Michael Waltz, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Ukrajna elveszítheti területének egy részét a háború befejezéséről szóló megállapodás részeként, cserébe biztonsági garanciákért és Ukrajna jövőbeli státuszáért.
Azt viszont már nem részletezte az ABC Newsnak adott interjúban, hogy pontosan mik lehetnek ezek a biztonsági garanciák.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Trump-adminisztráció szerint nagyon valószínűtlen Ukrajna NATO-csatlakozása. Kiemelte, hogy nem amerikai nemzeti érdek, hogy kiűzzenek minden oroszt Ukrajna területéről. Emellett bírálta az előző kormány stratégiáját, amely véleménye szerint végtelen harcokhoz vezetett volna, és növelte a harmadik világháború kockázatát.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem ismeri el az ideiglenesen megszállt területeket Oroszország részeként, hangsúlyozva, hogy a területekkel kapcsolatos engedmények lehetetlenek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez az álláspont változatlan. Megjegyezte, hogy az ország területi integritásának kérdése az egyik legégetőbb, különösen Oroszország terveit tekintve. „Az az álláspontunk, hogy nem ismerjük el orosznak a megszállt ukrán területeket. Semmi esetre. Ezt rögtön mondom, ez sürgető kérdés. Megértem, hogy az oroszoknak pontosan erre van szükségük. Ahol a makacs ukránok vannak, oda fogunk ütni” – mutatott rá.
Az elnök azt is elmondta, hogy a dzsiddai találkozón az USA megkapta Ukrajna álláspontját ebben a kérdésben, és hangsúlyozta a helyzet szavakkal nehezen átadható részletei ismertetésének fontosságát is. Mint megjegyezte, elmagyarázták, miért lehetetlen „megosztani az életet a városban”, amikor az egyik rész Ukrajna ellenőrzése alatt marad, a másik pedig megszállás alatt van.
„Még ha tudnak is róla, részletek nélkül. Akkor az emberek megértik, hogyan lehet visszaadni az életet, nem csak papíron. Ezért nem lehet befagyott konfliktus, befagyott konfliktus a városokban, falvakban” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, kiemelve a konfliktus megoldásának és az összes terület feletti ellenőrzés visszaállításának szükségességét.
A szaúd-arábiai Dzsiddában kedden megkezdődtek a tárgyalások az ukrán és az amerikai delegációk között, az Egyesült Államok, mint korábban is, szeretné látni, milyen engedményeket tehet Kijev – számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a tévécsatorna tudósítója elmondta: „Úgy tűnik, hogy az ukránoknak elég fájdalmas engedményeket kell tenniük, de van remény arra, hogy amikor ezek a tárgyalások véget érnek, látni fogjuk és megértjük, milyen formában fog megvalósulni a tűzszünet.”
Fotó: Getty Images
Az amerikai tisztviselők név nélkül azt mondták, hogy „hallani sem akarnak” Ukrajna követeléseiről, hogy a 2014-es (a Krím félsziget és Donbász egyes részei orosz megszállása előtti) vagy 2022-es (Moszkva teljes körű inváziója előtti) állapotoknak megfelelően állítsák vissza az ország határait.
Ukrajna Dezinformáció Elleni Központja már kijelentette, nem igazak azok az információk, amelyek szerint „a szaúd-arábiai tárgyalási folyamat során kizárták Ukrajna esetleges visszatérését az orosz katonai agresszió kezdete előtt fennálló határokhoz”. „Ez a kérdés egyáltalán nem merült fel” – közölte a központ.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tárgyalások előtt kijelentette, hogy a békemegállapodás részeként Ukrajnának át kell adnia a megszállt területeket Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az ukránok többsége nem támogatja az Oroszországnak tett engedményeket, és hangsúlyozta, hogy a Kremllel kötött megállapodásokban nem bíznak Ukrajnában – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a háborúval kapcsolatos minden döntésnél figyelembe kell venni azoknak az ukránoknak véleményét, akik közvetlenül szembeszállnak az agresszorral. Megjegyezte: a társadalomnak csak egy kis része támogatja az engedményeket Oroszországnak, és a többség nem bízik a Kremllel kötött megállapodásban.
Az elnök szerint fontos annak megértése, hogy a harcoló ukrán nép nem támogat semmilyen engedményt az agresszornak. Kiemelte, hogy „a lakosság mindössze 1%-a támogatja az Oroszországnak tett engedményeket”. Hangsúlyozta: a helyzetet nem lehet úgy felfogni, mintha csak dokumentumokkal vagy megállapodásokkal lehetne megoldani, mert „Ukrajnában senki nem hisz Putyinnak”.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy ukrajnai látogatása során Keith Kellogg amerikai különmegbízottnak személyesen kell beszélnie az emberekkel, hogy megértse az országban uralkodó valódi hangulatot. „Számomra fontos, hogy ő maga járjon Kijevben, más városokban, beszélgessen az emberekkel. Kérdezze meg, bíznak-e az elnökükben, hisznek-e Putyinnak, mit gondolnak Trump kijelentéseiről” – magyarázta.
Az államfő azt is elmondta, azt tervezi, hogy Kellogg-gal felkeresi a frontot, hogy beszélhessen az ukrán katonákkal. „Menjünk és kérdezze meg a katonaságot: készek-e most sürgősen megszavazni, hogy hazamenjenek, mindent odaadjanak Oroszországnak, és ne legyenek biztonsági garanciáik? Hadd beszéljen azokkal, akik itt élnek és harcolnak. A fő feladat az, hogy Kellogg lehetőséget kapjon arra, hogy saját szemével is meggyőződhessen arról, mi a helyzet Ukrajnában. Ha akarja, meg is kapja” – zárta szavait Volodimir Zelenszkij.
Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője élesen reagált Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentésére, miszerint Ukrajnának „területi engedményeket kell tennie a béke érdekében” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a külügyi szóvivő X-bejegyzésére hivatkozva.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
A jelentés szerint Tihij azt írta: „A legutóbbi alkalommal, amikor a béke nevében szlovák földeket adtak át egy agresszornak, annak nem lett jó vége, és nem hozott békét sem a szlovákoknak, sem más népeknek.”
A szóvivő az 1938-as eseményekre utalhatott, amikor Szlovákia (akkor Csehszlovákia része) csatlakozott a müncheni egyezményhez. Ezután Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország Csehszlovákia részvétele nélkül megállapodott abban, hogy Adolf Hitler békeígérete fejében átadja a (főleg németek lakta) Szudéta-vidéket Németországnak. Az agresszor megbékítésének politikája ezután háborúval végződött.
Peter Pellegrini szlovák államfő a napokban azt mondta, hogy Ukrajna „területi engedményekre” lesz kényszerítve a béke elérése érdekében. „Ma Európában nincs olyan épeszű ember, aki elhiszi, hogy lehetséges lesz békét elérni Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta a szlovák elnök.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
A mai napig nincsenek hivatalos javaslatok a teljes körű ukrajnai háború befejezésére, miközben Kijev álláspontja változatlan: nincs területi engedmény – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint Podoljak elmondta, a tűzszünet ma csak a háború végét jelentené Ukrajna rovására, Oroszországot pedig arra ösztönözné, hogy az erőforrások felhalmozásának lehetőségével folytassa a terjeszkedését. „Mert Oroszország alulteljesítette ezeket a maga elé kitűzött feladatokat, és ezek a feladatok határozottan sokkal szélesebbek, mint Donyeck vagy Luhanszk megyék egy részének elfoglalása. Ezért mondjuk meg, hogy ma még nincsenek hivatalos javaslatok a befejezés módjára. Ukrajna hivatalos álláspontja és Oroszország hivatalos álláspontja kivételével” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Oroszország négy ukrán megyét akar teljes egészében megkapni. Ukrajna álláspontja ugyanakkor az, hogy engedmények tételével lehetetlen lezárni a teljes körű háborút, mivel ez sértené a nemzetközi jogot – mutatott rá. „Ha készen állnak a nemzetközi jog megsemmisítésére, akkor kérem, beszélhetünk róla” – mutatott rá Mihajlo Podoljak, megjegyezve, hogy a háború jogi befejezése mellett az is fontos, hogy Oroszországot politikai átalakulásra kényszerítsék, hogy ne erőszakkal ragaszkodjon továbbra is uralmi jogához.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A mai napig nincsenek hivatalos javaslatok a teljes körű ukrajnai háború befejezésére, miközben Kijev álláspontja változatlan: nincs területi engedmény – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1733945760
[modified] => 1733934533
)
[title] => Máig nincsenek hivatalos javaslatok az ukrajnai háború befejezésére, de nem lesz területi engedmény – Podoljak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134959&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134959
[uk] => 134962
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 134330
[image] => Array
(
[id] => 134330
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[original_lng] => 30404
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733927402:2
[_thumbnail_id] => 134330
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1148
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a5754bbb4809235596f4e897139a2f8] =>
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Ukrajna európai szövetségesei egyre inkább készen állnak a háborúval kapcsolatos tárgyalásokra az Oroszországi Föderációval, amely területi engedményeket is tartalmazhat Kijev biztonsági garanciáiért cserébe, írta a The Washington Post.
Brüsszelben egyre inkább terjed az a meggyőződés, hogy az Oroszországi Föderációval vívott háború csak a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások révén érhet véget, amelyek területi engedményekkel is járhatnak. A csatatéren kialakult helyzet megváltozásával és a háború gyors, de részletes terv nélküli befejezését ígérő Donald Trump választási győzelmével az európai szövetségesek körében egyre nő ennek az elképzelésnek a támogatottsága.
Az európai és NATO-diplomatákkal készült interjúk szerint bár nyilvánosan senki nem beszél engedményekről, egyre több politikus látja úgy, hogy a béke csak olyan feltételek mellett lehetséges, amikor Ukrajna vállalja, hogy a biztonsági garanciákért cserébe elveszíti területének egy részét. A diplomaták elismerik, hogy a „területet a békéért” gondolat már nem tabu, sőt nem is marginális. Hangsúlyozzák azonban, hogy ez nem az Oroszországi Föderáció, az agresszióért járó jutalmának kell tűnnie, hanem Ukrajna biztonságának biztosítására kell vonatkoznia.
A kiadvány azt írta, hogy tekintettel arra a helyzetre, amikor az orosz csapatok Ukrajna területének hozzávetőleg egyötödét, többek között a keleti Donbász régiót és az annektált Krím-félszigetet felügyelik, diplomáciai körökben a jelenlegi frontok befagyasztásának vagy demarkációs vonal meghatározásának lehetőségét fontolgatják, ami azt jelentené, Ukrajna lemond területeinek jelentős részéről.
„A tárgyalások a vártnál korábban megkezdődhetnek, és mindkét oldal részéről engedményekkel járhatnak”, jegyezte meg Camille Grand, a NATO egykori főtitkár-helyettese.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1