Egy év elteltével ismét van elnöke a zlovák parlamentnek. A titkos szavazás egyben a kormánykoalíció egységének próbája is volt, mivel az ellenzék bojkottálta a voksolást – számolt be a Napunk.
Szlovákia megalakulása óta nem volt példa arra, hogy a szlovák parlament megválasztott elnök nélkül működött volna közel egy évig, egész pontosan 353 napig.
A Smer–Hlas–SNS-kormánykoalíció képtelen volt megválasztani a törvényhozás új elnökét, miután Peter Pellegrini megnyerte az államfőválasztás második fordulóját 2024. április 7-én. A koalíció Pellegrini távozását követően nem tudott megállapodni az új házelnök személyéről.
Előbb Andrej Danko (SNS), a legkisebb koalíciós párt elnöke tartott igényt a házelnökségre. Több alkalommal kijelentette, hogy ő szeretné betölteni ezt a posztot. Közben a parlament elnöki széke a koalíciós szerződés értelmében a Hlast illeti meg, a párt pedig kezdettől Richard Raši nevét emlegette a poszttal kapcsolatban. Később a kormánykoalíciótól több képviselő elfordult, elvesztették a parlamenti többséget, így a házelnökválasztást a koalíció nem merte megkockáztatni.
A házelnököt az alkotmány értelmében titkos szavazással választja meg a plénum, és egyszerű többség, azaz 76 támogató voks szükséges ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen. Richard Rašit 79 szavazattal választották meg a parlament 12. elnökévé.
Az ellenzéki pártok már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt a voksoláson.
Az ellenzék szerint Igor Šimko (Hlas) képviselő megsértette a titkos szavzás szabályait, mert minden szavazólapot ellenőrzött mielőtt a képviselők bedobták volna az urnába. Ezért Zuzana Mesterová (PS) ellenzéki képviselők nem hitelesítette a szavazás lebonyolítását, Jana Vaľová (Smer) viszont igen. Így minden bizonnyal érvényes a szavazás, de az ellenzék az alkotmányjogi bizottsághoz fordul az ügyben.
Az új házelnök előélete
Richard Raši a kassai Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. 1995 óta a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház Baleseti Sebészeti Osztályán dolgozik, ahol 2004 óta a gyógyító és megelőző ellátás igazgatóhelyetteseként tevékenykedik. 2007 márciusában az akkori egészségügyi miniszter, Ivan Valentovič (Smer) kinevezte a pozsonyi Egyetemi Kórház és Poliklinika igazgatójává.
Röviddel ezt követően kezdődött politikai karrierje. Valentovič 2008-ban lemondott, és helyére Raši került. 2010-ben a parlamenti választások során mandátumot szerzett a Smer színeiben, ugyanebben az évben – amikor Robert Fico pártja ellenzékbe került – a szavazatok 36 százalékával megnyerte főpolgármester-választást Kassán. A posztot 2014-ben megvédte, akkor a szavazatok 56 százalékával. Később, 2017-ben Kassa megye elnöki posztjáért is harcba szállt, a párbajból Rastislav Trnka jött ki győztesen, de kevesebb mint 900 szavazattal előzte meg Richard Rašit.
A nagypolitikába Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása után tért vissza, a tüntetések nyomására Robert Fico lemondott, a kormányfői poszton pedig Peter Pellegrini váltotta Ficót. Raši lett Pellegrini utódja, aki akkor a a nagyberuházásokért és digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes volt.
2020-ban Pellegrinivel távozott a Smerből, és megalapították a Hlas pártot, amely a 2023-as parlamenti választásokat követően a régiófejlesztési és beruházási minisztérium élére jelölte Richard Rašit. A posztot egykori párttársának, Samuel Migaľnak adta át pár napja, Robert Fico gyakorlatilag ezzel a tárcával vásárolta meg a rebellis képviselő támogatását.
A képviselők megismerkedtek a szlovák hatóságok által 2022–2023-ban Ukrajnának biztosított katonai felszerelések törvényességével kapcsolatos ellenőrzések előremeneteléről – osztotta meg Tibor Gaspar, a köztársasági parlament alelnöke.
A szlovák legfelsőbb számvevőszék 2024. október végén közölte, hogy a köztársaság a konfliktus kezdete óta közel 700 millió euró értékben szállított fegyvereket Kijevnek, amelynek következtében maga Pozsony légvédelmi rendszer nélkül maradt. A számvevők szerint az is kérdéses, hogy a technikailag már lemondott Eduard Heger kormánya dönthetett-e a MiG-29-es vadászgépek és a KUB légvédelmi rakétarendszer 500 millió euró értékű átadásáról. Az ellenőrzés eredményét átadták a bűnüldöző hatóságoknak.
A belügyminisztertől 2024 végén megtudtuk, hogy alakult egy nyomozócsoport, amely azokkal a vádakkal foglalkozik, amelyeket a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal az Ukrajnának átadott vagyonnal kapcsolatban állít, és amelyek tényleges büntetőeljárásokhoz vezethetnek. A mai bizottságot, azért hívtuk össze, hogy tájékoztatást kapjunk a bűnüldöző szervektől arról, hogy mely szakaszban tart a vizsgálat, amelynek 2024 végén kellett volna megkezdődnie – mondta a sajtótájékoztatón.
Korábban Igor Meliher, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára elmondta, hogy minisztériuma a MiG-29-es vadászgépek és légvédelmi rendszerek Ukrajnának való átadását a korábbi vezetés szabotázsának tartja, és elengedhetetlen, hogy Jaroslav Nadja volt miniszter ellen jogi lépéseket tegyenek.
Szlovákia 2022 áprilisában adta át az S-300-as légvédelmi rendszert, és 2023 áprilisában fejezte be a MiG-29-es vadászrepülőgépek szállítását. Robert Fico kormányának érkezésével azonban még ebben az évben leállították a Kijevnek állami forrásokból nyújtott katonai támogatást.
A szlovák államfő azt állította, hogy a vadászgépeket az ország alkotmányos normáinak durva megsértésével adták át Ukrajnának. Emellett bírálta az előző kormányt, amiért az elajándékozta a teljesen működőképes Sz-300-as légvédelmi rendszert. A politikus hangsúlyozta, hogy teljesen tisztázatlan, hogy Szlovákia a következő években hogyan fog foglalkozni a légvédelem kérdésével.
Szlovákia több mint 40 városában vonultak ki az utcára tüntetők Fico miniszterelnök lemondását követelve.
Február 21-én, pénteken Pozsonyban és több tucat szlovákiai városban tartottak megmozdulásokat Robert Fico miniszterelnök lemondását követelve, írta a Reuters.
A tüntetők többek között „Szlovákia Európa” és „Elég, Fico” skandálták.
A Dennik N kiadvány egy biztonsági szakértő becslését idézte: mintegy 12 ezer tüntető a fővárosban. Két héttel ezelőtt pedig több mint 40 ezerre becsülték a tiltakozók számát.
Összesen több mint 40 városban tartottak tüntetéseket február 21-én.
Emlékeztetőül: Szlovákiában január óta tartanak ilyen megmozdulásokat. A tüntetők szlogenje: „Szlovákia Európa”. A Békét Ukrajnáért kezdeményezés és az ellenzéki politikai pártok szervezték. Párhuzamosan Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Írországban is zajlanak tüntetések.
Nehéz vita vár a NATO tagországokra arról, hogy milyen mértékben emelkedjenek a védelmi kiadások, és hogy milyen ütemben lehetséges elérni ezt a növelést – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő Pozsonyban, miután fogadta Mark Ruttét, az észak-atlanti szövetség főtitkárát csütörtökön. Robert Fico szlovák kormányfő a hírek szerint kikosarazta Ruttét. Közben Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is fontos üzenetet küldött a NATO-tagoknak.
A szlovák államfő hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mire lesznek felhasználva a védelmi kiadások, mert – mint mondta – azok 20 százalékát a korszerűsítésre kellene költeni.
„Szlovákiában a védelmi kiadások 35 százalékát a korszerűsítésre költjük és nem csak a hadsereg fenntartására és működtetésére” – jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzátette: Szlovákia számára nem csak a védelmi kiadások növelése, hanem a modernizációra szánt eszközök arányának növelése is fontos lesz.
Peter Pellegrini megjegyezte: terítékre kell kerülnie annak a kérdésnek is, hogy a védelmi kiadások milyen hányada mehet az úgynevezett kettős felhasználású projektek finanszírozására. A védelmi erők képességeinek szükségszerű fejlesztésével kapcsolatban rávilágított: készen kell állni a külső nyomások elhárítására és amikor ezekről van szó, nem csak a háborúra, hanem az illegális migráció masszív hullámaira vagy a terrorizmusra is kell gondolni.
Mark Rutte a találkozó után nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO-nak „gyors és radikális” változásokon kell átesnie
ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a jelenlegi kihívásokkal. Ezzel összefüggésben a NATO tagországok védelmi kiadásainak „jelentős” emelésére és az európai hadiipar kapacitásainak megerősítésére szólított fel. A NATO vezetője szerint a tagországok védelmi kiadásait „jóval” a GDP három százaléka fölé kellene emelni, s úgy vélte: az ehhez vezető folyamatnak, az időtartamot tekintve, ambiciózusnak kell lennie.
A találkozó után Peter Pellegrini az ukrajnai béke megteremtését célzó folyamatokról is beszélt. Ezzel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnában a tartós békét nem lehet megteremteni bizonyos olyan biztonsági garanciák nélkül, amelyekért az Európai Unió (EU) lenne a felelős. Kifejtette: véleménye szerint az EU-nak igényt kellene tartania arra, hogy helyet kapjon a béketárgyalások asztalánál és a tárgyalásokhoz hozzájáruljon saját indítványaival is.
„Meggyőződésem, hogy az unió magabiztos fellépéssel és saját indítványokkal hozzájárulhat a tartós békéhez és a további háborús konfliktusok megelőzéséhez. Ehhez az EU-nak is ott kell lennie a tárgyalóasztalnál” – idézte a szlovák hírügynökség Peter Pellegrini kijelentését, aki aláhúzta: az uniónak nem kellene arra várnia, hogy valaki meghívja a tárgyalóasztalhoz, hanem önmagának kellene indítványoznia azt, mert ha erre nem kerít sort, akkor a békefeltételeket nélküle fektetik le.
Az Újszó azt írta csütörtökön, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nem találkozott a NATO főtitkárával, pedig előzetesen szó volt a személyes találkozóról. Amikor a miniszterelnök január végén bejelentette, hogy Mark Rutte hamarosan Szlovákiába látogat, kiemelten fontosnak nevezte a találkozót – emlékeztet a hírportál. Rutte és Fico egyeztetésének hírét a napokban Peter Pellegrini is megerősítette. A kormányhivatal az utolsó pillanatig mélyen hallgatott, csütörtök reggel pedig egy rövid közleményben tudatták, hogy Robert Fico a tervezett washingtoni útja miatt nem vesz részt a tárgyaláson.
Üzent az USA a NATO-tagoknak
Minden NATO-tagállamnak teljesítenie kell a védelmi kiadásokra vonatkozó, GDP-arányos 2 százalékos célkitűzést az észak-atlanti szövetség júniusi csúcstalálkozójáig – közölte csütörtökön Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Donald Trump amerikai elnök „ezt világossá tette és a minimumot el kell érni” – szögezte le Waltz a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. „100 százalékon kell lennünk ebben júniusban a NATO-csúcson” – tette hozzá.
Az ukrán katonai hírszerzés tagadta, hogy az Ukrajnában harcoló Grúz Légió együttműködik azokkal, akik államcsínyt próbálnak elkövetni Szlovákiában – mindezzel Robert Fico állítására reagáltak, írta az Újszó.
Az ukrán hírszerzés hivatalosan is bejelenti, hogy nem rendelkezik Grúz Légió elnevezést viselő egységgel – olvasható a védelmi minisztérium égisze alatt működő szervezet közleményében. A tájékoztatásban egyúttal azt is megjegyezték, nem állnak kapcsolatban a légió parancsnokával, Mamuka Mamulasvilivel, így megbízásokkal sem látják el.
A kormányfő, Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján vádolta meg a Grúz Légiót, valamint annak vezetőjét Mamuka Mamulasvilit, hogy közreműködnek a szlovákiai tiltakozó akciók megszervezésében. Állítása szerint a csoportosulás kapcsolatban áll a Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselőivel, valamint az ellenzéki pártokkal, elsősorban a Progresszív Szlovákiával.
Fico szavait egyébként már Mamulashvili is cáfolta.
A légió vezetője elismerte, hogy ismeri az ellenzék egyes politikusait, valamint a Békét Ukrajnának néhány tagját, de államcsínyről elmondása szerint szó sincs.
Azzal, hogy a Smer átvette és hirdeti a Mamulasvili elleni orosz propagandát, valamint a hazugságokat, nyíltan egy olyan ország pártjára álltak, amely ellenségnek tekinti Szlovákiát – olvasható a Békét Ukrajnának kezdeményezés közleményében, amit a kormányfőnek, Robert Ficónak címeztek. Szerintük a miniszterelnök koholt vádak mentén rágalmaz embereket, ezt az eljárást pedig az oroszok és Fico közös hibrid hadviselésének tartják.
Szlovákia Külügyminisztériuma behívatta Ukrajna nagykövetét, Miroszlav Kasztránt, miután Kijev kritikát fogalmazott meg Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Erről az Aktuality portál számolt be.
Azt írják, hogy Pozsony az ukrán fél nyilatkozatait „belső ügyekbe való beavatkozásnak” nevezte.
A szlovák külügyminisztérium azonban nem részletezte, mely kijelentések váltották ki a nemtetszést.
Emlékeztetőül, Robert Fico a közelmúltban ismét éles kritikát fogalmazott meg Ukrajna ellen, különösen a orosz gáz tranzitjának leállítása miatt, és „Szlovákia ellenségének” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
[type] => post
[excerpt] => Szlovákiában a kormány államcsínytől tart, ezért Robert Fico miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze a Biztonsági Tanács számára csütörtökre. Matús Sutaj Estok belügyminiszter szerint az elmúlt időszak eseményei – köztük a tavaly májusi, a ko...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737642300
[modified] => 1737642205
)
[title] => Fico puccstól tart
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138661&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138661
[uk] => 138590
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138591
[image] => Array
(
[id] => 138591
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large.jpg
[original_lng] => 117978
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/193540-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737635007:5
[_thumbnail_id] => 138591
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1063
[_oembed_334fcaf3cdd9aa6dffc5854dc0e4189b] =>
A jelenlegi szavazást elhalasztották, de az ellenzék bejelentette, hogy a közeljövőben újabb szavazást próbálnak összehívni.
Kedden Szlovákia ellenzéki pártjai visszavonták a parlamenti szavazást a bizalmatlansági indítványról, amely a Robert Fico miniszterelnök vezette kormány lemondatását célozta. Ezt a parlament alelnöke, Peter Ziga közölte.
Az ellenzék tiltakozott Fico azon javaslata ellen, hogy a szavazást titkosítsák, mivel azt állították, hogy a miniszterelnök titkos információkat osztott meg. Azt is bejelentették, hogy a közeljövőben újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.
A Reuters híre szerint az ellenzék arra készül, hogy hamarosan újabb szavazást próbáljon összehívni.
Szlovákiában ma az ellenzéki erők megpróbálták leváltani Robert Fico kormányát, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy az ország kilépésére törekszik az Európai Unióból.
Fico a háború alatt is fenntartotta kapcsolatait Oroszországgal, múlt hónapban találkozott Putyinnal, és leállította a hivatalos katonai segélyszállítmányokat Kijevnek.
Emellett többször is bírálta az Oroszország ellen hozott szankciókat, és tovább élezte a konfliktust Kijevvel, miután 2024 végén leálltak az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül.
Bár egyre nagyobb aggodalom övezi kormánya külpolitikai irányvonalát, Fico nem kíván változtatni politikai szemléletén.
Szerinte fel kell készülni a „lehetséges válsághelyzetekre”, amelyekkel az EU a rövid távú jövőben szembesülhet, utalva az Európai Unió esetleges széthullására.
