Az EU tagállamai arra kérik az Európai Bizottságot, hogy hozzon kemény gazdasági intézkedéseket Kínával szemben a blokkal fennálló kereskedelmi egyensúlyhiányokra válaszul, számolt be a Politico.
Források elmondása szerint a brüsszeli csúcstalálkozó késői vacsoráján a vezetők arra kérték a Bizottságot, hogy értékelje az EU kereskedelmi védelmi eszköztárát, és dolgozzon ki új eszközöket a Pekinggel fennálló gazdasági kapcsolatok kockázatainak csökkentése érdekében.
„Mindenki úgy gondolja, hogy intézkedésekre van szükségünk a függőségünk csökkentése érdekében. A Kínának nyújtott támogatások pedig igazságtalanok. Erre választ kérünk. A Bizottság intézkedéseket kíván javasolni, és továbbra is megvitatjuk ezt” – mondta Bart De Wever belga miniszterelnök a kiadványnak adott kommentárjában, „sürgős” ügynek nevezve azt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felmérte, hogy az EU vezetői mennyire hajlandóak tolerálni a kínai válasz szankciókat.
Brüsszel rövid távú felülvizsgálatot fog végezni a meglévő eszközökről és azok hatékony alkalmazásáról, mondta el egy európai tisztviselő. Az új intézkedések kidolgozása időbe telik a végrehajtáshoz, majd a jogalkotási folyamaton keresztül.
A csúcstalálkozó megbeszéléseiről tájékoztatott tisztviselők és diplomaták elmondták, hogy egyre nagyobb a konszenzus a tárgyalóasztalnál az EU kereskedelmi védelmének megerősítéséről és a piacok védelmét szolgáló eszközök bevezetéséről.
A görög parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely felgyorsítja a menedékkérelmüket elutasított migránsok kitoloncolását, valamint lehetővé teszi, hogy egyes esetekben az Európai Unión kívüli visszaküldési központokba kerüljenek.
A döntés értelmében a kitoloncolásokat csak akkor lehet végrehajtani EU-n kívüli „visszaküldési központokba”, ha Görögország kétoldalú megállapodásokat köt harmadik országokkal. A görög bevándorlási miniszter szerint az európai kormányok már tárgyalnak ilyen országokkal, és az első központok 2027-re indulhatnak.
A tárcavezető közlése szerint Görögország már két afrikai országgal is folytatott egyeztetéseket, de nem hozták nyilvánosságra, mely államokról van szó.
Görögország – amely az Európai Unió egyik fő belépési pontja a Földközi-tenger térségében – korábban a 2015–2016-os migrációs válság egyik leginkább érintett országa volt, amikor több mint egymillió ember érkezett a térségbe.
Bár az érkezők száma azóta csökkent, az utóbbi években ismét nőtt a tengeri érkezések száma többek között Kréta és Gavdosz szigetein, főként líbiai indulási pontokból. Az új uniós szabályok még jóváhagyásra várnak, de több emberi jogi szervezet már bírálta az intézkedéseket.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, amely megtiltaná az összes kínai laboratóriumnak az amerikai piacra szánt okostelefonok, számítógépek és egyéb berendezések tesztelését, valamint korlátozná Kína legnagyobb távközlési szolgáltatóinak tevékenységét az Egyesült Államokban, számolt be a Reuters.
Jelenleg az összes amerikai elektronikai eszköz mintegy 75%-át Kínában tesztelik. Ehelyett a bizottság egy egyszerűsített tanúsítási eljárás bevezetését tervezi az Egyesült Államokban vagy a nemzetbiztonságra veszélyt nem jelentő országokban tesztelt eszközök esetében.
Egy külön szavazáson a bizottság megtiltotta a China Mobile-nak, a China Telecomnak és a China Unicomnak, hogy adatközpontokat üzemeltessenek az Egyesült Államokban. A három szolgáltatót már korábban is eltiltották az Egyesült Államokban való működéstől. Az ügynökség azt is fontolgatja, hogy megtiltja a távközlési szolgáltatóknak, hogy adatforgalmat cseréljenek olyan vállalatokkal, amelyek adatközpontokkal rendelkeznek az Egyesült Államokban, és olyan hálózatokkal, amelyek a fenyegetettségi listán szereplő gyártók, köztük a Huaweita ZTE berendezéseit használják.
Brendan Carr, az FCC elnöke elmondása szerint a bizottság számos intézkedést fontolgat „a hálózatok rosszindulatú szereplőktől való védelme érdekében, beleértve a hálózatok összekapcsolására való képességük korlátozását”.
A dán kormány Norvégia példáját követve, az újonnan érkezett, a harcok következményeit kevésbé elszenvedő ukránok ideiglenes védelmének megadására vonatkozó szabályok módosítását tervezi, áll a dán kormány hivatalos weboldalán.
„Dán részről mindent meg kell tennünk, hogy segítsük Ukrajnát a brutális orosz támadásokkal szemben. A háború négy éve tart, és a dán önkormányzatok jelenleg mintegy 45 000 Ukrajnából érkező személyt fogadtak be. Ezért a kormány most egy speciális törvény értelmében módosítja a tartózkodási szabályokat, hogy Ukrajna kevésbé háború sújtotta területeiről származó emberek és az ukrán mozgósítási szabályok hatálya alá tartozó személyek a jövőben ne kaphassanak tartózkodási engedélyt Dániában” – mondta Rasmus Stocklund bevándorlási és integrációs miniszter.
A kormány magyarázata szerint a tervek szerint általános feltételek alapján megszüntetik az újonnan érkezett ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét a háború által kevésbé érintettnek tekintett 14 régióból.
A lista az alábbi régiókat tartalmazza: Cserkaszi, Csernyivci, Ivano-Frankivszk, Hmelnickij, Kirovohrad, Kijev (a regionális központ kivételével), Lemberg, Poltava, Rivne, Ternopil, Vinnicja, Volhínia, Kárpátalja és Zsitomir.
Egyben javasolják, hogy korlátozzák az ukrán férfiak tartózkodását az országban. Vagyis a 23 és 60 év közötti hadköteles korú állampolgároktól egy speciális törvény értelmében megtagadhatják a tartózkodási jogot, ha nem igazolják, hogy fel vannak mentve a katonai szolgálat alól Ukrajnában.
A 23 év alatti férfiak számára azonban a tervek szerint csak addig a korhatárig adnak ki tartózkodási engedélyt, amíg el nem érik ezt a korhatárt. Meghosszabbítása a mozgósítás alóli mentesség hivatalos megerősítésétől függően lehetséges. Ugyanakkor a javasolt változtatások, amennyiben elfogadják őket, nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már kaptak tartózkodási engedélyt egy külön törvénynek megfelelően.
Ausztrália szigorúbb fegyvertörvényeket jelentett be a Sydney-i Bondi Beach-en történt tömeges lövöldözés után, amelyben 15 ember halt meg a zsidó hanuka ünnepség alatt. Ez a legrosszabb tömeges lövöldözés az országban a közel 30 év alatt, jelentette a Reuters.
Anthony Albanese miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a fegyvertörvények szigorításán és egy nemzeti lőfegyver-nyilvántartás létrehozásán dolgozik. Az intézkedések magukban foglalják a személyenként tartható fegyverek számának és az engedélyek időtartamának korlátozását.
„Az emberek körülményei megváltozhatnak. Az emberek idővel radikalizálódhatnak. Az engedélyeknek nem szabadna örökösnek lenniük” – mondta a miniszterelnök. Albanese a támadást „gonosznak, az antiszemitizmus és a terrorizmus cselekményének” nevezte, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében Ausztráliában. A világ vezetői, köztük Donald Trump és Emmanuel Macron, részvétüket és támogatásukat fejezték ki.
Ausztráliában köztudottan ritkának számítanak a tömeges lövöldözések, az utolsó hasonló tragédia 1996-ban történt, amikor 35 ember halt meg a tasmániai Port Arthurban. Becslések szerint 150 000 zsidó él Ausztráliában, akiknek egyharmada Sydney keleti külvárosaiban, köztük Bondi Beachen él.
Ukrajna szigorúbb szankciókat vár Oroszország ellen Európától és az Egyesült Államoktól, a folyamat késedelme akadályozza a Moszkvára nehezedő nyomást – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: Ukrajna szankciókra vár Oroszország ellen, ha nem lesz vezetői találkozó, vagy például nem lesz tűzszünet. De ez a felek kívánságaitól függ. „Ha a háború folytatódik, és nem történnek lépések a béke felé, szankciókra számítunk. Ez a második téma, amelyet felvetek a Trump elnökkel folytatott találkozón. Trump elnök határozott lépéseket vár Európától. Kifejtettem a véleményemet: úgy tűnik számomra, hogy sok időt vesztegetünk, ha várunk, nem szabunk ki szankciókat, vagy nem tesszük meg azokat a lépéseket, amelyeket nagyon is várunk tőle” – tette hozzá.
Ahogy az államfő megjegyezte, Ukrajna támogatja, hogy egész Európa szankciókat vezessen be és szigorítson a vámpolitikán azokkal az országokkal szemben, amelyek energiaforrásokat vásárolnak Oroszországtól. De, ahogy elmondta, „mindezek összekapcsolása azt jelenti, hogy lassítjuk a Putyinra nehezedő nyomást”.
Zelenszkij Trump Európával és Kínával kapcsolatos kijelentésére is reagált. Szerinte az amerikai elnök „lépéseket akart tenni a tél előtt”, akárcsak Európa. „A magunk részéről támogatjuk az álláspontját. És a magunk részéről együttműködünk az európai országokkal azon, hogy egyre inkább lemondjanak az „orosz” energiaforrásokról. De ennek biztosítása nagyon nehéz folyamat. A lényeg az eredmény” – hangsúlyozta. Szerinte, ha Trump komoly lépéseket tesz, azzal további nyomást gyakorol majd néhány olyan európai államra, amelyek energiakereskedelmet folytatnak Oroszországgal.
„Úgy gondoljuk, hogy például a szlovákok közel lesznek ehhez. Véleményem szerint mindenki az Egyesült Államokra tekint. Orbánt nem lehet magára hagyni. Nos, mellesleg nem csak Orbánról vagy Magyarországról van szó. Magyarországról és Szlovákiáról. Vannak más országok is, amelyek szintén biztosítják az ehhez szükséges infrastruktúrát, az »orosz« energiaforrásokhoz” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Németország és Spanyolország szigorúbb feltételekhez köti az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. A moszkvai német nagykövetség tájékoztatása szerint az Ukrajnában zajló háború következtében a schengeni és nemzeti vízumok elbírálása a jövőben hosszabb időt vesz igénybe és szigorúbb vizsgálat alá esik. Kivételt csak azok a kérelmezők élvezhetnek, akik kényszerítő indokkal utaznának. A nagykövetség hangsúlyozta: az ukrajnai katonai műveletek „fokozott biztonsági kockázatot jelentenek az Európai Unió számára” – írja az Index.
Spanyolország ennél is tovább ment: szeptember 13-án határozatlan időre felfüggesztette a moszkvai főkonzulátuson a vízumkérelmek befogadását. Közben az Európai Bizottság decemberre új ajánlásokat ígér, amelyek nemcsak az orosz, hanem más „ellenséges országok” állampolgárai számára is szigorúbb feltételeket szabhatnak az EU-ba való belépéshez – számolt be a Strana Today.
[type] => post
[excerpt] => Németország és Spanyolország szigorúbb feltételekhez köti az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. A moszkvai német nagykövetség tájékoztatása szerint az Ukrajnában zajló háború következtében a schengeni és nemzeti vízumok elbírálása a jövőben hossz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1757885340
[modified] => 1757872730
)
[title] => Szigorodnak a vízumszabályok az oroszok számára Németországban és Spanyolországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162895
[uk] => 162898
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 162896
[image] => Array
(
[id] => 162896
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[original_lng] => 99084
[original_w] => 751
[original_h] => 422
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/vizum-2.jpeg
[width] => 751
[height] => 422
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757863187:2
[_thumbnail_id] => 162896
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2176
[_algolia_sync] => 392991345002
[_oembed_b56bdcca5c92cf2f1e32328607834be9] =>
A Legfelső Tanács nemrégiben első olvasatban elfogadta a 13452. számú törvénytervezetet, amely fokozott felelősséget ír elő a katonai állomány számára engedetlenség esetén, a hatóságok azonban most arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabályt az igazságtalanság kockázata miatt felül kell vizsgálni – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Julija Palijcsuk, a Nép Szolgája párt szóvivőjének Telegram-csatornájára és a Védelmi Minisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Palijcsuk közzétette Szerhij Ionusac, a rendészeti tevékenységek bizottságának elnöke és Olekszandr Zavitnyevics, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság elnöke közös nyilatkozatát. Ez kimondja, hogy a 13452. számú törvénytervezetből a második olvasat előtt el kell távolítani azokat a normákat, amelyek az 5-10 évig terjedő szabadságvesztés formájában kiszabható szigorú büntetés alternatíváinak hiányát írják elő, és meg kell hagyni az enyhébb büntetés lehetőségét.
„Feltételezzük, hogy a törvényjavaslat szövegét eredeti formájában nem támogatták volna a parlamenti ülésteremben” – mondták a bizottságok vezetői. Azt is megjegyezték, hogy a Legfelső Tanács még nem kezdte meg a 13260. számú törvénytervezet kidolgozását. Ez a dokumentum a hadsereg fokozott felelősségét írja elő az egységek önkényes elhagyásáért. Szeptember 4-én első olvasatban szavaztak róla.
„A 13260. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Annak tudatában, hogy a fronton uralkodó helyzet folyamatosan változik, és a hadsereg rendelkezik a teljes képpel a fegyelem és a szükséges felelősség tekintetében, a 13260. számú törvényjavaslatot a Védelmi Minisztérium és az ukrán fegyveres erők vezérkarának kezdeményezésére és teljes együttműködésével dolgozták ki… A parlament nem kezdte meg a törvényjavaslat tárgyalását a tárgyalóteremben” – idézte Palijcsuk a közleményt.
A Védelmi Minisztérium válaszul megjegyezte, hogy támogatja a bizottságok álláspontját abban, hogy a 13452. számú törvénytervezetből ki kell zárni a katonák engedetlenségért való felelősségének megerősítéséről szóló rendelkezéseket. Mint hozzátette, hogy a dokumentumban meghatározott változtatások megfosztják a bíróságokat attól a lehetőségtől, hogy figyelembe vegyék az eset körülményeit, és enyhébb büntetést szabjanak ki, ami valójában „a tárgyalást hivatalos eljárássá alakítja, az egyéni tényezők figyelembevétele nélkül”.
Ezzel kapcsolatban a minisztérium úgy véli, hogy ezt a törvénytervezetet az illetékes bizottságokkal együtt kell véglegesíteni. „A katonaság fegyelmének nem a büntetésen, hanem az igazságosságon kell alapulnia. A minisztérium következetesen azt szorgalmazza, hogy a katonaság, amely ma hazánkat védi, képes legyen megvédeni jogait” – áll a nyilatkozatban.
Ezenkívül a minisztérium kijelentette, hogy a parlamenti képviselőkkel közösen megállapodásra jutottak a katonai ombudsmanról szóló törvénytervezet teljes körű támogatásáról.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács nemrégiben első olvasatban elfogadta a 13452. számú törvénytervezetet, amely fokozott felelősséget ír elő a katonai állomány számára engedetlenség esetén, a hatóságok azonban most arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1757263620
[modified] => 1757258615
)
[title] => A Védelmi Minisztérium és a Legfelső Tanács úgy döntött, hogy nem szigorítja a katonák büntetését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162276&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162276
[uk] => 162285
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162277
[image] => Array
(
[id] => 162277
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[original_lng] => 72410
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757265111:3
[_thumbnail_id] => 162277
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2983
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 378448157002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1251703
[1] => 1251704
[2] => 644
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katonák büntethetősége
[1] => kotanakötelesek büntetése
[2] => szigorítás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 156996
[content] =>
Donald Trump amerikai elnöknek nem szabadna 50 napot várnia az Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésével, nyilatkozta szerdán Baiba Braže lett külügyminiszter a Politico című lapnak adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda.
Braže üdvözölte Trump hétfői bejelentését, miszerint az Egyesült Államok fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket európai szövetségesek finanszíroznak, és hogy akár 100%-os másodlagos vámokat vet ki az Oroszországgal még kereskedő országokra, ha Moszkva 50 napon belül nem egyezik bele a békemegállapodásba.
Oroszország „egy ideig” még képes folytatni a harcot – figyelmeztetett –, mondván, hogy a Nyugatnak azonnal fokoznia kell a nyomást Moszkvára, hogy megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A szankciók azonnali bevezetése lehet ennek egyik módja.
Kijelentette, nincs értelme több időt adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amikor az orosz csapatok továbbra is támadásokat hajtanak végre.
„Hamarabb kellene megtörténnie” – mondta Braže a szankciókról.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell győződniük arról, hogy „Oroszország felfogja, hogy napról napra rosszabb, és nem jobb lesz” – mondta.
„Már most látjuk, hogy nem túl jól mennek a dolgok az orosz gazdaságban” – tette hozzá a miniszter.
Braze elmondása szerint a szankcióknak valódi hatása lehet a csatatéren.
„Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, és gyengíteni a háborús képességét. Ez nem az orosz népről szól. Ez az orosz harci képességekről és arról szól, amit a harctéren tesznek – mindezt meg kell gyengíteni” – mondta.
Hozzátette, hogy a hírszerzési értékelések általában azt mutatják, hogy Putyinnak nem érdeke a háború befejezése.
„A hírszerzési információk és az általános értékelés egyeztetve vannak a szövetségesekkel, köztük az amerikaiakkal is, abban, hogy semmi jel nem utalt arra, hogy Putyin békét akarna” – mondta.
Trump ugyanerre a következtetésre jutott, miután megpróbálta nyitva tartani az ajtót Oroszország előtt – állítja.
„Csak idő kérdése volt, hogy világossá váljon, Putyin csak átver mindenkit és késlelteti a folyamatot” – mondta.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Inga Stanyte-Tolochkiene, Litvánia ukrajnai nagykövete Oroszország rekordméretű légitámadása után kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna partnerei maximalizálják a nyomást Moszkván – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövet megosztotta az ukrán elnök reggeli nyilatkozatát a támadással kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a tavasz kezdete óta Oroszország csak fokozza az Ukrajna elleni légicsapások intenzitását, és az utóbbi időben több rekordot is megdöntöttek a kilőtt célpontokkal kapcsolatban.
Most kell cselekednünk. Valójában ez az idő már régen eljött – hangsúlyozta a litván diplomata.
A portál megjegyzi, hogy Martin Jaeger német nagykövet tartózkodott a nyilatkozatoktól, de követőinek beszámolt az éjszakai támadásról, megjegyezve, hogy összesen 477 pilóta nélküli repülőgépet, 46 cirkálórakétát és 14 ballisztikus rakétát indítottak Ukrajna felett.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
