Az EU egyre nagyobb aggodalommal figyeli az ISIS szíriai újjáéledésének kockázatát a militánsok fokozott aktivitása és a régióban uralkodó instabil helyzet közepette – számolt be az Euractiv az Európai Bizottság képviselőjére hivatkozva.
A kérdést az EU terrorizmussal foglalkozó munkacsoportjának ülésén vitatták meg. Az Európai Külügyi Szolgálat képviselői arról tájékoztatták a diplomatákat, hogy az ISIS militánsai csak az elmúlt hónapban 34 támadást hajtottak végre Szíria területén.
Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy a csoport továbbra is rendelkezik működési potenciállal és képes további támadásokat végrehajtani.
További kockázati tényező volt az al-Hol táborban kialakult helyzet, ahonnan a kurd erők januári kivonulása után az ISIS-hez köthető foglyok tömeges szökése történt. Az amerikai hírszerzés becslései szerint jelenleg 15 000 és 20 000 között lehet a Szíriában tevékenykedők száma, köztük a csoport támogatói. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a külföldi harcosok jelentős fenyegetést jelentenek, különösen az északkelet-szíriaiak.
Különösen aggasztó az uniós polgárok, köztük német és francia állampolgárok sorsa. Köztudott, hogy ezek közül néhányat Szíriából Irakba szállítottak, ahol halálbüntetésre számíthatnak.
A megbeszélést követően az uniós diplomaták elfogadtak egy dokumentumot a szíriai és iraki terrorizmus elleni küzdelem megközelítéseiről az ISIS elleni globális koalíció keretében.
A dokumentum ismerteti a terrorista csoport esetleges újjáéledésével kapcsolatos stratégiai álláspontot, főbb kihívásokat és kockázatokat az Európai Unió számára.
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol.
A tüntetések kezdete óta – amelyek során ezrek haltak meg – Iránra nemzetközi nyomás nehezedik. Az Egyesült Államok többször fenyegetett katonai beavatkozással, bár a felek nyilatkozataiból később úgy tűnt, hogy a diplomáciai utat választják.
„A Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésével kapcsolatos ellenintézkedésekre vonatkozó törvény 7. cikke értelmében terrorszervezeteknek tekintjük az európai országok hadseregeit” – jelentette ki vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke, annak a napnak a 47. évfordulóján, amelyen Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója visszatért Iránba.
Az 1979-ben Irán legfelsőbb vezetője által létrehozott forradalmi gárdát a hatalom ideológiai hadseregének tekintik. Rendkívül szervezett, és irányítja az iráni gazdaság jelentős területeit.
Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek az iráni döntésnek. A szóban forgó törvényt 2019-ben fogadták el, az Egyesült Államok által hozott intézkedésekre reagálva.
Az Európai Unió csütörtökön hozta meg az intézkedést, követve az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját, amelyek 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.
Az Egyesült Államok tucatnyi hadihajót, közöttük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vonultatott fel a Perzsa(Arab)-öbölbe, Irán pedig vasárnap kezd tengerészeti hadgyakorlatot az Ormuzi-szorosban.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton viszont kijelentette, hogy sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, és a diplomáciai megoldás mellett tette le a voksát. Egy magas rangú iráni vezető szerint sikerült „előrehaladást” elérni a Washingtonnal folytatandó „tárgyalások” érdekében.
Az iráni vezetés január eleje óta elnyomja a tüntetéseket, amelyek eleinte a magas árak miatt indultak, majd a hatalom ellen irányultak.
Az HRANA emberi jogi civil szervezet, amelynek az Egyesült Államokban van a székhelye, azt közölte, hogy a tüntetéseken 6713 ember halt meg, közöttük 137 gyermek. A szervezet további 17 ezer esetleges haláleset ügyében nyomoz.
Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezren haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon közzétett üzenetében közölte, hogy az Antifa mozgalmat „elsődleges terrorszervezetként” kívánja nyilvántartásba venni – számolt be a hirado.hu.
„Örömmel tájékoztatom az Egyesült Államok nagy számú patriótáit, hogy az Antifát, ezt a beteges, veszélyes, radikális baloldali katasztrófát, fő terrorista szervezetnek minősítem. Emellett határozottan javasolni fogom, hogy az Antifa finanszírozóit a legszigorúbb jogi normák és eljárások szerint alaposan vizsgálják ki” – írta az amerikai elnök.
Az MTI híradásában emlékeztetett, hogy Donald Trump már első elnöksége idején is felvetette az Antifa terrorszervezetként való besorolását, de a laza szervezeti felépítés miatt ennek jogi megvalósítása akkor is kérdéses volt. Az Egyesült Államokban az Antifa szétszórt ideológiai mozgalom, amelynek nincs világos vezetői vagy hierarchikus struktúrája.
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance szintén a baloldali radikalizmus felelősségét hangsúlyozta Charlie Kirk meggyilkolásában, és megerősítette, hogy a „baloldali erőszakot” finanszírozó hálózatot terrorszervezetként kezelik majd.
Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy eltávolítja a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű szervezetet a külföldi terrorszervezetek listájáról. A csoport kulcsszerepet játszott Bashar al-Assad rezsimjének megdöntésében Szíriában.
Rubio államtitkár szerint a HTS terrorszervezeti státuszának megszüntetése 2025. július 8-án lép hatályba. A döntés „a HTS feloszlatásának bejelentésével és a szíriai kormány azon kötelezettségvállalásával függ össze, hogy minden formában fellép a terrorizmus ellen” – tette hozzá.
A külföldi terrorszervezet státuszának eltörlése fontos lépés Trump elnök azon elképzelése felé, amely egy stabil, egységes és békés Szíriát képzel el
Meghívta legnagyobb éves gazdasági fórumára a Talibánt Oroszország, miközben történtek lépések annak érdekében is, hogy ismét engedélyezzék a szervezetet Oroszországban – nyilatkozta hétfőn egy orosz diplomata.
Moszkva fokozatosan építi a kapcsolatait az iszlamista szervezettel, mióta az 2021-ben átvette Afganisztán irányítását, miután az amerikai hadsereg elhagyta az országot. Ezt azonban nehezíti, hogy a Talibánt 2003-ban Oroszország terrorszervezetnek minősítette és betiltotta. Zamir Kabulov külügyminisztériumi tisztviselő szerint azonban hamarosan a csoport lekerülhet a tiltott szervezetek listájáról, sőt meghívót is kapott a június 5–8 közötti Szentpétervári Gazdasági Fórumra.
A diplomata szerint az afgán vezetők főként az olajipar termékei iránt érdeklődnek – írja a Reuters, hozzátéve, hogy a szentpétervári fórum jelentősen átalakult az Ukrajna elleni inváziót követően, így ott egyre kevesebb nyugati és egyre több kínai, közel-keleti, indiai és afrikai látogató érkezik.
A Talibán levétele az orosz terrorlistáról ahhoz is utat nyithat, hogy Moszkva – elsőként – hivatalosan is elismerje az Afganisztánt irányító tálib kormányt.
Új korszakba léphetnek a török-görög kapcsolatok Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint, aki az ENSZ Dubajban rendezett éghajlatváltozási csúcstalálkozójáról (COP28) hazatérőben adott, a török elnöki hivatal által közzétett interjújában elmondta, december elején Görögországba utazik. Az interjúban Erdogan kitért azon washingtoni bírálatokra is, melyek azt követően érték Ankarát, hogy támogatásáról biztosította a Hamász iszlamista szervezetet.
„Remélem, új korszak köszönt be a két ország viszonyában” – fogalmazott Erdogan, hozzátéve, hogy görögországi látogatásán az eltérő álláspontokat és az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokat szeretné megvitatni Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel.
Ankara és Athén októberben, évek óta tartó feszültséggel terhes távolságtartás után kezdett ismét tárgyalásokat.
Az Égei-tenger felségjogai és az ott található nyersanyagok, például a földgáz kitermelése körül kialakult nézeteltérések miatti többéves politikai feszültség után az enyhülés jelei kezdenek mutatkozni a két NATO-tagország viszonyában.
Az interjúban Erdogan kitért azon washingtoni bírálatokra is, melyek azt követően érték Ankarát, hogy támogatásáról biztosította a Hamász iszlamista szervezetet.
„Sosem fogom a Hamászt terrorista szervezetnek tekinteni, nem érdekel, ki mit mond ezzel kapcsolatban” – szögezte le.
Hozzátette: „a külpolitikánkról Ankarában határozunk és kizárólag Törökország érdekeit, a török nép elvárásait tartjuk szem előtt”.
Elmondta, továbbra is reménykedik, hogy egyszer pontot lehet tenni a konfliktus végére, ám kiemelte: a Hamászt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Nem életszerűek a Hamász megsemmisítésére vonatkozó forgatókönyvek” – tette hozzá.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Az Európai Parlament (EP) 500 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban határozottan elítélte csütörtökön a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet brutális támadásait, és kifejezte támogatását Izrael és népe iránt.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: a Hamászt meg kell semmisíteni, és a terrorszervezet által ejtett túszok szabadon bocsátását azonnal el kell érni.
Az EP-képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy noha Izraelnek megvan a joga az önvédelemhez, hadműveleteiben szem előtt kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.
„A Hamász támadásai és az ezekre adott izraeli válaszok az erőszak ördögi körének megerősödéséhez vezetnek a térségben” – olvasható az elfogadott szövegben.
A képviselők ezért a harcok „humanitárius célú szüneteltetésére” szólítottak fel, és hangsúlyozták, hogy a civilek – köztük az ENSZ dolgozói, az egészségügyi dolgozók és az újságírók –, valamint a polgári infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik.
Az EP elítélte a Gázai övezeti Al-Ahli baptista kórház elleni keddi támadást, és a nemzetközi jog alapján független vizsgálatot követel annak megállapítására, hogy háborús bűncselekmény történt-e.
Az Európai Parlament hangsúlyozta: különbséget kell tenni a palesztin nép törvényes törekvései és a Hamász terrorszervezet tettei között. A képviselők sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy folytassa és növelje a térség civil lakosságának nyújtott humanitárius segítséget.
Az állásfoglalás határozottan elítélte továbbá, hogy Irán támogatja a Hamászt és más terrorista csoportokat a Gázai övezetben. A képviselők sürgetik, hogy a Forradalmi Gárda nevű iráni elitalakulatot és a Hezbollah libanoni síita mozgalmat vegyék fel a terrorista csoportok EU által nyilvántartott listájára, és követelik, hogy vizsgálják ki Irán, Katar, valamint Oroszország szerepét a terrorizmus régióbeli finanszírozásában.
A testület tagjai a Gázai övezetnek nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozására szólítottak fel, viszont arra kérték az Európai Bizottságot: alaposan vizsgálja felül a palesztinoknak és a régiónak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokat annak érdekében, hogy uniós pénzek sem közvetlenül, sem közvetve ne juthassanak terroristákhoz.
Az EP hangot adott aggodalmának amiatt, hogy a Hamász Izrael elleni támadásának kezdete óta megsokszorozódtak az antiszemita megnyilvánulások és atrocitások. Felszólította az Európai Bizottságot és valamennyi uniós országot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kontinensen élő zsidók biztonságának garantálása érdekében.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik – közölte az MTI.
A The Timesnak a konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a Downing Streeten elmondták, hogy a brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják.
A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybelépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét.
Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz.
A tilalmi jogszabály pénzügyi szankciókat is tartalmaz, így a Wagner-csoport nem tud majd anyagi támogatásokat felhajtani a brit pénzügyi rendszeren keresztül.
A szervezetet eltiltják emellett attól is, hogy brit bíróságokon lépjen fel újságírók és kampányszervezetek ellen.
Terrorszervezetté nyilvánította az Ukrajnában harcoló Wagner-zsoldoscsoportot a litván parlament friss határozata. Az ukrán elnöki hivatal vezetője azt reméli, mások is így tesznek majd.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője rövid Twitter-bejegyzésében köszönte meg a litván országgyűlés döntését, hozzátéve, szerinte másoknak is követniük kellene a példájukat. „A bűnözőket hívjuk bűnözőknek” – írta.
Jelenleg a Bahmutért folytatott harcban játszanak központi szerepet a Wagner-csoport alakulatai. A zsoldoscsapat támadó egységei az elmúlt napokban a központ felé nyomultak előre különböző irányokból, és megpróbálták áttörni az ukrán csapatok védelmi pozícióját.
Közben Jevgenyij Prigozsin, Wagner-csoport vezetője azt mondta, „minél közelebb kerülünk a centrumhoz, annál hevesebbek a harcok”, elismerve, az ukránok minden méterért harcolnak. „A helyzet nagyon nehéz” – közölte, mivel az ukrán hadsereg „végtelen tartalékokat” vetett be.
A batch of ?? sent L-70 anti-aircraft guns and ammunition, which will help defend critical infrastructure, have already arrived to ??. pic.twitter.com/1GEUsk1uad
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Terrorszervezetnek minősítené az amerikai kormány a Wagner-csoportot – írja a CNN egy kormánytisztviselő közlésére hivatkozva. Azt nem tudni, hogy hol tart a kormány ebben a folyamatban, lévén, hogy egy hosszadalmas jogi procedúra előzi meg az ilyen határozatokat.
A Wagner-csoport egy Kreml-közeli magánhadsereg, amit a Putyin séfjének is nevezett Jevgenyij Prigozsin alapított még 2014-ben. Azóta a Wagner embereit a világ több pontján is bevetették, mindig az orosz állam érdekeinek megfelelően. Afrikában, Szíriában és most már Ukrajnában is megjelentek a fegyvereseik és mindenhol háborús bűntettek vádja tapadt hozzájuk.
A csoportot már korábban szankciók alá vonta az amerikai kormány, ám ez nem lesz elég, mivel a Kongresszus és az ukránok is nyomás alatt tartják Bidenéket arra nézve, hogy nyilvánítsák terrorizmust finanszírozó állammá Oroszországot.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
