A csúcstalálkozó kérdése továbbra sem oldódott meg, miután az amerikai elnök bizonyos „nem hivatalos jelentéseket” kapott – állítja az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatot tett Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó lehetőségéről a magyar fővárosban. Szavait az orosz média közölte a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújára hivatkozva.
Lavrov elmondása szerint Moszkva továbbra is „készen áll a budapesti orosz-amerikai csúcstalálkozóra”.
Hozzátette, hogy az orosz és az amerikai elnök találkozójára azt követően nem került sor, hogy Trump bizonyos „nem hivatalos jelentéseket” kapott. Az orosz külügyminiszter nem pontosította, hogy mely jelentésekről van szó.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ismét felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy folytassák a Vlagyimir Putyin és Donald Trump között tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészületeit, amely október végén valósult volna meg – írja a Moscow Times.
Azt mondta, Oroszország továbbra is elkötelezett a Vlagyimir Putyin orosz és a Donald Trump amerikai elnök közötti megállapodások mellett, és Washington kezdeményezésére várt a budapesti csúcsot előkészítő találkozó helyszínével és időpontjával kapcsolatban, ez azonban nem érkezett meg.
Hozzátette, a közte és a Marco Rubio amerikai külügyminiszter közötti telefonbeszélgetés után találkozót terveztek a két ország diplomatái, katonái és hírszerzői között, „az amerikaiak részéről további lépés nem történt”.
Kifejezte az orosz fél készségét arra, hogy megvitassa az Egyesült Államokkal a Putyin–Trump-találkozó előkészítésének folytatását, „ha és amikor az amerikai kollégák újra előterjesztik javaslatukat”. Budapest Lavrov szerint továbbra is a legkedvezőbb találkozóhely Oroszország számára, „annál is inkább, mert Donald Trump az Orbán Viktorral való találkozóján megerősítette, hogy Budapest Washington számára is a legkedvezőbb helyszín”.
Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy a Financial Times című lap ide vonatkozó cikkében sok hazugság szerepelt a budapesti csúcstalálkozó lemondásának okairól, beleértve az események sorrendjét is. Mint mondta, az FT által emlegetett memorandum, az úgynevezett non-paper egy nem hivatalos vázlat volt, amelyet nem Putyin és Trump telefonbeszélgetése után, hanem néhány nappal azelőtt kapott meg az amerikai fél. Lavrov szerint a cél az amerikaiak emlékeztetése volt arra, hogy miről beszélt a két vezető Anchorage-ben.
Lavrov szerint Alaszkában, ha nem is állapodtak meg „minden pontosvesszőről”, de egyetértésre jutottak a felek.
Szergej Lavrov szerint az Egyesült Államok jelenleg mérlegeli Vlagyimir Putyin javaslatát a New START nukleáris fegyverkorlátozási szerződés meghosszabbításáról, miközben Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy az általa annektált ukrajnai területek hovatartozása nem képezheti vita tárgyát. Az orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: Oroszország kész a kompromisszumra, de nem enged alapelveiből.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok jelenleg vizsgálja Vlagyimir Putyin javaslatát, amely alapján Oroszország kész lenne a New START nukleáris fegyverkorlátozási szerződésben rögzített korlátokat a megállapodás 2026 februári lejárata után is betartani, amennyiben Washington is ugyanígy jár el. Lavrov a RIA hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok diplomáciai csatornákon keresztül jelezte: a kérdés vizsgálat alatt van, de egyelőre nem adott érdemi választ Moszkvának.
Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy az Alaska állambeli Anchorage-ben elért korábbi megállapodások kompromisszumot jelentenek, ugyanakkor Oroszország nem mond le alapvető elveiről. Közölte, hogy a megállapodások értelmében
Oroszország területi integritása, valamint a 2014-es és 2022-es ukrajnai népszavazások eredményei nem képeznek vita tárgyát.
Hozzátette, Moszkva jelenleg az amerikai fél hivatalos visszaigazolására vár, amely megerősíti, hogy az Anchorage-ben kötött megállapodások továbbra is érvényben vannak.
Zelenszkij megkongatta a vészharangot: könnyen lehet, hogy az oroszok újabb háborúba kezdenek egy európai ország ellen
A nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország diplomáciai csatornákat fenntartva keres kompromisszumot a nukleáris fegyverzetellenőrzési keretek meghosszabbítására, de közben ragaszkodik az általa megszerzett területek jogi elismeréséhez.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy kész találkozni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekeit is figyelembe kell venni, ha békét akarnak elérni Ukrajnában – közölte a Reuters.
A Kreml pénteken visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint Szergej Lavrov kiesett volna Vlagyimir Putyin kegyeiből, miután meghiúsultak a tervek egy újabb csúcstalálkozó megszervezéséről az orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök között.
A Reuters és más médiumok arról számoltak be, hogy Washington lemondta az új csúcstalálkozót, miután az orosz külügy, Szergej Lavrov minisztériuma olyan üzenetet küldött, amelyből kiderült, hogy Moszkva nem hajlandó engedni követeléseiből. A brit Financial Times egy forrásra hivatkozva azt írta, hogy Lavrov Rubióval folytatott beszélgetése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Washington visszalépett.
Marco Rubio külügyminiszter és én is megértjük, mennyire fontos a rendszeres kommunikáció. (…) Ez elengedhetetlen az ukrajnai kérdés megvitatásához és a kétoldalú napirend előmozdításához. Ezért tartjuk a kapcsolatot telefonon, és készen állunk a személyes találkozóra is, amikor szükséges – mondta Szergej Lavrov az orosz állami RIA hírügynökségnek.
Egyre több jele van annak, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kiesett Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyeiből – a politikust egy fontos tisztségből is lecserélték a Moscow Times cikke szerint.
A Nexta robbantotta pár napja a hírt: bennfentes értesülésekre hivatkozva azt írták, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kiesett Putyin belső köréből, mert elhibázta a Marco Rubio külügyminiszterrel való egyeztetést, melynek következtében Donald Trump lefújta / elhalasztotta a budapesti békecsúcsot.
A Moscow Times most azt írja, Lavrov azóta egyedüli vezetőként nem jelent meg az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén, melynek ő is tagja, elvesztette pozícióját, mint a G20-as orosz delegáció vezetője – idén a képviseletet Makszim Oreskin vezeti majd.
A Nexta közben újabb bejegyzést tett ki, melyben azt írták, hogy igazából október vége óta egyáltalán nem jelent meg Lavrov semmilyen nyilvános platformon.
Lavrov meetingről való távollétéről egyébként az orosz állampárti Kommerszant is ír, bár ők nem spekulálnak arról, mi lehet az oka a diplomata hiányának. Annyit írnak csak: „egyeztetve maradt távol” az orosz külügy feje a fontos eseményről.
„Készek vagyunk ezt az álláspontot rögzíteni a jövőbeli biztonsági garanciákban Eurázsia ezen részére, de az EU vezetői elutasítják ezeknek a garanciáknak a megvitatását” – hangsúlyozta Lavrov.
Lavrov szerint az Európai Unió az ukrajnai harcok kezdete óta olyan biztonsági garanciákat követel, amelyek kizárják Oroszország részvételét, sőt, ellene irányulnak.
Korábban a miniszter azt is közölte, hogy a NATO-országok megpróbálják rákényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy mondjon le az ukrajnai békekezdeményezésről. Lavrov úgy véli, az EU-ban és a szövetségben tudatosan fokozzák az oroszellenes hisztériát.
Szeretném megkérdezni: valóban nagyobb biztonságban érzik magukat az európaiak, miközben az elitjeik háborús fejszét ásnak elő? A válasz szerintem egyértelmű – tette hozzá a külügyminiszter.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag „készen áll elfogadni az Egyesült Államok ukrajnai koncepcióját” és „előre haladni”. Arról a koncepcióról van szó, amelyet korábban Steve Witkoff moszkvai látogatása során ismertetett.
Lavrov nyilatkozata a magyar Ultrahang YouTube-csatornának adott interjúban hangzott el.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai csúcstalálkozón részletesen megismételte az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff által felvetett koncepció minden elemét, és mivel jelen volt az anchorage-i tárgyalásokon, megkérdezte tőle: Igaz ez? Valóban ez? Minden megerősítést nyert” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov elmondása szerint Putyin ezután kijelentette, hogy Oroszország állítólag kész elfogadni az amerikai koncepciót, és „gyakorlatilag előre haladni a javasolt alapon”. Ugyanakkor Lavrov elmondása szerint állítólag nem érkezett közvetlen válasz az Egyesült Államok részéről.
„A felek megállapodtak abban, hogy szünetet tartanak a javaslatok mérlegelésére és a szövetségesekkel folytatott tárgyalások eredményeinek megvitatására” – tette hozzá Lavrov.
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
„Konstruktív megbeszélés zajlott le a lehetséges konkrét lépésekről, amelyek elősegítik a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök október 16-i telefonbeszélgetése során elért megegyezések megvalósítását” – írták a rövid tájékoztatóban.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump csütörtökön beszélt telefonon egymással. A felek egyebek között az ukrajnai háború ügyében folytattak eszmecserét. A beszélgetést követően az amerikai elnök bejelentette, hogy találkozni szándékozik orosz hivatali partnerével Budapesten. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a magyar fővárost Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.
Oroszország reméli, hogy a Gázai övezettel foglalkozó sarm-es-sejki csúcstalálkozón létrejövő megállapodásokat teljesíteni fogják, valamint Donald Trump amerikai elnök és a regionális vezetők biztosítják a tűzszünet azonnali életbe lépését, ám Donald Trump tervének végrehajtása után át kell térni a palesztin állam létrehozására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában arab újságíróknak nyilatkozva.
Lavrov, aki Oroszország „mindennemű támogatásáról” biztosította a Trump-tervet, sikert kívánt az egyiptomi békecsúcsnak, és kifejezte reményét, hogy a főként palesztinok lakta Gázai övezetről ott születő összes megállapodás teljesülni fog.
„Igaz, a Hamász soraiból és Tel-Avivból is hallunk olyan nyilatkozatokat, hogy még nincs vége mindennek, és a válság kiújulhat” – jegyezte meg.
Fontosnak nevezte, hogy Trump és a regionális vezetők összpontosítsanak az azonnali tűzszünet szükségességére, az izraeli csapatoknak a Gázai övezetből való kivonásáról kialakított, egyeztetett tűzszüneti vonal betartására és a humanitárius segítségnyújtás megszervezésére.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Trump-tervben, amelyben csak a Gázai övezetről esik szó, feltétlenül pontosítani kell még a Jordán folyó nyugati partjára, Ciszjordániára vonatkozó rendelkezéseket is. Úgy vélekedett, hogy a terv „törékeny megfogalmazásait” nem szabad revíziónak alávetni.
Hangsúlyozta, hogy a Trump-terv jóhiszemű végrehajtása nyomán haladéktalanul át kell térni a palesztin állam létrehozására, „konkrét kompromisszumokat kell keresni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott döntések alapján”. Megismételte az orosz álláspontot, miszerint a konfliktus hosszú távú rendezése „csak az ENSZ-nek a palesztin állam létrehozására vonatkozó határozatai végrehajtásával lehetséges”.
Lavrov szerint Oroszország arra számít, hogy Izrael felismeri az érdekek egyensúlyának szükségességét, „ahelyett, hogy olyan célt tűzne ki, amely minden, a létezését fenyegető veszély kiküszöbölését fogja jelenteni, függetlenül attól, hogy mit gondolnak a szomszédok, és milyen érveik vannak”.
Rámutatott, hogy Izraelben sokáig nem vették komolyan a palesztin állam létrehozásának kérdését, pedig ennek a kérdésnek a rendezetlensége „a legjelentősebb tényező, amely az arab világban a szélsőségesség fennmaradását és erősödését táplálja”.
„A kompromisszumok elkerülhetetlenek minden konfliktusban. A vérontás leállításáról szóló megállapodások kompromisszumok, és mindkét félnek engedményeket kell tennie” – fogalmazott.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy „bármilyen formában” részt vegyen a palesztin-izraeli konfliktus rendezésében. Mint mondta, ha a Gázáról rendezendő csúcs résztvevői szükségesnek tartják Oroszország bevonását a folyamatba, azt Moszkva nem fogja elutasítani, de ráerőltetni nem fogja magát senkire.
Lavrov szerint Oroszország a palesztin-izraeli konfliktusban megpróbálta az eseményeket az erőszak elutasításának és az együttélésről szóló megállapodások kidolgozásának irányába terelni.
Az iráni nukleáris megállapodásról szólva emlékeztetett arra, hogy Moszkva soha nem tért el ennek támogatásától, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatát is. Közölte, hogy Oroszország a nemzetközi joggal teljes összhangban szállít Teheránnak haditechnikai eszközöket.
Valótlannak minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szíriai exelnököt, Bassár el-Aszadot megmérgezték volna. Mint fogalmazott, Aszad és családja kizárólag humanitárius okokból tartózkodik Oroszországban, mert „őt és családját fizikai megsemmisítés fenyegette”.
Lavrov hangoztatta: Szíria érdekelt abban, hogy területén megmaradjanak az orosz katonai bázisok.
„Nyilvánvaló, hogy az új körülmények között ezek a bázisok már más szerepet játszhatnak, nem csupán a katonai előőrsét” – mondta.
Az erre a hétre tervezett, de későbbre halasztott orosz-arab csúcstalálkozóról azt mondta, hogy az eseményt meg fogják tartani, „amint kiderül, melyik időpont a legalkalmasabb erre”. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több arab ország érdeklődik Oroszország tapasztalatai iránt „a nukleáris technológiák, a nukleáris energia, valamint a nukleáris energia nem energetikai célú felhasználása terén”.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
