Litvánia hivatalosan kilépett a gyalogsági aknák használatát és gyártását tiltó egyezményből – jelentette a BNS.
December 27-én volt hat hónapja van annak, hogy Litvánia hivatalosan értesítette az ENSZ főtitkárát az ottawai egyezményből való kilépéséről.
A litván védelmi minisztérium korábban a BNS-nek azt nyilatkozta, hogy az ottawai egyezményből való kilépésről szóló döntés hatálybalépése után Litvánia tárgyalásokat kezd gyalogsági aknák beszerzésének vagy gyártásának lehetőségéről.
Az ottawai egyezmény, vagyis a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és megsemmisítésének tilalmáról szóló egyezmény kimondja, hogy a dokumentumot aláíró országok először is vállalják, hogy „soha és semmilyen körülmények között nem használnak gyalogsági aknákat”. Az 1999-ben hatályba lépett dokumentumot a világ több mint 160 országa írta alá, köztük a legtöbb nyugati ország.
Ukrajna 1999. február 24-én New Yorkban írta alá az aknákra vonatkozó tilalmi szerződést, majd 2005. december 27-én ratifikálta, 2006. június 1-jén pedig tagállammá vált. Az aláíráskor Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gyalogsági aknaarzenállal rendelkezett, Kína, az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Államok és Pakisztán mögött. A Szovjetuniótól örökölték, és az arzenál körülbelül 6 millió aknából állt.
Az ottawai egyezmény alapvető rendelkezései:
A gyalogsági aknák használatának, gyártásának, átadásának és felhalmozásának bármely fél által, bármilyen körülmények között történő beszüntetése;
A gyalogsági aknakészletek gyors megsemmisítése;
A területek hatékonyabb aknamentesítése és az összes telepített akna, valamint a háborús robbanóanyag-maradvány megsemmisítése;
A gyalogsági aknák és a háborús robbanóanyag-maradványok minden áldozatának jogainak és szükségleteinek megvalósítása.
Az egyezményt nem írta alá Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, India és Pakisztán.
Lengyelország a hidegháború vége óta először, újra gyárt majd gyalogsági aknákat, amelyekkel Oroszországgal és Belarusszal közös határát tervezi védeni – jelentette be szerdán Pawel Zalewski védelmi miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Zalewski szerint Varsó fontolgatja, hogy ilyen aknákat Ukrajnának, illetve a balti államoknak is szállítson, de elsődlegesnek a lengyel szükségleteket tekinti. Mint mondta, a harceszközök a Keleti Pajzs fedőnevű védelmi projekt részét képezik, amellyel a mintegy 800 kilométer hosszú keleti határt biztosítják – írja az MTI.
A gyártást a lengyel Belma hadiipari vállalat fogja végezni. Jaroslaw Zakrzewski cégigazgató elmondta, hogy a gyártást fokozatosan évi 1,2 millió aknára növelik, és többévi gyártásnak megfelelő, 5-6 millió darabos megrendelésre számít. A minisztériumtól egyelőre nem kaptak hivatalos megrendelést – tette hozzá.
A lengyel külügyminisztérium szerint az aknák tömeges előállítása azt követően indulhat be – hivatalosan 2026. február 20-án –, hogy letelik az 1997-es Ottawai Egyezményből való lengyel kilépés utáni féléves moratórium. Az egyezmény tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Július 15-én az ukrán parlament elfogadta a 0329. számú törvényjavaslatot, amely jóváhagyja az Ottawai Egyezmény (1997) hatályának ideiglenes felfüggesztését Ukrajna számára. Ez az egyezmény tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását, átadását és előírja azok megsemmisítését.
A törvényt 299 képviselő támogatta, további 305 képviselő megszavazta a jogszabály sürgős aláírását.
A döntésről Jaroszlav Zseleznyak népképviselő számolt be. Elmondása szerint a törvény jogi alapot teremt Ukrajna ideiglenes mentesítésére az Egyezmény alól.
A felfüggesztés az orosz agresszió időtartamára érvényes, és összhangban van Ukrajna nemzeti védelmi és biztonsági érdekeivel.
Volodimir Zelenszkij elnök rendeletet írt alá Ukrajna kilépéséről a gyalogsági aknák tilalmáról szóló ottawai egyezményből, és azonnali intézkedések foganatosítására utasított – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az elnök honlapján közzétett rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban a következők olvashatók:
„Végrehajtani az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2025. június 29-i döntését Ukrajna kilépéséről a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló 1997. szeptember 18-i egyezményből.”
Az RNBO sürgősen utasította a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket Ukrajna kilépésének biztosítására az egyezményből.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Az északi ország az orosz fenyegetettségtől tartva csatlakozott az ottawai egyezményből már korábban kilépő balti államokhoz.
A finn parlament csütörtökön megszavazta a kilépést a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
Alexander Stubb finn elnök a héten a szomszédos Oroszországból érkező fenyegetéssel érvelt a kilépés mellett, agresszívnek nevezve a szomszédos államot, amely, mint emlékeztetett, nem írta alá az egyezményt és „könyörtelenül bevet taposóaknákat”.
Petteri Orpo miniszterelnök áprilisban hangsúlyozta, a kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira.
Mint mondta, bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, „Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent”.
Az Oroszországgal szintén határos Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje már korábban megszavazta a kilépést.
Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bejelentették, hogy kilépnek az ottawai szerződésből, amely a gyalogsági aknák betiltásáról szól. Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.
A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.
