Az Oroszország és Fehéroroszország közötti katonai kapcsolatok elmélyülése egész Európára biztonsági fenyegetést jelent, nem csak a NATO keleti tagállamaira – mondta Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a CTK hírügynökségnek adott interjúban.
A fehérorosz demokratikus erők száműzetésben élő vezetője a pénteki interjúban kifejtette: Moszkva Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető rendszerét használja arra, hogy nyomást gyakoroljon az európai államokra és folyamatos fenyegetettségben tartsa őket. Hozzátette: a fehérorosz vezetés rendszeresen atomfegyverekre, migrációs nyomásra vagy provokációkra hivatkozva fenyegeti a szomszédos országokat, ami állandó bizonytalanságot teremt, és magas készültség fenntartására kényszeríti az európai haderőket.
Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy az európai országoknak nagyobb támogatást kell nyújtaniuk azoknak az államoknak, amelyek Minszk és Moszkva provokációinak vannak kitéve. Példaként a litván légtérbe behatoló ballonokat és a lengyel határon tapasztalható migrációs nyomást említette.
A politikus a legnagyobb hosszú távú veszélynek az orosz befolyás erősödését nevezte. Mint mondta, Aljakszandr Lukasenka rendszere egyre nagyobb teret enged a moszkvai befolyásnak a fehérorosz gazdaságban, a haderőben, a médiában és a kulturális életben. „Fehéroroszország fokozatos oroszosítása zajlik” – fogalmazott, hozzátéve: mindez Lukasenka nélkül nem lenne lehetséges, mert a fehérorosz társadalom elutasítja az orosz beavatkozást.
Az ukrajnai háború ugyanakkor sok fehérorosz véleményét megváltoztatta Oroszországról és az oroszokról – mondta. „A fehéroroszok nem ugyanolyanok, mint az oroszok. Nincsenek birodalmi ambícióink” – tette hozzá.
Cihanouszkaja hangsúlyozta: a fehérorosz társadalom ellenzi az ukrajnai háborút és azt is, hogy a fehérorosz hadsereg bekapcsolódjon a harcokba. Meglátása szerint az elmúlt hónapokban javultak a fehérorosz ellenzék és Ukrajna közötti kapcsolatok, mert mindkét fél egyre inkább úgy látja, hogy ugyanazzal az ellenséggel áll szemben. Elmondása szerint amíg a fehéroroszországi helyzet nem rendeződik, Ukrajnát továbbra is katonai veszély fenyegetheti északról.
A politikus felszólította az európai országokat Ukrajna további támogatására. Mint mondta, Fehéroroszország sorsa nagyban függ a háború kimenetelétől. „Az ukrán győzelem a fehéroroszok számára is lehetőségeket nyit meg” – hangsúlyozta.
Nyomatékosította, hogy a demokratikus országoknak folytatniuk kell a Lukasenka-rendszer elleni szankciókat, támogatniuk kell a fehérorosz független médiát és kulturális kezdeményezéseket, valamint nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a külföldön élő fehéroroszokra gyakorolt nyomásra.
Lukasenka csütörtökön kijelentette, hogy Fehéroroszországnak nincs szándéka belekeveredni az ukrajnai háborúba, és kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Kijev erre reagálva emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2022-ben Fehéroroszország területéről is indított támadást Ukrajna ellen, ezért nem tulajdonít jelentőséget a fehérorosz vezető kijelentéseinek.
[type] => post
[excerpt] => Az Oroszország és Fehéroroszország közötti katonai kapcsolatok elmélyülése egész Európára biztonsági fenyegetést jelent, nem csak a NATO keleti tagállamaira – mondta Szvjatlana Cihanouszkaja.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779643500
[modified] => 1779617329
)
[title] => A Moszkva és Minszk közötti együttműködés jelentette fenyegetésről beszélt a fehérorosz ellenzéki vezető
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187130
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187131
[image] => Array
(
[id] => 187131
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja.png
[original_lng] => 1270991
[original_w] => 1321
[original_h] => 828
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja-768x481.png
[width] => 768
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szvjatlana-cihanouszkaja.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779606531:12
[_thumbnail_id] => 187131
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 437
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 94575307000
[_oembed_5102e6caa2c4377cbe51b57699fffb68] =>
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezető szerdán kijelentette, hogy hazája elnöke, Aljakszandr Lukasenka „zsarolási eszközként” használja a politikai okból bebörtönzötteket. Hozzátette: Washingtonnak a Minszkkel való tárgyalásain egyszerre kell ösztönző és nyomásgyakorló eszközöket alkalmaznia.
„Meg kell érteni, hogy Lukasenka számára a politikai foglyok pusztán a zsarolás eszközei. A lehető legtöbbet kéri a szabadon engedésükért” – mondta Chihanouszkaja, aki Oslóban adott interjút a Reuters hírügynökségnek. Szavai szerint a jelenlegi helyzet „egy forgóajtóhoz hasonlítható: néhány embert szabadon engednek, de kétszer annyit börtönöznek be”. „Teljesen fel kell számolnunk az elnyomást!” – sürgette.
Lukasenka tagadja, hogy Fehéroroszországban lennének politikai foglyok, arról beszél, hogy minden bebörtönzött súlyos bűncselekményt követett el.
Korábban kijelentette, hogy kész egy „nagy megállapodásra” az Egyesült Államokkal, feltéve, hogy „tiszteletben tartja a fehérorosz érdekeket”. Kétségbe vonta azonban, hogy szabadon kellene engednie azokat, akiket a fehérorosz állam ellenségnek tekint, és akik „újra háborút indíthatnak” a minszki vezetés ellen.
Chihanouszkaja szerint a fehérorosz ellenzék üdvözölte, hogy néhány bebörtönzöttet amerikai közbenjárásra szabadon engedtek, és nem értett egyet azzal a felvetéssel, miszerint az Egyesült Államok – amely elkezdett lazítani a Fehéroroszországgal szembeni szankcióin – túl bőkezűen jutalmazná Lukasenkát. „Az amerikaiak nem naivak. Tudják, mely szankciókat lehet feloldani, melyeket nem, és döntéseik meglehetősen bölcsek” – mondta. „Biztosítanunk kell, hogy (Donald) Trump (amerikai) elnöknek legyenek ösztönzők a kezében, és hogy használja is ezeket, de ha a fehérorosz rezsim nem teljesíti a megállapodást, akkor szankciókat is bevethessen” – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus elvetette azt az elképzelést, hogy a diplomácia képes volna éket verni Lukasenka és legközelebbi szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök közé.
„Fel kell hagynunk azzal a reménnyel, hogy el tudjuk szigetelni Lukasenkát Putyintól. Ők szimbiózisban élnek, támogatják és segítik egymást, például a szankciók kijátszásában. Nem a mi feladatunk, hogy megmentsük Lukasenkát Putyintól. A mi feladatunk hazánkat, Fehéroroszországot megmenteni Lukasenkától és Putyintól is” – érvelt Cihanouszkaja.
A fehérorosz ellenzéki vezető a norvég fővárosban részt vett a Nobel-békedíj ünnepélyes átadóján, és „fantasztikusnak, rettenthetetlennek” nevezte a díjazottat, María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikust. Magával vitte Oslóba Alesz Bjaljacki fehérorosz emberi jogi aktivista portréját, aki 2022-ben nyerte el a Nobel-békedíjat, és aki börtönben van hazájában. „Szeretném kiemelni, hogy ez a csodálatos ember még mindig börtönben van, és minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy szabadon engedjék őt és a többi 1300 politikai foglyot is” – jelentette ki Chianouszkaja.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Szvjatlana Cihanouszkaja az Euronewsnak azt nyilatkozta, az emberek készen állnak rá, hogy az első adandó alkalommal megdöntsék Lukasenka rendszerét.
A belarusz ellenzék vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak a területek tényleges annektálását akarja, hanem a lojális rezsimek, országok és nemzetek teljes oroszosítását.
Szvjatlana Cihanouszkaja az Euronewsnak arról beszélt, hogy bár hazájában a tiltakozóknak többnyire illegalitásba kellett vonulniuk, az emberek készen állnak a felkelésre, csak a megfelelő pillanatot várják.
Szvjatlana Cihanouszkaja: „Belarusz jelenleg kúszó megszállás alatt áll, és mindez Lukasenka engedélyével történik, aki Putyin bábja. Lukasenka kész eladni a szuverenitásunkat, a függetlenségünket, az országunkat Oroszországnak, csak hogy hatalmon maradhasson. Ez más, mint a közelmúltban. Látjuk az oroszosítás folyamatát, tudjuk, hogy Putyin mit próbál tenni. Belarusz esetében nem fizikai annexióról van szó, hanem egy Oroszországhoz lojális kormány hatalmon tartásáról. Tulajdonképpen Ukrajnában is ezt akarják elérni.
Euronews: „Önök szerint nehéz előre látni, mi történhet, amíg Lukasenka az elnök Belaruszban. Tételezzük fel, hogy Putyin már nincs hatalmon! Ön szerint akkor is ugyanez lesz a helyzet?”
Szvjatlana Cihanouszkaja: „Persze, történhet valami Oroszországban, ami meggyengíti Lukasenkát, és az emberek újra felkelnek. Ilyen lehetne például Ukrajna győzelme – ami Putyint is Lukasenkát is gyengítené, de az oroszországi változások a belarusz változásokból is kiindulhatnak. Belaruszban több lehetőség van a rendszerváltásra, mint Ororoszországban. Hiába tart a folyamatos elnyomás már csaknem 5 éve, az emberek nem felejtsenek, nem bocsátanak meg és nem tagadják meg Európa- és demokráciapárti nézeteiket. Jóllehet az ellenzéki megmozdulások nagyrészt földalatti mozgalommá váltak, de nem tűntek el. Miért tartóztat le Lukasenka még mindig naponta embereket? Minden nap 15-20 embert vetet őrizetbe, mert tudja, hogy amint leállítaná a letartóztatásokat, tömegek özönlenék el az utcákat. Lukasenka úgy tesz, mintha még mindig több ezren tüntetnének a palotája előtt. A látszólagos nyugalom nem azt jelenti, hogy az emberek feladták, hanem azt, hogy az emberek készenlétben állnak, és a lehetőséget várják.”
A Vyasna belarusz emberi jogi központ szerint több mint 50 ezer embert vettek őrizetbe, miután a 2020 augusztusi – Lukasenka hatodik győzelmét hozó – elnökválasztás után tömegtüntetések törtek ki. Politikai indíttatású büntetőperekben legalább 5472 embert ítéltek el .
Az ENSZ becslései szerint azóta mintegy 300 ezer belarusz állampolgár hagyta el az országot, akik főként Lengyelországba és Litvániába távoztak.
Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető több figyelmet követelt a politikai foglyok ügyének csütörtökön Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel tartott megbeszélését követően az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva Bécsben.
„Arra kérjük szövetségeseinket, hogy követeljenek hozzáférést a politikai foglyokhoz” – jelentette ki Cihanouszkaja. A fehérorosz ellenzéki vezető reményét fejezte ki, hogy az egyik orosz börtönben tisztázatlan körülmények között elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus esete nyomán a kérdésnek nagyobb figyelmet fognak szentelni.
„Navalnij meggyilkolásának következményekkel kell bírnia, mert különben ez zöld jelzést jelent más politikai foglyok megöléséhez” – hangoztatta. Felhívta a figyelmet, hogy fehérorosz börtönökben öt másik politikai fogoly is életét vesztette.
Beszélt arról is, hogy férjéről, a szintén rácsok mögött lévő Szjarhej Cihanouszkijről már vagy egy éve nem hallott hírt.
„Tulajdonképpen azt sem tudom, hogy életben van-e még” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök számára a politikai foglyok nem jelentenek gondot, így az ellenzék feladata, hogy gonddá tegyék őket számára.
Schallenberg a találkozót követően kiadott közleményében a politikai fogvatartottak haladéktalan szabadon engedését követelte. Egyben pedig bírálta „Fehéroroszország fokozatos átvételét Oroszország által”, amit robbanásveszélyes folyamatnak nevezett.
Cihanouszkaja a nap folyamán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállami képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen a vasárnapra kitűzött fehérorosz parlamenti választással kapcsolatban az ellenzéki vezető úgy fogalmazott, hogy annak semmi köze a demokráciához. „Ez egy színjáték, egy showműsor, cirkusz, de nem egy választás” – húzta alá.
Az orosz, illetve fehérorosz börtönökben elhunyt politikai foglyokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a diktátorok próbálják annak határait feszegetni, meddig mehetnek el következmények nélkül”.
Fehéroroszországban a 2020. évi, vitatott tisztaságú elnökválasztás óta aktivisták, újságírók, emberijogvédők és közönséges állampolgárok százait ítélték súlyos börtönbüntetésre vagy kényszerítették száműzetésbe.
Utóbbiak között van Cihanouszkaja volt elnökjelölt, aki Litvániába menekült. A Vjaszna jogvédő szervezet tudomása szerint jelenleg több mint 1400 politikai fogoly van Fehéroroszországban, 2021 óta öten haltak meg soraikból.
A fehérorosz ellenzék litvániai emigrációban élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja, szerdán az Európai Parlamentben (EP) elmondott beszédében sürgette a testület képviselőit, hogy támogassák Fehéroroszország uniós csatlakozási törekvéseit.
„Fehéroroszországnak vissza kell térnie Európába, onnan jöttünk és oda is megyünk. Országunk nem lehet újabb orosz gyarmat” – hangsúlyozta Cihanouszkaja, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélt egy fehérorosz bíróság.
A politikus a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását javasolta az Európai Parlament és a demokratikus Fehéroroszország közötti együttműködés alapjaként.
Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában, hozzátéve hogy a fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka véleménye szerint, „nem helyet érdemel a nemzetközi közösségben, hanem jegyet a hágai nemzetközi bíróságra”.
Felhívta a figyelmet, hogy a jövőre az emigrációban élő demokratikus fehérorosz erők saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Cihanoszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességet.
Az EP szerdán új jelentést is elfogadott az EU és Fehéroroszország kapcsolatáról, amely támogatja az ország demokratikus politikai pártjait, és a fehéroroszok uniós csatlakozási törekvéseit.
A képviselők felszólították a fehérorosz rezsimet, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, és határozottan elítélték Minszknek az ukrajnai háborúban játszott szerepét. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Fehéroroszország Moszkvával szembeni politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt.
A jelentést megszavazó képviselők szigorúbb uniós szankciókat sürgetnek Fehéroroszországgal szemben, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Wagner-csoport zsoldosainak közelmúltbeli érkezése új potenciális biztonsági kockázatot jelent Ukrajna, valamint Fehéroroszország uniós szomszédai és az EU egésze számára.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Névtelen üzenetet kapott Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék emigrációba kényszerült vezetője, amely szerint férje, Szjarhej Cihanouszki meghalt a börtönben – közölte kedden maga a politikus.
A 44 éves ellenzéki aktivistát azt követően vették őrizetbe, hogy bejelentette, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kihívójaként indul a 2020-as államfőválasztáson. Helyette indult végül felesége, Szvjatlana Cihanouszkaja a voksoláson.
Cihanouszkaja más ellenzékiek társaságában később hatósági nyomásra kénytelen volt külföldre menekülni. Férjét 2021 decemberében 19 év és hat hónap szabadságvesztésre ítélték tömeges zavargások szervezése, gyűlöletkeltés, a közrend megzavarása címén.
Cihanouszkaja az AP amerikai hírügynökséggel kedden közölte, hogy március eleje óta nem kapott semmi hírt férjéről, a neki címzett leveleket nem kézbesítik, védőjének pedig nem engedélyezik, hogy találkozhasson vele.
„Nem tudok semmit róla. Nem kaptam egyetlen levelet sem, s ügyvédjén keresztül sem tudtunk kapcsolatba lépni” – panaszolta a Litvániában élő fehérorosz ellenzéki vezető. Mindazonáltal hozzátette, hogy nincs semmilyen bizonyítéka a névtelen üzenet igazságtartalmára.
Szjarhej Cihanouszki nem az egyetlen bebörtönzött ellenzéki, akinek sorsát homály fedi. Csaknem hetven napja nem hallani semmit a 2020-as elnökválasztásból kizárt Viktar Babarikáról, akinek hívei attól tartanak, hogy a volt bankárt megverhették és a börtönkórházban ápolhatják. Az ellenzéki politikusnak elvileg tanúként meg kellett volna jelennie fia bírósági meghallgatásán, de mégsem volt ott.
Szintén öt hónapja nem érkezett hír Marija Kalesznyikaváról, Babarika 11 év börtönre ítélt kampánymenedzseréről.
Mikola Sztatkevics – aki elnökjelölt volt a 2010-es elnökválasztáson – 14 év börtönbüntetést szabtak ki, s felőle sem hallottak már 145 napja.
„A hatóságok szándékosan járnak el így, hogy az ellenzéki vezetőket teljesen elszigeteljék az információktól” – jelentette ki Paval Szapelka, a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet egyik munkatársa.
„Ezzel az a cél, hogy ne csak a külvilágtól elszigetelt, borzalmas körülmények között bebörtönzött politikai foglyokra gyakoroljanak nyomást, hanem családjaikra is, akik kénytelenek úgy élni, hogy nem tudnak semmit szeretteikről” – tette hozzá.
A Vjaszna összesítése szerint 1501 politikai fogoly van börtönben Fehéroroszországban.
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető szombaton felszólította a Lukasenka-rendszer képviselőit, hogy biztosítsák Fehéroroszország szuverenitását.
„Ez a legjobb alkalom arra, hogy kiűzzük az országból az orosz katonákat. Ha elmulasztjuk ezt az esélyt, Oroszország azt teszi velünk is, amit Ukrajnával” – áll az ellenzéki vezető által a fehérorosz hadsereghez intézett videóüzenetben.
A litvániai emigrációba menekült Szvjatlana Cihanouszkaja szerint az orosz diktatúra háborút robbantott ki Ukrajna ellen, és most azt „bevitte a saját házába”. Az ellenzéki vezető káoszról beszélt Oroszországban, amely szerinte egyre jobban hasonlít a polgárháborúra.
Cihanouszkaja szerint Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin az orosz-fehérorosz államszövetség ürügyén megkísérelte belerángatni Fehéroroszországot is a háborúba. Vlagyimir Putyin fehérorosz katonákat is megpróbálhat bevonni a belső konfliktusába, ami így fehérorosz konfliktussá alakulhat át.
Nem szabad megengedni, hogy Fehéroroszország Oroszország katonai műveleteiben vegyen részt, és különösképpen azt nem, hogy Oroszország katonai műveleteket hajtson végre Fehéroroszországban – szögezte le a fehérorosz ellenzék képviselője.
„Fehéroroszországnak le kell zárni az Oroszországgal közös határát, és meg kell kezdeni az orosz katonák kivonását a fehérorosz területről” – tette hozzá Szvjatlana Cihanouszkaja.
Fehéroroszország Biztonsági Tanácsa szombaton közleményt adott ki, melyben azt írta, hogy Minszk továbbra is Moszkva szövetségese, és minden belső vita „ajándék a kollektív Nyugat” számára.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Fehéroroszországban a bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte távollétében Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelöltet és ellenzéki vezetőt, a vád: az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvés.
Cihanouszkaja korábban bohózatnak és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök személyes bosszújának nevezte az ellene és négy, ugyancsak külföldre menekült ellenzéki politikus ellen indított bűnvádi eljárást.
Társai közül Paval Latuskát 18, Olha Kovalkovát, Marija Morozt, és Szjarhej Dilevszkit pedig 12 év börtönbüntetésre ítélték.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
