetetlennek tűnt a közelmúltban lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok előtt. Joe Biden maga sürgette a törvény kidolgozását, és abban részt vett mindkét nagy párt.
Az elnök történelmi vívmánynak nevezte a törvényt, amely szerinte „sok életet fog megmenteni”.
Biden néhány órával azelőtt látta el kézjegyével a dokumentumot, hogy elindult volna két európai csúcstalálkozóra.
A két nagy párt közti kompromisszumok eredményeként megszületett, a megelőzési programokra és áldozatsegítésre 13 milliárd dollárt előirányzó törvény egyebek között vizsgálatnak veti alá a fegyvervásárlást tervezők előéletét, hogy kiszűrhessék közülük azokat, akik veszélyesek a társadalomra.
Lehetővé teszi, hogy az egyes államok hatóságai indokolt esetben elkobozzák a már eladott fegyvereket, és nagyobb ellenőrzést igyekszik biztosítani az illegális fegyverkereskedelem ellen.
Az amerikai szabályozás szigorítását az elmúlt hónapok súlyos fegyveres ámokfutásai gyorsították fel. Csak májusban két tömeggyilkosságot követtek el lőfegyverekkel: egy texasi elemi iskolában 19 gyermek és 2 felnőtt halt meg, a New York állambeli Buffalóban pedig 10 színes bőrű halálos áldozata volt egy lövöldözésnek egy szupermarketben.
Forrás: vg.hu
[type] => post
[excerpt] => Aláírta Joe Biden amerikai elnök a fegyverek birtoklásának és viselésének biztonságosabbá tételét célzó törvényt, amely a fegyvertartás korlátozását segítő, évtizedek óta a legfontosabb jogszabály az Egyesült Államokban. Joe Biden szerint az új sz...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1656232980
[modified] => 1656182793
)
[title] => Aláírta a fegyvertörvényt az amerikai elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51920&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51920
[uk] => 51969
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 51921
[image] => Array
(
[id] => 51921
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1.jpg
[original_lng] => 122593
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-909380404-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1656228031:3
[_thumbnail_id] => 51921
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2873
[_oembed_c283af0f2cedc2510cadbea90017810e] =>
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
El kell ismerni, hogy igen sajnálatos módon az oligarchák befolyásolják a törvényhozó hatalmat, mindazonáltal az oligarchatörvény elfogadása nem fogja elriasztani a befektetőket – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az RNBO-titkár az Ukrajina 24 televízió szombat esti talkshowjában műsorvezetői felvetésre, miszerint Dmitro Razumkov házelnök kijelentette, az oligarchatörvény tervezetéből ki kell zárni „érdekkonfliktus” fennállása miatt azt a rendelkezést, hogy az RNBO-nak kell összeállítania az oligarchák listáját, kifejtette: ha ő úgy véli, az RNBO tagjai közül valaki korrumpálható, akkor nevezze meg közvetlenül, ki hajlamos erre. „Mondja el, a 23 RNBO-tag között vannak-e olyanok, akik engedhetnek ennek a kísértésnek” – tette hozzá.
Danilov ugyanakkor bevallotta: „el kell ismerni, hogy igen sajnálatos módon az oligarchák befolyással vannak a törvényhozó hatalomra.” Megjegyezte: ha van ilyen befolyás, akkor az fenyegetést jelent. Mindazonáltal úgy vélte, az oligarchatörvény elfogadása nem fogja elriasztani a befektetőket.
Валентині Матвієнко. «Рабі, подножці, грязі Москви», людині без честі, проклятій своєю Батьківщиною, варто пам’ятати:??має вистачити тільки одного ресурсу – на виплати репарацій і контрибуцій ??, на масові поховання своїх військових і на справедливість вироку Гаазького трибуналу.
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Vlagyimir Putyin orosz elnök több törvényt is aláírt szerdán; ezek nagyobb része a sajtóra vonatkozik korlátozó tartalommal, de szűkítik a kormányellenes tiltakozások kereteit is – írja az MTI.
Az új törvények mintegy betetőzik az év során elfogadott alkotmányos reformokat, amelyek már megengedik, hogy Putyin még kétszer 6-6 évre betöltse az államfői tisztséget, amelyből a korábbi rendelkezések értelmében 2024-ben távoznia kellett volna. Egy másik alkotmányos változtatás pedig élethosszig tartó mentességet garantál a volt elnököknek az esetleges felelősségre vonásuk alól.
A szerdától hatályba lépő új törvények felhatalmazást adnak az orosz hatóságoknak arra, hogy korlátozzák a hozzáférést azokhoz a honlapokhoz, melyek „diszkriminálják” az orosz sajtó egyes elemeit. Az indoklás szerint ez Oroszország internetes „szuverenitását” szolgálja, viszont azt az aggodalmat kelti, hogy Moszkva Peking példáját követve akarja megrendszabályozni az internetet.
A Twitter közösségi oldal jelenleg az „állam alá rendelt” jelzővel látja el az orosz sajtó egy részét, ami Moszkva elégedetlenségét váltotta ki, mert diszkriminációnak tartja. Az erre vonatkozó új törvény támogatói arra is hivatkoznak, hogy a Facebook és a YouTube elfogult Oroszországgal szemben. Egy másik törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba abban az esetben, ha egy internetes oldal nem távolít el a felületéről betiltott tartalmakat, amire a YouTube és a Facebook esetében volt már példa az orosz parlamenti képviselők szerint.
Szintén új törvény rendelkezik a biztonsági szolgálatok tagjai személyes adatainak tiltott kiszivárogtatásáról, amitaz oknyomozó újságírók fel tudnának használni a titkosszolgálati műveleteket feltáró munkájuk során. Az új rendelkezések egyike két évig terjedő szabadságvesztést ír elő az online rágalmazás esetére. Egy másik tiltja, hogy „külföldi ügynökök” tiltakozó megmozdulásokat támogassanak anyagilag, és lehetővé teszi a tiltakozások betiltását „rendkívüli helyzet” esetén. A hatóságok erősebb felhatalmazást kapnak arra is, hogy valakit „külföldi ügynöknek” nyilvánítsanak, és öt év börtönnel fenyegeti őket, ha nem jelentik „korrekt módon” a tevékenységüket.
A koronavírus-fertőzés terjedésére hivatkozva októberben bevezetett szlovákiai vészhelyzet ismétlődő meghosszabbítását lehetővé tévő alkotmánytörvényt hagyott jóvá Igor Matovic kormánya a kabinet pozsonyi ülésén hétfőn.
A jogszabály – amely a „Háborúban, háborús helyzetben, rendkívüli állapot és vészhelyzet idején alkalmazandó állambiztonsági törvény” nevet viseli – több vonatkozásban bővíti ki a kormány jogköreit.
Elsődlegesen lehetővé teszi, hogy a kormány akár ismétlődően többször is 40 nappal meghosszabbítsa a vészhelyzetet, amely a jelenlegi jogállapot szerint legfeljebb 90 napra rendelhető el. A jogszabály azzal is számol, hogy az állam vészhelyzet idején az eddiginél nagyobb mértékben korlátozhatná az alapvető emberi jogokat, többek között a mozgásszabadságot és a magánélethez való jogot is.
A törvényt arra hivatkozva fogadta el a kabinet, hogy állítása szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggésben előállt helyzetet nem lehet orvosolni a vészhelyzet 90 napja alatt. A jogszabályt gyorsított eljárásban akarja elfogadtatni a parlamenttel, amelynek ez várhatóan sikerül is, hiszen a kormánykoalíció az alkotmánytörvények elfogadásához szükséges többséggel rendelkezik a 150 fős pozsonyi törvényhozásban. A törvény elfogadása az ellenzék élénk tiltakozását váltotta ki, és jogi szakértők is erőteljesen bírálták.
Ellenzéki politikusok főként azt vetették fel ellene, hogy ennek révén a kormány a végtelenségig hosszabbítgathatja a vészhelyzetet, amelyet szerintük a Matovic-kabinet már így is leginkább a lakosság alkotmányos jogainak korlátozására használ. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség által idézett jogi szakértők leginkább azt bírálták, hogy a törvény komoly beavatkozásokat tesz lehetővé az alapvető emberi jogokba.
Vincent Bujnák, a pozsonyi Komensky Egyetem alkotmányjogásza a törvény kapcsán rámutatott: a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy kényszertartózkodást írjon elő, meghatározza, hol lehetnek egy adott időben az emberek. Egy másik alkotmányjogász, Peter Kresák, indokolatlannak és felelőtlennek minősítette egy ilyen törvény elfogadását. Rámutatott: a jogszabály megfogalmazása szerint a kormány bármilyen mértékben és formában kibővítheti a lakosságra vonatkozó mozgáskorlátozásokat.
Szlovákiában október elsején vezetett be vészhelyzetet a kormány 45 napra, majd ezt novemberben újabb 45 nappal meghosszabbította, s így a vészhelyzet az év végén járna le. A jelenleg hatályos szlovák szabályozás szerint a vészhelyzet folyamatosan legfeljebb 90 napra vezethető be, abban az esetben, ha az előállt körülmények emberek életét vagy egészségét, illetve a természetet vagy jelentős anyagi értékeket veszélyeztetnek.
Szlovákiában még márciusban hirdetett rendkívüli helyzetet a kormány a koronavírus terjedésének veszélyére hivatkozva, ez jelenleg is hatályban van. A rendkívüli helyzet márciusi kihirdetése után néhány nappal egészségügyi vészhelyzetet is kihirdettek, ez utóbbi júniusban lejárt. A vészhelyzet, amely októbertől lépett érvénybe, az egészségügyi vészhelyzetnél szélesebb körű intézkedéseket lehetővé tévő, általános rendelkezés. A szlovák szabályozás szerint a vészhelyzetnél már csak egy magasabb állapotszint van, a rendkívüli állapot. Ez utóbbit a parlament javaslatára az államfő hirdeti ki, ám erre még nem volt példa az ország történetében, rendszerint csak háborús helyzetben kerül sor rá.
Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ adatai szerint a koronavírussal újonnan regisztrált fertőzöttek száma október közepén indult újra emelkedésnek, az utóbbi hetekben többé-kevésbé stabil, átlagban másfél ezres napi új esetszámot mutat.
Harminc évvel Ukrajna függetlenné válása után a Legfelső Tanácsnak 2021-ben napirendre kell tűznie az ukrán törvények deszovjetizálását – jelentette ki hétfőn Ruszlan Sztefancsuk első házelnökhelyettes, parlamenti elnöki megbízott, adta hírül az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
A parlament egyeztető tanácsának ülésén felszólalva Sztefancsuk emlékeztetett arra, hogy 2021 a jeles dátumok éve lesz: az ukrán alkotmány elfogadásának 25., a függetlenség kikiáltásának 30. évfordulója. „Úgy gondolom, erre az időszakra kell beütemeznünk az ukrán törvények szovjettelenítésének folyamatát, vagyis végre össze kell állítanunk azoknak a jogszabályoknak a listáját, amelyektől már rég el kellett volna búcsúznunk, hogy Ukrajna törvényei között ne legyen olyan, mint például az USZSZK lakásügyi törvénykönyv olyan szerkesztésben, amely szerint 2021-ben is a lenini kommunizmus eszméit valljuk” – mutatott rá.
Az első házelnökhelyettes arra szólította a parlamenti bizottságokat, a képviselőket, valamint a törvénykezdeményezési joggal felruházott alanyokat, hogy kapcsolódjanak be az ukrán törvények deszovjetizálására irányuló munkába.
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július 21-én aláírta a nyugat-ukrajnai árvízvédelem finanszírozásáról szóló törvényt. A Parlament július 3-án fogadta el a költségvetés erre vonatkozó módosítását.
A törvény értelmében az áradások következményeinek likvidálására egy 2 milliárd hrivnyás tartalékalapot hoznak létre a rendkívüli esetek kezelésére.
A fegyvertartási szigorítástól az adatvédelem erősítéséig számos új törvény lépett életbe az Egyesült Államok több tagállamában is 2020. január 1-től.
Huszonegy tagállamban és több városban – például New Yorkban
és a minnesotai St. Paul városban, Kalifornia és Illinois államban óránkénti 15
dollárra emelik a minimálbért, de Illinois-ban például a helyi törvényhozás
megszavazta azt is, hogy az idén kétszer emeljék a dolgozók minimálbérét.
A szövetségi minimálbér 7 dollár és 25 cent óránként, ez az
összeg 2009 óta nem változott.
Kaliforniában szerdán lépett életbe a rendkívül szigorúnak
tartott adatvédelmi törvény. Ennek értelmében minden állampolgárnak joga van
megtudni, hogy a reklámokat küldő cégek mikor és milyen adatokat gyűjtöttek
róla, és amennyiben kérik, a reklámozóknak kötelességük törölni az
információkat róluk. Az új törvény érvényes azokra a nonprofit vállalkozásokra
is, amelyeknek az évi bruttó bevétele több mint 25 millió dollár, és bevételük
több mint 50 százaléka klienseik adatainak forgalmazásából származik.
Az új kaliforniai adatvédelmi törvényt az első elemzések
precedensértékűnek ítélik meg, és sajtóinformációk szerint máris több
tagállamban fontolgatják hasonló törvényjavaslatok előterjesztését.
A MeToo-mozgalomnak tudják be az elemzők, hogy Kaliforniában
eltörlik a szexuális visszaélések ügyében tehető feljelentések és nyomukban az
ügyészi eljárások határidejét. Eddig a zaklatástól számított három éven belül
lehetett megindítani a vádeljárást. A gyermekkorukban szexuális visszaéléseket
elszenvedett áldozatok pedig 40 éves korukig feljelentést tehetnek.
Illinois államban szintén feloldják a szexuális zaklatás,
továbbá a súlyos bűncselekmények során elkövetett szexuális visszaélés miatti
perelhetőség időbeli korlátait. Ebben a tagállamban korábban csak a
bűncselekmény elkövetése utáni három éven belül lehetett pert indítani.
Illinois-ban január elsejétől a 21 évesnél idősebb
állampolgárok szabadon vásárolhatnak és tarthatnak rekreációs célú marihuánát.
A törvény csupán azt szabályozza, hogy 30 gramm kannabisz, 5 gramm
kannabisz-koncentráum és 500 milligramm THC (tetrahidrokannabinol, a marihuána
fő pszichoaktív hatóanyaga) vásárolható. Orvosi célokra a betegek vásárolhatnak
kendernövény-magokat és az otthonukban korlátozott mennyiségben termeszthetnek
marihuánát, de ezt a külvilágtól elzártan kell tenniük.
Coloradóban megszigorítják, Tennessee államban viszont
enyhítik a fegyvervásárlás és -tartás feltételeit.
Oregonban 2020 januárjától betiltják a műanyag zacskók bolti
használatát. A vásárlóknak saját szatyrot kell vinniük, vagy a papírzacskókért
külön fizetniük kell.
Floridában büntetendővé válik, ha valaki vezetés közben
üzenetet ír az okostelefonján, márciustól pedig telefonálni sem lehet majd
vezetés közben. Hasonló törvényt Massachusetts is tervez, hírek szerint már a
tavasszal bevezethetik.
Kaliforniában – az Egyesült Államokban elsőként – immár
törvény tiltja, hogy a munkaadók bárkit hátrányosan megkülönböztessenek a
ruhája vagy a hajviselete miatt. Ennek értelmében, ha valaki hajfonatot, vagy
afroamerikai frizurát visel, a munkáltatója ezt nem tilthatja meg. Holly
Mitchell helyi szenátor szerint ez a törvény „megvédi a fekete kaliforniaiak
jogát arra, hogy a hajukat a maga természetes formájában viseljék”.
CDA Kvien shares a message remembering the Soviet deportations of Crimean Tatars that started 76 years ago and reiterates the United States' firm position today: #CrimeaIsUkrainepic.twitter.com/tQo1365wQy
Тимчасова повірена у справах США в Україні Крістіна Квін звертається з посланням, згадуючи про радянську депортацію кримських татар 76 років тому та вкотре наголошує на незмінній сьогоднішній позиції США: Крим – це Україна. pic.twitter.com/Mxxhjq9alz
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
