A Lembergi Városi Tanács képviselői kedden felhívással fordultak a kormányhoz, hogy tegye lehetővé számára, hogy önállóan dönthessenek az új tanév szerkezetéről, figyelembe véve az egyes régiók biztonsági helyzetét – közölte az rbc.ua hírportál a Lembergi Városi Tanács sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a városi tanács emlékeztetett arra, hogy Lemberg 2 héttel korábban tervezi a tanévkezdést, hogy a világítással és fűtéssel kapcsolatos nehéz helyzet esetén a gyerekek minél többet tanulhassanak jelenléti módban. A felhívásban az is szerepel, hogy a helyi hatóságok jobban ismerik a régióik sajátosságait, és képesek olyan döntéseket hozni, amelyek az iskolák számára a legoptimálisabbak lesznek.
„Ma rendkívül nehéz megjósolni, hogy milyen lesz az őszi-téli időszak. Lehetséges, hogy a helyzet sokkal rosszabb lesz, mint tavaly. Ilyen feltételek mellett a város oktatási intézményei teljes értékű legyőzhetetlenségi pontokká válnak a lakosság számára, és ebben az esetben a magas színvonalú oktatási folyamat lehetetlen lesz” – mondta Andrij Zakaljuk, a Lembergi Városi Tanács oktatási osztályának a vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Lembergi Városi Tanács képviselői kedden felhívással fordultak a kormányhoz, hogy tegye lehetővé számára, hogy önállóan dönthessenek az új tanév szerkezetéről, figyelembe véve az egyes régiók biztonsági helyzetét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721761860
[modified] => 1721753775
)
[title] => Lemberg a kormányhoz fordult, hogy engedélyezze számára az új tanév önálló megtervezését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122545&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122545
[uk] => 122548
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122546
[image] => Array
(
[id] => 122546
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[original_lng] => 35910
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rb66525-4cc2957d-1-dea4f5a55495e9f4120309ab3a9b23c3-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721743047:3
[_thumbnail_id] => 122546
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1632
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b283b2c87b73e6826ecfaf551244e0b3] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Oroszország jó viszonyt ápol azokkal az európai országokkal, amelyek kormányai a nemzeti érdeküket követik és igyekeznek kielégíteni a lakosságuk igényeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján, adta hírül az MTI.
„Ha egy országnak olyan kormánya van, amely a nemzeti érdekkel foglalkozik, olyan projektekkel, amelyek megfelelnek majd a lakosság igényeinek, a gazdaság igényeinek, a növekedésének, és olyan partnereket keres, akik a lehető leghatékonyabban tudják segíteni e problémák megoldását, akkor nekünk nincs semmi problémánk az adott közép- vagy kelet-európai országgal, vagy a világ bármely más országával fennálló viszonyban” – mondta.
„Magyarországot, Lengyelországot olyan országnak nevezik, amely nem engedelmeskedik az Európai Unió közös normáinak és elveinek, amely népszavazást tart, amely megkérdőjelezi az LMBT-jogokat” – hangoztatta.
„Magyarországon egy pontosan ugyanolyan törvényről tartottak népszavazást, mint amilyen az Oroszországi Föderációban van. Senkinek nem tilt meg semmit, egyszerűen csak adminisztratív felelősséget vezet be az LMBT-ideológia kiskorúaknak történő propagálása miatt” – tette hozzá.
Lavrov elmondta, Oroszország és Magyarország között szoros együttműködés van humanitárius kérdésekben. Rámutatott, hogy a felek kiállnak a keresztények védelmében, egyebek között a Közel-Keleten is.
„Egyébként Lengyelország sem szégyelli a múltját és a jelenét, más európai országokban azonban, amikor arról kezdünk beszélni, hogy fel kell emelni szavunkat a keresztények védelmében, azt mondják: »ez nem nagyon polkorrekt«” – mondta a miniszter.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszországnak számos kelet-európai országgal vannak közös gazdasági projektjei, ám a Csehországgal való együttműködés ezen a téren megszűnt.
„Csehországgal is volt sok tervünk, ám az elmúlt hónapokban Csehország úgy döntött, hogy oroszgyűlölő irányvonalat vesz fel, durván diszkriminatív döntéseket hozott, egyebek között azzal, hogy kizárta a Roszatomot az új atomerőművi blokk építésére kiírt pályázatból, és mindezt olyan kitalációkkal indokolta, amelyeket megint csak senki sem bizonyított” – mondta Lavrov.
„Már megszoktuk, hogy minden halálos bűnnel megvádolnak bennünket anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot felmutatnának. És a releváns tényekre vonatkozó kéréseinket figyelmen kívül hagyják. Ez nagyon komolytalan álláspont, amely egyszerűen leleplezi a Nyugatnak azt a vonalát, hogy alaptalan ruszofóbia révén fokozza a feszültséget” – mondta a miniszter.
Megismételte, hogy Moszkva szerint a nyugati országoknak nincs joguk a „tanító pozíciójából” tárgyalni Oroszországgal, amely kizárólag egyenrangú kapcsolatok kiépítésére törekszik más államokkal. Mint mondta, Moszkva számára nem cél a konfrontáció, még kevésbé az elszigetelődés, ezért nyitott az interakcióra a nyugati országokkal, ha változtatnak a kioktató hozzáállásukon.
„Így senkivel sem lehet beszélni, Oroszországgal pedig a legkevésbé” – hangsúlyozta.
„Terveink alapja az, hogy országunk lakossága szilárdan támogatja az Oroszországi Föderáció szuverenitásának megerősítését, a környező országokkal való jószomszédsági politikáját és a jó kapcsolatok fejlesztését mindazokkal, aki erre becsületesen, egyenlő alapon kész” – tette hozzá Lavrov.
Kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez, s nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban. Óriási hibának nevezte, hogy a nyugati rendszert próbálták meg bevezetni Afganisztánban. Szólt arról is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok újabb kapcsolatfelvételre készül a kiberbiztonság kérdésében.
Kitért a szeptember 17-19. között megtartandó orosz parlamenti választásokra is. Megjegyezte: azokon annak ellenére is rengeteg nemzetközi megfigyelő lesz, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a távolmaradás mellett döntött. Felhívta a figyelmet az állandó videomegfigyelésre is.
Végső soron, bár a megfigyelők fontosak, természetesen az orosz állampolgárokon múlik, hogy hogyan éljük az életünket, és hogy milyen összetételben fog a parlamentünk új törvényt alkotni” – nyilatkozott a tárcavezető.
