Karol Nawrocki lengyel elnök azt mondta, hogy utoljára írta alá az ukrán menekültek megsegítéséről szóló törvényt, amely 2026 márciusáig meghosszabbítja jogi státuszukat. Az államfő szerint a jelenlegi rendelkezések igazságtalanok a lengyelekkel szemben, ezért az ukránok segélyezésével kapcsolatban más megoldást kell találni.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken azt mondta, hogy jelenlegi formájában utoljára írta alá az ukrán menekültek megsegítéséről szóló törvényt, amely 2026 márciusáig meghosszabbítja jogi státuszukat – írta a Kyiv Independent angol nyelvű ukrán portál, a Gazeta.pl jelentésére hivatkozva.
Lengyelország az ukrán menekültek elsődleges célpontjává vált Oroszország teljes körű invázióját követően és Vasyl Bodnar, Ukrajna varsói nagykövete szerint 2025 nyarán már körülbelül egymillió ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban .
A háború kitörésével Lengyelország szociális támogatási intézkedéseket vezetett be az ukránok számára, beleértve a havi pénzügyi támogatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a legális tartózkodási státuszt.
Nawrocki bejelentette, hogy a továbbiakban nem írja alá az ukránoknak nyújtott segélyről szóló törvényt, hacsak nem találnak új megoldást. Az elnök azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendelkezések igazságtalanok a lengyelekkel szemben, gyakorlatilag egyenlőségjelet tesznek a lengyel állampolgárok és egy másik ország állampolgárai közé.
„Három év háború után a lengyelországi ukrán kisebbséggel felelősségteljesen kell bánni, de ugyanolyan feltételekkel, mint a többi nemzeti kisebbséggel” – mondta Nawrocki.
A lengyel elnök hozzátette, a törvényt most azért írta alá, mert nem akarta növelni a káoszt azonban arra számít, hogy a jövőbeni döntések reálisak és igazságosak lesznek.
Nawrocki hangsúlyozta, hogy az államnak olyan megoldásokat kell végrehajtania, amelyek megvédik mind a lengyel jólétet, mind az ukránok jelenlétét az országban.
A beszámoló szerint a lengyel elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ésszerű politika hiánya káoszhoz vezethet jövő márciusban, amikor lejár az ukránok legális menekültstátusza Lengyelországban. Karol Nawrocki korábban az ukrán menekülteknek nyújtott aránytalanul magas szintű szociális támogatásra megvétózta a segélyekről szóló törvényt, erre válaszul a lengyel kormány új törvényt tervezetet nyújtott be, amelyet végül szeptember 17-én hagyott jóvá a parlament.
A jogszabály 2026. március 4-ig meghosszabbítja a háború elől menekülő ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodására való jogosultságot, megerősíti továbbá a szociális segélyben részesülő külföldiek felügyeletét, és korlátozásokat vezet be a felnőtt ukrán állampolgárok egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozóan.
Egy kompromisszumos, felére csökkentett szociális csomagot terjesztene a kongresszus elé a Joe Biden amerikai elnök vezette kabinet – jelentette csütörtökön az amerikai sajtó.
Biden a korábbi 3500 milliárd dolláros csomag helyett csütörtökön egy 1750 milliárd dolláros szociális tervezetet terjesztett a demokraták elé. A jelentős csökkentésre többek között azért volt szükség, mert a republikánusok mellett a párt centrista politikusai – köztük Joe Manchin, Nyugat-Virginia állam demokrata szenátora – már a hónap elején jelezték, hogy sokallják a 3500 milliárd dollárt. Manchin akkor azt mondta, hogy egy 1500 milliárd dollárosra csökkentett szociális csomagot tudna támogatni a szenátusi szavazáskor, a 3500 milliárdos tervezetet pedig „fiskális őrültségnek” nevezte.
Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazná a szociális csomagot, az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerülne, ahol – ha szavazategyenlőség alakul ki – Kamala Harris amerikai alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség lenne, a centristákéra is.
Az egyebek között családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó terv, amelyet a Biden-kabinet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozna jelentősen megváltozott az utóbbi hetek egyeztetéseit követően. Kikerült például a csomagból Biden azon terve, miszerint két évre tandíjmentessé tették volna a közösségi felsőoktatási intézményeket.
Ezen kívül nem szerepel a csomagban a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szabadság, illetve családi betegszabadság sem. Szintén a tervek között szerepelt az úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítése is, azonban ezt sem tartalmazza az új javaslat. Az úgynevezett tiszta villamosenergia-program – amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát – szintén kimaradt a tervezetből.
Az új, 1750 milliárd dolláros tervezet szerint többek között 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára. Ezen kívül a Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi- és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.
„Senki sem kapott meg mindent, amit akart, köztük én sem, de ez a kompromisszum, ez a konszenzus. Régóta mondom, hogy a kompromisszum és a konszenzus az egyetlen módja annak, hogy egy demokráciában nagy dolgokat vigyünk véghez” – fogalmazott csütörtökön, a Fehér Házban mondott beszédében Biden. Az elnök „történelminek” nevezte a mostani gazdasági tervet, amely szerinte létfontosságú annak biztosítására, hogy az Egyesült Államok ne maradjon le más fejlett országok mögött az oktatás, az infrastruktúra vagy a gazdasági termelékenység terén.
Szakértők szerint nem véletlen, hogy Biden beszédében nem határozott meg ütemtervet és nem szólította fel a kongresszust a szociális csomag és az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslat elfogadására, ugyanis továbbra sincs teljes egyetértés a demokrata párton belül.
Joe Manchin, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora továbbra sem jelentették ki, hogy egyértelműen támogatják a csomagot. Bernie Sanders, Vermont állam független szenátora pedig a tervezettel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Számomra nyilvánvaló, hogy jelentős hiányosságok vannak benne.”
Idén tekintélyes támogatásra pályázhatnak a kárpátaljaiak, a magyar kormány két és félmilliárd forintot szán a szülőföldjén élő és dolgozó honfitársainknak. A Hír TV Magyarország élőben című műsorának volt vendége Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Brenzovics László a KMKSZ elnöke.
„Kik pályázhatnak és mikre lehet pályázni a kárpátaljai térségben?” – kérdezte Trombitás Kristóf.
„Az úgynevezett szociális programcsomag 2015-ben indult el, gyakorlatilag a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben itt a Kárpát-medencében a magyar nemzetrészek között és nekünk nagyon fontos az, hogy az ottani magyarság kitartson a szülőhelyén illetve a szülőföldjén tudjon boldogulni” – mondta Potápi Árpád János.
„Érdekes kérdés, hogy Ukrajna, ahol számos magyar él, hogy áll jelenleg az átoltottság tekintetében?”
„Míg Magyarország az első helyek egyikét tölti be a világon, addig Ukrajna az utolsó helyen van Európában, szinte nem is lehet beszélni tömeges átoltottságról, például Kárpátalján összesen 110 ember kapta meg mind a két oltást” – reagált Brenzovics László.
