368 hektár – ezt a területet kellene Csehországnak visszaadnia Lengyelországnak. Az úgynevezett területi adósság az 1950-es években keletkezett, és a cseh hatóságok nem sietnek a rendezésével. A lengyel külügyminisztérium végre rendezni akarja az ügyet, és a tárgyalások még idén megkezdődnek.
Változások jönnek Lengyelország térképén. A kormány tárgyalásokat kíván folytatni ebben az ügyben Csehországgal, amelynek úgynevezett területi adóssága van, amely közel 400 hektárnyi területet érint – közölte a Fakt.
A területi adósság története 1958-ig nyúlik vissza, amikor a Lengyel Népköztársaság és Csehszlovákia akkori hatóságai úgy döntöttek, hogy korrigálják a határokat. Lengyelország 1205 hektárnyi földet adott a cseheknek a határ közelében, az akkori Csehszlovákia 837 hektárt. Így 368 hektárnyi „adósság” keletkezett, amelyet Lengyelország évek óta nem tud behajtani.
Milyen területeket érint ez?
A Paczków közelében fekvő Biała Woda község területeit, valamint a Głuchołazy községben található Bodzanów faluval szomszédos földeket.
Az adósság behajtása Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormányzása idején kezdődött, de akkor Andrej Babis akkori cseh miniszterelnök nem foglalt állást az ügyben, csak „kormányközi konzultációkról” beszéltek, és öt évig semmi sem történt. Most megint felvetődött az ügy, a lengyel kormány szakértői szinten újraindítaná a lengyel-cseh konzultációkat.
A Lengyel Köztársaság kormányának célja, hogy véglegesen rendezze ezt a kérdést kétoldalú tárgyalásokon. A Cseh Köztársaságban azonban az idén ősszel parlamenti választások lesznek, amelyek, ha kormányváltáshoz vezetnek, akadályt jelenthetnek.
Isiba Sigeru japán miniszterelnök pénteken megígérte, megoldja az országa és Oroszország között a második világháború óta fennálló területi vitát, amely miatt a két ország 1945 óta nem tud hivatalosan békét kötni egymással.
A politikus egyben sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyben nincs előrelépés, miközben az ukrajnai háború miatt továbbra is feszültek a kétoldalú kapcsolatok – írja az MTI.
A Japánban Északi Területeknek, Oroszországban pedig a Kuril-szigetek déli részének nevezett, Hokkaidó partjaitól északra fekvő szigetek visszaszolgáltatását követelő tüntetésen Isiba videoüzenetben közölte, hogy kormánya prioritásként törekszik azoknak a csereprogramoknak az újraindítására, amelyek lehetővé tették a korábbi japán lakosok számára, hogy meglátogassák a területet.
Tokió fenntartja, hogy a négy szigetet – Etorofu, Kunasiri, Sikotan és a Habomai – a Szovjetunió nem sokkal Japán második világháborús kapitulációja után, 1945. augusztus 15-én jogellenesen foglalta el, míg Oroszország úgy véli, hogy ez törvényes volt.
„Igazán sajnálatos, hogy a területi kérdést még mindig nem sikerült megoldani, és még kétoldalú békeszerződést sem írtak alá, még akkor sem, amikor a háború befejezésének 80. évfordulóját ünnepeljük” – mondta Isiba.
Isiba személyesen nem vett részt a megmozduláson, mert az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel.
A szigetek egykori lakói és kormánytisztviselők részvételével minden évben február 7-én megemlékezést tartanak az „Északi Területek napja” alkalmából. 1855-ben ezen a napon a Japán Császárság és az Orosz Birodalom kereskedelmi, hajózási és határmegállapítási szerződést írt alá, amelyben értelmében a négy vitatott sziget Japánhoz tartozott.