Nem engedélyezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tevékenységének a folytatását az amerikai vezetés, az orosz tulajdon teljes kivonását követelik – közölte Dubravka Djedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter szombaton Belgrádban.
– Egyetlen nap haladékot sem kaptunk – húzta alá a tárcavezető, miután közölte, az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) nem hagyta jóvá a NIS működési engedélyének a meghosszabbítását.
Ugyanakkor Szerbia február 13-ig időt kapott arra, hogy megváltoztassa a tulajdonosi struktúrát és kivonja az orosz tulajdonrészt a vállalatból. Vasárnapra rendkívüli kormányülést hívtak össze az ügyben, amelyen részt vesz Alekszandar Vucsics köztársasági elnök is. Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen.
Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították –, de a vállalat ez idáig nem teljesítette az elvárást.
A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe. A NIS orosz tulajdonosa kedden jelentette be, hogy kész átadni harmadik félnek a vállalat feletti irányítást.
A szerbiai NIS olajtársaság is bejelentette, hogy az orosz olajat célzó amerikai szankciók miatt tulajdonosváltást mérlegel.
A NIS olajvállalat orosz tulajdonosai Washingtonban próbáltak engedményeket kicsikarni: az amerikai pénzügyminisztériumtól kérték működési engedélyük meghosszabbítását, miközben egy harmadik fél bevonásáról is tárgyaltak, hogy a cég irányítását a lehető leggyorsabban biztonságba helyezzék.
A háttérben természetesen ugyanaz a kényszer mozgatja őket, mint a régió más szereplőit: megmenekülni az amerikai szankciók súlyos következményeitől.
A szerb piac sajátossága, hogy a NIS és a Lukoil együtt a teljes motorüzemanyag-forgalom közel egyharmadát ellenőrzi, vagyis bármilyen fennakadás azonnal megrázná az országot.
Szankciókat vezet be néhány napon belül a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az Egyesült Államok a több mint 50 százalékos orosz tulajdonjog miatt – közölte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök
Az Informer TV-nek nyilatkozva a szerb államfő kiemelte, megerősítették a hírt, hogy Washington néhány nap múlva büntetőintézkedéseket vezet be a NIS ellen, ami az elmúlt évek legrosszabb híre, hiszen azokkal a cégekkel senki nem akar dolgozni, amelyek ellen amerikai szankciók vannak érvényben. Hozzátette: amint életbe lép az intézkedés, Horvátország azt mondhatja, hogy nem fogja engedni a kőolajszállítást az Adria-kőolajvezetéken keresztül, így megszűnik az ellátás. Ez problémák sorát nyitja meg Oroszországgal – húzta alá.
Azt mondta, időt kellene hagyni Szerbiának, hogy reagáljon erre, hiszen ez egy nagy, geopolitikai döntés, és korábban még csak nem is lehetett hallani arról, hogy ilyenre készülne az Egyesült Államok, ami azt jelenti, hogy ezt az európaiak készítették elő. A szerb elnök véleménye szerint ezzel a lépéssel arra szeretnék rákényszeríteni Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen.
Aleksandar Vučić szerint ha az orosz többségi tulajdon jelenti a gondot, akkor megoldást jelenthetne, ha Szerbia megvásárolna egy részt Oroszországtól. Hozzátette ugyanakkor: nem tartja valószínűnek, hogy ebbe Moszkva beleegyezne.
A szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
