Az izraeli légicsapások után értelmetlenné váltak az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások – jelentette ki pénteken az iráni külügyi szóvivő.
„A másik oldal (az Egyesült Államok) viselkedése feleslegessé tette a tárgyalásokat; nem lehet egyrészt a tárgyalási készséget hangoztatni, másrészt pedig megengedni a cionista rezsimnek, hogy iráni területek ellen intézzen támadást” – közölte Eszmail Bakaei, kiemelve: Izrael nem támadta volna meg Iránt az Egyesült Államok előzetes engedélye nélkül.
A szóvivő – akit a Taszním iráni hírügynökség idézett – egyúttal azt vetette Izrael szemére, hogy „sikeresen befolyásolja” a diplomáciai folyamatot.
A Teherán és Washington közötti, az iráni nukleáris programmal kapcsolatos megbeszélések következő fordulójára az eredeti tervek szerint vasárnap kerülne sor Maszkatban.
Donald Trump amerikai elnök egy interjúban elmondta, tudomása volt az Izrael által Irán ellen tervezett légicsapásról, de megismételte, hogy abban az Egyesült Államoknak nem volt része.
Dmitrij Peszkov arról biztosított, hogy az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok közötti párbeszéd az „ukrán problémáról” nem lassult le, és folytatódik a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti megállapodás keretében.
Sok „akadály” halmozódott fel az orosz–amerikai kapcsolatokban, de a párbeszéd helyreállt és folytatódni fog, jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője június 11-i tájékoztatóján.
„Sok akadály van a kétoldalú kapcsolatokban. Nem valószínű, hogy bármilyen gyors eredményre számíthatunk. De az ilyen összetett, lépésről lépésre történő munka elkezdődött, és folytatódni fog” – mondta.
Így kommentálta Peszkov azokat a médiaértesüléseket, miszerint Oroszország és az Egyesült Államok hamarosan újabb tárgyalási fordulót tart a kapcsolataikban lévő „irritáló tényezők” kiküszöbölésére, és erre Moszkvában kerül sor.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy kik vesznek részt az elnöki adminisztráció részéről a konzultáción, Peszkov elmondta: „Ezek olyan konzultációk, amelyeket diplomáciai ügynökségeken keresztül fognak lebonyolítani, jobb, ha a külügyminisztérium kommentálja azokat”.
A Kreml képviselőjét arról is megkérdezték, hogy az „ukrán probléma” miatt lelassult-e a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között.
„Nem, a párbeszéd folytatódik, mindezt diplomáciai ügynökségek bonyolítják le Putyin »elnök« és Trump elnök között létrejött megállapodás keretében” – jegyezte meg.
Jelenleg nincs tárgyalási folyamat Ukrajna és Oroszország között, az agresszor ország nem áll készen a tűzszünetre – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Mint Podoljak elmondta: „Itt rátérek magára a tárgyalási folyamatra. Ma biztosan nincs ilyen folyamat. Oroszország nem áll készen a háborúból való kilépésre. Oroszország nem áll készen a tűzszünetre. Oroszország nem áll készen a valódi tárgyalásokra. Oroszországot akár tárgyalási folyamatba is kényszeríthetik.” Szerinte ehhez tiltó szankciókra és Ukrajna katonai képességének növelésére van szükség, hogy csapást mérhessen Oroszország területére.
„Ha ez nem történik meg, akkor Oroszország folytatni fogja a háborút, és minden bizonnyal csak fokozni fogja a terjeszkedés mértékét különböző formátumokban az európai kontinens területére. Természetesen nemcsak Ukrajna van ma a célkeresztben, hanem más országok is. Látjuk, hogy Oroszország a maradék erőforrásait veti be, ismét hangsúlyozom, nincs belőlük olyan sok Oroszországban, az északi határokon” – jegyezte meg a tanácsadó.
Podoljak hangsúlyozta, hogy Finnország és Észtország nagyon érdekes Oroszország számára, a Balti-tenger feletti ellenőrzés tekintetében. A Suwałki-folyosó feletti ellenőrzés nagyon érdekes Oroszország számára, mert lehetőséget ad arra, hogy jelentős befolyást gyakoroljon az európai kontinensre, különösen Észak-Európára – tette hozzá. „És ismét visszatérve a tárgyalási folyamatra. Valóban, a tárgyalási folyamat elsősorban humanitárius szempontból fontos Ukrajna számára. Kétszer is volt 1000-et 1000-re formátumú fogolycsere, és holttestek cseréje. Bár Oroszország mindössze néhány nappal ezelőtt egy újabb propagandahisztériára használta fel a holttestek cseréjének témáját” – mutatott rá. Úgy vélte, ennek nem volt hatása Ukrajnára és Európára, de Oroszország továbbra is banális dolgokat csinál, és csinálni is fog. De eközben a cserékről szóló döntések továbbra is megszületnek, ellenőriznek, és mindezt az eljárás keretében hajtják végre.
„Ukrajna számára a tárgyalási folyamat fontosságának második összetevője, mondjuk úgy, az, hogy elmagyarázzuk, ki kicsoda ebben a mai háborúban. Önökkel együtt emlékezünk arra, hogy az országok, elsősorban a globális Dél és az Egyesült Államok, Trump mandátuma alatt folyamatosan hangsúlyozták, hogy le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, mert a megoldás megvan. Oroszország állítólag „akarja” a tárgyalási folyamatot, Ukrajna állítólag „nem akarja”. Emlékszünk a brazil formulára, a kínai formulára, a török formulára és így tovább” – jegyezte meg Podoljak. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a törökországi kétfordulós tárgyalási folyamat egyértelműen kimutatta Oroszország vonakodását, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön és befejezze a háborút, vagy legalábbis politikai rendezést kezdjen, emellett irreális, ultimátumköveteléseket fogalmazott meg.
A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna ezzel szemben egy teljesen más oldalról mutatta meg magát. Mindenekelőtt a globális Dél országai számára. „Ukrajna készen áll a tárgyalási folyamatra, Ukrajna készen áll a háború végére, Ukrajna készen áll a politikai és diplomáciai rendezésre. Ez ebből a szempontból fontos. De igaz, nincs valódi tárgyalási folyamat. És ha nincs kényszer, akkor Oroszország továbbra is egyszerre fogja felhasználni a tárgyalási platformot propagandakampányokra, ahogy Megyinszkij is teszi, és ezzel egyidejűleg növeli az ukrán polgári lakosság elleni csapások számát” – emelte ki Mihajlo Podoljak.
Amerikai kormánytagok részvételével Londonban tartják hétfőn az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások következő fordulóját – jelentette be Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Az elnök Truth Social közösségi médiaoldalán tett bejegyzése szerint az Egyesült Államok részéről Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter, valamint Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője vezeti a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalást Kína képviselőivel. „A találkozónak jól kell mennie” – fogalmazott Donald Trump.
Az amerikai elnök csütörtökön telefonon beszélt mintegy másfél órán át Hszi Csin-ping kínai elnökkel a két ország kereskedelmi vitájáról, és annak megoldási lehetőségeiről. Donald Trump a telefonos megbeszélésről beszámolva optimizmusának adott hangot, és azt is közölte, hogy a kínai államfő hivatalos látogatásra hívta meg őt és feleségét, amit washingtoni meghívással viszonzott.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy Hszi Csin-pinggel nem beszéltek Oroszországról és Ukrajnáról, ahogy az Irán körüli kérdésekről sem.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor most először válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javaslatára, hogy találkozzanak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a diktátor nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint nyilatkozatában Putyin azt mondta, hogy Ukrajna jelentős veszteségeket szenved a csatatéren, ezért „a kijevi vezetés terrorcselekmények szervezésére tért át”. Megemlítette az oroszországi hidakkal kapcsolatos incidenseket – a múlt hétvégén egyszerre három omlott össze.
A diktátor ugyanakkor kijelentette, hogy Ukrajna az „ellenségeskedés 30, vagy akár 60 napos felfüggesztését” kéri. „A legmagasabb szintű találkozót kérik. De hogyan lehet ilyen körülmények között ilyen találkozókat tartani? Miről beszéljünk? Ki tárgyal egyáltalán azokkal, akik a terrorra támaszkodnak? Terroristákkal” – mondta.
Putyin ugyanakkor azt fejtegette, hogy a csatatéren kapott szünetet Ukrajna arra fogja felhasználni, hogy „nyugati fegyverekkel töltse fel a rezsimet, folytassa a kényszermozgósítást és további terrorcselekményeket készítsen elő, hasonlóakat a Brjanszki és Kurszki területeken végrehajtottakhoz”.
Friedrich Merz német kancellár a jövő héten Washingtonba utazik, hogy első hivatalos találkozóját tartsa Donald Trump amerikai elnökkel. A csütörtöki megbeszélésen várhatóan olyan kulcsfontosságú témákat vitatnak meg, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és a kereskedelempolitika.
Stefan Kornelius német kormányszóvivő emailben erősítette meg, hogy a vezetők csütörtökön találkoznak a Fehér Házban. A találkozót különös figyelem övezi, tekintettel a két ország közötti közelmúltbeli feszültségekre.
Merz kancellár komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati támogatásának fenntartása érdekében. Nemrégiben Berlinben fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ami jelzi elkötelezettségét az ügy iránt.
A kereskedelmi kapcsolatok is fontos szerepet játszanak a tárgyalásokon. Merz korábban már sürgette Trumpot a kereskedelmi feszültségek enyhítésére, kijelentve: A legjobb megoldás az lenne, ha mindent nullára csökkentenénk mindenkinek.
A találkozó nem mentes a politikai feszültségektől sem, írta meg a Magyar Nemzet. Merz nemrégiben összetűzésbe került Trump adminisztrációjának tagjaival, akik bírálták a német belpolitikai döntéseket.
A washingtoni találkozó jelentősége vitathatatlan. Az n-tv műsorszolgáltató szerint a megbeszélést ebéd és sajtótájékoztató követi majd, ami lehetőséget ad a két vezető álláspontjának nyilvános ismertetésére is.
Ez a találkozó kulcsfontosságú lehet nem csak a német-amerikai kapcsolatok, de az európai és globális politika szempontjából is. A világ figyelme Washingtonra szegeződik, ahol Trump és Merz tárgyalásai akár új irányt is szabhatnak számos nemzetközi kérdésben.
Újabb fordulatot vett az orosz–ukrán béketárgyalások menete, miután Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani a békefeltételeit, ezzel kétségessé téve a hétfői isztambuli találkozó létrejöttét. Kijev válaszul nem erősítette meg részvételét, míg a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy a dokumentumokat csak a tárgyaláson hozzák nyilvánosságra – írja a The Washington Post.
Kétségessé vált az orosz–ukrán béketárgyalások következő fordulója, amelyet hétfőre terveztek Isztambulban, mivel Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani békefeltételeit. Ukrajna emiatt egyelőre nem erősítette meg, hogy képviselői részt vesznek a találkozón, amelyet az Egyesült Államok támogatásával szerveztek meg.
Andrii Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken, egy közös sajtótájékoztatón török kollégájával kijelentette: „Ahhoz, hogy a következő találkozó érdemi lehessen, előzetesen dokumentumot kell kapnunk, hogy a delegáció megfelelő felhatalmazással tudjon tárgyalni.”
Kijev szerint Oroszország már megkapta az ukrán javaslatot, ennek ellenére nem hajlandó előre közölni saját álláspontját.
A Kreml ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a feltételek titokban maradjanak a megbeszélések kezdetéig. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken megerősítette: „Semmit sem fogunk előre nyilvánosságra hozni. Remélhetőleg mindkét fél javaslatai terítékre kerülnek a találkozón.”
Egyben hangsúlyozta, hogy vezetői szintű találkozóról például Putyin, Zelenszkij és Trump között csak a delegációs szintű haladás után lehet szó.
A béketárgyalások körüli bizonytalanság diplomáciai nyomás alá helyezi Ukrajnát, különösen Washington részéről. Miközben Kijev nem akar engedni az orosz követeléseknek – például a fontosabb városok átadásának vagy a hadsereg jelentős csökkentésének –, az ország továbbra is nagymértékben támaszkodik az amerikai katonai és hírszerzési támogatásra.
Az ABC News-nak nyilatkozva Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy szerinte a tárgyalásokat mindenképpen meg kell tartani. „Az élet része, hogy meg kell jelenni. Ezzel mutatjuk meg, hogy komolyan gondoljuk.”
Mindeközben Moszkva a béketárgyalások idejére egyelőre visszafogta a hadműveleteit, ám elemzők szerint ez nem tart sokáig. Szergej Markov Kreml-elemző szerint, ha a tárgyalások kudarcot vallanak, Oroszország újabb nagy nyári offenzívát indíthat Ukrajna ellen. Az ukrán hírszerzés szerint körülbelül 50 ezer orosz katona gyülekezik a Kurszk régióban, céljuk egy hat mérföldes „ütközőzóna” létrehozása lehet Ukrajna területén belül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban Moszkvának nincs elegendő erőforrása egy ilyen támadás végrehajtásához. „Szerintem ők is tisztában vannak vele, hogy ehhez nincs meg a kapacitásuk” – mondta újságíróknak.
Donald Trump nem támogat új szankciókat Oroszország ellen abban az esetben, ha sikerül közel kerülni egy megállapodáshoz a harcok lezárásáról – erről az amerikai elnök szerdán beszélt újságírók előtt.
Megjegyezte: egyelőre nem tudja megmondani, Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban véget akar-e vetni a háborúnak, de azt ígérte, hogy erre a kérdésre másfél-két héten belül válasz születik.
„Hamarosan ki fog derülni, hogy kihasznál-e bennünket, és amennyiben igen, kissé másképp fogunk reagálni” – fogalmazott Donald Trump.
„Sokkal keményebb vagyok, mint azok, akikről beszélünk, de tudni kell, mikor használja az ember” – utalt az amerikai elnök a lehetséges szankciókra a sajtóbeszélgetés egy másik pontján.
Kifejtette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff keményen lép fel, és úgy tűnik, „hajlanak valamire” – utalt az orosz hozzáállásra Donald Trump, majd újra kifejezte csalódottságát az elmúlt napokban ukrán területek ellen végrehajtott orosz támadások miatt, mert azok szavai szerint tárgyalásnak nevezett időszakban történtek, emberek halálát okozva.
A nyilvános eseményen jelen volt Steve Witkoff, aki a közel-keleti konfliktus diplomáciai rendezését illetően optimizmusát hangoztatta, az amerikai elnök pedig arról beszélt, hogy a folyamat jól halad Irán és Gáza esetében. Iránnal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy történt előrelépés, ugyanakkor egy megállapodásról szóló dokumentum végleges változatába még bele kell egyezni.
Az ukrán és az orosz delegációk következő találkozóján a felek megvitatják a fronton kötendő tűzszünet kérdését – jelentette ki hétfőn Andrij Szibiha külügyminiszter a Liberation című francia lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Várjuk a tűzszünetről alkotott elképzeléseiket, és a miénket is közöljük velük. Ez lesz az egyik kulcsfontosságú téma a Törökországban tartandó küldöttségi formátumú következő találkozón. Azt szeretnénk, ha a tárgyalási folyamat előrehaladna, és ezekre a találkozókra a lehető leghamarabb sor kerülne.”
Az ukrán diplomácia vezetője hozzátette, hogy ma jött el a diplomácia ideje, amely lehetővé teszi az igazságos és átfogó béke elérését. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország az agresszió forrása, és jelenleg Moszkva az, amely nem hajlandó befejezni a háborút – tette hozzá Andrij Szibiha.
Több mint két év szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ült Irán és az Egyesült Államok – ezúttal Rómában, ománi közvetítéssel –, hogy próbálják áthidalni a mély szakadékot, amelyet az iráni nukleáris program és az urándúsítás okozott.
A tárgyalások tétje óriási: az amerikai elnök, Donald Trump célja, hogy visszaszorítsa az ország nukleáris képességeit, amelyek – izraeli figyelmeztetések szerint – egy teljes térségi fegyverkezési versenyt indíthatnak be. Teherán eközben a szankciók nyomása alatt próbálja elérni gazdasági mozgásterének visszanyerését.
Ez a forduló különösen kényes. Meg kell hallgatnunk, milyen feltételeket szabnak, és aszerint alakítjuk álláspontunkat – nyilatkozta Abbas Araqchi iráni külügyminiszter a Reutersnek, utalva arra, hogy mennyire érzékenyek a most folytatódó tárgyalások.
Az amerikai delegációt Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja vezeti, de a háttérben izraeli diplomaták és hírszerzők is jelen vannak, ami jelzi, hogy Izrael sem bízik abban, hogy Irán önként visszavonulót fújna.
„Nulla fegyver = van megállapodás. Nulla dúsítás = nincs megállapodás” – írta Araqchi a közösségi médiában a tárgyalások előtt. Ez a mondat tökéletesen összefoglalja az ellentétes nézőpontokat. Az Egyesült Államok csak akkor hajlandó egyezségre, ha Irán nem dúsít többé uránt – ezt azonban Teherán szuverenitási kérdésként kezeli, és Ali Khamenei legfelsőbb vezető szerint „túlzó és sértő” elvárásról van szó.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter elismerte, hogy nehéz lesz olyan kompromisszumot elérni, amely lehetővé teszi Irán számára a polgári célú nukleáris energia használatát, miközben kizárja a katonai célú dúsítást.
Teherán csak akkor hajlandó engedményekre, ha jogi garanciát kap arra, hogy Washington a jövőben nem lép ki újra az egyezségből. De a bizalom nem állt helyre – és a CNN információi szerint Izrael már készülhet egy esetleges megelőző csapásra is, ha nem sikerül megfékezni az iráni programot.