Ukrajna szigorúbb szankciókat vár Oroszország ellen Európától és az Egyesült Államoktól, a folyamat késedelme akadályozza a Moszkvára nehezedő nyomást – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: Ukrajna szankciókra vár Oroszország ellen, ha nem lesz vezetői találkozó, vagy például nem lesz tűzszünet. De ez a felek kívánságaitól függ. „Ha a háború folytatódik, és nem történnek lépések a béke felé, szankciókra számítunk. Ez a második téma, amelyet felvetek a Trump elnökkel folytatott találkozón. Trump elnök határozott lépéseket vár Európától. Kifejtettem a véleményemet: úgy tűnik számomra, hogy sok időt vesztegetünk, ha várunk, nem szabunk ki szankciókat, vagy nem tesszük meg azokat a lépéseket, amelyeket nagyon is várunk tőle” – tette hozzá.
Ahogy az államfő megjegyezte, Ukrajna támogatja, hogy egész Európa szankciókat vezessen be és szigorítson a vámpolitikán azokkal az országokkal szemben, amelyek energiaforrásokat vásárolnak Oroszországtól. De, ahogy elmondta, „mindezek összekapcsolása azt jelenti, hogy lassítjuk a Putyinra nehezedő nyomást”.
Zelenszkij Trump Európával és Kínával kapcsolatos kijelentésére is reagált. Szerinte az amerikai elnök „lépéseket akart tenni a tél előtt”, akárcsak Európa. „A magunk részéről támogatjuk az álláspontját. És a magunk részéről együttműködünk az európai országokkal azon, hogy egyre inkább lemondjanak az „orosz” energiaforrásokról. De ennek biztosítása nagyon nehéz folyamat. A lényeg az eredmény” – hangsúlyozta. Szerinte, ha Trump komoly lépéseket tesz, azzal további nyomást gyakorol majd néhány olyan európai államra, amelyek energiakereskedelmet folytatnak Oroszországgal.
„Úgy gondoljuk, hogy például a szlovákok közel lesznek ehhez. Véleményem szerint mindenki az Egyesült Államokra tekint. Orbánt nem lehet magára hagyni. Nos, mellesleg nem csak Orbánról vagy Magyarországról van szó. Magyarországról és Szlovákiáról. Vannak más országok is, amelyek szintén biztosítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, az »orosz« energiaforrásokhoz” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Németország és Spanyolország szigorúbb feltételekhez köti az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. A moszkvai német nagykövetség tájékoztatása szerint az Ukrajnában zajló háború következtében a schengeni és nemzeti vízumok elbírálása a jövőben hosszabb időt vesz igénybe és szigorúbb vizsgálat alá esik. Kivételt csak azok a kérelmezők élvezhetnek, akik kényszerítő indokkal utaznának. A nagykövetség hangsúlyozta: az ukrajnai katonai műveletek „fokozott biztonsági kockázatot jelentenek az Európai Unió számára” – írja az Index.
Spanyolország ennél is tovább ment: szeptember 13-án határozatlan időre felfüggesztette a moszkvai főkonzulátuson a vízumkérelmek befogadását. Közben az Európai Bizottság decemberre új ajánlásokat ígér, amelyek nemcsak az orosz, hanem más „ellenséges országok” állampolgárai számára is szigorúbb feltételeket szabhatnak az EU-ba való belépéshez – számolt be a Strana Today.
[type] => post
[excerpt] => Németország és Spanyolország szigorúbb feltételekhez köti az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. A moszkvai német nagykövetség tájékoztatása szerint az Ukrajnában zajló háború következtében a schengeni és nemzeti vízumok elbírálása a jövőben hossz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1757885340
[modified] => 1757872730
)
[title] => Szigorodnak a vízumszabályok az oroszok számára Németországban és Spanyolországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162895
[uk] => 162898
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 162896
[image] => Array
(
[id] => 162896
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[original_lng] => 99084
[original_w] => 751
[original_h] => 422
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757863187:2
[_thumbnail_id] => 162896
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1148
[_algolia_sync] => 392991345002
[_oembed_b56bdcca5c92cf2f1e32328607834be9] =>
A Legfelső Tanács nemrégiben első olvasatban elfogadta a 13452. számú törvénytervezetet, amely fokozott felelősséget ír elő a katonai állomány számára engedetlenség esetén, a hatóságok azonban most arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabályt az igazságtalanság kockázata miatt felül kell vizsgálni – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Julija Palijcsuk, a Nép Szolgája párt szóvivőjének Telegram-csatornájára és a Védelmi Minisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Palijcsuk közzétette Szerhij Ionusac, a rendészeti tevékenységek bizottságának elnöke és Olekszandr Zavitnyevics, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság elnöke közös nyilatkozatát. Ez kimondja, hogy a 13452. számú törvénytervezetből a második olvasat előtt el kell távolítani azokat a normákat, amelyek az 5-10 évig terjedő szabadságvesztés formájában kiszabható szigorú büntetés alternatíváinak hiányát írják elő, és meg kell hagyni az enyhébb büntetés lehetőségét.
„Feltételezzük, hogy a törvényjavaslat szövegét eredeti formájában nem támogatták volna a parlamenti ülésteremben” – mondták a bizottságok vezetői. Azt is megjegyezték, hogy a Legfelső Tanács még nem kezdte meg a 13260. számú törvénytervezet kidolgozását. Ez a dokumentum a hadsereg fokozott felelősségét írja elő az egységek önkényes elhagyásáért. Szeptember 4-én első olvasatban szavaztak róla.
„A 13260. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Annak tudatában, hogy a fronton uralkodó helyzet folyamatosan változik, és a hadsereg rendelkezik a teljes képpel a fegyelem és a szükséges felelősség tekintetében, a 13260. számú törvényjavaslatot a Védelmi Minisztérium és az ukrán fegyveres erők vezérkarának kezdeményezésére és teljes együttműködésével dolgozták ki… A parlament nem kezdte meg a törvényjavaslat tárgyalását a tárgyalóteremben” – idézte Palijcsuk a közleményt.
A Védelmi Minisztérium válaszul megjegyezte, hogy támogatja a bizottságok álláspontját abban, hogy a 13452. számú törvénytervezetből ki kell zárni a katonák engedetlenségért való felelősségének megerősítéséről szóló rendelkezéseket. Mint hozzátette, hogy a dokumentumban meghatározott változtatások megfosztják a bíróságokat attól a lehetőségtől, hogy figyelembe vegyék az eset körülményeit, és enyhébb büntetést szabjanak ki, ami valójában „a tárgyalást hivatalos eljárássá alakítja, az egyéni tényezők figyelembevétele nélkül”.
Ezzel kapcsolatban a minisztérium úgy véli, hogy ezt a törvénytervezetet az illetékes bizottságokkal együtt kell véglegesíteni. „A katonaság fegyelmének nem a büntetésen, hanem az igazságosságon kell alapulnia. A minisztérium következetesen azt szorgalmazza, hogy a katonaság, amely ma hazánkat védi, képes legyen megvédeni jogait” – áll a nyilatkozatban.
Ezenkívül a minisztérium kijelentette, hogy a parlamenti képviselőkkel közösen megállapodásra jutottak a katonai ombudsmanról szóló törvénytervezet teljes körű támogatásáról.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács nemrégiben első olvasatban elfogadta a 13452. számú törvénytervezetet, amely fokozott felelősséget ír elő a katonai állomány számára engedetlenség esetén, a hatóságok azonban most arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1757263620
[modified] => 1757258615
)
[title] => A Védelmi Minisztérium és a Legfelső Tanács úgy döntött, hogy nem szigorítja a katonák büntetését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162276&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162276
[uk] => 162285
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162277
[image] => Array
(
[id] => 162277
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[original_lng] => 72410
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757265111:3
[_thumbnail_id] => 162277
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1926
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 378448157002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1251703
[1] => 1251704
[2] => 644
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katonák büntethetősége
[1] => kotanakötelesek büntetése
[2] => szigorítás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 156996
[content] =>
Donald Trump amerikai elnöknek nem szabadna 50 napot várnia az Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésével, nyilatkozta szerdán Baiba Braže lett külügyminiszter a Politico című lapnak adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda.
Braže üdvözölte Trump hétfői bejelentését, miszerint az Egyesült Államok fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket európai szövetségesek finanszíroznak, és hogy akár 100%-os másodlagos vámokat vet ki az Oroszországgal még kereskedő országokra, ha Moszkva 50 napon belül nem egyezik bele a békemegállapodásba.
Oroszország „egy ideig” még képes folytatni a harcot – figyelmeztetett –, mondván, hogy a Nyugatnak azonnal fokoznia kell a nyomást Moszkvára, hogy megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A szankciók azonnali bevezetése lehet ennek egyik módja.
Kijelentette, nincs értelme több időt adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amikor az orosz csapatok továbbra is támadásokat hajtanak végre.
„Hamarabb kellene megtörténnie” – mondta Braže a szankciókról.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell győződniük arról, hogy „Oroszország felfogja, hogy napról napra rosszabb, és nem jobb lesz” – mondta.
„Már most látjuk, hogy nem túl jól mennek a dolgok az orosz gazdaságban” – tette hozzá a miniszter.
Braze elmondása szerint a szankcióknak valódi hatása lehet a csatatéren.
„Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, és gyengíteni a háborús képességét. Ez nem az orosz népről szól. Ez az orosz harci képességekről és arról szól, amit a harctéren tesznek – mindezt meg kell gyengíteni” – mondta.
Hozzátette, hogy a hírszerzési értékelések általában azt mutatják, hogy Putyinnak nem érdeke a háború befejezése.
„A hírszerzési információk és az általános értékelés egyeztetve vannak a szövetségesekkel, köztük az amerikaiakkal is, abban, hogy semmi jel nem utalt arra, hogy Putyin békét akarna” – mondta.
Trump ugyanerre a következtetésre jutott, miután megpróbálta nyitva tartani az ajtót Oroszország előtt – állítja.
„Csak idő kérdése volt, hogy világossá váljon, Putyin csak átver mindenkit és késlelteti a folyamatot” – mondta.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Inga Stanyte-Tolochkiene, Litvánia ukrajnai nagykövete Oroszország rekordméretű légitámadása után kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna partnerei maximalizálják a nyomást Moszkván – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövet megosztotta az ukrán elnök reggeli nyilatkozatát a támadással kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a tavasz kezdete óta Oroszország csak fokozza az Ukrajna elleni légicsapások intenzitását, és az utóbbi időben több rekordot is megdöntöttek a kilőtt célpontokkal kapcsolatban.
Most kell cselekednünk. Valójában ez az idő már régen eljött – hangsúlyozta a litván diplomata.
A portál megjegyzi, hogy Martin Jaeger német nagykövet tartózkodott a nyilatkozatoktól, de követőinek beszámolt az éjszakai támadásról, megjegyezve, hogy összesen 477 pilóta nélküli repülőgépet, 46 cirkálórakétát és 14 ballisztikus rakétát indítottak Ukrajna felett.
Szigorította a román parlament a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetést, az erről szóló, a szenátus által már korábban jóvá hagyott törvénymódosítást szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház – közölte az MTI.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A mostani törvénymódosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás indoklása szerint egyebek mellett a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását – emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
A jogszabályjavaslat szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő; ha a bűncselekményt számítógépes rendszer felhasználásával követik el, a büntetési tétel a felével emelkedik.
A holokauszt vagy annak hatásainak bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő.
Ugyanígy büntetendő a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása is.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetésének szigorítását célzó módosítást 199 támogató és 99 elutasító szavazattal fogadták el a képviselők.
A hagyományos pártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselői a törvénymódosítás ellen szavaztak.
A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint Mugur Mihaescu AUR-os képviselő „bolsevikek” bekiabálással fejezte ki nemtetszését, Mihail Neamtu, a képviselőház kulturális szakbizottságának elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy véleményért” valakit 10 év börtönre ítéljenek Romániában. Anamaria Gavrila, a POT elnöke szégyenletesnek nevezte, hogy (az elnökválasztáson George Simion AUR-elnököt támogató) ötmillió román állampolgárt „szélsőségesnek” minősítsenek és olyan jelzőkkel illessék őket, mint „legionárius”, „izolacionista”, amelyeket szerinte az utca embere nem is ért.
A törvénymódosítás hatályba lépéséhez az államfő jóváhagyása is szükséges.
Finnország szigorítani készül a külföldről érkezők letelepedésének feltételeit, hosszabb tartózkodást, nyelvtudást és szakmai gyakorlatot követelve meg – jelentette be csütörtökön a finn kormány.
„A sikeres integráció a letelepedési engedély előfeltétele lesz” – jelentette ki Mari Rantanen belügyminiszter.
A letelepedéshez szükséges folyamatos tartózkodás a kormány által ismertetett javaslat szerint a korábbi négy évről hat évre nő.
Az állandó letelepedést kérőknek „elegendő nyelvismerettel” kell rendelkezniük a két hivatalos nyelv, a finn és a svéd egyikében és előzőleg legalább kétévi finnországi munkaviszonnyal kell rendelkezniük – olvasható még a kormány közleményében.
Kivételes esetekben négy év tartózkodás után is megkapható a letelepedési engedély a kormány szerint, amely ehhez három feltételt szabott meg: évi 40 ezer eurós minimáljövedelmet, Finnországban elismert mesterképzést vagy hároméves felsőoktatási diplomát, valamint két év finnországi szakmai gyakorlatot, illetve a finn vagy a svéd nyelv alapos ismeretét és három évi finnországi szakmai gyakorlatot.
Ha a kérelmező megfelel a szakmai gyakorlat feltételeinek, csak legfeljebb három hónapig jogosult munkanélküli vagy szociális segélyre.
Az Európai Unió kész szigorítani az Oroszország elleni szankciókon, ha nem történik előrelépés Moszkva és Kijev között a héten tartandó egyeztetéseken – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben kedden, hozzátéve: az új szankciós csomag már elő van készítve.
“Ha Moszkva nem hagyja jóvá a Kijev szövetségesei által indítványozott harmincnapos tűzszünetet, Berlin nyomást fog gyakorolni az EU-ra a szankciók jelentős szigorítása érdekében” – szögezte le a kancellár Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedések az energetikai és a pénzügyi szektort is érinthetik.
“Ennek a háborúnak véget kell vetni!” – szögezte le Merz, aki bár méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “kompromisszumkészségét”, leszögezte, nem hisz abban, hogy lehetne további engedményeket tenni. Kijelentette: “a labda teljes mértékben az orosz térfélen pattog”.
A tervek szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló – közvetlenül és vezetői szinten folyó – egyeztetések csütörtökön, Törökországban indulhatnának újra.
Micotákisz kedden azt hangsúlyozta: az EU-nak bármely békeegyezmény “középpontjában kell állnia”.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió kész szigorítani az Oroszország elleni szankciókon, ha nem történik előrelépés Moszkva és Kijev között a héten tartandó egyeztetéseken – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben kedden, hozzátéve: az új szankciós csom...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1747245900
[modified] => 1747220760
)
[title] => Merz: az EU szigorít az Oroszország elleni szankciókon, ha nincs előrelépés
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150875&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150875
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 150876
[image] => Array
(
[id] => 150876
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[original_lng] => 88173
[original_w] => 1050
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747209964:4
[views_count] => 1429
[_thumbnail_id] => 150876
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8bd208c2338c7603f8cd5e782db5bf16] =>
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Hatvanegy ország – köztük az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni államok, továbbá Grúzia, Moldova és Ukrajna – bizonyos feltételek elmaradása esetén azzal szembesülhet, hogy az Európai Unió felfüggeszti a vízummentességet. A mechanizmust előreláthatóan az év második felében élesítik, miután Brüsszel szabad kezet kap az elbírálásban.
A lehetőséget az Európai Bizottság már tavalyelőtt felvetette, a 27 tagállamot tömörítő Európai Tanács tavaly állást is foglalt, az Európai Parlament azonban a tavaly júniusi választások és a jelentős jogszabályozási hátralék ledolgozása után csak nemrég tudott bekapcsolódni a kérdéskör megvitatásába.
A múlt héten lezajlott háromoldalú egyeztetés célja az volt, hogy a törvényjavaslatról az év második felében esedékes lengyel uniós elnökség idején végső döntés szülessen. Ha minden gördülékenyen megy, akkor az új, szigorúbb szabályozás kora ősszel hatályba lép – írta a Szabad Európa.
Az unió már régóta egyre keményebb a vízumliberalizációban. A szándék kettős: egyfelől az illegális bevándorlás megfékezése, másrészt a vízumpolitika potenciális politikai eszközként vethető be harmadik országok megzabolázására.
A 61 országra kiterjedő vízummentesség lehetővé teszi, hogy állampolgáraik beutazási engedély nélkül 180 nap alatt legfeljebb 90-et az európai unió területén töltsenek.
A kiváltság visszavonása valós fenyegetéssel ér fel.
A 2018 óta hatályos jelenlegi felfüggesztési mechanizmus akkor lép életbe, ha jelentősen megugrik az adott országból származó olyan beutazók aránya, akik egyhuzamban 90 napnál hosszabb időt töltenek az EU-ban, illetve nagyobb mértékben növekszik a menedékkérők száma.
Az unió eddig egyetlen ország esetében folyamodott a drasztikus lépéshez: a dél-csendes-óceáni Vanuatu esetében. Figyelmeztetésként először ideiglenesen, majd véglegesen is felfüggesztette a vízummentességet.
Elrettentetésnek szánják
A most körvonalazódó javaslat elrettentő erőként vetné be a felfüggesztést abban az esetben, ha a harmadik ország és az EU általános vízumpolitikája közötti összhang hiányát észlelik. Szerbia például 2022-ben vízummentességben állapodott meg Burundival, Indiával és Kubával, miután az ottani állampolgárok ugródeszkaként használták Szerbiát, hogy bejussanak az unió területére.
Az Európai Bizottság nyomására Belgrád felmondott néhány megállapodást.
A vízummentesség egyik oka lehet a hibrid fenyegetés. Emlékezetes, hogy Oroszország és Belarusz afrikai és ázsiai migránsokat szállított a lengyel és litván határra. Brüsszel már korábban felfüggesztette a Moszkvával és Minszkkel kötött vízumkönnyítési megállapodásokat az Ukrajna ellen indított invázió, illetve a belarusz ellenzék elleni kemény megtorlások miatt.
A vízummentességet akkor is eltörölhetik, ha egy harmadik ország hasonló taktikával próbálkozik. Az úgynevezett aranyvízum vagy letelepedési kötvény bevezetése harmadik országban szintén maga után vonhatja az uniós vízummentesség leállítását.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Először két robbanás rázta meg az izraeli nagykövetség környékét Dánia fővárosában, Koppenhágában, majd lövések dördültek a zsidó állam stockholmi konzulátusa előtt. Ennek következtében Dánia szigorítja a határellenőrzést Németországgal és Svédországgal.
A dán kormány bejelentette, hogy gyakoribb ellenőrzést fog végezni a Németországgal és Svédországgal közös határokon, írta a Junge Freiheit.
A dán rendőrség szóvivője jelentette be, hogy a jövőben „szúrópróbaszerűen ellenőrzik a járműveket és az utazókat a svéd és a német határon”.
A döntés hátterében az áll, hogy múlt szerdán két robbanás is történt a fővárosban, a Koppenhágában lévő izraeli nagykövetség közvetlen közelében. Antiszemita terrorcselekmény történt kedden Stockholmban is, ahol egy ismeretlen személy lövéseket adott le az izraeli nagykövetségre – egyik fővárosban sem sérült meg senki.
„A koppenhágai és stockholmi közelmúltbeli incidensek alapján döntöttünk úgy, hogy fokozzuk a rendőrség erőfeszítéseit a bűnözés elleni küzdelem, a láthatóság és a megelőzés érdekében a határ menti területeken” – tette hozzá a dán rendőrség szóvivője.
A dániai izraeli nagykövetség elleni állítólagos támadásban két svéd állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy kézigránáttal robbantottak. A 16 és a 19 éves elkövetők jelenleg is őrizetben vannak. A svéd Säpo titkosszolgálat már csütörtökön kifejezte gyanúját, hogy az iráni állam állhat a támadások mögött.
A hivatal műveleti vezetője, Fredrik Hallstrom azonban hangsúlyozta: „Ez egyelőre csak feltételezés”.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
