Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn leszögezte, hogy a horvát katonák nem fognak részt venni más országok háborúiban. A kijelentést arra reagálva tette, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök csatlakozott a „tettre készek koalíciójához” – számolt be az MTI.
„Mivel a Horvátország miniszterelnöke a közelmúltban csatlakozott az úgynevezett tettre készek koalíciója országainak tárgyalásaihoz, amely olyan országokból áll, amelyek vezetői bejelentették: katonákat küldenek Ukrajnába, emlékeztetek arra, hogy Horvátország az Európai Unió (EU) és a NATO tagja, és csak ezekben a szövetségekben való tagságból eredő kötelezettségei vannak” – írta Zoran Milanovic közösségi oldalán.
Horvátországnak nincsenek politikai vagy katonai megállapodásokból eredő kötelezettségei az úgynevezett tettre készek koalíciója országainak vezetőivel, és a horvát kormányt senki sem hatalmazta fel arra, hogy Horvátországot olyan új koalíciókba taszítsa, amely magába foglalhatja horvát katonák részvételét az ukrajnai háborúban. Megbízást kaptam a horvát néptől, hogy képviseljem ezt az álláspontot, ezért ismét hangsúlyozom, hogy horvát katonák nem vesznek részt más népek háborúiban
– húzta alá a horvát elnök.
Andrej Plenkovic részt vett vasárnap a tettre készek koalíciója országainak videókonferenciáján, és kijelentette: Ukrajnának fenntartható békére van szüksége, amely tiszteletben tartja területi integritását és a nemzetközi jogot.
Pénteken volt az elszántak koalíciójának ülése Kijevben, az elmélyült párbeszédben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij is vett részt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök az elszántak koalíciójának kijevi találkozóját kommentálva elmondta: „Szeretnék köszönetet mondani Nagy-Britannia és Franciaország vezetésének. Komoly konstruktív megbeszélést folytattunk, kezdettől mélyen, nagyon részletesen dolgoztunk.” Mint közölte, Ukrajna nevében a következők vettek részt: Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Pavlo Palisza, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, Andrij Hnatov, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Jevhen Mojszjuk, védelmi miniszter-helyettes.
Nem ez az első találkozó, de számomra úgy tűnik, hogy ez az alapvető az elsők között. Fontos, hogy állandó formában, most és megfelelő eredménnyel dolgozzunk. Sok részletet nem árulhatok el, ez csak a kezdet, de a legmélyebb kezdete ennek a munkának
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az elszántak koalíciója olyan európai országok csoportja, amelyek biztonsági garanciaként készek katonáikat Ukrajnába küldeni.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Párizsban találkoztak csütörtökön az Ukrajna támogatására létrehozott „tettre készek koalíciójának” vezetői, a megbeszélésen arról volt szó egyebek mellett, hogy brit–francia kezdeményezésre hoznak létre egy úgynevezett biztosító haderőt, amely nem helyettesítené a békefenntartó erőket és a hátországban teljesítene szolgálatot. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő megállapodnak abban, hogy tisztviselőket küldenek Ukrajnába, hogy a békemegállapodás megkötése után terveket dolgozzanak ki – írja a Sky News. A francia és brit vezetők erről az Ukrajna katonai támogatása érdekében létrehozott „tettre készek koalíciójának” párizsi ülésén beszéltek erről. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
A francia elnök és a brit miniszterelnök ezenfelül arról is beszéltek, hogy tárgyalnak egy biztosító haderő létrehozásáról is, Macron szerint a kifejezés eltér az eddig tárgyalt békefenntartó erőtől, ugyanakkor nem helyettesítené azt.
„A brit–francia ötlet Ukrajna kérésére született” – mondta Macron. Hozzátette, több állam hozzájárulására is számítanak majd a biztosító haderő létrehozásánál, azonban nem a frontvonalra küldenék, hanem „stratégiai területe”, vagyis a hátország védelmét biztosítanák általa. Azt is mondta, a biztosító haderőben nem számítanak az összes koalíciós partner részvételére, erről szerinte nincs egyhangúság, azonban Macron szerint ez nem is szükséges, a haderőt enélkül is képesek lehetnek kiállítani.
Keir Starmer brit kormányfő szintén arról beszélt, hogy a biztosító haderő nem helyettesíti a békefenntartó erőket vagy magát az ukrán hadsereget. Azt is mondta, ez egy elrettentő erő, de szükségük lesz az Egyesült Államok támogatására. Azt is mondta, a brit csapatok ukrajnai bevetéséről a parlamentnek is döntenie kell, a folyamat azonban szerinte még nem tart ebben a szakaszban.
„Nem abban a szakaszban vagyunk (a biztosító haderő létrehozásánál – a szerk.), hanem abban, hogy a politikai lendületet operatív tervekké alakítsuk” – mondta. Starmer beszélt még arról is, mit gondol Donald Trump Ukrajna-stratégiájáról. Az elnök egyértelműen tartós békét akar Ukrajnában, és ez irányítja minden cselekedetét – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy a cél a helyes cél, ami egy tartós béke, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – tette hozzá.
A találkozó témája volt még az Oroszország elleni szankciók kérdése is, emlékezetes: Moszkva csak úgy hajlandó elfogadni a fekete-tengeri tűzszünetet, ha előtte az orosz bankszektort érintő büntetőintézkedések egy részét feloldják. Brüsszel azonban jelezte, a szankciók feloldásának feltétele a teljes orosz csapatkivonás a Moszkva által ellenőrzött területekről. Keir Starmer ezzel kapcsolatban arról beszélt, támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen.
„Nagyon erős volt az elhatározás az ülésen, hogy most nincs itt az ideje a korábbi szankciók visszavonásának vagy enyhítésének” – mondta. Beszélt még az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatáról is, szerinte London és Brüsszel kapcsolata erősebbek, mint korábban.
Felszólalt a megbeszélést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arról beszélt: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország felgyorsítja a béke lehetőségét. Azt is mondta, a koalíció tagjai az Ukrajnának szánt további segélyekről és az országnak nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak. Zelenszkij azt is elmondta, hogy nagyon örül annak az egységes európai megállapodásnak, amely szerint nem szüntetik meg az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte ezek a döntések valós hatással lehetnek a háború befejezésére.
Az ukrán–amerikai kapcsolatokat illetően arról beszélt: azt akarják, hogy Amerika erősebb legyen. Szóba került az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló tervezett megállapodás is, szerinte ebben a kérdésben az Egyesült Államok folyamatosan változtatja a megállapodás feltételeit. Szeretné felhívni arra az amerikai közvélemény figyelmét, hogy jó kapcsolatot szeretne Washingtonnal, „de nem szeretném azzal az érzéssel elhagyni az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna általában véve ellenük van, mert folyamatosan kimutattuk, hogy pozitív jelzéseket küldünk” – mondta, majd egyúttal megköszönte az amerikai támogatásokat.
Azt is mondta, szerinte Steve Witkoff amerikai különmegbízott egy másik dimenzióban él Ukrajnával kapcsolatban, utalva ezzel arra, hogyan is zajlik szerinte a tárgyalások dinamikája az amerikaiakkal. „Ő mond dolgokat, és úgy hangzik, mintha helyettünk mondaná. Elvontnak tűnnek. Ez egy másik világból való. Számunkra olyan, mintha ezek az emberek egy másik bolygóról származnának” – tette hozzá.
Zelenszkij is beszélt a brit–francia kezdeményezésre formálódó biztosító haderőről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Számos ország van, amely készen áll arra, hogy – akár a levegőben, akár földi csizmával – biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának. Több ilyen ország van, és ez jó hír – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Franciaországnak és Nagy-Britanniának közösen kell képviselniük Európát és erre szerinte az Egyesült Államok is hallgatni fog.
