Az európai országok ellenzik az Ukrajna elleni orosz háború lezárását célzó új amerikai béketervet, amely valószínűleg további területek átadását és részleges leszerelést követelne meg Kijevtől – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió külügyminiszterei, akik ma Brüsszelben üléseztek, nem kommentálták részletesebben az amerikai béketervet, amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Ugyanakkor világossá tették, hogy nem fogadnak el Ukrajnával szemben támasztott, területi engedményekre vonatkozó követeléseket.
„Az ukránok békét akarnak – egy igazságos békét, amely tiszteletben tartja mindenki szuverenitását, egy tartós békét, amelyet nem kérdőjelezhet meg jövőbeli agresszió. De a béke nem jelenthet kapitulációt” – mondta Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
A litván kormány emellett diplomáciai lépéseket is tett: újabb tiltakozó jegyzéket adott át Oroszország ideiglenes megbízottjának az Ukrajna elleni légitámadások folytatása miatt.
Az ukrán energiahelyzet továbbra is rendkívül nehéz. Kijev az utóbbi hetekben több európai országgal, köztük Norvégiával is tárgyalt arról, hogyan biztosítható a lakosság téli fűtése és az energiahálózat stabilitása.
Belgium és Németország ellenezte az európai bankokban tárolt befagyasztott orosz eszközök elkobzását – közölte a Sky News.
Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli Euroclear bankban lévő fagyasztott pénzeszközöket a béketárgyalások megkezdéséig változatlanul kell hagyni.
Sok ilyen alap van Brüsszelben, az Euroclearben. Tudom, hogy egyes kormányok megpróbálják elkobozni ezeket a pénzeket, de szeretném figyelmeztetni, hogy jogi szempontból ez nem ilyen egyszerű
– mondta Berlinben.
Merz figyelmeztetett, hogy az orosz központi bank eszközeihez való hozzáférés próbálkozása hatással lehet a pénzügyi piacokra. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy támogatja a belga miniszterelnök álláspontját, figyelembe véve, hogy az Euroclear letéti rendszere Belgiumban található, és az ország vállalná az állami felelősséget az eszközök jogellenes felhasználása esetén.
Az Euroclear adatai szerint a bank 183 milliárd eurónyi orosz állami eszközt tart vissza a körülbelül 300 milliárd euróból, amelyet a nyugati országokban fagyasztottak be.
Ukrajna további szankciókat követel az Oroszországi Föderációval és a bergyanszki és mariupoli kikötőkben kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi vállalatokkal szemben.
Az ukrán Külügyminisztérium határozottan elítélte és semmisnek nyilvánította az orosz kormány azon rendeletét, amely az ideiglenesen megszállt ukrán városok, Bergyanszk és Mariupol kikötőit felvette a külföldi hajók számára nyitott orosz kikötők listájára, áll a Külügyminisztérium augusztus 25-én, hétfőn közzétett közleményében.
A tárca közölte, hogy az ilyen intézkedések a Kreml újabb kísérletei az ukrán területek megszállásának legalizálására és a felettük lévő illegális ellenőrzés megszilárdítására.
„A szóban forgó döntés a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek kirívó megsértése, többek között baz ENSZ Alapokmányának, amely rögzíti az államok szuverenitásának elvét és a belügyeikbe való beavatkozás tilalmát, az 1982. évi tengerjogi egyezménynek, amely kimondja, hogy Ukrajna felségvizein a hajózás szabályozása kizárólag az ukrán hatáskörbe tartozik, valamint az ENSZ Közgyűlése határozatainak, amelyek megerősítik Ukrajna szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belüli összes terület felett, és határozottan elítélik a folyamatban lévő orosz agressziót” – áll a közleményben.
Ukrajna felszólította nemzetközi partnereit, hogy további szankciókat vezessenek be orosz magán- és jogi személyekkel, külföldi vállalatokkal, valamint a bergyanszki és mariupoli kikötőkben kereskedelmi tevékenységet folytató hajókkal szemben.
„Felszólítjuk a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), hogy sürgősen hívja fel minden tagállam figyelmét az IMO közgyűlésének 2023. december 4-i A.1183(33) számú, „Az Ukrajna elleni orosz fegyveres invázió hatása a nemzetközi hajózásra” című határozatának rendelkezéseinek szigorú betartására, amely felszólítja a tagállamokat, hogy tájékoztassák a lobogójuk alatt hajózó hajókat, a hajótulajdonosokat, az üzemeltetőket és biztosítási ügynököket arról, hogy tartózkodjanak az Ukrajna ideiglenesen megszállt területén található zárt tengeri kikötők rendjének megsértésétől.”
A lengyel külügyminisztérium az orosz nagykövetségnek továbbított diplomáciai jegyzékben tiltakozott a Kelet-Lengyelországban lezuhant orosz drón miatt – közölte csütörtökön Pawel Wronski, a varsói külügyi tárca szóvivője.
A légi eszköz szerdára virradóan zuhant le a Lublini vajdaságban fekvő Osiny településen egy kukoricaföldre, és fel is robbant. Később a lengyel nyomozók orosz drónként azonosították.
A tiltakozó jegyzékben leszögezték, hogy Oroszország megsértette a Lengyelországgal 1992-ben aláírt barátsági és együttműködési szerződést, valamint a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944-es chicagói egyezményt – mondta el Wronski.
Hozzátette: a külügyminisztérium szerint az esemény szándékos provokációt jelent Oroszország részéről, a hibrid hadviselés elemének számít, és egy újabb, Lengyelországgal és az európai államokkal szembeni rendkívül ellenséges cselekedetnek minősül.
Lengyelország elítél minden, a polgári lakosságra veszélyt jelentő cselekvést, és követeli Oroszországtól az incidens tisztázását és „hasonló provokatív akciók beszüntetését” – hangsúlyozta a szóvivő.
A drón robbanása miatt több környékbeli ház ablaka betört, de senki sem sebesült meg.
A lengyel hatóságok folytatják a nyomozást az ügyben.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
A Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága bírálta a fegyveres erők magas rangú és magas beosztású tisztjeinek a közelmúltbeli letartóztatását, a bizottság úgy véli, hogy az ilyen döntések egyenlőségjelet tesznek Ukrajna védelmezői és a veszélyes bűnözők közé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a parlamenti bizottság határozatára hivatkozva, amelynek tartalmát Fegyir Veniszlavszkij képviselő osztott meg.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács bizottsági közleménye megállapította, hogy 2022-ben a parlament a hadiállapot idején harci mentelmi jogot írt elő jogszabályban. Ez a mentelmi jog lehetővé teszi, hogy a katonai állományt, beleértve a parancsnokokat is, felmentsék a büntetőjogi felelősség alól a hadiállapot során elkövetett cselekmények miatt.
A Legfelső Tanács bizottsága ugyanakkor elismerte, hogy alaposan tanulmányozni kell azokat az eseményeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, és károsíthatják az állam nemzetbiztonságát, de a közelmúlt bírósági döntéseiben „a jogi normák szelektív alkalmazásának jeleit látja”. Ez a bizottság szerint „a törvény és a bíróság előtti egyenlőség, az objektivitás, a pártatlanság és az igazságosság alapelvei megsértéséhez vezethet”.
„Az aktív katonákkal szembeni túlzottan szigorú megelőző intézkedések alkalmazása aránytalan, és a hatályos jogszabályok normáinak önkényes értelmezésén alapul. A fegyveres agresszió visszaszorításában való részvételükért állami kitüntetéssel elismert tisztek és tábornokok demonstratív letartóztatása, a túlzott mértékű óvadék a közvélemény szemében de facto a különösen veszélyes bűnözők és fegyverrel a kezükben Ukrajna függetlenségéért harcoló emberek közötti egyenlőség jele”
– vélte a Legfelső Tanács szakbizottsága.
A parlamenti testület ígéretet tett arra is, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a fegyveres erők katonái, valamint a biztonsági és védelmi erők más képviselői elleni büntetőeljárások állását. „A következő ülésen a bizottság tervezi az érintett szaktestületek tájékoztatásának meghallgatását, amelynek eredménye a bizottság megfelelő döntése” – áll a közleményben.
Varsó diplomáciai jegyzékben tiltakozott azon oroszországi emlékhelyek megrongálása miatt, amelyeket a szovjet lágerekben elhunyt lengyel katonáknak állítottak – közölte szerdán Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.
Lengyelország most az orosz fél reagálására és magyarázatára vár, az elkövetők felderítését és megbüntetését követeli – mondta el Wronski a PAP hírügynökségnek.
Az északnyugat-oroszországi Novgorodi területen található, a második világháborús lengyel földalatti Honi Hadsereg katonáinak állított emlékhelyek megrongálásáról a szentpétervári lengyel főkonzulátus számolt be a közösségi médiában kedden.
Moszkva a múlt héten bejelentette a szentpétervári lengyel főkonzulátus bezárását, válaszul arra, hogy Lengyelország az utóbbi hónapokban történt, szerinte orosz hátterű szabotázsakciók miatt bezárja a nyugat-lengyelországi Poznan városában működő orosz konzulátust.
Wronski kedden rámutatott: az emlékhelyek megrongálására éppen a két főkonzulátus bezárásának bejelentését követően került sor. Úgy ítélte meg: szándékos cselekedetről van szó. A szóvivő közölte: az emlékműveket összesen három helyszínen rongálták meg, egy keresztet is összetörtek.
A Novgorodi terület Borovicse településének térségében működő lágerekbe a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) a második világháború végén és a háborút követően, 1944–1946-ban több mint 6 ezer lengyel ellenállót hurcolt el. Több mint 600, a lágerben elhunyt katonát névtelen sírokban hantoltak el.
Nagy port kavar Németországban egy nyílt levél, amelyet az őszi tartományi választásokon sikeres, újbaloldali BSW alapító-elnöke, Sahra Wagenknecht és Alice Schwarzer nőjogi aktivista jegyez, és amely az ukrajnai háború európai eszkalációjának megakadályozására szólít fel. A „38-ak felhívását” több Németország-szerte ismert színész, művész, politikus és sportoló is aláírta.
„Egy perc múlva tizenkettő – Előzzük meg a nagy európai háborút!” címmel közölt nyílt levelet a német sajtóban Sahra Wagenknecht, a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) elnöke és Alice Schwarzer nőjogi aktivista. A politikus és a publicista közös felhívásukban felszólítják a jelenlegi német politikai vezetést, hogy tegyenek meg mindent egy nagy európai háború megakadályozásáért.
„Legfőbb ideje, hogy a német politikusok határozottan kiálljanak a háború eszkalációjának megállítása és az azonnali tűzszünet mellett, amelyet béketárgyalások követhetnek”
– írják a levélben, amely mostanra a teljes német sajtót bejárta.
Wagenknechték békefelhívását eddig 38 prominens személyiség írta alá, köztük Otto Schily korábbi szociáldemokrata belügyminiszter és Katarina Witt, egykori NDK-s műkorcsolyázó és sport-szépségkirálynő, az 1988-as szöuli olimpia bajnoka.
A felhívásban egyebek mellett az is szerepel, hogy Ukrajna nemcsak a fegyverek, hanem katonák terén is hiányt szenved, és kijelentik, hogy nem látszik az öldöklés vége.
Németország újra csatatérré válhat
Joe Biden amerikai elnök „utolsó pillanatban” hozott döntése, miszerint engedélyezi az Oroszország elleni támadásokat az Egyesült Államok által az ukránok rendelkezésére bocsátott rakétákkal, új szintre emelte az eszkalációt – írják a német baloldaliak. Hozzáteszik: azzal, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország követte az Egyesült Államok példáját, fokozták a háborús kockázatot Európában. „Németország újra csatatérré válhat” – figyelmeztet Wagenknecht és Schwarzer a kiáltványban.
A levélben bírálják Joe Biden leköszönő amerikai elnököt is. „Biden korábban elutasította ezt a lépést (amerikai közepes hatótávolságú rakéták oroszországi területek elleni bevetését – a szerk.) azért, hogy (…) elkerüljük a harmadik világháborút. Vajon ez most már nem érvényes?” – teszi fel a költői kérdést Wagenknecht és Schwarzer.
A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön.
A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezletén az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, miszerint az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával (ICBM) támadta.
„Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. Hozzátette: az ICBM bevetése újabb fázisát jelenti az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborúnak. Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek.
Oroszország kedden aktualizálta nukleáris doktrínáját, lejjebb szállítva az atomfegyverek bevetésének küszöbét. Ukrajna előzőleg amerikai ATACMS rakétákkal csapást mért az orosz csapatok logisztikai raktárára a brjanszki régióban. Annak kapcsán, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, Sikorski elmondta: ez nem számít semmilyen újdonságnak.
Oroszország „körülbelül 6 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elegendő (készlet) ahhoz, hogy többszörösen elpusztítsa az egész Földet” – jegyezte meg a külügyminiszter.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban múlt héten avatták fel az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező, a Lengyelországon kívüli esetleges célpontokat elsősorban az Iránból kilőtt rakétáktól védő bázist.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön kijelentette: a bázis az Egyesült Államok hozzájárulását jelenti Európa és Észak-Amerika biztonságához. „Védeni fogjuk országaink, az észak-atlanti szövetség minden szegletét” – húzta alá. A tárcavezető megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 10 ezerre nőtt a Lengyelországba telepített szövetséges katonák száma. Kosiniak-Kamysz az északnyugat-lengyelországi Szczecinben mondott beszédet abból az alkalomból, hogy az ott működő, a NATO gyorsreagálású erőit koordináló dán-lengyel-német vezetésű parancsnokság rotációs vezetését csütörtökön Dariusz Parylak lengyel tábornok vette át német kollégájától.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Olaf Scholz német kancellár telefonhívása Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz Pandora szelencéje, mert ezt további megbeszélések követhetik, Minszk-3 azonban nem lesz – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Az egyik mai hírről. Scholz kancellár azt mondta, hogy fel fogja hívni Putyint. Olaf hívása véleményem szerint Pandora szelencéje. Most más beszélgetések, más hívások is lehetnek. Egyszerűen sok szó.”
Az elnök szerint az orosz diktátor már régóta pontosan ezt akarta. Elvégre Putyin számára rendkívül fontos, hogy gyengítse Oroszország elszigeteltségét, és rendes tárgyalásokat folytasson, amelyeknek semmi eredményük nem lesz – tette hozzá.
„Ugyanúgy, mint évtizedekig. Lehetőséget adott Oroszországnak, hogy ne változtasson semmit a politikáján, ne tegyen semmit lényegében, és pontosan ez vezetett ehhez a háborúhoz. Most már megértjük ezeket a kihívásokat. Tudjuk, hogyan kell cselekedni És szeretnénk figyelmeztetni: a Minszk -3 nem fog megtörténni – igazi békére van szükségünk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
