Dél-Korea nemzeti hírszerző szolgálata megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint Kim Dzsongun csapatai január közepe óta nincsenek a frontvonalon – írja a The Guardian.
Az Ukrajnában Oroszország oldalán harcoló észak-koreai csapatokat már hetek óta nem látták bevetésen, ami spekulációkat váltott ki arról, hogy súlyos veszteségek miatt visszavonhatták őket – közölte Dél-Korea hírszerzése.
A szöuli nemzeti hírszerző szolgálat ezen a héten erősítette meg azokat a médiabeszámolókat, amelyek szerint az észak-koreai katonákat január közepén kivonták a frontvonalról.
Észak-Korea 2024 végétől kezdve küldött nagyjából 11 000 katonát az oroszországi Kurszk régióba, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongün és Vlagyimir Putyin orosz elnök kölcsönös védelmi paktumot kötött, amelynek célja szövetségük megerősítése volt az általuk „nyugati hegemóniának” nevezett amerikai vezetésű törekvések ellen. A részvételük azonban súlyos árat követelt.
Dél-koreai hírszerzési tisztviselők szerint körülbelül 300 észak-koreai katona vesztette életét, és mintegy 2 700-an megsebesültek. Januárban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót tett közzé, amelyen két elfogott észak-koreai katona volt látható. Egyikük azt mondta, hogy parancsnokai „kiképzőgyakorlatra” küldték őt. Az észak-koreai katonák, akik korábban nem vettek részt harci bevetésen, felkészületlenek voltak az ismeretlen terepen zajló háború kemény valóságára, és különösen sebezhetőek voltak az ukrán drónokkal szemben.
A dél-koreai hírszerzés állítása szerint a halott észak-koreai katonáknál talált feljegyzések arra utaltak, hogy a rezsim azt várta el tőlük, hogy inkább öngyilkosságot kövessenek el, minthogy fogságba essenek.
Az észak-koreai csapatok érkezése aggodalmat keltett, hogy a háború veszélyes fordulatot vehet Ukrajna számára, különösen a dél-koreai katonai tisztviselők azon állításai közepette, miszerint Phenjan további katonák küldésére készülhet.
Észak-Korea személyzetért, fegyverekért és lőszerekért cserébe fejlett orosz műholdtechnológiához szeretne hozzáférni, valamint külföldi valutát szerezni nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának finanszírozásához.
A dél-koreai hírszerzés szerint a jelentős számú áldozat hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy az észak-koreai katonákat kivonják Kurszkból, ahol az ukrán erők 2024 augusztusában meglepetésszerű offenzívát indítottak.
„A legtöbb beszámoló alapján úgy becsültük, hogy az észak-koreai erők körében a halottak és sebesültek aránya valahol egyharmad és akár 50% között lehetett. Ismétlem, nehéz pontosan megállapítani a valós helyzetet… de akár 1 000 halottról is beszélhetünk. Ezek igen megdöbbentő veszteségek egy 11 000–12 000 fős haderő esetében” – mondta Seth Jones, a washingtoni stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának munkatársa.
Észak-Korea hivatalosan nem ismerte el részvételét a háborúban, de Putyin októberben nem tagadta, hogy az észak-koreai csapatok megérkeztek Oroszországba. Az észak-koreai külügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, hogy egy ilyen bevetés összhangban áll a nemzetközi joggal.
Tactical Group 84 of Ukraine’s Special Operations Forces captured a North Korean soldier during a special operation in Russia's Kursk region. After evacuating him from the battlefield, the soldiers provided immediate first aid to the prisoner. pic.twitter.com/43ZYihfCfk
Dél-Koreától is kér fegyvereket az ukrán vezetés. A Reuters híradása szerint a Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette ukrán delegáció szerdán találkozott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel.
A helyi sajtó értesülései szerint Ukrajna többfajta fegyvert és fegyverrendszert kért Szöultól, ahol a hírek szerint fontolóra veszik a segítségnyújtás lehetőségét, de mindez Oroszország és Észak-Korea jövőbeli lépéseitől függ.
A felek megállapodtak abban, hogy továbbra is megosztják egymással az információkat Észak-Korea csapatainak Oroszországba küldésével, valamint a technológia és a fegyverek cseréjével kapcsolatban – áll Jun irodájának közleményében.
A delegáció később találkozott Sin Won-sik nemzetbiztonsági tanácsadóval és Kim Yong-hyun védelmi miniszterrel is.
A fegyvertámogatásnak azonban nincs stabil támogatottsága Dél-Koreában.
A hírügynökség szerint a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a dél-koreai közvélemény széles körben ellenzi Ukrajna felfegyverzését és Jun elnök támogatottsága is rekordalacsony a hazai botrányok miatt. A dél-koreai elnöknek nemrég nyilvánosan bocsánatot kellett kérni a felesége körül kialakult ügyek miatt. A vádak szerint Kim Gonhi többek között elfogadott egy Dior luxustáskát, de részvénymanipulációval is megvádolták.
A Gallup Korea közvélemény-kutatása szerint a legtöbb dél-koreai fenyegetésnek tekintette a Phenjan és Moszkva közötti katonai kapcsolatok erősödését, ám 82 százalékuk így is ellenezte a katonai segélyek küldését.
A szomszédos Japánnal ellentétben, amely szintén elkerülte Kijev közvetlen felfegyverzését, Dél-Korea a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre, és nagy, jövedelmező védelmi megállapodásokat kötött Ukrajna szomszédaival. Dél-Korea eddig aknamentesítő járműveket, páncélosokat és más, nem halálos segítséget nyújtott Ukrajnának.
Dél-Korea pénteken bekérette Georgij Zinonjev orosz nagykövetet tiltakozásképp az ellen, hogy Oroszország és Észak-Korea pár nappal ezelőtt kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást.
Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető szerdán tartott találkozóján megegyezett, hogy amennyiben országaik közül valamelyiket támadás éri, azonnali katonai segítséget nyújtanak egymásnak. Dél-Korea határozottan elítélte az egyezményt.
Észak-Korea orosz katonai támogatása sérti Dél-Korea biztonságát és elkerülhetetlenül negatív hatással lesz Szöul és Moszkva kapcsolatára – jelentette ki Kim Honggjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes.
Az orosz nagykövet válaszában hangoztatta, elfogadhatatlanok az Oroszországgal szembeni zsarolási és fenyegetési kísérletek. Megjegyezte, az Oroszország és a KNDK közötti együttműködés nem irányul harmadik országok ellen, megfelel a nemzetközi jog elveinek és normáinak, hozzájárul a béke és stabilitás megerősítéséhez a Koreai-félszigeten.
A dél-koreai külügyminiszter mellett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elítélte a megállapodást, amiért az komoly fenyegetést jelent a regionális békére és stabilitásra – közölte a szöuli külügyminiszeri iroda pénteken.
A megállapodást követően észak-koreai disszidensek egy csoportja újabb Phenjan-ellenes röplapokat szállító léggömböket küldött át a Koreai-közi határon észak felé. Ennek okán Kim Dzsongün észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong kijelentette, hogy Phenjan várhatóan újabb szemeteszsákokat szállító ballonokat fog Dél-Korea területére küldeni. Észak-Korea az utóbbi hetekben több mint ezer hasonló léggömböt juttatott át a két Koreát elválasztó határon.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025
A két ország között 2018 óta volt hatályban egy egyezmény arról, hogy korlátozzák hadgyakorlataikat a demilitarizált zónában. Észak-Korea múlt heti szemétbombázása miatt viszont Szöul most felfüggesztette ezt az egyezményt, így lehetősége nyílik azonnali választ adni Phenjan provokációjára.
Dél-Korea felfüggeszti az Észak-Koreával 2018-ban kötött, a katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodás minden pontját, miután Phenjan a múlt héten léggömbökkel szemetet és trágyát juttatott át a két ország határán – jelentette be hétfőn a dél-koreai nemzetbiztonsági tanács. Ha az elnöki hivatal mellett működő tanács ajánlását a kormány keddi ülésén jóváhagyja, akkor a megállapodás felfüggesztése hivatalosan aznaptól érvénybe lép és érvényben is marad mindaddig, amíg helyre nem áll a két ország között a kölcsönös bizalom.
Észak-Korea a múlt héten csaknem ezer olyan léggömböt juttatott át déli szomszédjának területére, amelyekre zsákot erősített, tele hulladékkal, trágyával, USB-adathordozókkal, elemekkel.
Phenjan közölte, hogy ily módon válaszolt azokra a propaganda-röplapokra, amelyeket Dél-Korea szintén léggömbökkel juttatott át az ő területére.
A phenjani vezetés hozzátette, hogy nem küldenek több szemeteszsákot, ha Szöul is felhagy a röplapterjesztéssel Észak-Koreában. A léggömbök emberéletben nem tettek kárt Dél-Koreában, de anyagi kárt okoztak, például betörték egy autó szélvédőjét. A léggömbös akción kívül Phenjan a helyi GPS műholdas helymeghatározó zavarását is bevetette Szöul ellen.
Miután a megállapodás korlátozta hadgyakorlatok megrendezését a tűzszüneti vonal mentén kialakított demilitarizált övezetben, most lehetővé válik ilyenek megtartása. Így lehetőség van megfelelőbb és azonnali választ adni az észak-koreai provokációkra – közölte a szöuli nemzetbiztonsági tanács.
Észak-Korea május végén értesítette Japánt, hogy június 4-ig rakétát fognak indítani egy műhold üzembe helyezése céljából. Phenjan szerint joguk van polgári űrprogramot folytatni, kémműholdjaikat megfigyelésre használják, hogy szemmel tartsák a közelükben lévő amerikai erőket. Észak-Korea november végén már fellőtt egy kémműholdat, ami ellen akkor az ENSZ is felszólalt.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
A világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok megszabadulnának saját arzenáljuktól.
A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban.
Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak és fejlesztenek.
Leszögezte: a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, amelyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.
„Mindezt azért tesszük, hogy elejét vegyük a nukleáris fegyverek terjedésének” – tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában.
Hangsúlyozta egyúttal: a világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok, köztük Franciaország és az Egyesült Államok megszabadulna saját nukleáris arzenáljától a Kínából, Észak-Koreából és Oroszországból érkező fenyegetés közepette.
Stoltenberg egyúttal sürgette Dél-Koreát, növelje az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét.
Jóllehet kiemelte, hogy a kérdésben a végső döntés a szöuli kormányt illeti, emlékeztetett arra, hogy több ország, amely korábban szigorúan ellenezte a fegyverexportot, megváltoztatta álláspontját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán.
„Ha nem akarjuk, hogy az önkény és a zsarnokság arasson győzelmet, akkor (az ukránoknak) szükségük van fegyverre, ez az igazság” – jelentette ki a főtitkár.
Stoltenberg felhívta a figyelmet: rendkívül fontos, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, egy orosz győzelem ugyanis azt az üzenetet közvetítené más országoknak, például Kínának, hogy erővel is elvehetik azt, amire igényt tartanak.
A világviszonylatban is jelentős fegyverexportőr Dél-Korea nemrég többszáz harckocsi leszállításáról állapodott meg több európai országgal, köztük a NATO-tag Lengyelországgal is. Mindazonáltal az ázsiai ország törvényei tiltják a fegyvereladást háborúban álló országoknak, így Dél-Korea mostanáig humanitárius segítséggel, valamint halált nem okozó felszereléssel támogatta Ukrajnát.
Stoltenberg hétfőn kitért azon washingtoni értesülésekre is, amelyek szerint Észak-Korea fegyverekkel támogatja az orosz felet, és figyelmeztetett arra, hogy Moszkva vélhetően új offenzívára készül.
A főtitkár a tervek szerint Szöulból Tokióba repül, ahol találkozik Kisida Fumio japán kormányfővel is.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
