Donald Trump amerikai elnök június 1-jén az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az iráni fél nem tájékoztatta őt a Washingtonnal folytatott tárgyalásokból való kilépésről, írta a Jevropejszka Pravda.
Mint ismeretes, azon a napon az iráni Tasnim hírügynökség kijelentette, hogy Irán állítólag felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat egy lehetséges békemegállapodásról, tiltakozásul Izrael Libanon elleni fellépése ellen.
Trump azonban azt mondta, hogy nem tájékoztatták előzetesen erről a döntésről. Ugyanakkor véleménye szerint „normális, ha befejezték a tárgyalásokat”.
„Helyénvaló ezt kimondani, mert jobb tárgyalók, mint harcosok. De nem tájékoztattak minket erről. Ez nem jelenti azt, hogy odamegyünk és elkezdünk bombákat dobni” – mondta az amerikai elnök.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenntartja a tengeri blokádot.
„Ha nem akarnak beszélgetni, nem bánom. Szerintem ez normális. Én sem akarok különösebben beszélgetni. Túl sokat beszélünk” – tette hozzá Trump.
Steve Witkoff és Jared Kushner, az amerikai elnök megbízottjai a közeljövőben Kijevbe látogatnak – jelentette be hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: Volodimir Zelenszkij elnök néhány nappal ezelőtt tett hivatalos bejelentést az amerikai delegáció várható látogatásáról. „Csak annyit mondhatok, hogy mindezt megerősítem, és mindannyian erre a találkozóra készülünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a küldöttek megerősítették terveiket, miszerint a közeljövőben nemcsak az ukrán fővárosba, hanem Moszkvába is ellátogatnak.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy az amerikai delegáció közelgő látogatása megerősítést jelent arra, hogy a tárgyalási folyamat tart, és a jövőben is folytatódni fog. A találkozók sikeréhez azonban mindkét fél részvétele szükséges.
„A hatékonyság a folyamatban részt vevő összes szereplőtől függ. Ez mind a mi, mind Oroszország álláspontja. Sajnos az ilyen kérdéseket nem lehet egyoldalúan megoldani. Különben valószínűleg már rég megtettük volna” – hangsúlyozta Kirilo Budanov.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalási folyamat nem jutott zsákutcába, a békefolyamatok nem szünetelnek, de nem nyilvánosak – jelentette ki hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: „A tárgyalási folyamattal kapcsolatban: soha nem mondtam, hogy zsákutcába jutott, és továbbra is kitartok ezen véleményem mellett. Bizonyos folyamatok vannak, igaza, ezek, mondjuk úgy, nem teljesen nyilvánosak.” Ugyanakkor elismerte: valóban van egy bizonyos szünet a legmagasabb szintű tárgyalásokon. De technikai szinten a tárgyalások nem álltak meg. És a fogolycserék ezt megerősítik.
„Ami azt illeti, hogy Oroszország békét akar-e – nem tudom, szerintem nem igazán akarja. De ha feltesszük a kérdést, hogy készen áll-e bizonyos lépésekre a közeljövőben, azt hiszem, hogy most minden eddiginél jobban megjelentek ezek a kilátások. Ezért hiszek ebben a folyamatban, bármi is történjen” – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető.
De ami az ortodox pünkösdi állítólagos fegyverszünetéről szóló pletykákat illeti, az Elnöki Hivatal vezetője semmit sem tud ilyen megállapodásokról. „Nem kaptam ilyen információt. Sőt, megnézhetik, hogy hány csapás volt tegnap, hány emberáldozata volt az Oroszországi Föderációnak. Ezért nem egészen értem, miről beszélünk most” – tette hozzá Kirilo Budanov.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Az Indiában tartózkodó Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „még néhány napig” eltarthat az Iránnal kötendő megállapodás szövegének elfogadása. A kijelentés lehűtötte azokat a reményeket, hogy közeleg a konfliktus vége, miközben hétfőn az amerikai erők – Washington szerint – csapásokat hajtottak végre Dél-Iránban.
Marco Rubio korábban Újdelhiben újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden esélyt megad a diplomáciának a sikerre, mielőtt mérlegelné, hogy úgymond „más módon” foglalkozzon-e Iránnal.
Az amerikai külügyminiszter a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalásokra utalva azt mondta, hogy „egy meglehetősen komoly dolog van az asztalon”, és egy „nagyon is valós, jelentős, korlátozott időhöz kötött tárgyalás zajlik nukleáris kérdésben”.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt, mindössze néhány tucat hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben a korábbi napi 125–140-nel.
A szabad hajózás leállása a szoroson át az olajárak emelkedését okozta, és fölhajtotta az üzemanyag, a műtrágya és az élelmiszerek költségeit, miután a világ kőolajexportjának mintegy ötöde haladt át a blokád előtt a szűk tengeri folyosón.
Berlinbe utazott Rusztem Umjerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahol német, francia és brit vezetőkkel folytatott egyeztetéseket – számolt be az RBK-Ukraine a Politico értesüléseire hivatkozva.
A tárgyalásokat zárt formában tartották az úgynevezett E3-csoport, vagyis Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadóinak részvételével. A német kancellári hivatal a megbeszélés bizalmas jellegére hivatkozva nem kommentálta a találkozót.
Umjerov szóvivője megerősítette, hogy az ukrán politikus Berlinben dolgozik, és találkozott Günter Sautter német tisztviselővel is. A felek biztonságpolitikai kérdésekről, az ukrajnai békefolyamatról, valamint a védelmi együttműködésről, köztük a Drone Deal program végrehajtásáról egyeztettek.
A szóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy rendkívüli tárgyalásról lenne szó. Mint fogalmazott, ez egy előre tervezett európai egyeztetéssorozat része: hétfőn Brüsszelben, kedden Berlinben tárgyaltak, és a héten további európai fővárosokba is ellátogatnak.
A CNN egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva arról értesült, hogy az USA és Irán közötti megállapodás véglegesítése akár több napig is eltarthat, a megállapodás szövegének egyeztetésének hosszadalmas folyamata miatt.
A műsorszolgáltató emlékeztett arra, hogy bár Donald Trump amerikai elnök szombaton azt nyilatkozta, hogy a megállapodást a közeljövőben meg kell kötni, másnap a tisztviselők megpróbálták visszafogni a bejelentéssel kapcsolatos várakozásokat.
A tisztviselő elmondása szerint az, hogy mennyi időbe telik, attól függ, hogy Irán milyen gyorsan reagál az Egyesült Államok által tett megfogalmazási javaslatok egy részére.
Bár az Egyesült Államok úgy véli, hogy Irán elvileg egyetértett a megállapodás főbb pontjaival, a megfogalmazás körül továbbra is viták folynak, amelyek a tisztviselő szerint az iráni fél részéről hosszadalmas jóváhagyási folyamatot igényelnek.
A tisztviselő elmondta, hogy az Egyesült Államok még mindig véglegesíti „több pont” megfogalmazását.
Amint minden fél eljut a végleges megállapodásig, várhatóan aláírási ünnepségre kerül sor az Egyesült Államok és Irán képviselőinek jelenlétében, amelyet valószínűleg azonnal a megállapodás következő szakaszáról szóló tárgyalási forduló követ.
[type] => post [excerpt] => A CNN egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva arról értesült, hogy az USA és Irán közötti megállapodás véglegesítése akár több napig is eltarthat, a megállapodás szövegének egyeztetésének hosszadalmas folyamata miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779793500 [modified] => 1779743414 ) [title] => Az USA és Irán közötti megállapodás megkötése hosszabb időt vehet igénybe, mint ahogy azt Trump várta [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187282&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187282 [uk] => 187227 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187228 [image] => Array ( [id] => 187228 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7.webp [original_lng] => 37646 [original_w] => 900 [original_h] => 503 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7-300x168.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7-768x429.webp [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/b791de48eecb975292f5c2cee94789c7.webp [width] => 900 [height] => 503 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779732614:12 [_thumbnail_id] => 187228 [_edit_last] => 12 [views_count] => 249 [_algolia_sync] => 97074890000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 581 [1] => 421 [2] => 6077 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Irán [1] => megállapodás [2] => tárgyalások [3] => USA ) ) [6] => Array ( [id] => 187262 [content] =>
Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára Ankarában Hakan Fidan török külügyminiszterrel az Oroszországi Föderáció által fogva tartott ukrán hadifoglyok és civilek hazatéréséről tárgyalt. Umjerov erről a Telegramon számolt be.
Ezenkívül a biztonsági helyzetről és a közös kihívásokra adott válaszok további összehangolásáról is beszéltek.
A találkozón külön szó esett a regionális biztonság területén közös kezdeményezések kidolgozásáról és a gyakorlati együttműködés kilátásairól.
„Törökország továbbra is fontos szerepet játszik a biztonsági és stabilitási kérdésekről szóló párbeszédben” – mondta Umjerov.
Kész személyesen találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz vezető szerint a megbeszélésre Belarusz vagy Ukrajna bármely pontján sor kerülhetne, és az eseményen a kétoldalú kapcsolatok és a jövőbeli kilátások is napirendre kerülhetnének.
Lukasenka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa nem készül támadást indítani senki ellen, és nem kíván belépni a háborúba Oroszország oldalán. Hozzátette azonban, hogy Belarusz teljeskörűen felkészül minden lehetséges forgatókönyvre, és egy esetleges támadás esetén „nem fognak finomkodni”.
A nyilatkozat különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Kijev korábban többször is figyelmeztetett: Moszkva megpróbálhatja bevonni Belaruszt a háború újabb szakaszába. Az ukrán katonai vezetés szerint továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az orosz hadsereg belarusz területről indít újabb műveleteket – írja az ukrán Focus.
A grönlandi kormány kijelentette, hogy van némi előrelépést az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon a terület jövőjéről, de hangsúlyozta, hogy a sziget nem eladó, és az annektálásról vagy „megvásárlásról” szóló bármilyen beszélgetés elfogadhatatlan – írta a Reuters.
A hírügynökség adatai szerint Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jeff Landry megérkezett Grönland fővárosába, Nuukba, és találkozott Jens-Frederik Nielsen miniszterelnökkel és Mute Egede külügyminiszterrel.
„Úgy véljük, hogy van előrelépés, és Grönland részéről arra összpontosítunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely mindenki számára előnyös, és ami a legfontosabb, hogy ne valósuljon meg Grönland és a grönlandi nép annektálásával, elfoglalásával vagy megvásárlásával kapcsolatos fenyegetés” – mondta Nielsen a tárgyalások után. A grönlandi hatóságok külön hangsúlyozták, hogy a szigetet „sem most, sem a jövőben nem fogják eladni”, ezt a Washingtonnal folytatott párbeszéd egyik kulcsfontosságú „vörös vonalaként” vázolva fel.
Washington megvitatott tervei szerint az Egyesült Államok érdeklődik katonai jelenlétének bővítése iránt a szigeten, többek között a Golden Dome rakétavédelmi rendszer keretében. Jelenleg csak egy amerikai bázis működik Grönland területén – az északnyugaton található Pituffikban, míg a 20. század közepén számuk elérte a 17-et. Az Egyesült Államok, Grönland és Dánia között folyamatban vannak a tárgyalások, de végleges döntés még nem született.
