Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozott a nemrégiben Washingtonban tartott technikai konzultációkról az ásványi kincsek kapcsán. Mint mondta, a tárgyalások pozitív eredménnyel fejeződtek be.
Az elnök ezt a NATO főtitkárával, Mark Rüttével közösen tartott sajtótájékoztatón közölte Odesszában.
Mindkét fél pozitívan zárta le a találkozót. Úgy vélem, hogy ez jó eredmény
– mondta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy az online kapcsolattartás ezen a héten is folytatódik. Elmondása szerint a konzultációk után a csapatok bemutatják az elért eredményeket.
Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja bejelentés nélkül Moszkvába repült pénteken, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja az Axios.
A lap forrásai szerint Donald Trump nincs megelégedve az ukrajnai tárgyalások előrehaladásával, illetve azt állítják, amennyiben ez április végéig így marad, az amerikai elnök meg fogja erősíteni az Oroszország elleni szankciókat.
Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin között ez lesz a harmadik találkozó. Az amerikai különmegbízott gépe feltehetően Szentpéterváron landolt – jelentette az orosz sajtó a Flightradarra hivatkozva.
Újabb orosz–amerikai kapcsolatfelvételek várhatók – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott a Pervij Kanal tévécsatorna által vasárnap sugárzott interjújában, írja az MTI.
Dmitrijev, aki a múlt héten Washingtonban eszmecseréket folytatott az amerikai kormányzat és törvényhozás több tagjával, azt mondta, hogy a tárgyalások célja a kapcsolatok helyreállítása volt általánosságban, de mindenekelőtt a gazdasági és befektetési szférában.
„Számos lehetséges közös befektetési projektről tárgyaltunk, mind a ritkaföldfémek, mind az Északi-sarkvidék, mind az LNG (cseppfolyósított földgáz) területén” – mondta. „Azt látjuk, hogy még a legkonzervatívabb beállítottságú amerikaiak is, amikor feltesszük nekik a kérdést, hogy miért ne csinálhatnánk közös projekteket, elgondolkodnak, és azt mondják: miért ne.”
„Vagyis a jeget, amelyet a Biden-adminisztráció teremtett, megtörjük a beruházási és gazdasági projektjeink jégtörőjével” – tette hozzá.
Az elnöki különmegbízott óvatos optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy helyreáll a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között. Mint mondta, a Washingtonban eltöltött két nap alatt „nagyon pozitív, őszinte beszélgetéseket” folytatott. Közölte, hogy az amerikai vállalatok érdeklődést mutatnak az Oroszországba való visszatérés iránt, különösen az energiaszektorban. Dmitrijev 150 amerikai cégről beszélt, amelyek 70 százaléka már 25 éve jelen van az országban, és a politikai nyomás ellenére sem távozott onnan. Hangsúlyozta, hogy „a prioritás a közös partnerségé”.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e ma bízni az amerikaiakban, az elnöki különmegbízott úgy felelt: „természetesen, bízni kell, de ellenőrizni is. De a legfontosabb az, hogy ma már nincsenek illúziók: az Egyesült Államok védelmezi nemzeti érdekeit, Oroszország védelmezi nemzeti érdekeit. A Biden-kormányzat korábban figyelmen kívül hagyta azokat a pontokat, ahol a nemzeti érdekeink egybeesnek. Ezért nagyon fontos, hogy a Trump-kormányzat hajlik a közös pontok megkeresésére”.
Donald Trump amerikai elnök India, Izrael és Vietnam képviselőivel tárgyalt a vámpolitika változásairól és az ezekből az országokból származó áruimportról, számolt be a CNN.
A kiadvány adatai szerint a megbeszélések során a felek mérlegelték olyan egyedi megállapodások megkötésének lehetőségét, amelyek csökkenthetik a javasolt tarifákat.
A TruthSocial közösségi hálón Trump megerősítette, hogy Vietnam kérte az Egyesült Államokat a vámok felülvizsgálatára.
„Minden ország hozzánk fordul. Ez a mi stratégiánk szépsége – mi irányítjuk a helyzetet. Ha valami hasznosat adnak nekünk, akkor a vámok óriási erőt adnak nekünk a tárgyalások során”, mondta Trump, hozzátéve, hogy nyitott az új tarifákról szóló megállapodásokra.
India, Izrael és Vietnam az első országok között van, amelyek vámpolitikájuk felülvizsgálatát kérték az Egyesült Államoktól, jegyezte meg a CNN.
Az Axios értesülése szerint az Izrael miniszterelnöke már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat, hogy a Donald Trump által bevezetett vámokról tárgyaljon az amerikai elnökkel.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu lehet az első külföldi vezető, aki Washingtonba utazik, hogy a vámok eltörléséről tárgyaljon. Emellett pedig szóba kerülhet az iráni nukleáris válság, valamint a gázai háború is.
Ahhoz, hogy az izraeli miniszterelnök az Egyesült államokba utazhasson, először a korrupciós perében eljáró bíráktól kellene kérnie, hogy töröljék a tervezett meghallgatásokat. Ezért a látogatás időpontja akár változhat is.
Az, hogy a Trump által kivetett 17 százalékos vámokat Izrael az amerikai termékekre kivetett vámok feloldásával próbálta kivédeni, nem volt hatásos. Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trumppal Budapesten. A portál szerint az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépéséről szóló döntés miatt telefonált, de Netanjahu szóba hozta a bejelentett vámokat is.
Donald Trump felvetette Netanjahunak, hogy látogasson el a Fehér Házba. Néhány órával később Trump már az újságíróknak be is jelentette, hogy a a jövő héten találkozik az izraeli miniszterelnökkel. A bejelentésen Trump és Netanjahu csapata is meglepődött, ugyanis a miniszterelnök látogatására csak az április 14-ével kezdődő héten számítottak.
A lap úgy tudja, hogy a Fehér Ház és Netanjahu hivatala pénteken többször is tárgyalt, így felmerült az ennél korábbi látogatás lehetősége.
Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök befektetési ügyekért felelős megbízottja szerdán Washingtonba látogatott, ahol amerikai tisztviselőkkel tárgyalt. A háború kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy orosz delegáció érkezett Washingtonba.
A megbeszélések pontos tartalma nem ismert, de Dmitrijev washingtoni jelenléte jelentős diplomáciai lépés lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javításában. A témák között feltehetően szerepeltek a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítések, valamint az orosz-amerikai gazdasági kapcsolatok kilátásai – írja a Reuters, amelynek több amerikai kormányzati tisztviselő is megerősítette, hogy megtörtént a találkozó.
Dmitrijev, aki Stanfordon szerzett diplomát és korábban a Goldman Sachs befektetési banknál dolgozott, az orosz elit egyik leginkább Amerika-barát szereplője. Szoros kapcsolatokat ápol a Trump-adminisztráció néhány kulcsszereplőjével, és ő az eddigi legmagasabb rangú orosz tisztviselő, aki az Oroszország által 2022-ben kibővített ukrajnai invázió óta hivatalos állami ügyben az Egyesült Államokba látogatott.
A találkozó előzményeként Donald Trump amerikai elnök nemrégiben nyilvánosan kifejezte frusztrációját a tűzszüneti tárgyalások lassúsága miatt, sőt felvetette annak lehetőségét is, hogy szankciókat rónak ki az orosz kőolajat vásárló országokra.
Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj-exportőre Szaúd-Arábia után, így bármilyen amerikai korlátozás jelentős gazdasági hatással járhat.
Dmitrijev meghívása Steve Witkoffhoz, Trump egyik fő megbízottjához köthető, aki kulcsszerepet vállal a Fehér Ház és a Kreml közötti diplomáciai kapcsolatok fenntartásában. Az amerikai kormányzat a Dmitrijev elleni szankciók miatt külön engedélyt adott az orosz tisztviselő beutazására, ami egyáltalán nem mindennapi lépés.
Dmitrijev korábban is fontos szerepet játszott az orosz–amerikai kapcsolatokban: 2016-ban Trump megválasztása után ő volt az egyik fő kapcsolattartó az új adminisztráció felé, valamint közreműködött a Szaúd-Arábiával kötött olajár-megállapodás kialakításában az OPEC+ keretein belül.
Az orosz küldött útjának időzítése figyelemre méltó, hiszen a Trump-adminisztráció nemrégiben közzétett egy listát azon országokról, amelyek jelentős vámszankciókkal néznek szembe. Oroszország ezen a listán nem szerepelt, míg Ukrajna egy 10%-os vámtarifa bevezetésével szembesült. Ez tovább erősíti azt a spekulációt, hogy az amerikai kormányzat együttműködési lehetőségeket keres Oroszországgal.
Dmitrijev a közelmúltban több területet is megjelölt, ahol szerinte az USA és Oroszország együtt dolgozhatna, így például a befektetések, a ritkaföldfémek, az energiaipar, az északi-sarki projektek, az űrkutatás és az Elon Muskkal való esetleges kooperáció is felmerült.
Bár a pontos tárgyalási témák nem ismertek, Dmitrijev washingtoni jelenléte erős jelzés lehet arra, hogy mindkét fél keres egy kompromisszumos megoldást az ukrajnai konfliktus és a gazdasági együttműködés területén.
A tettrekészek koalíciójában részt vevő országok április 4-én találkoznak Ukrajnában – szúrta ki a Magyar Nemzet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentését. Zelenszkij szerint a mostani megbeszélés lesz az első, mélyrehatóbb konzultáció a csoport tagjai között.
Március 2-án Keir Starmer brit miniszterelnök védnökségével ült össze Londonban az úgynevezett tettrekészek koalíciója, ahol 16 ország deklarálta, hogy tovább segítik háborújában Kijevet. A csoport tagjai március 15-én virtuális konferenciát tartottak, majd március 27-én Párizsban 31 ország részvételével zajlott csúcstalálkozó.
A koalíció tagjai közül Keir Starmer brit miniszterelnök már többször kijelentette, hogy kész katonákat és légierőt küldeni Ukrajnába a harcok lezárulta után. Hasonlóan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnök, valamint Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy Stockholm békefenntartókat telepíthet Ukrajnába a háború befejezését követően.
Nyugati kollégáihoz csatlakozva Petr Pavel cseh államfő másfél hete közölte, hogy Csehország hajlandó csapatokat küldeni az esetleges békefenntartó misszióhoz. Más országok kevésbé lelkesek: Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe szerint nem most van itt az ideje annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek.
Giorgia Meloni olasz kormányfő szintén kijelentette, hogy az olasz hadsereg tagjai Olaszországban maradnak. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozott a tettrekészek koalíciójához, mivel Washington külön folytat tárgyalásokat Oroszországgal és Ukrajnával.
Alexander Stubb finn elnök és Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háborúról és egyéb kérdésekről tárgyalt a floridai Mar-a-Lago birtokon golfozás közben szombaton – tájékoztatott a The Kyiv Independent.
A finn kormány közleménye szerint Stubb „nem hivatalos” látogatása reggelit, ebédet és egy közös golfjátszmát foglalt magában. „A találkozón az elnökök a finn-amerikai kapcsolatokról, valamint aktuális kül- és biztonságpolitikai kérdésekről, köztük Ukrajnáról tárgyaltak.”
Stubb egy korábbi interjúban dicsérte Trump Ukrajnával kapcsolatos tűzszüneti erőfeszítéseit, de hozzátette: „Soha ne becsüld alá az oroszok képességét a tűzszünet megszegésére”.
A találkozót követően Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok finn jégtörő hajókat vásárol, ami kulcsfontosságú az északi-sarkvidéki amerikai jelenlét erősítéséhez. A bejelentés egy nappal JD Vance alelnök vitatott grönlandi látogatása után történt. Trump az NBC Newsnak adott interjúban megerősítette Grönland megszerzésére irányuló ambícióit, kijelentve: „Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100 százalék.”
Az államfő elmondta, hogy a felek megállapodtak a következő tárgyalások lebonyolításában a közeljövőben.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke bejelentette, hogy újabb találkozót tartanak az ukrán és az amerikai delegációk között az Oroszország Ukrajnával folytatott háborújának lezárásáról. Az államfő erről a 2025. március 25-i sajtótájékoztatón számolt be.
Az ukrán vezető válaszolt a újságírók kérdésére, hogy lesznek-e újabb tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kedden tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, a megbeszélés annak részeként zajlik majd, hogy az amerikai vezető ragaszkodik ahhoz, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Associated Pressre amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok elnöke a bejelentését újságírókkal folytatott beszélgetés során tette a Floridából Washingtonba tartó Air Force One elnöki gép fedélzetén. „Meglátjuk, van-e bejelenteni valónk, talán keddig. Kedden beszélek Putyin elnökkel” – mondta.
Trump szerint „sok munkát végeztek a hétvégén”, és most az amerikai fél azt akarja kideríteni, hogy „be tudjuk-e fejezni ezt a háborút”. Felvázolta a Putyinnal készülő tárgyalásának a fő témáit is. Elmondta, hogy a terület és az erőművek kérdései részét képezik az orosz-ukrán háború befejezéséről szóló megbeszélésnek.
Az amerikai elnök nem részletezte, hogy mely területekre utal – az orosz hódítók által ideiglenesen megszállt ukrán területekre, vagy a Kurszki terület ukrán védelmi erők által ellenőrzött térségére. „Beszélni fogunk a földről. Beszélni fogunk az erőművekről” – mondta Donald Trump, megjegyezve, hogy „bizonyos vagyon megosztásáról” is szó lesz.