Szerhij Kiszlicját, a külügyminiszter első helyettesét elbocsátják posztjáról, mivel az Elnöki Hivatalba helyezik át, számolt be a Jevroepjszka Pravda. Volodimir Zelenszkij elnök az Elnöki Hivatalban Kiszlicjával megtartott találkozója után tájékoztatta erről az újságírókat. Az államfő a döntés részleteit Telegram bejegyzésében ismertette.
„Találkoztam Szerhij Kiszlicjával. Megvitattuk diplomáciai munkánk részleteit és az Elnöki Hivatalban ezen terület megerősítésének lehetőségeit, nevezetesen a partnerekkel való legmagasabb szintű kommunikáció biztosítását, a kétoldalú munka fejlesztését és a külügyminisztériumi rendszerrel való szinkronizációt” – mondta az államfő.
A találkozó eredményeként döntés született Kiszlicja külügyminisztériumi posztjáról való elbocsátásáról, hogy a Bankován dolgozhasson.
„Szerhijt az Elnöki Hivatal első helyettes vezetőjévé nevezik ki. Természetesen folytatni fogja munkáját a tárgyalási folyamatban” – magyarázta Zelenszkij.
Mint ismeretes, Kiszlicja a békefolyamat és az amerikai képviselőkkel folytatott találkozók egyik kulcsfontosságú tárgyalója.
Szombaton jelentette be Volodimir Zelenszkij, hogy Szerhij Kiszlicját nevezi ki az Elnöki Hivatal első helyettes vezetőjévé. Az ukrán elnök közlése szerint a döntést egy személyes egyeztetés előzte meg, amelyen áttekintették a diplomáciai munka jelenlegi helyzetét és az elnöki hivatalon belüli külpolitikai koordináció megerősítésének lehetőségeit.
Zelenszkij hangsúlyozta: az új első helyettes feladata lesz a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás biztosítása a legmagasabb szinten, a kétoldalú diplomáciai munka fejlesztése, valamint az Elnöki Hivatal és a külügyminisztérium közötti együttműködés szorosabb összehangolása.
Az államfő közölte azt is, hogy Kiszlicja továbbra is aktívan részt vesz a tárgyalási folyamatokban, így az ukrán „béketervhez” kapcsolódó egyeztetésekben is.
Szerhij Kiszlicja tapasztalt külpolitikai szakember: korábban Ukrajna állandó ENSZ-képviselőjeként dolgozott, valamint a külügyminiszter első helyettesi posztját is betöltötte. Az ukrán vezetés szerint kinevezése azt jelzi, hogy Kijev továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetközi diplomáciának és a nyugati partnerekkel való kapcsolattartásnak.
A személycsere nem elszigetelt lépés: az ukrán belpolitikában az elmúlt időszakban több jelentős változás is történt. Az Elnöki Hivatal élére Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője került, leváltva a hosszú ideig meghatározó szerepet betöltő, bukott Andrij Jermakot.
Zelenszkij elvárása szerint Budanovnak a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanáccsal, valamint más kulcsintézményekkel együttműködve kell kidolgoznia és frissítenie Ukrajna védelmi és fejlesztési stratégiáját. Emellett a Védelmi Minisztérium hírszerzési struktúrájában is változás történt: a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője, Oleh Ivascsenko új feladatokat kapott az orosz katonai képességek korlátozására.
Az ukrán elnök több régióban is személycseréket készít elő: Vinnicja, Dnyipro, Poltava, Ternopil és Csernyivci megyék élére új közigazgatási vezetők kinevezéséről folynak egyeztetések.
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások idén kevés eredménnyel zárultak, ezért egyelőre felfüggesztették azokat – jelentette ki szerdán Szerhij Kiszlicja, Ukrajna külügyminiszterének első helyettese a The Times című brit lapra hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kiszlica elmondta „Mivel az idei béketárgyalások csekély előrelépéssel zárultak, most felfüggesztették azokat.” Mint hozzátette, nyár óta küzdenek azért, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei több intézkedést tegyenek, és ösztönözzék Vlagyimir Putyin orosz diktátort arra, hogy személyesen találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Az újság megjegyezte: annak ellenére, hogy Kiszlica nyitott volt a béke felé vezető úton történő előrelépésre, nem tűnik meglepettnek, hogy az orosz küldöttséggel folytatott tárgyalások korlátozott eredményeket hoztak.
„Fontos megérteni, hogy egy diktatúrában lehetetlen kreatív megbeszéléseket folytatni a diktátort képviselő tárgyalócsoportokkal. Nagyon szigorú mandátumuk van, és meg kell védeniük a felvett álláspontokat. Ráadásul az emberek figyelemmel kísérték egymást, majd beszámoltak egymásnak arról, hogy mennyire mereven képviselik az álláspontjukat” – mondta Szerhij Kiszlica, hangsúlyozva, hogy „az orosz rendszerben közvetlenül a diktátorral kell tárgyalni”.
Az isztambuli tárgyalások során az orosz delegáció sokkoló kijelentéseket tett, amelyek szerint a háború csupán „belső konfliktus” az „oroszok” között, és tagadták az ukrán nemzet létezését – számolt be az RBC-Ukrajna Szerhij Kiszlicja ukrán külügyminiszter-helyettes nyilatkozatára hivatkozva.
Kiszlicja elmondása szerint az ukrán és az orosz delegáció közötti tárgyalásokon az orosz fél vezetője azt állította, hogy a háború „lényegében olyan, mintha oroszok ölnének oroszokat, bizonyos árnyalatokkal”. „Az ukrán delegáció, amely egy szuverén államot képvisel, katonai emberekből áll, és az orosz delegáció vezetője azt mondja: »A háború lényege, hogy oroszok ölnek oroszokat. Bizonyos árnyalatokkal«” – idézte Kiszlicja az orosz fél szavait.
Ezek a kijelentések az ukrán fél számára az ukrán nemzet létének nyílt tagadását jelentik – írta a portál. Az orosz delegáció lényegében azt állította, hogy különálló ukrán nép nem létezik, csak „oroszok” vannak.
Kiszlicja így fogalmazott: „Ez olyan, mintha a másik fél tagadná a létezésedet, mint nemzetet. Szembe mondják neked, hogy nem ukrán vagy, hanem orosz, és csupán arról van szó, hogy oroszok ölnek oroszokat, és »nekünk fáj, hogy oroszok ölnek oroszokat«.”
2024 folyamán Oroszország 12 nagyszabású csapást hajtott végre közvetlenül Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, és ezen csapások során körülbelül 1100 irányított és ballisztikus rakétát indított Ukrajna energiaobjektumai ellen. Ezt a tényt az ukrán ENSZ-képviselő, Szerhij Kiszlicja emelte ki a Biztonsági Tanács ülésén hétfőn.
„A múlt pénteki támadás volt a 12. orosz csapás az ukrán energetikai infrastruktúra ellen 2024 során. E támadások alatt Oroszország körülbelül 1100 rakétát használt fel – mind irányított, mind ballisztikus rakétákat” – hangsúlyozta Kiszlicja, kiemelve, hogy ez csak azokra a rakétákra vonatkozik, amelyeket az orosz fél kizárólag az ukrán energetikai objektumok ellen indított.
A diplomata rámutatott, hogy az utolsó támadás az egyik legnagyobb volt, amikor Oroszország 94 rakétát és 193 drónt lőtt ki. Ezzel kapcsolatban Kiszlicja köszönetet mondott minden olyan partnernek, aki továbbra is erősíti Ukrajna védelmi képességeit.
„Az ő hozzájárulásuk nemcsak a szolidaritás cselekedete, hanem fontos lépés a népirtás megakadályozására” – hangsúlyozta Ukrajna ENSZ-képviselője.
Ugyanakkor a diplomaták arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország továbbra is olyan lőszereket használ, amelyek mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak. 2023 februárja óta már 4950 ilyen esetet dokumentáltak, amelyek során több mint kétezer ukrán katona sérült meg.
Az ukrán képviselő emlékeztetett arra, hogy az orosz katonák nemcsak a civilek, hanem az ukrán mentőszolgálatokra és humanitárius munkásokra is szándékosan támadnak.
