Lépéseket követelt szerdán Szlovákiával szemben az Európai Parlament (EP) az uniós értékek és költségvetés védelme érdekében, az EP-képviselők szerint ugyanis rendkívül aggasztó a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása az országban. Mindeközben a Tisza Párt szerint az Európai Néppárttal közösen elérték, hogy az EP a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésekben, valamint a felvidéki magyarokat érintő földelkobzások ügyében is tettekre sürgesse Pozsonyt.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az európai parlamenti képviselők egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki a kollektív bűnösség alapján történő, visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt.
Felszólították a szlovák hatóságokat, hogy szüntessék be a háború utáni rendeletek alapján elrendelt kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik.
Az EP-képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választási részvételhez, a levélszavazás eltörlésére irányuló kormányterv tágabb összefüggésében.
Véleményük szerint rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is Szlovákiában, ezért azt szeretnék, ha az Európai Bizottság értékelné, fennáll-e egyértelmű kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének Pozsony részéről. Javasolták, hogy a brüsszeli testület teljes mértékben használja ki az összes rendelkezésre álló megelőző, illetve végrehajtási intézkedést az EU-költségvetés és a jogállamiság védelmében, továbbá követelték a vonatkozó kötelezettségszegési eljárások megindítását és az EU jogállamisági feltételrendszerének alkalmazását is.
Az EP-képviselők aggályukat fejezték ki a szlovák büntetőjogi változások, illetve a korábbi korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatása miatt, valamint a nemrégiben befejezett alkotmánymódosítások miatt is. Utóbbiak – mint megjegyezték – korlátozzák az alapvető jogokat és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra okot adónak nevezték azt is, hogy a szlovák kormány megkísérelte megszüntetni a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozó szlovák hivatalt.
A szöveg szerint a szlovák hatóságoknak meg kell erősíteniük a bírói függetlenséget, és végre kell hajtaniuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.
Az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot továbbá az ország mezőgazdasági kifizető ügynökségének működése és az uniós finanszírozású vidékfejlesztési és idegenforgalmi kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatban történt visszaélések miatt is, amelyek – az állásfoglalás szerint – luxus magánbirtokok építésére vagy felújítására irányultak.
Az EP emellett aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság és a pluralizmus romlása, illetve a közszolgálati médiát érintő állítólagos politikai beavatkozás miatt is. A képviselők elítélték a civil társadalomra gyakorolt nyomást, és felszólították a szlovák hatóságokat, biztosítsák a jogszabályokban és a gyakorlatban is a nők elleni erőszak hatékony megelőzését és leküzdését, valamint szavatolják a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, ideértve a biztonságos és legális abortuszt is.
Az EP-képviselők szerint a szlovák kormánynak javítania kell az szexuális kisebbségekhez tartozók és a szlovákiai roma kisebbség jogainak védelmét, és aggodalmukat fejezték ki a szlovákiai roma közösségeknek szánt uniós források végrehajtásával kapcsolatban.
Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy országa már a NATO egyik legnagyobb lövedékgyártójává vált, és a katonai szállítmányok mennyisége Kijevnek csak tovább fog növekedni – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál jelentette a TERAZ.SK című szlovák internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Pellegrini elmondta, hogy ez a szlovák védelmi vállalatok kereskedelmi célú fegyvergyártását és -exportját érinti. Emlékeztetett arra, hogy Pozsony már most is „milliós mennyiségben” szállít lőszert Ukrajnának. Szlovákiával kapcsolatban elmondta, hogy az állam aktívan befektet saját katonai-ipari komplexumába, amely jelenleg az ország GDP-jének közel 3%-át teszi ki. Ez magában foglalja az elfogó drónok gyártását is, amelyeket helyi védelmi vállalatokkal és repülőgép-javító üzemekkel együttműködve fejlesztenek.
A szövetségről szólva Pellegrini elismerte, hogy a NATO védelmi termelési kapacitáshiánnyal küzd. Megjegyezte, hogy még jelentős pénzügyi források birtokában is nehéz gyorsan növelni a fegyvergyártást a vállalatok és a gyártósorok hiánya miatt. A kiadvány felidézte, hogyan jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök 2023-as hatalomra kerülése után, hogy kormánya nem szállít fegyvereket az állami tartalékokból Ukrajnába. Ellenezte a Kijevnek szánt új katonai segélycsomagokat, és bírálta az EU Oroszország elleni szankcióit.
A korlátozások azonban nem vonatkoztak a védelmi magánvállalatokra, amelyek továbbra is aktívan gyártottak és értékesítettek tüzérségi lövedékeket, tarackokat és egyéb fegyvereket Ukrajnának. Sajtóértesülések szerint a szlovák fegyverexport 2024-ben 1,15 milliárd euróra nőtt. Ez majdnem kétszer annyi, mint egy évvel korábban, és körülbelül tízszer magasabb, mint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete előtt volt.
Pozsony 2025 októberében új támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára. Ez magában foglalta a mérnöki és aknamentesítési segítséget, valamint a két ország védelmi vállalatai közötti együttműködés bővítését. Akkoriban Robert Kalyniak szlovák védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy az ország a teljes körű orosz invázió kezdete óta 15-szörösére növelte tüzérségi lőszergyártását. Mint ismeretes, Ukrajna és Szlovákia kapcsolata az utóbbi időben feszült az oroszbarát kormány és Robert Fico miniszterelnök álláspontja miatt.
Szlovákia a jövő év végén be akar kapcsolódni F-16-os vadászgépeivel a balti országok légterének védelmébe – jelentette be Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter a Varsóban zajló Defence24 Days konferencián szerdán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint.
„Örülök neki, hogy bejelenthetem, hogy a 2027-es év végén be akarunk kapcsolódni a NATO Air Policing missziójába a Baltikumban” – jelentette ki Robert Kalinák. Az észak-atlanti szövetség említett missziójának deklarált célja a saját vadászrepülőgép-állománnyal nem rendelkező balti országok – Litvánia, Lettország és Észtország – légterének védelme.
A szlovák védelmi miniszter közlése szerint Szlovákia azt is tervezi, hogy 2028-tól bekapcsolódik a NATO rotációs légvédelmi missziójába is, amelynek céljára elkülönítenének kettőt a nemrégiben Izraeltől vásárolt Barak MX típusú légvédelmi rendszerből.
Szlovákia korábban – 2023-ban, még Eduard Heger ügyvezető kormánya idején – teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG 29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert – elajándékozta Ukrajnának, amiért a tárca akkori vezetőjét, Jaroslav Nadot számos bírálat érte, és amivel kapcsolatban 2024-ben Robert Kalinák jelenlegi szlovák védelmi miniszter feljelentést is tett.
Pozsony még néhány évvel ezt megelőzően döntött arról, hogy mintegy másfél milliárd euró értékben 14 darab F-16 Block 70/72 típusú amerikai vadászgépet vásárol légiereje modernizálása céljával. Ezek közül eddig tíz darabot szállítottak le, a legutóbbi három tavaly decemberben érkezett meg az országba. Ezeknek a vadászgépeknek az ország légvédelmébe történő bevonását az idei év során tervezik. Korábbi közlés szerint a szlovák légtér védelmét egyelőre magyar, cseh és lengyel segítséggel látják el.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió Bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter.
Az MTI beszámolója szerint a szlovák kormány azt kifogásolja, hogy az importtilalomról szóló határozatot az Európai Bizottság (EB) javaslata alapján úgy fogadták el, mint az EU kereskedelmi politikája körébe tartozó döntést, és így azt minősített többséggel hagyták jóvá. A szlovák álláspont szerint azonban a határozat korlátozó jellege és annak összefüggései arra mutatnak, hogy olyan döntésről van szó, amely az EU kül- és biztonságpolitikája végrehajtásának körébe tartozik.
Boris Susko szerint a döntésnek ez a módja megzavarhatja a jogkörök egyensúlyát az EU-n belül, és meggyengítheti az egyes tagállamokat az alapvető kérdésekben történő döntéshozatal során. „A panaszt azért nyújtjuk be, mert megkérdőjelezzük annak jogalapját, amelynek mentén a döntést meghozták” – írta.
Az Európai Unió Tanácsa januárban fogadta el a rendeletet, amely fokozatosan, 2027 végére kivezeti az orosz gázt az EU-ban. A szavazáson a 27 tagállami kormányt képviselő államtitkárok, miniszterek közül 24-en igennel, a magyar és a szlovák nemmel szavazott, a bolgár tartózkodott. A jogszabályt szó szerint rendes jogalkotási eljárással fogadták el, ahol a kormányok közt elég a minősített többség.
A rendes jogalkotási eljárásban a Tanácsnak az Európai Parlamenttel (EP-vel) is meg kell egyeznie, de tavaly decemberben kialkudták a végső szöveget. A kormányoknak nemzeti terveket is le kell tenniük az asztalra, hogy hogyan akarnak megfelelni a határidőknek, és hogyan tennék sokfélébbé a gázellátásukat.
Szlovákia átvette az izraeli Barak MX légvédelmi rendszer első ütegét, amely az atomerőművek védelmére is szolgál.
Kaliňák megerősítette, hogy az izraeli Barak MX légvédelmi rendszer első szállítmánya megérkezett a Szlovák Köztársaság területére. Az első üteget már telepítették, és fokozatosan készítik fel a teljes üzembe helyezésre.
Bár a pontos telepítési hely biztonsági okokból nem nyilvános, a miniszter hangsúlyozta a rendszer kiemelt szerepét. Az üteg jelenleg „az atomerőműveink találkozási pontjánál” található, ami egyértelműen az állam kritikus infrastruktúrájának védelmét szolgálja.
A rendszer integrációja a szlovák fegyveres erők struktúrájába több hétig fog tartani, izraeli szakértők felügyelete mellett.
2030-ig Szlovákia összesen hat üteget fog átvenni.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint Pozsony kész megakadályozni az Oroszország elleni új szankciócsomagot, de nem fogja ellenezni egy 90 milliárd eurós kölcsön Ukrajna számára történő kiadását – írja a Denník N szlovák hírportál.
Blanár szerint Szlovákia addig kívánja blokkolni a 20. szankciós csomagot Oroszország ellen, amíg nem kap garanciákat a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállításával kapcsolatban. A szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt a szlovák külügyi tárca vezetője kijelentette: Szlovákia egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető nyilatkozatot szeretne arról, hogy a Barátság vezetéket újraindítják.
A parlamenti kérdések órájában Blanár ezt az álláspontját nyomatékosította.
„Ha a Barátság kőolajvezeték nem lesz üzembe helyezve és napirendre kerül a 20. csomag jóváhagyása, akkor nem fogjuk megszavazni, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a vezeték működésének helyreállítására” – mondta Juraj Blanár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy a Barátság kővezeték az orosz támadást követően akár április végéig újraindulhat, Robert Fico miniszterelnök azonban megkérdőjelezte az ukrán államfő szavait – írták. Azzal folytatták: Blanár szerint a formálódó új magyar kormány tagjainak álláspontja arra utal, hogy készen állnak támogatni a hitel folyósítását Ukrajna számára.
Fico a levélben sajnálatosnak nevezi az ukrán elnöknek a kőolajtranzit leállításáról hozott döntését és rámutat: ez Szlovákiának nem csak gazdasági károkat, hanem komoly logisztikai problémákat is okoz, hasonlóan a gáztranzit egyoldalú leállításához. Kiemeli: az Európai Unió hatályos döntéseinek, illetve az általa adott kivételeknek az értelmében Szlovákia továbbra is jogosult az orosz eredetű kőolajra.
A kormányfő felidézte, hogy az ukrán elnök a tranzit leállásának okaként a Barátság kőolajvezeték károsodását jelölte meg. „A rendelkezésünkre álló információk nem támasztják alá a károsodást” – olvasható a levélben.
Fico felszólítja az ukrán felet, hogy az a lehető legrövidebb időn belül indítsa újra a területén áthaladó kőolajtranzitot. Amennyiben a Barátság kőolajvezeték sérült, akkor az ukrán fél tegye lehetővé, hogy az Európai Bizottság képviselői megvizsgálhassák ennek a károsodásnak a mértékét – írta.
Ezenkívül azt kéri, hogy fogadják el a bizottság ajánlatát az esetleges javítások finanszírozására, illetve Szlovákiának a javítási kapacitások terén tett felajánlását.
A közösségi médiában pénteken közzétett levélen a három kormánykoalíciós pártelnök, Robert Fico, Matus Sutaj Estok és Andrej Danko aláírása szerepel. A szlovák miniszterelnök felszólította az ellenzéki pártok vezetőit, hogy aláírásukkal maguk is csatlakozzanak a levélben írtakhoz.
[type] => post [excerpt] => Fico a levélben sajnálatosnak nevezi az ukrán elnöknek a kőolajtranzit leállításáról hozott döntését és rámutat: ez Szlovákiának nem csak gazdasági károkat, hanem komoly logisztikai problémákat is okoz, hasonlóan a gáztranzit egyoldalú leállításáh... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1773486420 [modified] => 1773448595 ) [title] => Fico megtette az utolsó ajánlatát: „az EU adja a pénzt, Szlovákia megjavítja a vezetéket” [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180744&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 180744 [uk] => 180804 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 180745 [image] => Array ( [id] => 180745 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag.jpg [original_lng] => 148871 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/baratsag.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1773518106:2 [_thumbnail_id] => 180745 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 679 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 752257529001 [_oembed_ba8bd0ff3231ab9435bfd2211a15e446] =>
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélések témája a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzitszállítás volt, ami Szlovákiát és Magyarországot is érinti – közölte maga a szlovák kormányfő az X-en.
„Információink szerint a csővezeték műszaki szempontból működik. Az ukrán fél azonban az ellenkezőjét állítja, és továbbra is halasztja a szállítási határidőket. Javasoljuk ezért egy közös ellenőrző csoport létrehozását Szlovákia, Magyarország és az Európai Bizottság részvételével, hogy a helyszínen győződjünk meg arról, mi az igazság” – emelte ki Fico.
Rámutatott, hogy a Slovnaft szlovák vállalat által vásárolt olaj már a fehérorosz-ukrán határon van, és az „Szlovákia tulajdona”. „Az EU-megállapodások értelmében mentesülünk a szankciók alól. Ez nem +orosz olaj+, jogunk van olyan szállítmányt kapni, amelyet biztosítottunk és kifizettünk” – szögezte le.
Fico kijelentette, hogy „Szlovákia és Magyarország nemzeti érdekeit nem lehet félresöpörni”. „Ha az EU-n belüli szolidaritás kölcsönös akar lenni, annak mindenkire vonatkoznia kell. Szlovákiának joga van az energiabiztonsághoz, a szerződések tiszteletben tartásához és a méltányos bánásmódhoz” – hangoztatta.
A miniszterelnök azt ígérte, hogy a Zelenszkijjel folytatott beszélgetésének eredményéről és Ukrajna álláspontjáról később tájékoztatja a közvéleményt.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Robert Fico szlovák miniszterelnököt Ukrajnába, hogy a felek rendezzék a két ország közötti nézeteltérést – számolt be róla közösségi oldalán az ukrán elnöki hivatal.
A bejegyzésben azt írták, hogy az ukrán államfő a szlovák kormányfővel egyeztet, akit meghívott szülőhazájába, hogy megvitassák a kritikus kérdéseket.
Ha Ukrajna teljesíti az összes feltételt, amelyeket más országoktól is elvárnak, Szlovákia támogatni fogja az ország uniós csatlakozását – jelentette ki Robert Fico. A miniszterelnök nem szeretné, hogy birkaként tekintsenek rájuk.
A szlovák kormány szerdai ülését követően Robert Fico miniszterelnök bejelentette, hogy a Slovnaft szlovák olajfinomító leállítja a gázolaj ukrajnai exportját, így innentől kizárólag belföldre termel. A döntést azzal indokolta, hogy Ukrajna Magyarország mellett Szlovákiába is leállította a szállítást a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
A kabinet 250 ezer tonna olajat szabadít fel az állami olajtartalékból a Slovnaft számára. Robert Fico egyúttal azt is közölte, hogy a döntés miatt nem fenyeget üzemanyaghiány Szlovákiában.
Elmondása szerint a Slovnaft azt az időszakot tervezi majd áthidalni az állami olajtartalék egy részének felhasználásával, amíg a tartályhajók megérkeznek Horvátországba, végül pedig maga a kőolaj Szlovákiába a vezetéken keresztül. Ez előreláthatólag 20-30 nap lehet.
Előzőleg a hirado.hu is beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, ugyanis hazánk 96 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, s ha Horvátország eleget tesz az európai szabályoknak, akkor március közepétől elérhetővé válik a tengeri útvonalon érkező orosz kőolaj is. A miniszter úgy látja, egyértelmű, hogy Ukrajna részéről politikai zsarolás történik Magyarországgal szemben.
A tárcavezető egyúttal azt is közölte, hogy leállt az Ukrajnába irányuló dízelüzemanyag-szállítás, és addig nem is indul újra, amíg az ukrán fél nem állítja helyre a kőolajszállítást a Barátság vezeték Magyarország felé vezető szakaszán.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
