A konfliktushelyzetben élő kisebbségek helyzete az egyik központi témája az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója szeptember 29-én kezdődő 66. kongresszusának. A FUEN a legnagyobb európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet. A vasárnapig tartó rendezvénynek Berlin ad otthont, házigazdái a németországi őshonos kisebbségek. A szombati küldöttgyűlésen választják meg a FUEN új elnökségét hároméves mandátumra. A jelenlegi elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, aki az egyedüli jelölt az elnöki tisztségre. A küldöttgyűlés határozatot készül elfogadni az európai és nemzetközi kisebbségvédelemről is.
Manfred Webert választották kedd este az Európai Néppárt (EPP) elnökévé a párt rotterdami kongresszusán.
A tisztújító kongresszuson a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) színeiben politizáló Weber – akit 2014-ben már az EPP frakcióvezetőjének választottak – egyedüli jelöltként indult a pártcsalád vezetői posztjáért, és a voksok 89 százalékát kapta. Mind a CSU és a testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) az EPP tagja.
Elődje, Donald Tusk egykori lengyel miniszterelnök és az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács volt elnöke azt mondta, a jövőben a lengyel belpolitikára szeretne koncentrálni.
A néppárt adja az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, de a jobbközép uniópártok vereséget szenvedtek a legutóbbi német választásokon, és a pártcsaládhoz tartozó francia konzervatív erő sem tudott sikert aratni a francia elnökválasztáson, így a 27 európai uniós tagállamból csupán nyolcat vezetnek néppárti politikusok, az EU öt gazdaságilag legerősebb országában – Hollandiában, Németországban Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – ellenzékbe kényszerültek.
Július 18-án tartja tisztújító kongresszusát a felvidéki magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) – tájékoztatta az MTI-t a párt sajtóosztálya.
Az MKP-t a kongresszusig továbbra is az Őry Péter vezette ügyvivő elnökség irányítja. Az ügyvivő elnökség a február végi parlamenti választásokat követően, a párt elnökségének távozása után állt össze. A felvidéki magyar párt elnöksége arra reagálva távozott, hogy a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista – amelynek legerősebb szereplője az MKP volt – nem jutott be a parlamentbe. Az MKP tisztújító kongresszusát követően a párt ott megválasztott vezetése számára várhatóan lehetőség nyílik arra, hogy új egyeztetésekbe kezdjen az egységes felvidéki magyar érdekképviselet kialakításáról. A szlovákiai választásokon a felvidéki magyar választók voksainak túlnyomó többségét öt politikai csoportosulás kapta. Közülük a felmérések szerint kettő rendelkezik érdemi támogatottsággal, az MKP, amely számára négy százalékhoz közeli támogatottságot mutatnak a közvéleménykutatások, illetve a Most–Híd szlovák–magyar vegyespárt, amely valamivel több mint 2 százalékos szavazatot szerzett a február végi voksoláson. A másik három párt – az MKÖ közös listáján indult Összefogás és a Magyar Fórum, illetve a Most–Híd listáján jelölteket indított Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – támogatottsága nem éri el a statisztikai hibahatárt. A Most–Híd vegyespárt már május végén megtartotta tisztújító kongresszusát, amelyen Sólymos Lászlót, a párt korábbi alelnökét választották elnöknek a februári parlamenti választás után tisztségéből távozó Bugár Béla helyére.
Az MKP Országos Tanácsa szombati ülésén egy politikai nyilatkozatot is elfogadott. Ebben egyebek mellett leszögezik: szorgalmazzák az egységes felvidéki magyar politikai tömörülés létrehozását, s a 2020-as parlamenti választások eredménye alapján úgy vélik, hogy ennek vázát az MKP-nak kell adnia. „A tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület” – írták nyilatkozatukban, amelyben a felvidéki magyar közösséget érintő más aktuális témákban is állást foglalnak. Ezek sorában említik azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek az iskolák számának csökkentésével, illetve a településösszevonási tervekkel kapcsolatosak, s amelyeket az MKP a helyi magyar közösség szempontjából egyaránt veszélyesnek tart.