Oroszország a napokban átadta az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek és az EBESZ-nek a vádakat tartalmazó listát, amelyek szerint Ukrajna megsértette a moratóriumot, amely az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat tiltaná.
Moszkva és Washington újabb találkozót készítenek elő, melynek célja az „akadályok eltávolítása a kétoldalú kapcsolatokban” és a diplomáciai kapcsolatok normalizálása – jelentette be Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere.
Lavrov szerint a tárgyalási folyamat folytatódik, és azt mindkét ország vezetői jóváhagyták. A miniszter hozzátette, hogy „látszik a tervezett előrelépés”, és hogy az Egyesült Államok kész eltávolítani a „nem elfogadható akadályokat” a diplomáciai missziók munkája elől.
Ugyanakkor az orosz fél átadta az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek és az EBESZ-nek a vádakat, miszerint Ukrajna megsértette a moratóriumot, és csapásokat mért az energetikai infrastruktúrára. Lavrov állítása szerint a vonatkozó dokumentumot Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter kapta meg.
Bár Lavrov ezt állítja, az Egyesült Államok és európai országok többször is vádolták Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott intenzív támadásokkal.
A rijádi megállapodások megvalósításáról egyeztetett telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter. A további kapcsolattartásban is megállapodtak.
A február 18-i rijádi találkozón elért megállapodások végrehajtásának konkrét részleteit vitatta meg telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter − közölte honlapján vasárnap az orosz diplomáciai tárca.
A moszkvai tájékoztatás szerint a szombaton az amerikai fél kezdeményezésére történt kapcsolatfelvétel során Rubio tájékoztatta Lavrovot a Vörös-tenger térségében a húszi erők elleni megindított katonai műveletről.
Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta az erő alkalmazásának azonnali beszüntetésének szükségességét, annak fontosságát, hogy az összes fél kezdjen politikai párbeszédet a további vérontást kizáró megoldás megtalálása érdekében. A felek megállapodtak a kapcsolattartás folytatásában.
Az Amerikai Egyesült Államok nem fogja tűrni , hogy a jemeni huszik lezárták a világ egyik legfontosabb vízi szállítási útvonalát, megállítva a globális kereskedelem hatalmas részét, és megsértették a hajózás szabadságának alapelvét, amelytől a nemzetközi kereskedelem függ – közölte Donald Trump.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminiszterét és vezető diplomatáját az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalásokról kérdezték – írja a Sky News-re hivatkozva az Index.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Washington 30 napos tűzszünetet javasolt, a rakéta-, drón- és bombatámadások leállítását a teljes frontvonalon.
Lavrov azonban az orosz hírügynökségek által szerdán közzétett kommentárjában azt mondta, hogy Moszkva el fogja kerülni az életeket veszélyeztető kompromisszumokat. Megismételte azt is, ami Moszkvában mostanra általános megállapodássá vált: semmilyen körülmények között nem fogadják el a NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában.
Közben Lavrov szóvivője, Maria Zakharova reggel azt mondta, hogy Oroszország meghozza a saját döntéseit. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontjának kialakítása nem külföldön történik, hanem Oroszországban.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Katarban kijelentette, hogy Oroszország nem fontolgatja európai békefenntartók Ukrajnába küldésének jóváhagyását. Véleménye szerint ez csupán egy megtévesztő terv, amely valójában Ukrajna újbóli felfegyverzését szolgálná – számolt be az MTI.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy mind ő, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az európai békefenntartók Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről.
Lavrov Katarban arról is beszélt, hogy az orosz és az amerikai küldöttség csütörtökön Isztambulban találkozik ismét, hogy megvitassák, hogyan állítsák helyre a diplomáciai viszonyt.
Megvitatjuk majd azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az előző amerikai kormányzat törvénytelen tevékenysége következtében halmozódtak fel, hogy mesterséges akadályokat gördítsenek az orosz nagykövetség munkája elé, amit mi természetesen viszonoztuk, és szintén kényelmetlen körülményeket teremtettünk a moszkvai amerikai nagykövetség munkája elé
– jelentette ki Lavrov újságíróknak nyilatkozva.
Moszkvának nincs nagykövete Washingtonban, amióta az előző nagykövet tavaly októberben távozott posztjáról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég közölte, hogy magas szintű munkacsoportok fognak dolgozni az országok washingtoni és moszkvai diplomáciai képviseleteinek helyreállításán az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások részeként.
Az orosz külügyminiszter a Gázai övezettel kapcsolatban kijelentette, hogy a palesztin nép áttelepítése a területről más régiókba „időzített bomba” lenne a Közel-Kelet számára.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Törökországba látogat, hogy megvitassa az Ukrajnával kapcsolatos amerikai–orosz tárgyalásokat, valamint Ankara lehetséges szerepvállalását a békefolyamatban – számolt be a Reuters.
A NATO-tag Törökország, amely 2022-ben már otthont adott az orosz–ukrán tárgyalásoknak, egy török külügyi forrás szerint készen áll arra, hogy az elkövetkező időszakban is betöltse ezt a szerepet.
Lavrov látogatása egybeesik az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójával. A névtelenséget kérő forrás szerint az orosz külügyminiszter török kollégájával, Hakan Fidannal a gázai tűzszünetről és a szíriai helyzetről is egyeztet majd, ahol Törökország hangsúlyozni fogja Szíria területi egységének fontosságát és a terroristák kiűzésének szükségességét.
Az amerikai és orosz tárgyalófelek a múlt héten Rijádban találkoztak az ukrajnai konfliktus lezárásának megvitatására, Kijev részvétele nélkül. Ugyanazon a napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
A török forrás szerint a hétfői megbeszéléseken szó lesz a „diplomáciai erőfeszítések révén elérhető igazságos és tartós békéhez vezető lépésekről”, az amerikai–orosz kapcsolatfelvételről, valamint arról, hogy Törökország mivel járulhat hozzá a folyamathoz.
Törökország a háború kezdete óta igyekszik egyensúlyt tartani a két fekete-tengeri szomszédjával, Ukrajnával és Oroszországgal ápolt kapcsolataiban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Az orosz külügyminisztérium erről február 15-én, szombaton számolt be.
„Az amerikai fél kezdeményezésére telefonbeszélgetésre került sor az Oroszországi Föderáció külügyminisztere, S. V. Lavrov és M. Rubio amerikai külügyminiszter között” – közölte a diplomáciai ügynökség Telegram csatornája. Megállapították, hogy kölcsönös elkötelezettséget mutattak az együttműködés iránt az aktuális nemzetközi kérdésekben, beleértve az ukrajnai konfliktus rendezését, a Palesztina körüli és általában a közel-keleti helyzetet, valamint más regionális területeken.
„Megegyeztek, hogy a közeljövőben szakértői találkozót szerveznek, hogy megállapodjanak azokról a konkrét lépésekről, amelyek kölcsönösen eltávolítják az akadályokat Oroszország és az Egyesült Államok külképviselete előtt” – olvasható a közleményben.
Emlékezetes, hogy a nagyhatalmak semmibe vették az Európai Uniót és Ukrajnát, amikor tárgyalni kezdek egymással. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hosszas telefonbeszélgetésük után már ki is jelölték a béketárgyalások delegációit. Ezt követően az unió nyugati vezetői kapcsoltak, hogy elment mellettük a vonat, jelentéktelenné váltak, és elkezdtek kapálózni, mondván nélkülük nem születhet egyezség, ők is részt akarnak venni az ukrán béketárgyaláson.
Szombaton viszont Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének környezete egyértelművé tette, az uniónak nem osztottak lapot. Sőt, a müncheni védelmi konferencián, alelnöke jól ki is osztotta az EU-vezetőket, rávilágítva arra, hogy noha ők mutogatnak másokra, saját maguk azok, akik a demokráciát, az emberek véleménnyilvánítását gátolják és feleslegesen szítják a háborús hangulatot.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozó különmegbízottja azt üzente az unniós országoknak, hogy kínáljanak konkrét megoldásokat és növeljék kiadásaikat ahelyett, hogy a béketárgyalásokon betöltött szerepük miatt panaszkodnának – írja a The Guardian
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna és a Nyugat nem áll készen a béketárgyalásokra, annak ellenére, hogy egyre többet beszélnek ennek szükségességéről – írja a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közzétett nyilatkozatában szkeptikusan nyilatkozott a béketárgyalások lehetőségéről Ukrajnával és a nyugati országokkal.
Annak ellenére, hogy egyre hangosabban beszélnek a béketárgyalások szükségességéről, objektíve nincsenek arra utaló gyakorlati lépések, hogy Kijev és a Nyugat valóban készen állna rájuk – fogalmazott Lavrov a minisztérium honlapján közzétett interjúban.
Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy ezzel szemben folytatódnak a nyugati fegyverszállítások Ukrajnába, ultimátumokat fogalmaznak meg Oroszországgal szemben, és Ukrajnában továbbra is érvényben van a tárgyalásokat tiltó jogszabály.
Lavrov szerint az ukrán vezetés legitimitásának kérdése továbbra sem tisztázott. Ez utóbbi felvetés Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberi nyilatkozatára utal, amelyben az államfő kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek újraválasztásra lenne szüksége ahhoz, hogy Moszkva legitim tárgyalópartnernek tekintse.
Az ukrán fél határozottan visszautasítja ezt az álláspontot. Kijev szerint Zelenszkij legitimitása nem kérdéses, és az orosz felvetések célja csupán az ukrán elnök tekintélyének aláásása.
Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat” – mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műveleteit Ukrajnában.
A látogatás jelentőségét növeli, hogy Lavrov több mint 2,5 éve nem járt uniós tagállamban.
Az EBESZ miniszteri tanácsának ülését december 5-6-án tartják Máltán. A szigetország oroszországi nagykövetsége a Vedomosztyinak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a rendezvény minden EBESZ-tagállamra vonatkozik, beleértve az Oroszországi Föderációt is.
„Az EBESZ küldöttségeit rendszeresen tájékoztatják az előkészületekről előrehaladásáról” ‒ közölte a máltai nagykövetség. Hozzátették: „A további gyakorlati részleteket, köztük a meghívókat, a megfelelő időben minden EBESZ-delegációnak megküldik.”
A találkozó lehetőséget adhat a párbeszédre az orosz diplomácia vezetője és nyugati partnerei között, ami a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különös jelentőséggel bírhat. Az esemény részleteiről és a pontos résztvevői listáról várhatóan a következő hetekben derül ki több információ.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730490600
[modified] => 1730479527
)
[title] => A háború kitörése óta először jön az orosz külügyminiszter az EU területére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131201
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131202
[image] => Array
(
[id] => 131202
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[original_lng] => 253882
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730472328:12
[_thumbnail_id] => 131202
[_edit_last] => 12
[views_count] => 624
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190
[1] => 1487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU
[1] => Szergej Lavrov
)
)
[9] => Array
(
[id] => 128923
[content] =>
Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Vlagyimir Putyin elnök által felvázolt „vészhelyzeti tervet” léptetné életbe arra az esetre, ha Ukrajna engedélyt kapna arra, hogy a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszországon belül csapásokhoz használja.
Putyin korábban azt mondta, hogy bármilyen ilyen csapást Moszkva a fegyvereket biztosító országok közvetlen támadásaként kezelne.
A diplomata a kijevi külföldi fegyveradományozók közelgő találkozóját kommentálta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „történelmi jelentőségűnek” hirdetett. Moszkva nem követi az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat, mivel már elkészítette válaszát – mondta a külügyminiszter.
„Amint ez a döntés [a Nyugat részéről, hogy engedélyezi Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát] megszületik, ha megszületik, ezt megtudjuk, és a Vlagyimir Putyin által említett vészhelyzet már működésbe lép” – mondta Lavrov az orosz 1-es csatorna műsorszolgáltatónak.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen, Ukrajna által nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadást Moszkva úgy kezelne, mintha azt közvetlenül a NATO indította volna. Felvetette, hogy Oroszország válaszul hasonló fegyverekkel fegyverezhetné fel a Nyugat ellenségeit.
Moszkva jelenleg frissíti nukleáris doktrínáját, hogy egy nukleáris állam által támogatott, nem nukleáris állam támadása is bekerüljön azon feltételek közé, amelyek Oroszország részéről nukleáris megtorlást válthatnak ki.
Kijev hónapok óta könyörög az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyvereikkel Oroszország mélyén végrehajtott csapások tilalmát, és a nyugati vonakodást okolja a harctéren a közelmúltban elszenvedett sorozatos kudarcaiért.
Orosz tisztviselők korábban azt állították, hogy az elvi döntés, hogy teljesítsék Ukrajna kívánságát, már megszületett, és a nyugati országok most választják ki az eszközt, hogy ezt a nyilvánosság elé tárják.
Zelenszkij remélte, hogy a tilalmat feloldják a múlt hónapban tett amerikai látogatása során, ahol bemutatta „győzelmi tervét” Joe Biden elnöknek. A helyi média szerint az amerikai tisztviselők szkeptikusak az ukrán vezető javaslatával kapcsolatban, amelyet nem tartanak életképesnek Oroszország legyőzésére és azt csak egy kívánságlistaként emlegetik.