Andrej Kelin, Oroszország brit nagykövete kijelentette, hogy Moszkva az Egyesült Királyság tervét –amely az észak-európai országok közös haditengerészetének létrehozására irányul a Balti-tengeri régióban – Oroszországgal szembeni ellenszegülési kísérletnek tekinti és azt „figyelembe veszi” katonai tervezésében, szükség esetén pedig határozott válaszlépéseket fog tenni – tájékoztatott a TASZSZ orosz hírügynökség.
A brit kezdeményezést az úgynevezett »Északi Flották Szövetségének« létrehozására az Egyesített Expedíciós Erők keretében úgy tekintjük, mint egy kísérletet arra, hogy elsősorban a Balti-tengeren közösen szembeszálljanak velünk, amit a hivatalos nyilatkozatok sem titkolnak. Nagy-Britannia saját flottája messze nem a legjobb állapotban van, ezért London újabb katonai koalíciót szervez a képzeletbeli »orosz fenyegetés« elleni küzdelemre – fogalmazott a diplomata.
A diplomáciai képviselet vezetője hozzátette, hogy „Nagy-Britannia erőfeszítései arra is irányulnak, hogy fokozzák az oroszellenes hisztériát Európában, ami elkerülhetetlenül a feszültség fokozódásához vezet majd most a Balti régióban is”.
„Egyesek arról beszélnek, hogy ezt a felállást felhasználhatják a Balti-tenger blokádjára. Ilyen ötletek ősidők óta keringenek az észak-európai országokban, de senkinek sem sikerült megvalósítania őket. Most sem fog sikerülni. Nagy-Britanniának és szövetségeseinek nincs elég erőforrása ilyen ambiciózus törekvések megvalósításához” – mondta Kelin, aki azt is kiemelte, hogy Oroszország figyelembe veszi Nagy-Britannia ellenséges terveit a katonai tervezésében, és szükség esetén határozott választ ad rájuk.
Mi a magunk részéről továbbra is figyelemmel kísérjük az események alakulását. Ugyanakkor ismét hangsúlyozom: London minden ellenséges akcióját változatlanul figyelembe vesszük katonai tervezésünkben, ebben nem szabad illúziókat táplálni. Bármely, az orosz érdekeket aláásó lépésre a leghatározottabb válasz fog következni – jegyezte meg a nagykövet.
Az iráni háború közepette egyre nő a feszültség Washington és európai szövetségesei között. A NATO az eddigi erőteljes amerikai kritikák után most még nagyobb kihívással szembesül: az európaiak német lapértesülés szerint ultimátumot kaptak az amerikai elnöktől, mégpedig igen rövid határidővel.
Fokozza a nyomást Washington európai szövetségesein, hogy küldjenek haderőt a Hormuzi-szoroshoz. A NATO német lapértésülés szerint nagy kihívás elé került: Donald Trump amerikai elnök konkrét vállalásokat követel az európaiaktól, olyan formában, ami európai diplomaták fogalmazásában nem más, mint egy ultimátum.
A Der Spiegel írta csütörtökön, és sorban veszik át a lapok: Mark Rutte NATO-főtitkár már továbbította is az európai NATO-tagállamoknak Trump követelését, amely több diplomata szerint gyakorlatilag ultimátumnak tekinthető.
Úgy tudni, Trump listákat készíttet arról, hogy mely európai NATO-országok támogatják őt a „mullahok elleni háborúban”, és melyek nem.
A Der Spiegel szerint az elnök azt tervezi, hogy kivonja az amerikai csapatokat azokból az országokból, amelyek nem támogatják őt – írja a De Telegraaf.
A követelés egy zárt ajtók mögött tartott fehér házi találkozón hangzott el Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár között – számol be a török Anadolu hírügynökség, szintén a Der Spiegelre hivatozva. A magazin idézte, névtelenséget kérő európai diplomaták szerint Rutte ezt követően arról tájékoztatta az európai fővárosokat, hogy Washington „konkrét vállalásokat” vár a következő napokban.
A diplomaták „ultimátumként” jellemezték a kérést, mondván, hogy a Trump-adminisztráció egyértelművé tette: a szövetségesek részéről tett homályos „politikai ígéretek” már nem elegendők. Nem volt világos, hogy az Egyesült Államok hivatalos NATO-missziót sürget-e, vagy csupán összehangolt nemzeti telepítéseket – írják a törökök.
A találkozóról a Bloomberg amerikai hírügynökség is beszámolt, de az a részlet, hogy ultimátumként értékelt követelés hangzott el, a német lap jelentésében bukkan fel.
A Ruttéval szerdán folytatott fehér házi egyeztetés hangulatáról sok minden kikövetkeztethető abból, hogy utána Donald Trump a közösségi médiában a következőt írta: A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rájuk, és nem is lesz ott, ha újra szükségünk lesz rájuk.
A Bloomberg háttérként emlékeztet: egy az Egyesült Királyság vezette, több mint 40 országot – köztük számos európai államot, Japánt és Kanadát – tömörítő koalíció vállalta, hogy segít újranyitni a Hormuzi-szorost – amelyen a világ olaj- és földgázforgalmának mintegy 20 százaléka halad át –, miután a közel-keleti harcok véget érnek.
A szoros lezárása az egekbe lökte a globális energiaárakat, és sok helyen félelmeket keltett, hogy elfogy az üzemanyag.
Trump, Irán és Izrael kedden törékeny, 14 napos tűzszüneti megállapodást jelentett be, amely a támadások leállításától és a stratégiai vízi út újranyitásától függ. A megállapodást követően mintegy egy tucat – többségében európai – vezető nyilatkozatot adott ki, amelyben ígéretet tettek arra, hogy „hozzájárulnak a hajózás szabadságának biztosításához a Hormuzi-szorosban”.
Azonban Irán és Izrael részéről a csapások tovább folytatódtak, és a Hormuzi-szoros a bejelentés óta gyakorlatilag zárva maradt. Teherán szerint Izraelnek az Iránhoz kötődő Hezbollah milícia elleni libanoni támadásai a tűzszünet megsértését jelentik.
Ez felveti a kérdést – fogalmaz a hírügynökségi jelentés –, hogy az Egyesült Államok legújabb kérése arra ösztönzi-e a Hormuzi-koalíció tagjait, hogy gyorsan konkrét tervekkel álljanak elő, illetve hogy reálisnak tartják-e a Washington által megszabott, néhány napos határidőt.
Az iráni háború azonban talán eddig a legnagyobb kihívást jelentheti a NATO-főtitkár Rutte számára.
Bár Trump régóta bírálja a NATO-t – megkérdőjelezve annak jelentőségét és azt, hogy az országok hajlandók-e viselni a kollektív biztonság költségeit –, az elmúlt hetekben egyre ellenségesebbé vált a katonai szövetséggel szemben, a tagállamokat „gyáváknak”, a szövetséget pedig „papírtigrisnek” nevezve.
[type] => post
[excerpt] => Az iráni háború közepette egyre nő a feszültség Washington és európai szövetségesei között. A NATO az eddigi erőteljes amerikai kritikák után most még nagyobb kihívással szembesül: az európaiak német lapértesülés szerint ultimátumot kaptak az amer...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775836380
[modified] => 1775775632
)
[title] => Donald Trump ultimátumot adott a NATO-szövetségeseknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183084
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 183085
[image] => Array
(
[id] => 183085
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[original_lng] => 122911
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775764833:12
[_thumbnail_id] => 183085
[_edit_last] => 12
[views_count] => 801
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 6334021000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 115
[2] => 40331
[3] => 37184
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => NATO
[2] => szövetség
[3] => ultimátum
[4] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 181236
[content] =>
A Trump-adminisztráció folytatni fogja a párbeszédet Oroszországgal az ukrajnai békéről, mivel a cél Kína ellensúlyozása, számolt be a Politico.
A Trump-adminisztráció úgy véli, hogy Oroszország ösztönzése az Ukrajna elleni háború befejezésére, gazdasági fellendülése és az amerikai befektetések beáramlása segíteni fogja a globális rend eltávolodását Kínától.
Ukrajna aggódik emiatt, de az amerikai elnök adminisztrációja meggyőződése szerint az Egyesült Államokra és a Nyugatra leselkedő legnagyobb geopolitikai fenyegetést Kína jelenti, nem Oroszország.
„Ez segít megmagyarázni, hogy miért keresi továbbra is az áttörést az elnök csapata, Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner több mint 15 hónapnyi eredménytelen tárgyalás és az azoktól való elzárkózással kapcsolatos számos fenyegetés után” – írja a Politico.
A Trump-adminisztráció egyik képviselője megjegyezte, hogy ha „közelebb kerülünk Oroszországhoz”, az „egy másik hatalmi egyensúlyt teremthet Kínával, ami nagyon-nagyon előnyös lehet”.
Számos megfigyelő azonban úgy véli, hogy a tervnek kevés esélye van a sikerre – legalábbis amíg Putyin és Hszi Csin-ping kínai vezető hatalmon marad.
Egy ukrán tisztviselő elmondása szerint az az elképzelés, hogy Oroszország gazdasági ösztönzőket kapjon az Egyesült Államokhoz való közeledés érdekében, nyugtalanságot vált ki Ukrajnában.
„A múltban már voltak hasonló kísérleteink, és ezek nem működtek. Oroszország most Európa legvéresebb háborúját vívja”, idézte a kiadvány a beszélgetőpartnereket.
Ami pedig Kína és Oroszország megosztását illeti, az ukrán tisztviselő megjegyezte, hogy mindkét országnak „van egy közös vonása, amit nem lehet felülmúlni: gyűlölik az Egyesült Államokat, mint a demokrácia szimbólumát”.
Boris Pistorius elutasította a ZDF német televíziónak adott interjúban azokat a kritikákat, hogy Berlinnek kötelezettsége lenne Kijevet támogatni, és bírálta az Európa Unió tervét is, miszerint 2024 tavaszáig egymillió tüzérségi lövedéket kellene szállítani Ukrajnának.
„Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajnának a szükséges katonai segítséget nyújtsa” – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki arra is emlékeztetett, hogy Berlin és Kijev nem ugyanannak a szövetségnek a része.
A ZDF német televíziónak adott keddi interjújában Pistorius elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Németország direkt csak annyi fegyvert ad Ukrajnának, hogy az ne veszítse el a háborút, de ne is tudja megnyerni – írja az interjút szemléző Mandiner.
„Azt szállítunk, amit tudunk. Ugyanez vonatkozik szinte minden más szövetségesre és partnerre is” – mondta, hozzátéve, hogy „Németország nem szövetségese Ukrajnának, ezért ez nem is egy szövetségesi ügy.”
„Jelenleg azzal a problémával küzdünk, hogy bizonyos területeken a fegyveripar nem tud olyan gyorsan szállítani, mint amekkora a kereslet” – jelentette ki. A miniszter azt is megjegyezte, hogy miközben a fegyvergyártók mindent megtesznek a termelés növeléséért, Oroszország ugyanezt teszi.
Pistorius bírálta az EU idén márciusban bejelentett ambiciózus tervét, miszerint 2024 tavaszáig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának, és megjegyezte, hogy ez irreális elvárás, és valószínűtlen, hogy teljesülni fog.
Novemberig a blokk a tervezett mennyiségnek csupán egyharmadát szállította le.
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Pozsonyban szerdán.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az államtitkár erről a Pozsonyi Magyar Szakkollégium nyolcadik évfolyamának tanévnyitóján, s a kollégium új részlegének átadó ünnepségén beszélt, ahol szólt a – magyar kormány segítségével létrehozott és fenntartott – intézmény nagyon fontos, jövőbemutató szerepéről is.
Köszöntőjében rámutatott: a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumnak már a létrejötte is szimbolikus volt, hiszen egy magyar intézmény jöhetett létre a volt magyar fővárosban, s mostanra az intézmény a magyar jövő szigetét képezi.
„Magyar jövő nincsen magyar gyerekek és fiatalok, illetve tanult és tudós magyar fiatalok nélkül” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Rávilágított: az intézmény szerepe túlmutat azon, hogy egy internátust kapnak a magyar fiatalok Pozsony központjában, hiszen eredményei által húzóerőt jelenthet a városban tanulmányait folytató csaknem kétezer további magyar diák számára is.
Az államtitkár Eszterházy János szavait idézve rámutatott: nem lehet lemondani a jogokért való küzdelemről, mert ez az emberi méltóságról, a hitről és a nemzeti mivoltunkról való lemondást jelentené, ezért kisebbségi létben is küzdeni kell a megmaradásért, az egyéni és közösségi jogok biztosításért.
A szeptember végi szlovákiai előrehozott parlamenti választásokra utalva hozzáfűzte: ez a megmérettetés talán még fontosabb a felvidéki magyarság számára, mint a többségi nemzet számára, mert a voksolás a többségi nemzetnek egy előrehozott választást jelent, a magyarság számára viszont a megmaradás lesz a tét.
„Egy nyolc és fél százalékos nemzeti közösségnek egy öt százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba” – szögezte le Potápi Árpád János. Rámutatott: erre azért is rendkívüli szükség van, mert egy erős politikai intézményrendszer teremti meg a lehetőségét a többi intézmény megmaradásának.
Megjegyezte: „jó beugró van erre”, hiszen a Szövetség, a magyar párt az előző önkormányzati választásokon helyi és megyei szinten is „jól vizsgázott.”
„Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni” – jelentette ki Potápi Árpád János, megjegyezve: a magyar párt parlamentbe jutására nem csak a magyarságnak van szüksége, hanem a szlovák többségnek is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtit...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1695305400
[modified] => 1695299236
)
[title] => Potápi: Nagy a tét a felvidéki magyarság számára a parlamenti választáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90332&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90332
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 90333
[image] => Array
(
[id] => 90333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[original_lng] => 376654
[original_w] => 2048
[original_h] => 1363
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1536x1022.jpg
[width] => 1536
[height] => 1022
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695288437:5
[_thumbnail_id] => 90333
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2580
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
A NATO-nak fel kell vennie tagjai sorába Ukrajnát az Oroszország felett aratott győzelme után, ellenkező esetben megkérdőjeleződik a szövetség léte – jelentette ki pénteken Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Delfi című litván kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Landbergis a gyorsított NATO-csatlakozást szorgalmazó ukrán kérelem kapcsán kifejtette: „remélem, hogy ezeket (a kérdéseket – a szerk.) soha nem kell majd felvetni, és gratulálhatunk Ukrajnának a védelmi klubhoz való csatlakozásához.” A miniszter szerint Litvánia támogatja Ukrajna NATO-taggá válását. Azt is megjegyezte, hogy sok kérdés fog felmerülni, ha Ukrajna az Oroszország felett aratott győzelme után a jövőben nem válik a szövetség részévé.
A litván külügyminiszter hangsúlyozta: „a kérdésem a következő: mi lenne a NATO és mit jelentene a NATO, ha nem lenne benne Ukrajna. Ha a NATO felismeri, hogy a 21. század legnagyobb stratégiai kihívása az lenne, ha Ukrajna, az egyetlen állam, amely megnyerte a háborút az Orosz Föderáció ellen, és a NATO-n kívül marad. Ukrajna több lesz, mint a NATO, mert a NATO védelmezőjévé válik. Bizonyos értelemben azzá, amely már megvédte a NATO-t a stratégiai ellenségétől.”
A litván főkülügyér azt is kiemelte, hogy Ukrajna nagyon erős transzatlanti állammá vált, amely Oroszország legyőzése után a NATO tagja lesz, és rendkívül erős kapcsolatokat ápol majd az USA-val. „Ez egyrészt érthető, másrészt azt mutatja, hogy az EU és az európai kontinens még nem tudott olyan horgonnyá válni, amely hosszú évtizedekre geopolitikailag és stratégiailag megköti az államokat. Ez az, amit Amerika most is tesz” – mutatott rá Gabrielus Landsbergis.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
The hell with it … even though Starlink is still losing money & other companies are getting billions of taxpayer $, we’ll just keep funding Ukraine govt for free
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Kijev kezdeményezésére új szövetséget hoz létre Ukrajna, Lengyelország és Nagy-Britannia (POLUKUKR) a kelet-európai térség és a Balti-Fekete-tenger tengely biztonságának megerősítése céljából – jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter Facebook-oldalán kedden, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője jelezte, hogy a háromoldalú együttműködés kezdeményezőjeként Ukrajna lépett fel a múlt év októberében. „Hálás vagyok a kollégáknak és barátoknak, Liz Trussnak és Zbigniew Raunak, akik reflektáltak, és a három ország külügyminisztériumának égisze alatt forrni kezdett a háromoldalú munka, amihez mindegyik állam egyformán jelentős mértékben hozzájárul” – írta.
Mint a miniszter kifejtette, ez az új formátum az ukrán kisszövetségi stratégia mint a proaktív külpolitika része. Az ukrán külpolitikai stratégia kiemelt figyelmet fordít ezekre a szövetségekre – tette hozzá. „Nem várhatjuk, hogy a biztonság és a jólétet valamikor a jövőben jöjjön létre, amikor az Európai Unió és a NATO tagjai leszünk. Már ma szükségünk van erre. Ezért már ma elértük ennek a gyakorlati megerősítését a baráti és szellemükben egymáshoz közeli országok kis szövetségekbe történő egyesítésével. Biztonsági övet és jólétet hozunk létre, valamint megerősítjük a Balti-Fekete-tenger tengelyt – foglalta össze Dmitro Kuleba.
A tárcavezető egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az új szövetség létrejöttének keddre tervezett hivatalos bejelentését el kellett halasztani, mert Liz Truss brit külügyminiszter megbetegedett Covidban, és nem tud Kijevbe látogatni.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
?: We are stepping up our support for Ukraine. More weapons, more sanctions, and more isolation for Russia. I stressed this once again when speaking to @ZelenskyyUa, in response to Russia’s mobilisation and illegitimate referenda. Protecting Europe is crucial for our security. pic.twitter.com/3tyQLpCDDQ
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Január 11-én Olaf Scholz német szövetségi kancellár és Emmanuel Macron francia elnök képviselői egyeztettek az ukrán féllel Kijevben a „normann formátumú” párbeszéd keretein belül.
„Itt az ideje megállapodni a donbászi konfliktus leállításáról, és Ukrajna készen áll a szükséges döntésekre az „normandiai négyek” országai vezetőinek újabb csúcstalálkozóján”, jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Franciaország (Emmanuel Bonn diplomáciai tanácsadó) és Németország (Jens Pletner, a német kancellár külügyi tanácsadója) képviselőivel folytatott megbeszélések során, akik január 6-án Moszkvában tárgyaltak az orosz elnök adminisztrációjának helyettes vezetőjével.
Az ukrán fél kijelentette, készen áll újabb négyoldalú csúcstalálkozóra, hogy „komoly előrehaladás” legyen a donbászi konfliktus rendezésének folyamatában. A találkozó résztvevői megvitatták a jelenlegi helyzetet valamint a konfliktus rendezésével és a helyzet enyhítésével kapcsolatos további lépéseket.
A kijevi találkozón a felek megállapodtak abban, hogy továbbra is fenntartják a kapcsolatot a tanácsadók szintjén, hogy felkészüljenek a „normandiai négyek” országai vezetőinek újabb csúcstalálkozójára. Kijev közölte, hogy átadta az európai tanácsadóknak a minszki egyezmények végrehajtásáról és az előző csúcstalálkozó határozatáról szóló információt.
Mint ismeretes, a legmagasabb szintű, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország közötti találkozó még a koronavírus világjárvány előtt, 2019 decemberében volt Párizsban.
Azóta jelentősen megnőtt a feszültség a régióban. Többek között az ukrán és külföldi sajtó megbízható információja szerint, valamint Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok hírszerzőitől származó jelentések szerint Oroszország az ukrán határ közelében több mint 100 ezer fős hadsereget vont össze és behatolásra készül. Bár Moszkva nem tagadja, hogy jelentős számú katonai alakulat van jelen az ukrán határ közelében, de határozottan tagadja a támadásról szóló vádakat.
„Ukrajna, Franciaország és Németország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden szinten újrainduljon a „normann formátumú” produktív munka. Arra számítunk, hogy az orosz fél támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, valamint a párizsi csúcstalálkozó határozatai végrehajtásában elért előrelépést is” – jelentette ki január 11-én Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.
A fent említett konzultációkra az előző napi orosz-amerikai genfi tárgyalásokat követően került sor az EU és Ukrajna azon aggodalmai hátterében, miszerint az európai biztonságról szóló amerikai–orosz megállapodásokra az ő részvételük nélkül sor. Az Egyesült Államok már többször biztosította európai partnereit annak kapcsán, hogy ebben az „ügyben” minden döntést egyeztetni fognak.
Emlékeztetőül, Németország és Franciaország vezetői ismét a „normann formátum” újraélesztését szorgalmazták. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ezt még december 10-én jelentették be párizsi találkozójukon. 2021. december 17-én Brüsszelben a francia elnök közölte, hogy „vissza kell ültetni Oroszországot a tárgyalóasztalhoz”, és reményét fejezte ki a párbeszéd előrehaladása tekintetében. Ez év elején pedig, az Európai Bizottság elnökével, Ursula fon der Leyen-nel való találkozóján Macron elnök közölte, Scholz kancellárral azt javasolták Putyinnak, hogy a közeljövőben tartsák meg a „normann formátumú” találkozót.
A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd és az Összefogás összeolvadásával létrejött az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség – jelentették be szombaton az alakuló kongresszus után tartott sajtóértekezleten az új politikai tömörülés vezetői.
Az új párt létrejöttét közel kétéves egyeztetések előzték meg.
A Somorjához tartozó Csölösztőn tartott kongresszus 140 résztvevője – az előzetes megállapodások alapján – Forró Krisztiánt, az MKP elnökét választotta meg a Szövetség elnökének.
A párt Országos Tanácsának (OT) elnöke Solymos László, a Most-Híd elnöke, az alelnöke pedig Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke lett.
[type] => post
[excerpt] => A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd és az Összefogás összeolvadásával létrejött az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség – jelentették be szombaton az alakuló kongresszus után tartott sajtóértekezleten az új politikai tömörülés vezetői.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633197060
[modified] => 1633197065
)
[title] => Szövetség néven létrejött az egységes felvidéki magyar párt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31113&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31113
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 31114
[image] => Array
(
[id] => 31114
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian.jpg
[original_lng] => 299756
[original_w] => 1620
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian.jpg
[width] => 1620
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szovetseg-forro-krisztian.jpg
[width] => 1620
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1633186266:5
[views_count] => 3079
[_thumbnail_id] => 31114
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ae741f9edb99b2951f181f9c4db67aa9] =>
[_oembed_time_ae741f9edb99b2951f181f9c4db67aa9] => 1637026332
[_oembed_f74c0d9d37521b100c82ce9a178057b8] =>
[_oembed_time_f74c0d9d37521b100c82ce9a178057b8] => 1637026333
[_oembed_061b18826e004002e4228ee5c9ae1802] =>
[_oembed_time_061b18826e004002e4228ee5c9ae1802] => 1637026333
[_oembed_856c7e2a3487de6d78c4e86b59d45c5e] => {{unknown}}
[_oembed_e6482d18a7d44a5fb8557efcb0a77756] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508037960000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41831
[1] => 40331
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Forró Krisztián
[1] => szövetség
)
)
[9] => Array
(
[id] => 30234
[content] =>
Elfogadták a Most–Híd küldöttjei szombaton Tardoskedden tartott közgyűlésükön azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a párt beolvadását az egységes felvidéki magyar pártba, amely a Szövetség nevet viseli majd, s várhatóan néhány héten belül gyakorlatilag is létrejön.
Sólymos László, a Híd elnöke – aki koronavírus-fertőzés miatt személyesen nem tudott részt venni a közgyűlésen – pozitívan értékelte a közgyűlés küldöttjeinek döntését.
„Hosszadalmas tárgyalássorozatot tudunk magunk mögött, s örülök, hogy a küldöttek döntő többsége úgy látja, hogy azokat az értékeket, amelyeket 12 évvel ezelőtt, a Híd megalakulásakor megfogalmaztunk, ebben az új közös pártban vigyük tovább” – írta Solymos a párt sajtóosztálya által az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Az egységes felvidéki magyar politikai érdekképviselet létrehozásáról szóló végső megegyezést idén márciusban jelentették be a Szövetség néven létrejövő pártba beolvadó politikai erők, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd és az Összefogás vezetői. Az egységes politikai párt létrejöttéhez vezető megegyezést közel kétéves, az egyeztetések többszöri megakadásával jellemzett egységesítési folyamat előzte meg.
A tavaszi megegyezést az új politikai szubjektum alapszabályáról folytatott egyeztetések, illetve az egybeolvadást lehetővé tévő párton belüli dokumentumok jóváhagyási folyamata követte. Ez utóbbit elsőként a múlt héten az Összefogás közgyűlése zárta le, majd most a Most–Híd. A három párt legnagyobbika, az MKP vasárnap tartja kongresszusát, ahol várhatóan ugyancsak jóváhagyják az egybeolvadást lehetővé tévő dokumentumokat.
A hárompárti egyesülés folyamata várhatóan október 2-án a Szövetség alakuló kongresszusával zárul majd le, melyet a tervek szerint Révkomáromban tartanak majd.
