A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
A lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot – számolt be róla az MTI.
Amennyiben „hibás számítások nyomán bárki azt gondolná, hogy következmények nélkül megtámadhatja Lengyelországot vagy más szövetségesünket, a NATO teljes erejével válaszol” – jelentette ki Rutte. „Reagálásunk megsemmisítő lesz” – tette hozzá.
Ezzel tisztában kell, hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár. Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra.
Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki.
Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
„Azt hiszem, a harc módszerétől függően a védelmet egy vagy két héten át tudnánk folytatni a (fegyver)tartalékok mai állása mellett” – jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor azt a feladatot tűzte ki csapatai elé, hogy 2025. január 20-ig űzzék ki az ukrán fegyveres erőket a Kurszki területről, vagyis Donald Trumpnak, az Egyesült Államok megválasztott elnöke beiktatásának a napjáig – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Szuszpilne tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő a 3. Nemzetközi Élelmezésbiztonsági Konferencián az Ukrajnából származó gabonafélékre utalva hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Putyin megmutassa, ő irányítja azt a helyzetet, amelyet nem ő irányít. „Putyin számára az a legfontosabb, hogy kiszorítson minket a Kurszki területről. És mindezek a történetek, az új rakétákkal végrehajtott demonstratív csapások – mindez nem hiábavaló. Ő tűzte ki ezt a feladatot. Biztos vagyok benne, hogy ezt akarja, hogy kinyomjon minket jövő év január 20-ig” – emlékeztetett.
Zelenszkij hozzátette azt is, hogy a fegyveres erők kurszki hadműveletei azt mutatják, hogy Oroszország nem tudja megvédeni saját területeit, mert Moszkva minden erejét az ukrán területek elfoglalására vetette be. Ebből a szempontból a legnehezebb helyzet Ukrajna számára jelenleg Donbászban van. Ezenkívül elmondta, hogy nincs elég ukrán csapat keleten.
„Ő (Putyin – a szerk.) meg akarja mutatni, hogy teljesíti – mint mondta – az úgynevezett „különleges katonai művelet” feladatait, elfoglalja az egész Donbászt, és kiszorít minket Kurszk térségéből. Ennek megfelelően ez a két feladata: nehézségek keleten. Igen, nem elég az ukrán egység különböző okok miatt, köztük a segélynyújtás lassúsága miatt” – tájékoztatott az államfő.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, hogy Ukrajna hadserege „ott legyen”, és védje az anyaországot. Szerinte Oroszország súlyos veszteségeket szenved Kurszk irányában, Putyin pedig azt mondja, hogy az úgynevezett különleges hadművelet teljes sorsa ettől a kurszki kalandtól függ. „Neki (Putyinnak – a szerk.) soha nem volt ekkora vesztesége. Az egyik kurszki irányú lehallgatásunk az, hogy személyes kéréseket közvetít azon parancson keresztül, hogy a különleges hadművelet teljes sorsa a kurszki hadműveleten múljon” – foglalta össze Volodimir Zelenszkij.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
A brit különleges szolgálatok sürgősen vizsgálják, hogy Oroszország valóban indított-e interkontinentális ballisztikus rakétákat, miután hírek jelentek arról, hogy ilyen fegyverrel lőtték Dnyiprot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia miniszterelnökének egy névtelenül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy a helyzet rohamosan változik, a különleges szolgálatok sürgős vizsgálatot indítottak. „Mint önök is tudják, ez egy gyorsan fejlődő helyzet, és nem akarom megelőzni a hírszerző ügynökségeinket, akik sürgősen felülvizsgálják ezeket a jelentéseket, de ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy ez egy újabb példa a komoly meggondolatlanságra. És Oroszország fokozódó magatartása csak erősíti az elhatározásunkat” – mondta a forrás.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy John Healy védelmi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg korábban. Keir Starmer brit miniszterelnök viszont megígérte, hogy Nagy-Britannia „mindenben támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá”.
„Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott támogatása mindig az önvédelemre irányul. Arányos, összehangolt és rugalmas, és válasz Oroszország saját intézkedéseire, és megfelel a nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően. Ukrajnának egyértelmű joga van az önvédelemhez Oroszország illegális támadásaival szemben” – hangsúlyozta a brit kormányforrás.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kért tőle engedélyt arra, hogy Belarusz területéről megtámadja Ukrajnát, mivel – mint mondta – ez egy rutinszerű „hadgyakorlat utáni csapatkivonás” volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Honnan tudja, hogy engedélyt adtam belorusz terület használatára?” – kérdezett vissza Lukasenka, amikor a BBC újságírója arról érdeklődött, miért engedélyezte Vlagyimir Putyinnak, hogy Belarusz területéről támadást indítson Ukrajna ellen.
Voltak hadgyakorlatok, amelyeken több ezer orosz katona vett részt. Putyin elkezdte kivonni ezeket a csapatokat onnan, ahol voltak, Fehéroroszország déli részén, lefelé, az ukrán határ mentén. Egy bizonyos ponton ezen csapatok egy részét átirányította Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyintól függ, hogyan vonja vissza a csapatait. Átmehet Kijeven keresztül. Vagy mehet Minszkben keresztül – nyilatkozta a belorusz elnök.
Azt is elmondta, hogy az incidens után nem kereste őt orosz kollégája, hogy tisztázzák a történteket. „Nem. Nem hívott fel engem. És én sem hívtam őt. Ezek az ő csapatai, és joga van visszavonni őket, ahová akarja” – nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
Háborús bűncselekménnyel érhet fel egy, az ENSZ Libanonban állomásozó békefenntartóival szembeni támadás – figyelmeztetett vasárnap este António Guterres ENSZ-főtitkár, akit szóvivője, Stéphane Dujarric idézett.
A világszervezet vasárnap közölte, hogy izraeli tankok hatoltak be erőszakkal az ENSZ Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó egységének, az UNIFIL-nek az egyik támaszpontjára.
„Az UNIFIL békefenntartói maradnak állásaikban, az ENSZ zászlaja pedig tovább fog lobogni” – szögezte le Dujarric.
„A főtitkár újfent felhívja arra a figyelmet, hogy az UNIFIL-személyzetet és létesítményeit nem szabad megtámadni. A békefenntartók elleni támadások a nemzetközi jog megsértésének minősülnek, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot. Mindez akár háborús bűncselekménnyel is felérhet” – fűzte hozzá.
Az UNIFIL közlése szerint az izraeli védelmi erők a reggeli órákban két Merkava páncélosa lerombolta a támaszpont főbejáratát és erőszakkal behatolt annak területére a libanoni Ramdzsa településen.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ békefenntartó egysége, az UNIFIL kivonását sürgette Libanon déli részéből az ENSZ-főtitkárhoz intézett videoüzenetében vasárnap.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációs központjának vezetője tagadta az orosz média állításait a kurszki atomerőmű elleni októberi ukrán támadási kísérletéről − írja a The Kyiv Independent.
Oroszország hamis információkat adott ki a kurszki atomerőmű elleni HIMARS-rakétatámadásról − közölte Andrii Kovalenko a Telegram-csatornáján.
Az oroszok szerint a megtámadott üzem mintegy 40 kilométerre fekszik az ukránok által tartott területektől Kurszk vidékén.
Több orosz Telegram-csatorna és Mash híroldal is arról írt korábban, hogy robbanások rázták meg a közeli Kurcsatov várost, amely egy feltételezett ukrán támadási kísérlet része volt a kurszki üzem ellen.
A csatornák nem pontosították, hogy a támadásban HIMARS rakétákat használtak-e. A Mash négy rakéta és egyetlen drón bevetéséről írt, amelyek közül mindent elfogtak. A kurszki erőmű vezetői közölték, hogy a megfelelő üzemmódban működik és a sugárzási szintek is a normákon belül vannak.
Nyilvánvaló, hogy senki sem támadta meg az atomerőművet, nincs értelme. Oroszország láttatott valamiféle tüzérségi támadást Kurcsatovban és egy videót a robbanásról a földön
− mondta Kovalenko, hozzátéve, hogy a robbanásoknak semmi köze a kurszki erőmű elleni támadáshoz.
Korábban a NAÜ is vizsgálódott
A Szuszpilne ukrán hírügynökség is azt írta, hogy az ukrán titkosszolgálatoknál lévő forrásai cáfolták az erőmű elleni csapásról szóló állításokat. A The Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni az állításokat. Az ukrán hírszerző szolgálatok a cikk megjelenésekor nem reagáltak a megkeresésre.
A Kreml korábban augusztus végén egyszer már megvádolta azzal Kijevet, hogy megtámadta az erőművet, és felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy ellenőrizze az erőmű biztonságát. Moszkva láthatóan csalódott volt a NAÜ-misszió következtetései miatt, mondván, hogy „objektívebb és világosabb álláspontot” remélt.
Oroszország 2022 márciusa óta tartja megszállás alatt az ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet. Kijev szerint Moszkva következetesen veszélyezteti az erőmű biztonságát, és nukleáris zsarolási eszközként használja.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket is bevethet „Oroszország és Fehéroroszország elleni agresszió esetén”. Ezt az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának a nukleáris elrettentésről szóló ülésén jelentette ki, amelyről először tudósítottak nyilvánosan.
„Oroszország fenntartja magának a jogot nukleáris fegyverek bevetésére, ha Oroszország és Fehéroroszország ellen, mint az Unió tagjai ellen agressziót indítanak” – mondta Putyin diktátor.
Biztosított arról, hogy „ezekről a kérdésekről az önjelölt fehérorosz elnökkel, Lukasenkával egyeztek meg”.
„Beleértve azt is, ha az ellenség a hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent szuverenitásunkra” – tette hozzá Putyin.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége csütörtökön az Ukrajna elleni orosz támadások fokozott kockázatára figyelmeztetett a függetlenség napja előtt – számolt be az rbc.ua hírportál az USA ukrajnai nagykövetségének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövetség közzétette a vészhelyzetek esetén szükséges intézkedések listáját. „Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének becslése szerint a következő napokban és a hétvégén az orosz drónok és rakéták éjszakai és nappali támadásainak kockázata Ukrajna egész területén nőni fog Ukrajna augusztus 24-i függetlenségének napjával összefüggésben” – olvasható a közleményben.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy veszély esetén milyen lépéseket kell tenni: követni kell a helyi média híreit, az óvóhelyek elhelyezkedését előre meg kell határozni, légiriadó esetén, azonnal fedezékbe kell vonulni, vészhelyzet esetén követni kell az ukrán hatóságok és katasztrófavédők utasításait.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A partnerek habozása a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajna általi használatának engedélyezésével kapcsolatban Oroszország támadó potenciáljának a pillére – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán nagykövetek éves értekezleten elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy a donyecki régió helyzete jelenleg nehéz. Ezt a nyugati partnerek döntése is befolyásolja, mivel nem engedélyezik Ukrajnának a nagy hatótávolságú fegyvereik bevetését – mutatott rá.
„Donyeck megye helyzete olyan, hogy a partnerek további késlekedése a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban de facto Oroszország offenzív potenciáljának szinte legfontosabb pillérévé vált” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Csak a gázai tűzszünetről szóló megállapodás, amelyet tárgyalások révén kötnek meg akadályozza meg Iránt abban, hogy közvetlenül megtorolja Izraelt a Hamász-vezér, Iszmáíl Hanijemeggyilkolása miatt, számolt be a Reutershárom magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva.
A beszélgetőpartnerek elmondása szerint Iszmáíl Hanije és a Hezbollah parancsnokának, Fuad Shukra meggyilkolása utáni nagyszabású közel-keleti háború miatt Irán „intenzív párbeszédet” folytat a Nyugattal, és különösen az Egyesült Államokkal a megtorló intézkedéseivel kapcsolatban.
Az ügynökség egyik forrása, egy magas rangú iráni biztonsági tisztviselő azt mondta, Irán szövetségeseivel, például a Hezbollah-val együtt közvetlen támadást indítana, ha a gázai tárgyalások kudarcot vallanak, vagy ha Teherán úgy véli, hogy Izrael elhúzza a folyamatot.
A két beszélgetőpartner szerint Irán fontolgatja annak lehetőségét, hogy képviselőjét küldje a Gázai övezetben a tűzszünetről tárgyalni. Közvetlenül nem vesz részt a találkozókon, hanem részt vesz a színfalak mögötti megbeszéléseken, „hogy fenntartsák a diplomáciai kapcsolatot” az Egyesült Államokkal, amíg a tárgyalások folytatódnak.
A libanoni Hezbollahhoz közel álló két magas rangú forrás azt mondta, Teherán lehetőséget ad a tárgyalásokra, de nem adja fel szándékát a megtorlásra.
Az egyik beszélgetőpartner elmondása szerint a gázai övezetben a tűzszünet fedezetet nyújtana Iránnak egy kisebb léptékű „szimbolikus” válaszlépéshez.
Irán állítólag támogatja a Hezbollahot és más szövetségeseit, ha lépéseket tesznek Hanije és a Hezbollah katonai parancsnoka, Fuad Shukra meggyilkolására, akit egy nappal Hanije teheráni meggyilkolása előtt egy bejrúti támadásban öltek meg. A források nem részletezték, hogy milyen formában történhet ez a támogatás.
[type] => post
[excerpt] => Csak a gázai tűzszünetről szóló megállapodás, amelyet tárgyalások révén kötnek meg akadályozza meg Iránt abban, hogy közvetlenül megtorolja Izraelt a Hamász-vezér, Iszmáíl Hanije meggyilkolása miatt, számolt be a Reuters három magas rangú iráni ti...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723653600
[modified] => 1723644825
)
[title] => Irán ismertette feltételét, amely szerint nem támadja meg Izraelt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123994&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123994
[uk] => 123958
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123959
[image] => Array
(
[id] => 123959
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1.jpg
[original_lng] => 33579
[original_w] => 800
[original_h] => 470
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1-300x176.jpg
[width] => 300
[height] => 176
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1-768x451.jpg
[width] => 768
[height] => 451
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1.jpg
[width] => 800
[height] => 470
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1.jpg
[width] => 800
[height] => 470
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1.jpg
[width] => 800
[height] => 470
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/flag-iran-107599705-1.jpg
[width] => 800
[height] => 470
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723634025:12
[_thumbnail_id] => 123959
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1048
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4