A moldovai parlament a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja szavazataival október 2-tól kezdve 60 nappal meghosszabbította a szükségállapotot az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kockázatok miatt.
A kormány javaslatáról szóló állásfoglalást, amelyet Adrian Efros, a Belügyminisztérium vezetője terjesztett elő, egy ülésen fogadták el, amelyet a törvényhozás sajtószolgálata közvetített.
A határozatot a kormányzó párt képviselőinek 56 szavazatával hagyták jóvá. Az ellenzéki Kommunisták és Szocialisták Blokkja és a Szor Párt képviselői tiltakozásul elhagyták az üléstermet.
Moldovában a szükségállapot 2021 vége óta van érvényben. Először a gázellátás esetleges megszakításai miatt vezették be, majd az orosz–ukrán háborús helyzet miatt meghosszabbították.
A szükségállapot ideje alatt a rendkívüli helyzetek bizottsága olyan rendeleteket adhat ki, amelyek kötelezőek az állami és magánvállalatokra, valamint az országban tartózkodó magánszemélyekre is.
A Bizottság a költségvetésből is elkülöníthet pénzeszközöket, koordinálhatja a média munkáját és egyéb sürgősségi intézkedéseket is hozhat a szükségállapot értelmében.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Lettország kedden további három hónappal meghosszabbította a szükségállapotot Fehéroroszországgal közös határán.
Edgars Rinkevics külügyminiszter az intézkedést az illegális bevándorlók határsértéseinek továbbra is magas számával indokolta. Szavai szerint a helyzet ráadásul rosszabbodhat. A BNS helyi hírügynökség szerint csak az elmúlt éjjel több mint 90 ember próbált illegálisan átkelni az unió külső határán Lettországba.
A balti ország keleti határövezetének több településén már csaknem két éve szükségállapot van érvényben. A rigai vezetés többször beharangozta, hogy a szabályozást az illegális határátlépéseket megakadályozó fizikai létesítményekkel kívánja felváltani. Maris Kucinskis belügyminiszter kedden elmondta, hogy mindez továbbra is a tervekben szerepel, de „nem néhány hónap kérdése”.
Lettország és a szomszédos Litvánia is azzal vádolja a fehérorosz vezetést, hogy szervezetten és célzottan szállít migránsokat az EU külső határához.
A közelmúltban vált ismertté, hogy a litván kormány várhatóan meghosszabbítja a rendkívüli állapotot az EU Fehéroroszországgal közös határszakaszán. Ezen politikai intézkedés megtételét a litván belügyminisztérium fogja javasolni a kormánynak, jelentette be nyilvánosan Agne Bilotaite, a belügyi tárca vezetője, számolt be a TARSZ hírügynökség. Elmondása szerint a litván belügyminisztérium figyelemmel kíséri a litván-fehérorosz határon történteket.
„Figyelemmel követjük a helyzetet, és úgy véljük, hogy az illegális migráció veszélye fennáll, ezért a belügyi tárca a rendkívüli állapot meghosszabbítását javasolja” – jegyezte meg Bilotaite. Ingida Šimonite litván miniszterelnök tavaly nyáron kijelentette, hogy falat fog építeni a fehérorosz határon.
A rendkívüli állapot bevezetését, amely november 10-től van hatályban, a litván parlament kezdeményezte az illegális migráció okozta helyzet súlyosbodása miatt az EU és Fehéroroszország közötti közös határszakaszon.
Abban az esetben, ha a közeljövőben nem hosszabbítják meg, január 15-től lejár a rendkívüli állapot határideje, ami a határzónában és annak öt kilométeres körzetében, valamint azokon a területeken van érvényben, ahol Litvánia területére Belorussziából érkező migránsok vannak elhelyezve. A rendkívüli állapot övezetébe csak külön engedéllyel lehet bejutni, ez a szabály nem vonatkozik a helyi lakosokra. A befogadó központokban tartózkodó illegális migránsok nem használhatnak elektronikus kommunikációs eszközöket és internetet, ha nem hivatalos indítványuk megírásáról van szó.
Számos sajtóorgánum írt arról, hogy Litvánia Közlekedési és hírközlési minisztériuma törvényjavaslatot készített elő, amely teljesen megtiltja a belorusz áruk tranzitját Litvánia területén. Ezen kívül a dokumentum szankciókat ír elő a Fehéroroszországból származó áruk behozatalára vonatkozóan. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyidejűleg vezetett be szankciókat Minszk ellen a Fehéroroszország és az Európai Unió országai közötti (elsősorban Lengyelország és Litvánia) közös határszakaszon kialakult migrációs válság miatt.
Denisz Monasztirszkij belügyminiszter november 14-i tájékoztatóján elmondta, Ukrajna egyes régióiban szükségállapotot vezethetnek be.
Ukrajna elkezdte a negatív forgatókönyvre való felkészülést, miután a fehérorosz–lengyel határon a helyzet továbbra is feszült.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, teljesen lezárja a határt Lengyelország és Fehéroroszország között, közölte a Polszke radio. November 21-én lezárták a Kuznicai átkelőhelyet, itt vertek tábort a migránsok és próbáltak meg bejutni Lengyelországba. A legélesebb összecsapásokra november 15-16-án került sor. November 10-én illegális migránsok két csoportja nyomult be Lengyelországba: a határon átvágták drótakadályokat. A migránsok célja – Németország.
Hogy kerültek a migránsok a lengyel határra?
A migrációs válság novemberben eszkalálódott, de már tavasszal elkezdődött, amikor Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy a továbbiakban nem tartja vissza a Közel-Keletről Fehéroroszországon keresztül az EU-ba tartó migránsokat. Az EU azzal vádolja Lukasenkát, hogy az országgal szemben bevezetett szankciókra válaszul migrációs válságot provokált, írta Denisz Popovics a Szlovo i Gyilo kiadványban megjelent cikkében. Ugyanakkor Lengyelországban ezeket az embereket nem számítják menekülteknek, mivel legálisan turistavízummal érkeztek Fehéroroszországba. Ez azt jelenti, hogy biztonságos országból kerülnek az EU-ba, és nem kaphatnak migráns státuszt, közölte Lukasz Jaszina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője az Eho Moszkvi rádió adásában.
Mire készüljön fel Ukrajna?
Ukrajna öt megyéje határos Fehéroroszországgal: Zsitomir, Rivne, Volin, Csernyihiv és Kijev. Rendkívüli állapotot vezetnek be rendkívüli, a lakosság életét és egészségét veszélyeztető vészhelyzetek esetén, tömeges terrortámadások, etnikumok közötti konfliktusok, zavargások, alkotmányos rend megváltoztatására irányuló kísérletek, szomszédos országokból történő tömeges határátlépések esetében.
Az elnöknek joga van rendkívüli állapotot elrendelni, a Parlamentnek két napon belül kell jóváhagynia. A rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó javaslatot a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vagy a kormány terjeszti be.
A rendkívüli állapot elrendelésének maximális időtartama a Fehéroroszországgal határos megyékben – 60 nap. Lehetséges 30 napos rendkívüli állapot bevezetése, egyben korábban is eltörölhető, ha elmúlik a fenyegetettség. A rendkívüli állapot idején korlátozódik a szabad mozgás, speciális be- és kiutazási rendet alakítanak ki, korlátozzák a forgalmat, erősítik a közrendet, betiltják a tömegrendezvényeket stb.
Néhány uniós országba már volt példa a rendkívüli állapot bevezetésére
Az európai országokban már sor került rendkívüli állapot bevezetésére. Ez nemcsak a migrációs válsággal, hanem a „Nyugat 2021” orosz–fehérorosz hadgyakorlattal volt kapcsolatos. A rendkívüli állapot Lengyelországban december 2-ig tart. Lettország szükségállapotot vezetett be a fehérorosz határ négy kerületében jövő év február 10-ig. Litvániában november 10-e óta rendkívüli állapotot hirdettek a fehérorosz határon, valamint azokon a településeken, ahol letelepedtek a migránsok, számolt be a Szlovo i Gyilo.
Aljakszandr Lukasenka november 16-án elrendelte, hogy a migránsokat a Grodnó megyei logisztikai központba szállítsák, és ott szervezzenek nekik szállást, számolt be a Deutsche Welle. Ugyanezen a napon a lengyel belügyminisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a fehérorosz határon a helyzet normalizálódott, és ellenőrzés alatt áll.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Minden cseh képviselő, aki csütörtökön a prágai parlament alsóházában nem fogja támogatni a szükségállapot meghosszabbítását, személyesen is felelős lesz polgártársai haláláért – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő újságírók előtt csütörtökön Belgrádban, ahol szerb partnerével a koronavírus elleni védekezésről és az oltási folyamatban szerzett tapasztalatokról tárgyalt.
„Ha valaki holnap (csütörtökön) nem szavazza meg a szükségállapotot, akkor közvetlenül felelős lesz polgártársaink haláláért. Személyesen lesz felelős. Ha nálunk emelkedni fog a halálozási ráta, akkor az ellenzéknek vállalnia kell ezért a felelősséget is” – mondta Babis, akinek szavait a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) idézte.
A cseh kormányfő úgy véli, hogy a szükségállapotnak semmi köze a költségvetéshez vagy más problémákhoz. „Ha harcolni akarunk a Covid ellen, akkor bizonyos intézkedéseket kell tennünk. Ha valaki vissza akarja hívni a hadsereget (a kórházakból), és egészségügyünk összeomlását szeretné, akkor kérem, vállalja ezért a felelősséget is” – tette hozzá a miniszterelnök.
Csehországban február 14-én jár le a szükségállapot hatálya, amely többszöri meghosszabbítás után tavaly október 5. óta van érvényben. Babis kormánya azt kéri a parlamenttől, hogy a szükségállapotot 30 nappal, március 16-ig hosszabbítsa meg. Kérését a súlyos koronavírus- járványhelyzettel indokolja. Bizonyos óvintézkedések elfogadása jelenleg ugyanis csak a szükségállapot idején lehetséges.
A korábbi esetekben a koalíciós kormány kérését a kabinetet eddig kívülről támogató kommunista párt segítségével sikerült elfogadtatni a parlamenti alsóházban. Az ellenzéki kommunista párt vezetősége azonban pénteken elutasította a kormány beadványának támogatását arra hivatkozva, hogy a kabinet nem teljesítette a pártnak tett ígéreteit. A többi ellenzéki párt is különböző feltételeket szab a szükségállapot meghosszabbításának támogatására. A Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt és a kereszténydemokrata KDU-CSL alkotta Spolu (Együtt) választási koalíció már bejelentette, hogy szintén nem fogja támogatni a szükségállapot meghosszabbítását.
„Eddig is sokszor támogattuk a kormányt, és ezt újra megtesszük, ha értelmes dologgal lép elénk. A közvéleménynek azonban tudnia kell azt is, hogy a kormány csak egyetlen témáról tárgyal velünk: támogassuk a szükségállapot meghosszabbítását” – kommentálta a kialakult helyzetet Petr Fiala, a polgári demokraták elnöke.
Andrej Babis szerdán elismerte, hogy kormányának egyelőre nem sikerült megszereznie a parlamenti többség támogatását a szükségállapot meghosszabbításához. A kormányfő szerint miniszterei utasítást kaptak, elemezzék, mennyire felelne meg a cseh törvényeknek, ha a kormány a jelenlegi szükséghelyzet megszűnte után saját kezdeményezésére hirdetne ki újabb harminc napra szükséghelyzetet. Jan Hamácek kormányfőhelyettes, a koalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint nem biztos, hogy ez az út összeegyeztethető lenne a cseh törvényekkel vagy az alkotmánnyal. Hamácek leszögezte: egészen az utolsó pillanatig tárgyalni kell az ellenzékkel.
MTI
[type] => post [excerpt] => Minden cseh képviselő, aki csütörtökön a prágai parlament alsóházában nem fogja támogatni a szükségállapot meghosszabbítását, személyesen is felelős lesz polgártársai haláláért - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1612994100 [modified] => 1612992273 ) [title] => Babis: aki nem szavazza meg a szükségállapot meghosszabbítását, felelős lesz az áldozatokért [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18562&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 18562 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 18563 [image] => Array ( [id] => 18563 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [original_lng] => 120060 [original_w] => 703 [original_h] => 395 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [width] => 703 [height] => 395 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [width] => 703 [height] => 395 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [width] => 703 [height] => 395 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [width] => 703 [height] => 395 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/babis2.jpg [width] => 703 [height] => 395 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1612985073:5 [_thumbnail_id] => 18563 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2842 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 2197 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => COVID-19 HU [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5561 [1] => 6755 [2] => 19863 ) [tags_name] => Array ( [0] => Andrej Babis [1] => Cseh kormány [2] => szükségállapot ) ) [5] => Array ( [id] => 17928 [content] =>
Ma tartották volna Mianmarban az új parlament első ülését, ami a hadseregnek nem volt ínyére, miután a novemberi választásokon mindössze 33 mandátumot kapott a támogatásukat élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP).
Fotó: AP/Aung Shine Oo
Ma tartották volna Mianmarban az új parlament első ülését, ami a hadseregnek nem volt ínyére, miután a novemberi választásokon mindössze 33 mandátumot kapott a támogatásukat élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP).
Úgy tűnik, ez most következett be a délkelet-ázsiai országban, ahol a katonaság átvette az irányítást, és egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett. Ezzel egy időben őrizetbe vették az ország vezetőjét, Aung Szan Szú Csít, továbbá Vin Mjint államfőt és az NLD magas rangú tagjait. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át.
Helyszíni beszámolók szerint a fővárosban nem működnek a telefonvonalak, és jóllehet korábban az őrizetbe vettek családtagjai a közösségi médiában erősítették meg a hírt, azóta gyakorlatilag blokkolták az internetet is. Szemtanúk szerint több városban megerősítették a katonai jelenlétet.
Korábban az állami televízió Facebookon azt közölte, hogy az adása technikai okok miatt szakadt félbe. Jelenleg csak a Mijavadi csatorna sugároz műsort.
A hadsereg 1962-től 2011-ig vezette Mianmart, és maga Aung Szan Szú Csí is már évtizedeken át élvezte a vendégszeretetüket különböző katonai börtönökben és házi őrizetben. Legelőször akkor, amikor 1988-ban hazatért száműzetéséből, majd amikor a demokráciát követelő diáktüntetések élére állt. De azt se nézte jó szemmel a junta, amikor az elnökletével megalakult NLD megnyerte az 1990-es választásokat. A forgatókönyv ugyanez volt: megsemmisítették az eredményeket, a túl nagy népszerűségnek örvendő vezetőket pedig bekasztlizták.
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
