Mindent meg fogunk tenni a Kárpátalján élő magyarok egészségéért, békességéért és biztonságáért – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben.
A tárcavezető Ópusztaszeren, az új magyar kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta: „most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.
Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa a magyar Országgyűlés magyarságpolitikai bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
Tarr Zoltán kinevezés előtti meghallgatásán közölte: létrehozzák és megerősítik a párbeszéd kereteit és fórumait. A Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel.
Fontosnak nevezte, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott.
A leendő miniszter azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életébe és a szerzett jogokat megtartják.
Kitért arra is: alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóra támogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek. Lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, de alapvetően az elmúlt öt évet veszik górcső alá – jelezte.
Rámutatott: elkötelezett abban, hogy megőrizzék és támogassák azon intézményeket, amelyek a magyar közösségek fennmaradását, a magyar nyelv gyakorlásához és kultúra megőrzéséhez szükségesek és határon túl, valamint a diaszpórában is működnek. Létük, megmaradásuk alapvető feltétele a közösségek virágzásának és hozzájáruljanak a magyar nemzet egészének fejlődéséhez.
Küldetésének érzi – folytatta –, hogy elősegítse a magyar nemzeten belüli megbékélést, hogy kezeljék a rengeteg felhalmozódott keserűséget. Kitért a választási törvény egészének felülvizsgálatára, a határon túl élők szavazási körülményeinek rendezésére, „a szavazati jog tisztességes keretek között való megtartásával”.
Rendszerváltásra van szükség a magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben, amely a kapcsolattartást hivatott támogatni – rögzítette. Üdvözölte, hogy több mint tízszeresére nőtt a magyarságpolitika támogatására szánt forrás, de értékelése szerint sajnálatos módon a források a politikai klientúra és a hűbérrendszer kiépítésére szolgáltak.
Közölte azt is: nyitottak az új kezdeményezésekre és szeretnék megteremteni a hazatérés lehetőségét azoknak, akik politikai okokból vagy megélhetési kényszer miatt hagyták el az országot.
Kovács Áron (Tisza) arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a jelölt a határon túli közösségek és média támogatásának működését és milyen elvek mentén alakítaná át, vizsgálná azokat felül.
Tarr Zoltán jelezte: a média támogatásánál rengeteg problémát lát, a terület komoly eszköze volt a leköszönt kormánynak.
Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) egyebek között azt kérdezte, mi a véleménye az ukrán oktatási törvényről.
A leendő miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az Orbán-kormány képtelen volt a szükséges lépéseket megtenni, a leköszönt miniszterelnök hét éve nem járt Kárpátalján, az ottani közösséget nem sikerült megvédeni, ott tartanak, hogy elnéptelenedik Kárpátalja. Magyar Péter és az ukrán elnök közeljövőben tartandó találkozóján a kisebbségek helyzetének rendezése lesz az elsődleges napirendi pont – jelezte.
Csibi Krisztina (Fidesz) a Határtalanul! program, illetve a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programok jövőjére volt kíváncsi.
Ezzel kapcsolatban a miniszterjelölt jelezte: a kormány a következő ülésén tárgyalja, hogy azokat a programokat, amelyek nem várhatnak egy vizsgálatra, hogyan tudják elérhetővé tenni. Hozzátette: nagyszerű ösztöndíj-programok vannak, ezeket feltétlenül megtartják és a tapasztalatok alapján fejleszteni is kívánják.
Nacsa Lőrinc (KDNP) leköszönő nemzetpolitikai államtitkár azt kérdezte, a miniszterjelölt a párbeszéd kapcsán milyen fórumokra gondolt a meglévő és jól működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a diaszpóra tanács mellett vagy helyett? Szerinte fájóan hiányzott a kárpátaljai helyzetre való reflektálás is az expozéjából és azt kérdezte, hogyan kívánja átalakítani a Bethlen Gábor Alapkezelőt (BGA).
A leendő miniszter rögzítette: meg fogják tartani a támogatásokat, az egyeztetési fórumokat, de szerinte a Máért éves ülése egy alkalommal csupán kirakat, azt szeretnék, hogy ott érdemi munka történjen.
A BGA átalakításáról közölte: megvizsgálják a működését, a döntéseket és a szerződéseket öt évre visszamenően.
Tarr Zoltán értékelése szerint Magyarország egészen elkeserítő állapotban van, a tatárjárás nem okozott akkora pusztítást, mint az elmúlt 16-20 év, főként az emberek pszichéjében és lelkében, akik félelemben, gyűlöletben, egymás elleni uszításban éltek.
Alapjaiban rossz dolgok történtek, a támogatások nem jóakaratú támogatások voltak, ezekért súlyos árat kellett fizetni. „Velejéig romlott rendszerről beszélünk, amit alapjaiban kell átalakítani” – hangoztatta.
Mindent meg kell tartani, ami jó, de alapvetően „egy hidegvérrel kiagyalt rendszerben” történtek olykor-olykor jó dolgok. Az a feladatuk, hogy az országot a lepusztult állapotból kihozzák – mondta.
A jelölt megválasztását a bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta: tartják magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvükhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintik, így abba nem avatkoznak be.
„Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak” – fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben azután, hogy Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója vasárnap bejelentette, hogy Romániai Magyar Egységpárt (RMPE) néven új határon túli magyar pártot alapít.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkájuk alapját képezi. A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.
Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
