Tajvan Trump azon kijelentését kommentálva, miszerint nem ajánlja a függetlenség kikiáltását bejelentette, hogy „szuverén és független demokratikus állam, és nem a Kínai Népköztársaság alárendeltje”, számolt be a Politico, a tajvani külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Trump, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel kijelentette, hogy nem támogatja Tajvan függetlenségét, és hangsúlyozta az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus kockázatát.
Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy Washington a háború elkerülésére törekszik, és csökkenteni akarja a felek közötti feszültséget. Az Egyesült Államok régóta támogatja Tajvant, és jogilag köteles segíteni az önvédelem eszközeivel, ugyanakkor kénytelen ezt a támogatást egyensúlyba hozni a Kínával fenntartott diplomáciai kapcsolatok fenntartásával.
Az amerikai elnök hozzátette azt is, hogy a Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalások során részletesen megvitatták Tajvan kérdését, de nem árulta el, hogy az Egyesült Államok kész-e megvédeni a szigetet egy esetleges konfliktus esetén.
„Nem akarunk háborúkat, és ha úgy hagyjuk a dolgokat, ahogy vannak, azt hiszem, Kína egyetértene ezzel. De nem akarjuk, hogy bárki azt mondja: „Kiáltsuk ki a függetlenséget, mert az Egyesült Államok támogat minket” – mondta Trump.
Az amerikai elnök közölte, hogy a kínai vezető „nagyon kemény” a tajvani kérdésben, és ellenez „a sziget függetlensége felé tett bármilyen lépést”.
A kínai állami média adatai szerint a tárgyalások során Hszi Csin-ping a tajvani kérdést nevezte a legfontosabbnak az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokban.
„Ha nem kezelik megfelelően, a két ország összeütközhet, vagy akár konfliktusba is kerülhet” – mondta.
Trump azt is kijelentette, hogy nem számít háborúra az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt, és úgy vélte, hogy Peking nem törekszik katonai forgatókönyvre.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy hamarosan döntést hoz egy esetleges fegyvereladásról Tajvannak, megjegyezve, hogy részletesen megvitatta a kérdést Hszi Csin-pinggel. Hozzátette azt is, hogy beszélnie kell Tajvan jelenlegi vezetésével.
Csen Ming-csi, Tajvan külügyminiszterhelyettese kijelentette, tisztázni kell Trump kijelentésének jelentését. Azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Tajvannak történő fegyvereladásai az amerikai törvények részét képezik, és hagyományosan a regionális béke és stabilitás fontos alapjának tekintik őket.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Hszi Csin-ping kínai elnök a Donald Trumppal folytatott zárt ajtós tárgyalásán Tajvant nevezte a kínai–amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdésének, és arra figyelmeztetett, hogy a téma rossz kezelése akár konfliktushoz is vezethet. Trump korábban jelezte, hogy Hszivel a Tajvannak szánt amerikai fegyvereladásokról is egyeztetne.
Hszi Csin-ping kínai vezető a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott csúcstalálkozón felvetette Tajvan kérdését. Hszi hangsúlyozta, hogy „a tajvani kérdés a legfontosabb ügy a kínai–amerikai kapcsolatokban” – jelentette a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua, amelyet a CNN szemlézett.
„Ha megfelelően kezelik, a két ország kapcsolatai összességében stabilak maradhatnak. Ha nem kezelik megfelelően, a két ország összeütközhet, vagy akár konfliktusba is kerülhet egymással, ami az egész kínai–amerikai kapcsolatot nagyon veszélyes helyzetbe sodorná” – mondta Hszi a Hszinhua szerint.
A Hszinhua beszámolója Hszi megjegyzéseiről az első kínai hírügynökségi jelentés arról, miről tárgyal a két vezető a jelenleg is zajló, zárt ajtók mögötti találkozón.
Kína magáénak tekinti Tajvant, az Egyesült Államok viszont ezt nem ismeri el
A Kínát irányító kommunista párt megfogadta, hogy újraegyesíti Tajvant Kínával, noha soha nem ellenőrizte a saját kormányzattal rendelkező, demokratikus szigetet.
Washington erős, nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, de szándékosan kétértelmű álláspontot képvisel arról, hogy katonailag beavatkozna-e egy esetleges kínai támadás esetén.
Az Egyesült Államokat egy kongresszusi törvény kötelezi arra, hogy fegyvereket adjon el a szigetnek önvédelmi célokra. Trump hétfőn azt mondta, hogy Hszivel meg fogja vitatni az amerikai fegyvereladásokat Tajvannak – ez a megjegyzés tovább mélyítette az aggodalmakat, hogy a jövőbeni fegyvereladások veszélybe kerülhetnek.
Trump egyelőre hivatalosan nem vitte tovább a Tajvannak szánt, mintegy 14 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot. Peking a maga részéről következetesen ellenzi a Tajvannak irányuló fegyvereladásokat.
Trump tavaly bemutatott nemzetbiztonsági stratégiája kiemelte Tajvan szerepét a félvezetőgyártásban, valamint földrajzilag jelentős elhelyezkedését. A dokumentum más részein ugyanakkor enyhített a nyelvezetén, így a szakértők szerint végső soron vegyes üzeneteket küldött a kormányzat megközelítéséről.
Peking kijelentette, hogy kész „stabil és megbízható energia- és erőforrásbiztonságot” biztosítani Tajvannak az iráni háború közepette. Kína energiastabilitást fog biztosítani Tajvannak, ha a sziget hatóságai beleegyeznek a Pekinggel való „békés újraegyesülésbe” – mondta Chen Binhua, a Kínai Népköztársaság Tajvani Ügyek Hivatalának szóvivője, számolt be a Reuters.
„Készen állunk arra, hogy stabil és megbízható energia- és erőforrásbiztonságot biztosítsunk tajvani honfitársainknak, hogy jobb életet élhessenek” – mondta a kínai tisztviselő az iráni háború közepette kialakult ellátási helyzetről beszélve. Ugyanakkor Kínát a sziget „erős hazájának” nevezte.
A közel-keleti harcok rávilágítottak Tajvan energiaellátásának sebezhetőségére. Az ország földgázának több mint egyharmadát a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják, amelyet Teherán gyakorlatilag elzárt. Ugyanakkor a gáztüzelésű erőművek adják az áramtermelés több mint 53%-át, ami közvetlenül az ország energiaellátásának 17%-át érinti.
Tajpej korábban kijelentette, hogy biztosította az alternatív gázellátást a következő hónapokra, többek között az Egyesült Államokból. A sziget korábban bejelentette, hogy tervei szerint az amerikai cseppfolyósított földgáz importjának részesedését a jelenlegi 10%-ról körülbelül 15-20%-ra növeli 2029-re.
Tajvan 1949-ben kiáltotta ki függetlenségét Kína szárazföldi részétől, de Kína a szigetet területének szerves részének tekinti, és Tajpej bármilyen külső támogatását, beleértve a külföldi delegációk látogatásait is, a kínai szuverenitás megsértésének tekinti. Tajvan kategorikusan elutasítja Kína „egy ország, két rendszer” modelljét, amelyet Peking az 1980-as évek óta támogat.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Tajvan azt tervezi, hogy területéhez viszonyítva a világon a legnagyobb sűrűségű hajóellenes rakétarendszerrel rendelkezzen. A sziget védelmi minisztériumának forrásaira hivatkozva erről a Taipei Times számolt be.
A tajvani kormány tervei szerint az év végéig mintegy 1000 darab hazai gyártású hajóellenes rakétát állítanak elő, köztük a Hsiung Feng–2 típust és annak nagyobb hatótávolságú, szuperszonikus változatát, a Hsiung Feng–3 rakétát. A fejlesztést és gyártást végző Csung-san Tudományos és Technológiai Intézet a beszámolók szerint a tervezettnél gyorsabban halad a gyártással.
Emellett Tajvan 2028 végéig az Egyesült Államoktól további 400 Harpoon hajóellenes cirkálórakétát vár. A tervek megvalósulása esetén az ország összesen mintegy 1400 ilyen rakétával rendelkezhet, ami a világon a legnagyobb rakétasűrűséget jelentené a terület nagyságához viszonyítva.
A Külügyminisztérium „indokolatlannak” nevezte a feszültséget, és felszólította Pekinget, hogy „hagyja abba a katonai nyomást” Tajpejre.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma január 1-jén, csütörtökön kijelentette, hogy a kínai katonai gyakorlatok Tajvan közelében „indokolatlanul” növelik a feszültséget a régióban, és felszólította Pekinget, hogy „hagyja abba a katonai nyomást”, fogalmazta meg az Egyesült Államok Külügyminisztériumának főszóvivő-helyettese, Thomas Pigott közleményében.
„Kína Tajvannal és a régió más országaival szembeni katonai fellépései és retorikája indokolatlanul növeli a feszültséget. Felszólítjuk Pekinget, hogy tanúsítson önmérsékletet, hagyja abba a Tajvanra gyakorolt katonai nyomást, és ehelyett folytasson konstruktív párbeszédet” – áll a közleményben.
Pigott hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a Tajvani-szoros békéje mellett, és ellenzi az erőszak alkalmazását a status quo megváltoztatása érdekében.
Kína eddigi legnagyobb hadgyakorlatát hajtja végre Tajvan körül, amelyben rakétákat lőtt a sziget irányába, valamint bombázókat, rombolókat, kétéltű rohamhajókat és parti őrhajókat vetett be. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben.
A manőverek célja egy Tajvan elleni tengeri és légi blokád szimulálása volt; ennek részeként öt, a szigetet gyakorlatilag körülölelő zónában hajtottak végre éleslövészetet. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben, és 11 nappal az után kezdődtek, hogy az USA rekordösszegű, 11,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvan számára.
Tajvan attól tart, hogy Kína újra ugyanúgy rakétákat lőhet át a sziget fölött, mint 2022-ben, Nancy Pelosi látogatása idején. Egy tajvani biztonsági tisztviselő szerint Peking a gyakorlatokat arra is használhatja, hogy földi célok elleni csapásokat modellezzen, köztük az amerikai HIMARS rendszerek ellen, amelyek hatótávolsága lehetővé teszi dél-kínai part menti célpontok elérését – írja a The New York Post.
A tajvani hatóságok közölték, hogy kínai lövedéktörmelék került a sziget övezetébe, és megerősítették, hogy a sziget északi részén éleslövészetet tartottak.
A hadgyakorlatok Tajvan számára stratégiai fenyegetést jelentenek, mivel a sziget a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és légiközlekedési csomópontja. Bár 14 tajvani repülési útvonalból 11-et érintenek a gyakorlatok, a nemzetközi járatok fennakadása eddig minimális. Közben 14 kínai parti őrhajó mozgott Tajvan érintkező övezetében, több helyen közvetlen patthelyzetbe kerülve tajvani hajókkal, amelyek párhuzamos navigációval és manőverezéssel próbálták visszaszorítani őket.
A tajvani védelmi minisztérium szerint egyetlen nap alatt 130 kínai katonai repülőgépet, valamint 22 hadihajót és parti őrhajót észleltek a sziget körül.
A kijelölt hét éleslövészeti zónából öt átfedi Tajvan vizeit, ami a sziget nemzetközi jogi értelmezése szerint már közvetlen szuverenitássértést jelent. Kína a gyakorlatok központi elemévé tette Tajvan két kulcsfontosságú mélyvízi kikötőjének — az északi Csilungnak és a déli Kaohsziungnak — blokádjának szimulálását is, amelyek életbevágóak Tajvan ellátásában és exportjában.
A Pentagon nemrég kiszivárgott jelentéstervezete szerint Peking 2027-re — a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg századik évfordulójára — olyan szintű katonai felkészültséget kíván elérni, amely képessé tenné arra, hogy „megvívja és megnyerje” a Tajvan elleni háborút.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping kiterjedt korrupcióellenes tisztogatásai — köztük nyolc tábornok elmozdítása — kétségeket vetnek fel a kínai hadsereg valós állapotával kapcsolatban. A kínai védelmi ipar bevételei 10 százalékkal estek vissza az elmúlt évben, a három évtizedes költségvetési növekedés ellenére.
A Pentagon jelentése mégis arra figyelmeztet, hogy Peking adott esetben akár 1500–2000 tengeri mérföldre is kész lehet csapásokat mérni a térségben, és szükség esetén „nyers erővel” is kész lehet megkísérelni Tajvan elfoglalását.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Kína nyomást gyakorol Japánra, jelentette ki Lai Csin-te, Tajvan elnöke Új-Tajpejben megtartott beszédében.
Japán diplomáciai lépéseket tesz a Kínával való kapcsolatok éles eszkalációjának enyhítésére, amelyet azok a kijelentések váltottak ki, amelyek Kína Tajvan elleni katonai fellépése esetén az ország biztonságát fenyegető lehetséges veszélyről szóltak, számolt be a Reuters hírügynökség.
November 17-én, hétfőn a japán külügyminisztérium egyik vezetője Kínába utazott azzal a szándékkal, hogy elmagyarázza Tokió álláspontját, és megpróbálja csökkenteni a konfliktus mértékét.
A vita azután robbant ki, hogy Takaicsi Szanae miniszterelnök a törvényhozóknak kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen veszélyeztetheti Japán létét, és elméletileg katonai válaszhoz vezethet.
A tisztviselők korábban kerülték az ilyen jellegű értékeléseket, hogy ne provokálják Pekinget, amely Tajvant a saját területe részének tekinti.
Kanaj Masaaki, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceániai irodájának főigazgatója a tervek szerint találkozik Liu Csin-szong kínai megbízottal.
Hangsúlyozni kívánja, hogy Takaicsi megjegyzése nem jelent változást a biztonságpolitikában, és arra kéri Kínát, hogy kerülje azokat a lépéseket, amelyek ronthatják a kétoldalú kapcsolatokat.
A japán külügyminisztérium közölte, hogy nem tudja azonnal megerősíteni az utazást.
Pénteken Peking „pusztító” vereségre figyelmeztette Tokiót, ha katonai beavatkozást kísérel meg a tajvani helyzet kapcsán, és beidézte a japán nagykövetet, hogy hivatalos tiltakozását nyújtsa át.
Kína egyben azt tanácsolta állampolgárainak, hogy tartózkodjanak a Japánba való utazástól, figyelmeztetve a turisztikai ágazatot érintő lehetséges nehézségekre.
Lai Csin-te tajvani elnök Új-Tajpejben nyilatkozva kijelentette, hogy Kína „sok irányban” nyomást gyakorol Japánra, ami – állítása szerint – negatívan befolyásolja a regionális stabilitást.
Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy figyelmesen kövesse nyomon a fejleményeket, és kijelentette, hogy Kínának „felelős országként” kell viselkednie. Tajvan hatóságai teljes mértékben elutasítják Peking szuverenitási igényeit.
Kína kijelentette, hogy Tajvan a területének része, és ennek a kérdésnek a megoldása kizárólag Kína belügye, közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatóján, írta az Ukrinform.
Annak ellenére, hogy Peking készen áll a „békés újraegyesítésre”, a kínai hatóságok nem fogják megengedni a sziget különválását és egy harmadik fél beavatkozását.
„Készen állunk arra, hogy a legnagyobb őszinteséggel és erőfeszítéssel törekedjünk a békés újraegyesítés kilátásaira, de soha nem fogjuk megengedni, hogy bárki vagy bármilyen erő bármilyen módon elválassza Tajvant Kínától” – hangsúlyozta Mao, Donald Trump amerikai elnök szavaira reagálva, miszerint Hszi Csin-ping kínai elnök megígérte neki, hogy elnöki ciklusának végéig nem támadja meg Tajvant.
A tajvani kérdésben Kína álláspontja változatlan, miszerint Tajvan – Kína területének szerves része. „A kérdés megoldása a kínai nép és csakis a kínai nép ügye”, tette hozzá a szóvivő.
Tajvan soha nem volt Kína része, és 1949 óta saját közigazgatása irányítja, de a kínai kommunista kormány saját tartományának tekinti a szigetet. Peking arra figyelmeztetett, hogy Tajvan függetlenségének kikiáltására tett bármilyen kísérlet automatikusan azt jelentené, hogy Kína hadat üzen és csapatokat küld a sziget feletti ellenőrzés megszerzésére.
Tajvan, más néven Kínai Köztársaság, egy részben elismert szigetország demokratikus berendezkedéssel. Miután 1949-ben elvesztette az irányítást Kína szárazföldi része felett, különálló közigazgatási egység maradt, amíg Pekingben megalakult a Kínai Népköztársaság. Peking hivatalosan is igényt tart Tajvanra, és saját területének tekinti.
[type] => post
[excerpt] => Kína kijelentette, hogy Tajvan a területének része, és ennek a kérdésnek a megoldása kizárólag Kína belügye, közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatóján, írta az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1755686520
[modified] => 1755671772
)
[title] => Kína ismét kijelentette: joga van Tajvanhoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160262
[uk] => 160197
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160198
[image] => Array
(
[id] => 160198
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[original_lng] => 173566
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-155.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755660979:12
[_thumbnail_id] => 160198
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1987
[_algolia_sync] => 333227880001
[_oembed_b2bd56771e31c92e4aa0627984a20b7d] =>
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Az Egyesült Államok elnöke meg van győződve arról, hogy hivatali ideje alatt nem lesz konfliktus Kína és Tajvan között. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy Kína nem tervezi Tajvan megtámadását az ő hivatali ideje alatt. Elmondta, hogy ezt az álláspontot személyesen Hszi Csin-ping kínai vezető mondta tárgyalásaik során, közölte a Fox News augusztus 16-án.
A nyilvánosságra hozott interjú értelmében Hszi biztosította Trumpot: „Soha nem fogom ezt tenni, amíg te vagy az elnök. Kína nagyon türelmes, ahogy én is.” Trump pozitívan értékelte ezt a kijelentést, és meggyőződését fejezte ki, hogy elnöki kadenciája alatt nem lesz konfliktus. Eközben a washingtoni kínai nagykövetség ismételten hangsúlyozta a tajvani kérdés központi szerepét a két ország kapcsolataiban, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak be kell tartania az „egységes Kína” politikáját, és be kell tartania az országok közötti korábbi megállapodásokat. Liu Penyu szóvivő a Tajvannal kapcsolatos összes kérdés ésszerű megoldását szorgalmazta a régió stabilitásának fenntartása érdekében.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Pan Okamura první den ve funkci ukázal, co jediné umí: pošlapat hodnoty, jako je solidarita a odvaha podporovat zemi napadenou Ruskem. Na protest proti tomuto kroku jsme ještě dnes vyvěsili ukrajinskou vlajku na viditelném místě z balkonu našeho poslaneckého klubu. Slava Ukraini… pic.twitter.com/0OuEucREW5
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
