Oroszország főügyészsége keresetet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kérte a Talibán nevű terrorista mozgalom működésének betiltásáról szóló döntés megszüntetését. Erről a DW számolt be, hivatkozva az Interfaxra.
A bíróság pontosította, hogy az ügyben a tárgyalásra 2025. április 17-én kerül sor, és a meghallgatás zárt ajtók mögött zajlik majd.
Megjegyzendő, hogy 2024 decemberének végén Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a mozgalom eltávolítását a betiltott terrorista szervezetek listájáról. Az előírás szerint a bíróság felfüggesztheti a betiltást, ha a főügyész kérésére az a szervezet már nem folytat olyan tevékenységet, amely a terrorizmus népszerűsítésére, igazolására vagy támogatására irányul.
Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
Az Egyesült Államok több millió dolláros vérdíjat vont vissza az afganisztáni Haqqani-hálózat vezető tagjairól, köztük Sirajuddin Haqqaniról, a tálib kormány belügyminiszteréről, ez a döntés pedig komoly diplomáciai változásokat jelezhet az USA és a tálibok kapcsolatában – írta a BBC.
A Haqqani-hálózatot régóta az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenfelének tartják Afganisztánban. A csoport felelős volt több halálos támadásért az amerikai és indiai nagykövetségek, valamint a NATO-erők ellen.
Ennek fényében a vérdíjak eltörlése váratlan és jelentős lépés, amely sokak szerint az USA stratégiájának módosulását jelzi.
A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, és Sirajuddin Haqqani szerepe egyre fontosabbá válik a belső hatalmi viszonyokban. Eközben a tálib vezetésen belüli ellentétek is fokozódnak, különösen a nők oktatásának kérdésében, amelyben Haqqani mérsékeltebb álláspontot képvisel, szemben a tálibok legfőbb vezetőjével, Hibatullah Akhundzadával.
Az időzítés is figyelemre méltó: a vérdíjak eltörlésére hetekkel Donald Trump második hivatali idejének kezdete után került sor.
Mindössze néhány nappal előtte amerikai tisztviselők Kabulban tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, ami arra utalhat, hogy a lépés része egy szélesebb diplomáciai stratégiának.
Új fejezet nyílhat a tálibok és az USA kapcsolataiban?
Az amerikai külügyminisztérium ugyan hangsúlyozta, hogy a Haqqani-hálózat továbbra is terrorszervezetként van nyilvántartva, mégis a fejpénzek eltörlése azt mutatja, hogy Washington nyitott a tárgyalásokra. Abdul Mateen Qani, a tálib belügyminisztérium szóvivője szerint ez a diplomáciai erőfeszítéseik eredménye, és egy új korszak kezdetét jelentheti a nemzetközi kapcsolatokban.
A Haqqani-hálózat története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a CIA támogatta a szovjetellenes mudzsahedineket. Később azonban a csoport Nyugat-ellenes militáns szervezetté vált, és a tálibok egyik legfőbb szövetségesévé nőtte ki magát. Dzsalaluddin Haqqani halála után fia, Sirajuddin vette át a vezetést, és mostanra az afgán politikai színtér egyik kulcsszereplőjévé vált.
A vérdíjak eltörlésének bejelentése szinte egy időben történt azzal, hogy az amerikai turista, George Glezmann szabadon távozhatott Afganisztánból, miután 2022 óta fogva tartották.
Nem világos, hogy a két esemény között közvetlen kapcsolat van-e, de mindez azt sugallja, hogy Washington és Kabul között egyre több háttéralku születik.
A döntés jelentős diplomáciai következményekkel járhat, és felveti a kérdést: az Egyesült Államok valóban enyhíteni kívánja a tálib kormány elszigeteltségét? Az biztos, hogy a tálibok legitimációja bizonyos nemzetközi szereplők szemében növekedhet, ugyanakkor a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozó nyugati országok számára ez aggodalomra adhat okot.
Az Egyesült Államok új stratégiája Afganisztánnal kapcsolatban még nem teljesen világos, de az első lépések máris komoly vitákat váltottak ki a geopolitikai arénában.
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni. Azonban az országot stabilizálták a tálibok, így felpörgött az afgán bányaipar.
Az afgán bányászati minisztérium rendszeresen hirdet pályázatokat a feltárási és kitermelési projektekre, valamint Kabul rendszeresen listát küld az országban jelen lévő nagykövetségeknek a tervekről, hogy külföldi cégeket kérjen fel a jelentkezésre. A Világbank szerint az eredmények már láthatók: a 2023-as pénzügyi évben a bányászat és kőfejtés 6,9 százalékos bővülése segítette az ipari szektor 2,6 százalékos növekedését.
Bár az ázsiai ország szankciók alatt áll, a Kabullal diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat ápoló országok, például Irán, Törökország, Kína, Üzbegisztán és Katar, megragadták a lehetőséget. Peking különösen aktív: a kínai állami tulajdonú China Metallurgical Group a Kabultól 40 kilométerre fekvő Mesz Ajnakban folytat kitermelést, ahol a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye található.
A cég 2007-ben kötött szerződést az akkori afgán vezetéssel, de az országban dúló harcok késleltették a projekt megvalósítását. A tálibok azonban felújították a megállapodást, így tavaly nyár óta folyik a bányászat. Az AFP-nek források elárulták: a kínai vállalatok legalább három másik nagy beruházást indítottak el.
Előfordul, hogy afgán üzletemberek is beszállnak az ágazatba: a Goshta-hegy oldalába vájt bányát helyi vállalkozók üzemeltetik, ahol drágaköveket (jáde, nefrit) hoznak a felszínre. A kitermelt anyagok nagy részét Kína vásárolja fel, és ékszerek készítéséhez használják. Az afgán bányászati minisztérium a hírügynökség kérdésére elárulta: az ágazat 2021 óta 150 ezer munkahelyet teremtett.
Afganisztán kincsei
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ezek értékét ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldfémek, drágakövek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni.
A kitermelést segíti az olcsó munkaerő és a laza szabályozás, valamint az egyre javuló közbiztonság. A tálibok a 2021-es hatalomátvételük óta többször súlyost csapást mértek az Iszlám Államra, így a terrorszervezet meggyengült. Ez lehetővé tette, hogy a külföldi cégek fokozzák tevékenységüket az országban.
Ennek ellenére szórványosan előfordulnak még külföldiek elleni támadások, amelyeket az Iszlám Állam csoport vállalt magára, legutóbb januárban végeztek a terroristák egy kínai bányásszal. Bár a föld mélyén rejtőző anyagok és energiahordozók iránt több ország is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás.
Tovább nehezítik a kitermelést Afganisztán domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya.
Kabul mindezek ellenére bizakodó, a kitermelés bővülése pedig az afgán vezetést igazolja. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a laza szabályozás környezeti sebeket hagyhat maga után, ami hosszabb távon sok pénzbe kerülhet az országnak.
A bányászati minisztérium azonban azt állítja, hogy betartatja a hatályos jogszabályokat minden céggel, bár részleteket nem közöltek. Ez azonban aligha zavarja az ásványkincsekre és energiahordozókra éhes országokat, így az afgán bányaipar a jövőben is sok pénzt hozhat a táliboknak.
Az afganisztáni tálib vezetés megakadályozta, hogy Richard Bennett, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője belépjen az országba. A döntést a tálib kormány szóvivője jelentette be szerdán, azzal indokolva, hogy Bennett állítólag „propagandát terjeszt” Afganisztánban.
Az Afganisztánt 2021 augusztusa, vagyis az amerikai vezetésű NATO-erők kivonulása óta uraló tálibok kezdeti ígéretük ellenére megtiltották a 12 évesnél idősebb lányoknak és a nőknek az iskolába, egyetemre járást, kitiltották őket a parkokból, és megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül induljanak hosszabb utazásra.
Richard Bennett, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022-ben bízott meg az afganisztáni különleges rapportőri feladattal, egyik jelentésében azt írta: az emberek üldözése nemi alapon, illetve hátrányos megkülönböztetésük emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.
A jelentéstevő hivatali székhelye nem Afganisztánban van, de számos alkalommal tett munkalátogatást az országban.
„Az ENSZ-tisztviselő beutazását Afganisztánba azért tiltottuk meg, mert a feladata propaganda terjesztése volt. Nem bízunk meg benne, mert felnagyítja a kis dolgokat és propagandát csinál belőlük” – idézte a Tolo helyi hírszolgáltató Zabihullah Mudzsáhidet, a talibán kormány szóvivőjét.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tálibok tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények és a helyi szokások szellemében.
A tálibok külügyminisztériumának szóvivője később megerősítette, hogy az ENSZ-jelentéstevő nem kaphat beutazási vízumot. „Annak dacára, hogy többször kértük: munkája során tartsa magát a szakmaisághoz, úgy ítéltük meg, hogy jelentései előítéleten, és olyan mendemondákon alapszanak, amelyek ártanak Afganisztánnak és afgán népnek” – jelentette ki Abdul Kahar Balhi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Az ENSZ afganisztáni missziója, amely Kabulban működik, ugyancsak figyeli és jelenti az emberi jogi helyzettel kapcsolatos problémákat – jegyezte meg a hírügynökség.
Az afganisztáni tálib vezetést 2021-es hatalomra kerülésük óta nemzetközileg hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal.
A Tehrík-i-Talibán Pakisztán (TTP) nevű iszlamista milícia vasárnap háromnapos egyoldalú tűzszünetet hirdetett Pakisztánban az Eid al-Adha muszlim áldozati ünnep alkalmából.
A hétfőn tartott Eid al-Adha okán hirdetett fegyvernyugvás lehetővé teszi a muszlim hívőknek, hogy zavartalanul részt vehessenek a mecsetekben és nyílt tereket tartott ünnepi imádságokban, anélkül, hogy a szélsőségesek támadásaitól kellene tartaniuk.
A Tehrík-i-Talibán Pakisztán bejelentése szerint a pakisztáni nép követelésére döntöttek a tűzszünet mellett. Ugyanakkor az iszlamisták figyelmeztettek, hogy harcosaik megvédik magukat, ha a biztonsági erők rájuk támadnának.
A TTP felbátorodott azt követően, hogy a szomszédos Afganisztánban 2021 augusztusában az afganisztáni tálibok mozgalma átvette a hatalmat a nyugati erők kivonása nyomán.
Ez a második alkalom, hogy 2021 óta a TTP fegyverszünetet hirdet. A legutóbbi tűzszünetet 2022-ben mondták fel, azóta pedig a szélsőségesek fokozták az elsősorban biztonsági erők ellen elkövetett támadásaikat. Az erőszakhullám tovább terhelte Pakisztán és az afganisztáni tálibok viszonyát tekintettel arra, hogy Iszlámábád szerint a TTP vezetőinek többsége a szomszédos ország területén rejtőzködik. A pakisztáni vezetés mindemellett azt állítja, hogy a TTP afgán területről indít támadásokat. A TTP és Kabul is tagadja ezeket a vádakat.
Az Afganisztánt irányító tálibok pénteken bejelentették, készek együttműködni Németországgal az afgán állampolgárságú bűnözők hazatoloncolásának ügyében – derült ki pénteken Abdul Kahar Balcsi, a tálib kormány külügyi szóvivője X-bejegyzéséből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön az ország szövetségi parlamentjének alsóházában (Bundestag) kijelentette, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – szögezte le.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Berlin egyetlen afgán állampolgárt sem toloncolt haza a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta.
A németországi Pro Asyl nevű, menekültek jogait védő csoport bírálta Scholzot, kiemelve, hogy a nemzetközi jog nem engedélyezi szíriai és afganisztáni állampolgárok hazatoloncolását.
Hatalomra kerülésük óta a tálibokat egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan Afganisztán kormányaként.
Meghívta legnagyobb éves gazdasági fórumára a Talibánt Oroszország, miközben történtek lépések annak érdekében is, hogy ismét engedélyezzék a szervezetet Oroszországban – nyilatkozta hétfőn egy orosz diplomata.
Moszkva fokozatosan építi a kapcsolatait az iszlamista szervezettel, mióta az 2021-ben átvette Afganisztán irányítását, miután az amerikai hadsereg elhagyta az országot. Ezt azonban nehezíti, hogy a Talibánt 2003-ban Oroszország terrorszervezetnek minősítette és betiltotta. Zamir Kabulov külügyminisztériumi tisztviselő szerint azonban hamarosan a csoport lekerülhet a tiltott szervezetek listájáról, sőt meghívót is kapott a június 5–8 közötti Szentpétervári Gazdasági Fórumra.
A diplomata szerint az afgán vezetők főként az olajipar termékei iránt érdeklődnek – írja a Reuters, hozzátéve, hogy a szentpétervári fórum jelentősen átalakult az Ukrajna elleni inváziót követően, így ott egyre kevesebb nyugati és egyre több kínai, közel-keleti, indiai és afrikai látogató érkezik.
A Talibán levétele az orosz terrorlistáról ahhoz is utat nyithat, hogy Moszkva – elsőként – hivatalosan is elismerje az Afganisztánt irányító tálib kormányt.
Az afganisztáni tálibok elfogadhatatlan feltételeket támasztottak a dohai Afganisztán-konferencián való részvételükhöz – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
Mint mondta, a tálibok követelései között szerepelt például az afgán civiltársadalom szereplőinek kizárása a megbeszélésekről, illetve, az, hogy gyakorlatilag az ország hivatalosan elismert uraiként bánjanak velük.
„Levelet kaptam (a táliboktól) egy sor elfogadhatatlan feltétellel ahhoz, hogy jelen legyenek a tanácskozáson.
Ezek a feltételek megtagadnák a jogot tőlünk, hogy az afgán társadalom más képviselőivel is beszélhessünk, és olyan bánásmódot követeltek, amely nagyrészt hasonló lett volna az elismerésükhöz” – ismertette Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint ugyan a tálibok távolléte nem árt a tárgyalási folyamatnak, de – mint fogalmazott – hasznosnak tartotta volna megbeszélni velük a tanácskozás következtetéseit. „Ez nem történt meg ma. De meg fog történni a közeljövőben. Úgy gondolom, találunk megoldást a tálibok részvételére” – tette hozzá.
Az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás résztvevői főként arra összpontosítottak, hogy a nemzetközi közösség miként tudja összehangolt és rendezett módon alakítani kapcsolatait a dél-ázsiai országban több mint két éve ismét uralomra került radikális iszlamistákkal.
Eddig ugyan egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok kormányzatát, egyes országokban azonban, mint például Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán, a radikálisok nagyköveteket küldhettek.
További vitapont volt a tálibok nőkkel szembeni bánásmódja. A radikálisok a kérdést belügynek tekintik és külső beavatkozás címén elutasítják a külföldi bírálatokat. Guterres szerint azonban az Afganisztán-konferencia résztvevői egyetértettek, hogy alapvető fontosságú a nőkre vonatkozó korlátozások eltörlése.
Hatalomba való visszatérésük nyomán a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám – értelmezésük szerinti – szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból.
A konferencia résztvevői megvitatták egy afganisztáni ENSZ-különmegbízott kinevezését is. Guterres szerint világos konzultációkat kell folytatni az ügyben a tálibokkal, hogy egyértelműsítsék a küldött szerepét, illetve kiválasszanak egy megfelelő, a táliboknak is elfogadható személyt a posztra.
Mint mondta, az ENSZ-különmegbízott közvetíthetne az afganisztáni tálibok és a nemzetközi közösség között.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden elítélte a nők jogainak egyre szigorúbb korlátozását Afganisztánban, és genfi közleményében a jogsértések azonnali beszüntetésére szólította fel a közép-ázsiai ország tálib vezetését.
Volker Türk felhívta a figyelmet azon döntés „szörnyű következményeire”, amelynek értelmében az afgán nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek.
Múlt héten az iszlamista tálib vezetés megtiltotta a nők részvételét az egyetemi oktatásban, ami nemzetközi felháborodást váltott ki és több afgán városban tüntetéseket robbantott ki.
Szombaton a tálib kormány bejelentette, hogy a nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek, amelynek eredményeképpen négy jelentős nemzetközi segélyszervezet máris felfüggesztette afganisztáni tevékenységét.
Egyetlen ország sem tud társadalmilag és gazdaságilag fejlődni, de még túlélni sem, ha a népesség felét kizárják a munkahelyekről – szögezte le az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.
„Ezek, a nőkkel és lányokkal szembeni elképzelhetetlen korlátozások nemcsak valamennyi afgán szenvedését növelik, de attól tartok, hogy Afganisztán határain túl is kockázatot jelentenek” – fogalmazott Volker Türk.
„A de facto afgán kormányzat ezen legutóbbi rendelete szörnyű következményekkel járhat a nők és minden afgán ember számára” – hangsúlyozta az ENSZ-tisztségviselő.
Hozzátette: ha eltiltják a nőket a civil szervezetekben való munkavégzéstől, azzal megfosztják őket és családjaikat a jövedelmüktől és attól a joguktól, hogy „pozitív módon járuljanak hozzá” Afganisztán fejlődéséhez.
A Care International, a Norwegian Refugee Council (NRC) és a Save the Children arra hivatkozott, hogy a női alkalmazottak nélkül nem tudják folytatni a munkájukat. Az International Rescue Committee minden munkáját szünetelteti, míg az Islamic Relief csak a tevékenysége nagy részét függesztette fel.
Az iszlamisták újabb, a nőkre vonatkozó korlátozó intézkedést vezettek be négy nappal azután, hogy betiltották a nők egyetemi oktatását. A tálib gazdasági minisztérium azt mondta, hogy ha egy civil szervezet nem tartja be az új törvényt, akkor visszavonják a működési engedélyét. A vezetés a döntést azzal indokolta, hogy komoly panaszok merültek fel a nők öltözködésével kapcsolatban.
Rahman Habib, a gazadasági minisztérium szóvivője szerint a konkrét probléma az volt, hogy a nők nem viseltek hidzsábot. Jan Egeland, az NRC főtitkára azt mondta, hogy az 1400 alkalmazottukból 500 nő, és szerinte ők minden hatályos szabályt tiszteletben tartottak (beleértve az öltözködési elvárásokat és a külön irodákat).
A gazdasági válsággal küzdő Afganisztánban sok családnál a segélyszervezeteknél dolgozó nőknek volt egyedül biztos keresete.