Ukrajnában megkezdődött a szabad földterület nagyszabású
újraelosztása. Emlékeztetőül, hogy alig több mint egy év van hátra a földpiac
hivatalos indítása előtt – a mezőgazdasági földterületek eladását 2021. július
1-től engedélyezik, és egy hektár ára, az előrejelzések szerint, elérheti a 2000
dollárt. De a szabad területek „gyűjtői” már most aktivizálták magukat. Azokról a parcellákról van szó, amelyekre a
törvény szerint minden ukrán állampolgárnak joga van – néhány száz négyzetméter
víkendház vagy garázs építéséhez, kertészkedéshez, házépítéshez vagy 2 hektárnyi mezőgazdasági
gazdálkodáshoz. Régóta nincs szabad föld az átlagpolgárok számára. Legalább a
helyi tisztviselők ezzel érvelnek, amikor elutasítják a polgárok ingyen járó két
hektárnyi földről szóló kérelmeiket. Valójában azonban 10,6 millió hektár
kiosztásra váró földterület áll
rendelkezésre. Ha egy hektár föld a piac megnyitása után tényleg 2000 dollárba
fog kerülni, akkor az a 10,6 millió „gazdátlan” földterület – több mint 20
milliárd dollár. Nem meglepő, hogy valódi vadászat indult ezekért a földterületekért.
Most Ukrajna szerte vásárolják fel az emberektől az ingyen járó 2 hektárnyi földről
való lemondásokat. Felajánlják, hogy adjon meghatalmazást valamilyen ügyvédnek,
aki majd az „önnek” járó földterület kiutalásával foglalkozik és egyben mondjon
le róla egy harmadik személy javára. És mindez nevetséges összegekért. „Ez csak
most kezdődik, az emberek még nem is értik miről van szó, de egyesek 500–1000
UAH-ért aláírják a dokumentumokat” – mondta Rosztiszlav Kravec, a „Kravec és
partnerei” ügyvédi iroda elnöke. Az ingyen földterület megszerzésének egyéb
sémái is készülnek. A Parlament nemrégiben vette nyilvántartásba a 3012-2.számú
törvényjavaslatot, miszerint az állami
tulajdonú vállalatok földjeit osszák szét a munkavállalók (jelenlegi és
nyugdíjas), a terrorizmus elleni műveletben résztvevők (ATO-sok) és a szociális
szféra képviselői (tanárok, orvosok) között. Lehet, hogy a földterületekre vonatkozó sémák
kiterjesztéséről van szó. „Én csak »Csernoveckij sémáinak« hívom őket, párhuzamot vonok azzal,
amik valaha Kijevben működtek. Amikor a főváros földterületének hektárait állítólag
a diákok között osztották szét, akik azután átírták őket a »megfelelő
embereknek«. A földpiac elindításának előestéjén a tisztviselők jó pénzeket fognak
keresni a »visszatérítéseken«, és azok, akiknek sikerül működtetni a sémát,
hatalmas földterületekre tesznek szert, amelyeket
azután nyereségesen tudnak eladni” – mondja Rosztiszlav Kravec.
Földosztás
második körben
Parlamenti képviselők egy csoportja nemrégiben nyújtotta
be a Parlamentbe a 3012-2.számú törvényjavaslatot, köztük Mikola Szolszkij, a
szakbizottság elnöke, aki egyik alkotója a földtörvénynek, és a „Nép szolgája”
frakció tagjai – Szerhij Litvinenko, Sztyepan Csernyavszkij, Halina Tretyakova
és mások. A törvényjavaslat az állami tulajdonban lévő földek kérdésével is foglalkozik.
Az értelmező dokumentum szerint a jelenlegi földtörvénykönyvből nem derül ki
egyértelműen, hogy ezen a földterületek privatizációja hogyan zajlik, mely
területeket lehet privatizálni, és melyiknek kell állami tulajdonban maradnia.
A javasolt a rendszer a következő – a földterület maximum 40%-t átadni a
mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottainak – mind a jelenlegi, úgy a nyugdíjasnak
is -, valamint a szociális szférában működő helyi vállalkozások
alkalmazottainak. Az első kategóriába tartozók részesedésének mérete a járás
átlagának kell megfelelnie (régiótól függően az adatok néhány száz
négyzetmétertől változhatnak nyugaton, 10-12 hektáron délen és keleten), a
második kategóriába tartozók részesedése nem több, mint 2 hektár. További 20%-ot
a terrorizmus elleni művelet résztvevői (ATO-sok) között kell elosztani (max. 2
hektár személynek). És a fennmaradó 40%-ot árverés által bérbe adni. Ez év
februárjában Szehij Minyko („A jövőért”) parlamenti képviselő nyújtotta be az 3012.számú
törvényjavaslatot a Parlamentbe. A dokumentum csupán csak az állami tulajdonú
vállalatok földterületei privatizációjának szabályozását javasolta a folyamat
részletes leírásával. Az értelmező megjegyzésben
a képviselő megjegyezte, hogy körülbelül 10,6 millió földterület maradt
elosztásra. Az 3012-1. és a 3012-2. számú törvényjavaslatok lényegében ismétlik
egymást, viszont már megnevezi a
privatizáció lehetséges alanyait. Májusban a szakbizottság elutasította Minyko
javaslatát, és az alternatív törvényjavaslatot vette alapul, mint „az agrár ágazat
szempontjából aktuálisabbat”. Andrij Kosilja szerint jelenleg probléma van az
állami földterületek privatizációjával. „Az állami tulajdonban lévő vállalat
egy részénél, például sok tapasztalt gazdaságnál máig sincs a föld elosztva. Az okok különbözőek, egyes gazdaságokban a
vezetők voltak lassúak, és nem voltak képesek időben privatizálni, mások szándékosan
blokkolták. Kiderült például, hogy az egyik faluban a lakosok kaptak részesedést, a másikban pedig nem. Az
emberek évtizedek óta járnak a hivatalnokok irodáiba, de semmit sem tudtak
megoldani. Ezért ezt a kérdést jogalkotási szinten kell megoldani” – mondta a
szakértő.
Igaz, hogy jogalkotók a föld elosztását csak az állami
agrár vállalatok számára írták elő, az önkormányzati tulajdonban lévők számára
nem. Az utóbbiakkal, főleg a nemrég
alakultakkal kapcsolatban „fennáll a veszélye annak, hogy a privatizációt
korrupt mechanizmussá alakítják, amellyel nagy mennyiségű földet vonnak ki a
közösségi tulajdonból” – olvasható az értelmező megjegyzésben. De itt sem
minden olyan egyszerű. Az új törvény köszönhetően, ha elfogadják, lehetőség
nyílik a szabad föld begyűjtésére szolgáló sémák kialakítására.
„Szabad” hektárok
Emlékeztetőül: a jelenlegi földtörvény szerint az ukrán
állampolgároknak jár az ingyenes földterület.
„Az ukrán földtörvénykönyv 121. cikkelye hat típusú
földterületet ír elő, amelyeket térítésmentesen lehet megkapni:
farmer gazdaság részére;
személyes gazdálkodás céljából – nem több, mint 2 hektár:
kertészkedés céljából – nem több, mint 0,12 hektár;
lakóház építésére illetve karbantartására – 0,1–0,25 hektár;
hétvégi ház – nem több, mint 0,1 hektár;
garázs építésére – nem több, mint 0,01 hektár.
Ma egy ukrán állampolgár, figyelembe véve a földterületek
átlagos méretét (4,2 ha – szerk.), elméletileg
akár 6 hektár föld tulajdonosa lehet. Gyakorlatilag nagyon kevés átlagpolgárnak
sikerül azonban felsoroltak közül legalább kettőre földet kapnia. Ennek számos oka
van. A legfontosabb – a hétköznapi emberek számára szinte leküzdhetetlen
bürokratikus akadályok, és ugyanakkor, meglepő módon a szabad föld hiánya. „Valójában
azon mezőgazdasági földterület nagy részét, ahonnan a 2 hektáros parcellát lehetne
igényelni, már rég szétosztották a kolhozok korábbi tagjai között” – mondta
Szerhij Golovko, a „Kredenc” ügyvédi egyesülés ügyvédje.
Ha az új módszer szerint valósul meg az állami
tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalatok földjeinek szétosztása, mint ahogyan
azt a képviselők javasolják, majdnem 11 millió hektár „szabad” föld jelenik
meg. És ez a földterület nemcsak a vidékiek és nyugdíjasok számára osztható
szét konyhakertnek, hanem jól működő sémák alapján is szétoszthatók.
Két hektár
helyett – tíz
„Néhány séma már a jogalkotási újításokban is feltételezhető.
Végül is egy állami tulajdonú vállalat »kollektív« földterületének
privatizációja és szétosztása az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején végbement
kollektív vállalkozások privatizációjára emlékeztet” – mondta Golovko. Elmondása
szerint azokban a régiókban, ahol nagy, még nem szétosztott földterületek vannak,
már megkezdődött a potenciális tulajdonosok jogainak felvásárlása.
„Csekély összegekért az ajánlják az embereknek, hogy meghatalmazás
révén egy másik személyre ruházzák át a vállalat gyűlésén való részvételt, a
szavazati jogot, az illetékes hatósághoz való dokumentumok benyújtását és végül
– a megkapott telek átírását vagy átadását harmadik személy javára. Ebben az
esetben annak megerősítésére, ha valaki nem akarja személyesen birtokolni a
privatizálandó földterületet, benyújt egy kérelmet, amelyben lemond az ingyenes
földterületről, átadva a birtoklási jogot egy másik személynek. Az kérdés, hogy
ez mennyire jogszerű nyitott és a konkrét körülményektől függ. Abban az esetben, ha közvetlen nyomást gyakorolnak egy
személyre és megtévesztik, akkor megnyilvánulnak a bűncselekmények jelei. De
amikor nincs nyomás, a következmények tisztázva vannak, valójában az van, hogy
egy személynek pénzt ajánlanak egy jövőbeni, nem mindenki számára érthető jog
helyett, akkor ez törvényes kereteken belül van” – mondta Szerhij Golovko. Vagyis
formálisan a felvásárlók ellen nincs mit felmutatni, még akkor sem, ha egy üveg
vodkáért vagy pár száz hrivnyáért megkapják a lemondó nyilatkozatot, és sajnos
ilyen esetek is vannak. Mellesleg, nem csak a jövőbeli részvényesektől, hanem
más polgároktól is megvásárolják az ingyenes földterület jogát. Végül is a
törvény szerint mindenkinek joga van arra a 2 hektár földre a személyes
gazdálkodására céljából. „Ez a »biznisz« még csak most kezdődik, az emberek a
meghatalmazást akár 500 hrivnya ellenében is aláírják. Egyértelmű, hogy a
kínálat csökkenésével a szolgáltatás drágább lesz” – mondja Kravec. Az árak
azonban most is eltérőek. Egyes kedvezményezettek maguk megpróbálják eladni a jogot. Például egy „Paj.
Ukr”-on olvasható az alábbi hirdetés: – Eladom a terrorizmus elleni művelet
veteránjának 2 hektárnyi földterület kiutalásának jogát Ukrajna bármely
pontján. Még egyetlen dokumentumot sem nyújtottam be, az árban megegyezünk.
Referenciaárként 80 ezer hrivnya szerepel. Ám egy átlagpolgár vagy a
terrorizmus elleni művelet résztvevője számára legfeljebb 2 hektár adható ki.
Ezen túlmenően nem egy tisztviselőnek kell fizetni, hogy a helyi tanácsok meghozzák
a szükséges döntést. Egy másik dolog – a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak részesedése.
Az új törvényjavaslat előírja, hogy nem lehetnek kisebbek, mint a járási átlag.
Andrij Kosil szerint ezek a mutatók a régiónként változóak. De például a déli
és a keleti megyék egyes járásaiban az átlag eléri a 10–11 hektárt (annak
ellenére, hogy az országos átlag 4,2 hektár). Vagyis azzal, hogy megvásárolja a
részesedéshez való jogot, nem 2 hektárt szerez be, hanem ötször többet. Mi több,
nagyon egyszerű eljárással. „A Parlament elé beterjesztett törvényjavaslatok
részletezik és részben egyszerűsítik a vállalatok földterülete privatizációs
eljárását, konkrétan meghatározva, hogy a privatizáció kezdeményezői a vállalat
alkalmazottai, és a hatóságoknak mindenképpen egyet kell fogadnia a
munkavállalók többsége által hozott döntést” – mondta Golovko. „Ideje
felszámolni az ingyenes privatizációt, de az alkotmány szerint ezt nem lehet
megtenni, mivel ez az állampolgárok jogainak korlátozása. A kialakult sémákat
likvidálni nem lehet. Alternatív megoldás az lehet, hogy a kedvezményezetteknek
nem a földet nem adják oda, hanem virtuális pénzt számítanak fel számukra,
amelyért megvásárolhatják ezt a földet (esetleg felár ellenében). Végül is a
telek ára más Kijevben és más egy távoli
faluban. Viszont az eljárás szerint a 2 hektárnyi föld egy gyermek számára is
kiadható. De valószínűleg semmit sem kaphat kapcsolatok és „visszatérítés”
nélkül. Az indok egyszerű: nincs szabad föld” – mondja Kosil.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint Volodimir Zelenszkij aláírta a földpiaci törvényt. „Ez történelmi pillanat számomra és az ukrán állampolgárok számára is. Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta várt erre a törtvényre. Nem volt könnyű harc. De tudtuk, hogy véghez visszük” – jelentette ki az ukrán elnök.
A törvény biztosítja az ukrán állampolgárok számára a
magántulajdonban lévő földek eladását, ezenkívül jelentősen növeli a beruházási
lehetőségeket is.
A törvény értelmében 2021. július 1-től magánszemélyek fejenként
100 hektár földterületet vásárolhatnak. A második szakaszban, mely 2024. január
1-jén veszi kezdetét, már 10 ezer hektárnyi földterület vásárolható meg, s a
vásárló jogi személy is lehet.
Tilos földterületet külföldieknek, külföldi részvényekkel
rendelkező jogi személyeknek és olyan jogi személyeknek eladni, akiknek
kedvezményezettjei nem állapíthatók meg, vagy akik kedvezményezettjei offshore
listákon állnak, ezenkívül olyan személyek sem vásárolhatnak földet, akikre
speciális gazdasági és egyéb szankciók vonatkoznak.
Éjszakába nyúló, többórás ülésezés után az ukrán parlament keddre virradóra megszavazta végleges olvasatban a termőföld piacának megnyitásáról szóló törvényt.
A
termőföld adás-vételére jelenleg érvényben lévő moratórium
eltörlése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik fő feltétele volt
ahhoz, hogy folytassa Ukrajna hitelezését, és Volodimir Zelenszkij
ukrán elnök a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság
miatti aggodalmában sürgette a parlamentet hétfőn a törvény még
aznapi elfogadására.
A
földreformot eleve ellenző Moszkva-barát Ellenzéki Platform és a
Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza párt képviselői
többször megakasztották az éjszakai szavazást a jogszabályhoz
benyújtott több ezernyi módosító indítványból még fennmaradt
mintegy 700 elfogadása közben. Többször is azt követelték a
levezető elnöktől, hogy ellenőrizze, jelen van-e még elegendő
képviselő a határozatképességhez.
A 450 fős törvényhozásban végül 259 szavazattal jóváhagyott változat értelmében két évig csak fejenként 100 hektár földterületet, 2023-tól legfeljebb 10 ezer hektárt vásárolhatnak meg kizárólag magánszemélyek, azaz három évig jogi személyek még nem vehetnek földet, a külföldiek termőföldszerzésének engedélyezéséről pedig népszavazáson kell dönteni.
A
Legfelső Tanács már 2020. március 19-20-án jóváhagyhatja a mezőgazdasági
földterületek piacáról szóló törvényt, a képviselőknek a törvényjavaslat 720
módosítását kell megvitatniuk.
Ezt Olekszij Musak, az ukrán kormány
gazdasági tanácsadója jelentette be.
„A parlamentnek 720 módosítást kell megvitatnia a földreform végső szavazásáig. Figyelembe véve azt, hogy mindig az utolsó történések maradnak meg az emberek emlékezetében, az ellenzéki felszólalások szenvedélyesek és hosszúak lesznek” – mondta Musak.
Hozzátette,
valószínűleg a szavazásra a földreform törvényéről második olvasatban március
19-én, csütörtökön délután vagy március 20-án, pénteken kerül sor.
„Így 10 nap
marad a földreformig. Ezt az időszakot a marketing, a földpiac megnyitásával
járó lehetőségek és kockázati tényezők felmérésére fogjuk fordítani” –
jelentette be Musak.
