A Kreml közlése szerint január 17-én Oroszországban találkozik majd Vlagyimir Putyin és Maszúd Peszeskján. A két vezető megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit olyan területeken, mint például a kereskedelem, valamint a szállítás és logisztika, emellett egyéb regionális és nemzetközi kérdésekről is beszélnek majd – írja a Reuters.
Azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, szorosabb kapcsolatokat ápol Iránnal és más, az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országokkal, például Észak-Koreával. Az USA szeptemberben azzal vádolta Teheránt, hogy ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, és emiatt szankciókat vezetett be az iráni fegyverek szállításában részt vevő hajókra és cégekre. Az irániak tagadták, hogy ilyen módon segítették volna az oroszokat.
Szergej Lavrov külügyminiszter októberben mindenesetre bejelentette, hogy Moszkva és Teherán alá kívánják írni a stratégiai partnerségi paktumot, amely szorosabb védelmi együttműködést is lehetővé tesz.
Alig néhány hónapja annak, hogy Oroszország kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Észak-Koreával. Októberben arról szóltak a hírek, hogy akár 10 ezer észak-koreai katona is lehet Oroszországban, és friss információk szerint az Ukrajnában harcoló észak-koreai csapatok halálos áldozatainak és sebesültjeinek száma valószínűleg meghaladta a háromezret.
Az iráni hatóságok kedden bezáratták a teheráni német nyelvoktatási intézetet (DSIT), Berlinben az ügyben bekéretik az iráni nagykövetet a külügyminisztériumba.
A közösségi médiában megjelent felvételeken látható volt, hogy iráni biztonsági erők zárják le a Teherán északi részén található épületet, amelyben a nyelviskola működött.
A Mizán nevű hivatalos igazságügyi honlap csalás és egyéb illegális tevékenység folytatásával indokolta az intézet bezáratását, hozzátéve, hogy a Németországhoz köthető további szervezetek ellen is vizsgálat folyik.
Az iráni biztonsági tanácshoz közel álló Nurnews hírportál szerint mindez válasz volt a Hamburgi Iszlám Központ (IZH) júliusi bezárására. A német belügyminisztérium szerint az IZH és a hozzá köthető szervezetek radikális iszlamista célokat követtek, és Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének képviselőjeként működtek.
„Elítéljük az iráni biztonsági szolgálatok Teheráni Német Nyelvintézettel szembeni fellépését” – közölte a német külügyminisztérium egyik szóvivője. Az illetékes szerint a közkedvelt és elismert intézetben az emberek „sok személyes erőfeszítéssel nehéz körülmények között” szálltak síkra a nyelvoktatásért.
A külügyi szóvivő közölte azt is, hogy az ügyben bekéretik az iráni nagykövetet. „Felszólítjuk az új iráni kormányt, hogy haladéktalanul engedélyezze az oktatás újraindítását” – tette hozzá.
A DSIT honlapján található információk szerint az intézetet 1995-ben alapította a teheráni német nagykövetség. Az intézet jelenleg 85 oktatóval működik.
Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője telefonbeszélgetést folytatott Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszterrel.
Borrell elmondta, hogy a telefonbeszélgetés során felszólította Teheránt, hogy ne támogassa tovább Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Arra is kérte az iráni hatóságokat, hogy ne használják fel az uniós polgárokat politikai érdekeik érvényesítésére.
Az európai diplomata üdvözölte Iránnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködését, amely az utóbbi időben lendületet vett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Emmanuel Macron francia államfő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kifejezte azon szándékát, hogy „közösen munkálkodjanak” Irán destabilizációs tevékenységével szemben a Közel-Keleten, és Teheránnak az Oroszországnak nyújtott támogatása ellen az ukrajnai háborúban – jelezte a francia elnöki hivatal.
Az Elysée-palota közleménye szerint a francia elnök vacsorán látta vendégül hivatalában csütörtök este az izraeli kormányfőt, akinek az iráni nukleáris program fejleményeit is elítélte. „A két vezető hosszan megvitatta az iráni nukleáris veszély elleni küzdelem eszközeit. Netanjahu miniszterelnök kiemelte, hogy meg kell erősíteni az Iránnal és a meghosszabbított karjaival szembeni elrettentést a Közel-Keleten” – fogalmazott a párizsi izraeli nagykövet az AFP hírügynökségnek. Irán a múlt év végén megkezdte az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, föld alatti atomlétesítményében, ami a fegyverminőségű anyaghoz szükséges kilencvenszázalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20 százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta. Az izraeli miniszterelnök a nukleáris program katonai jellegű céljain kívül azzal is vádolta Teheránt, hogy helyi milíciákra támaszkodva destabilizálja a térség országait Libanontól Jemenig. „A francia elnök emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnával szembeni orosz agresszió támogatása szankcióknak és növekedő elszigeteltségnek teszi ki Iránt” – hangsúlyozta az elnöki hivatal, miközben Izrael azt reméli, hogy az iráni szerepvállalás egy európai konfliktusban arra fogja ösztönözni az európai országokat, hogy határozottabban lépjenek fel Teheránnal szemben. Kijev és nyugati szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy iráni gyártású drónokat használ az Ukrajna elleni támadásokban, s azokkal jelentős károkat okoz energetikai és polgári létesítményekben. Emmanuel Macron a találkozón kifejezte „Franciaország teljes szolidaritását Izraellel a terrorizmus elleni küzdelemben” az egy héttel ezelőtti, hét halálos áldozatot követelő kelet-jeruzsálemi merénylet kapcsán. Emlékeztetett arra, hogy „el kell kerülni minden további intézkedést az erőszak fokozódásának táplálásra” és kifejezte „határozott szembenállását a ciszjordániai zsidó telepek bővítését illetően, amelyek aláássák egy jövőbeni palesztin állam perspektíváját”. A francia elnök üdvözölte „az Izrael és a térség több állami közötti kapcsolatok rendeződését”, de „felhívta arra a figyelmet, hogy ez a folyamat nem lehet teljes addig, amíg nem jár együtt az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához vezető politikai folyamat újraindulásával”. Az izraeli miniszterelnök szombat estig marad Párizsban, ahol találkozik vezető üzletemberekkel, valamint a zsidó közösség vezetőivel is.
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Ezen a véleményen van számos amerikai szakértő, az ország vezető sajtóorgánumai. Ezenkívül, az amerikai katonai vezetők meg vannak győződve arról, hogy azon ígéret ellenére, miszerint bosszút állnak Kászem Szolejmáni tábornok meggyilkolásáért, Teherán hivatalosan nem kezd nyílt konfliktusba Washingtonnal.
Közben a gyakorlat azt mutatja, hogy Irán megfékezése érdekében, az iszlám állam vezetői higgyenek az határozott amerikai lépésekben valamint azért, hogy megszüntessék az iráni támadásokat a „megtorlás nevében”, Biden elnöknek mindezt meg kell őriznie.
Attól a pillanattól kezdve, hogy közel 1 évvel ezelőtt, Washington meggyilkoltatta Kászem Szolejmáni tábornokot, Teherán rendszeresen hangoztatja bosszúvágyát, az utolsó fenyegetés az USA irányába a múlt héten hangzott el.
Az iráni reakció – az ez év januári iraki katonai bázis elleni rakétatámadás kivételével, amelynek amerikai katonák lettek az áldozatai – eléggé visszafogott volt. Ezzel kapcsolatban a Pentagon azt feltételezi, hogy ennek a viselkedésnek az lehet az oka, hogy az iráni rezsim nem akar nyílt konfrontációba keveredni az amerikai hadsereggel – közölte a Bloomberg.
Ezt nyilatkozta a múlt héten Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg főparancsnokságának vezetője az újságíróknak.
„A probléma nagyon bonyolult. Egyrészt az irániak nem akarnak komoly incidenseket az Egyesült Államokkal való kapcsolatában, nincs szükségük háborúra” – mondta a tábornok, egyben elismerte, hogy az irániak igazából meg akarják bosszulni Kászem Szolejmáni tábornok elvesztését.
Ez a reakció egyrészt érthető, mivel Szolejmáni egy tehetséges stratéga volt, több fronton irányította a harcokat: felügyelte a Közel-Keleten a lázadók hadjáratát, amely „csúcspontjai” Jemeni, Iraki, Szíriai és Libanoni műveletek voltak. Szolejmánit vezetői képességei segítették abban, hogy koordinálja és irányítsa ezt a több fronton zajló háborút.
McKenzie tábornok elmondta, Szolejmáni halála óta az Egyesült Államok szakadást tapasztalt az Irán által támogatott iraki síiták között, amelyek közül néhányan úgy gondolják, hogy inkább az „iraki választott kormány” utasításait követik, nem pedig azokat, amelyek Teheránból érkeznek. Szolejmáni halála tehát egyértelműen „gyengítette Irán képességét arra, hogy erővel irányítsa ezeket a csoportokat” – mondta az amerikai hadsereg központi parancsnokságának vezetője.
Az amerikai tábornok hozzátette, bár valószínű, hogy egy csoport, az alárendeltségből kilépve, majdan önállóan cselekszik, a Teherán által támogatott csoportok, az Egyesült Államok és szövetségesei ellen elkövetett támadásainak gyakorisága csökkent.
Az Egyesült Államok Demokrata Pártjának legtöbb funkcionáriusa elítélte Donald Trump elnök Szolejmáni eltávolításáról szóló döntését, és őrült provokációnak nevezte. Joe Biden a Foreign Affairs kiadványnak írt cikkében megjegyezte, hogy bár ez a művelet „egy veszélyes alakot iktatott ki, ezzel a régióban egy ördögi kör alakulhat ki, amely az erőszak folyamatos erősödését eredményezheti”.
Mindez ideig Trump elnök kerülte az iráni célpontok közvetlen támadását az iráni határon belül attól tartva, hogy ez egy újabb háborúhoz vezetne a Közel-Keleten. Ellenben, amikor januárban súlyosbodott a helyzet, mégsem robbant ki háború: az iráni rezsim iraki támaszpontot támadott, tévedésből egy ukrán utasszállító repülőgépet lőtt le, az amerikaiak elleni kampány intenzitása lecsökkent.
Mindezek az események Joe Biden számára, akit néhány hét múlva, január 20-án beiktatnak, komoly „sakk parti” lesz a jövőben, mivel az iráni vezetés, az elnöki hatalom átadásának kaotikus folyamata miatt az USA-ban, bosszúval fenyegeti Washingtont. Joe Bidennek elnökként egyértelművé kell tennie, hogy az Egyesült Államoknak minden eszköze és akarata meg van ahhoz, hogy kellőképpen reagáljon az irániak „bosszúvágyaira”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Ezen a véleményen van számos amerikai szakértő, az ország vezető sajtóorgánumai. Ezenkívül, az amerikai katonai vezetők meg vannak győződve arról, hogy azon ígéret ellenére, miszerint bosszút állnak Kászem Szolejmáni tábornok meggyilkolásáért, Teh...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1609349580
[modified] => 1609333725
)
[title] => Joe Bidennek nincs szüksége az iráni háborúra, ám a szilárd álláspont – kötelező
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=16376&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16376
[uk] => 16284
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 16286
[image] => Array
(
[id] => 16286
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835.jpg
[original_lng] => 406046
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-27t180241835.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1609326525:12
[_thumbnail_id] => 16286
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3636
[_oembed_1c73b3515be51bbfc54379536d58ad3a] =>
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Today, I received a call from Iranian Foreign Minister Hossein Amir Abdollahian, during which I demanded Iran to immediately cease the flow of weapons to Russia used to kill civilians and destroy critical infrastructure in Ukraine.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
