Aleksandar Vučić szerb elnök arról beszélt, hogy nem kívánja „lerövidíteni” a mandátumát értelmetlen megfogalmazással, ahogyan azt egykor Boris Tadić tette, mert szerinte „vagy lemond az ember, vagy kitölti a mandátumát” – számolt be a Magyar Szó.
„Tehát lehetséges, hogy hamarosan lemondok” – mondta Vučić újságíróknak Pekingben, kínai látogatásának kezdetén.
Az államfő szerint az egyes összejövetelek – utalva a szombati belgrádi megmozdulásra a Slavija tér környékén – nem zavarhatják meg a közéletet, különösen akkor, ha „nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek, és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan”. A szervezőket emellett a rendezvény utáni incidensek miatt bírálta.
Kijelentette, hogy három szolgálat is készített becslést a résztvevők számáról, amely 30 500 és 34 300 között mozgott. Elmondása szerint a legmagasabb becslést vették alapul, ugyanakkor a pontos adatok szerint valamivel kevesebb mint 34 ezren voltak jelen.
Szerbiában 2024 ősze óta zajlanak nagy tömegtüntetések, miután az újvidéki vasútállomás frissen felújított védőtetője beomlott és 15 ember halálát okozta. A közvélemény és az ellenzék a kormányzati korrupciót okolja a tragédiáért.
A szerb elnök eddig ellenállt a lemondásra való felszólításoknak.
Szerbia ukrán delegáció látogatására számít a hét folyamán, amelyet valószínűleg maga Volodimir Zelenszkij vezet, ami, ha megerősítést nyer, az államfő első látogatása lesz az országban 2019 óta – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az N1 szerb tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg nincs hivatalos megerősítés Zelenszkij közelgő belgrádi útjáról. A szerb fővárosban lévő diplomáciai források azonban arra számítanak, hogy a két ország hamarosan közös kereskedelmi együttműködési megállapodást írhat alá. Eddig Volodimir Zelenszkij és Aleksandar Vučić szerb elnök kapcsolatai főként nemzetközi politikai csúcstalálkozók margóján zajlottak.
A teljes körű háború kezdete óta Szerbia és Ukrajna elnökei között az első közvetlen tárgyalásokra 2023 augusztusának végén került sor Athénban, az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozón. Vučić akkor kijelentette, hogy Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és konstruktívnak nevezte a megbeszélést. Belgrád azonban megtagadta a csúcstalálkozó közös nyilatkozatának aláírását az Oroszország elleni szankciókat szorgalmazó záradék miatt.
Jelenleg nincs társadalmi és politikai konszenzus a stratégiai államügyekről és Szerbia jövőbeli céljairól, ezért nem időszerűek az előre hozott választások – jelentette ki Djuro Macut szerb miniszterelnök.
A kormányfő a K1 belgrádi televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: elsődleges feladat a társadalmi feszültségek csökkentése, a helyzet stabilizálása, valamint a párbeszéd kultúrájának megteremtése. Hozzátette, hogy erre külön is felhívást intéz minden politikai szereplőhöz.
Macut a kabinet hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmával úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés és felelősség számára, hogy az államfő egy „kritikus időszakban” kérte fel a miniszterelnöki tisztség ellátására. Kiemelte, hogy saját szerepét elsősorban kiengesztelőnek tekinti, és szükségesnek nevezte a párbeszéden alapuló társadalmi konszenzus kialakítását. „Határozottan a párbeszéd mellett állok, és amellett, hogy valamiféle egyetértés jöjjön létre arról, melyek Szerbia valódi stratégiai kérdései, illetve mit akarunk a jövőben” – fogalmazott a szerb miniszterelnök.
Djuro Macut azért beszélt az előre hozott választásokról, mert Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök két hete konzultációt kezdett a parlamenti pártokkal egy lehetséges előrehozott választásról. Az ellenzék nem jelent meg ezeken az egyeztetéseken, a tárgyalópartnerek többsége azonban nem támogatta az idő előtti voksolást.
Szerbiában 2024. november elseje óta társadalmi elégedetlenség és feszültség uralkodik. Akkor zuhant le az újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember halálát okozva, a felelősöket pedig azóta sem kutatták fel. Emellett időközben hivatali visszaélés miatt eljárás indult a kulturális miniszter ellen, akinek a pere most is folyik. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, egyebek azért, mert a véleményük szerint Djuro Macut semmit nem tett az ügyben. A javaslatról szóló parlamenti ülést azonban határozatképtelenség miatt szerdán és csütörtökön is elhalasztották.
Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség – ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.
„Meg kell próbálnunk ebben a helyzetben felelősségteljesen viselkedni, és azt tenni, ami a legjobb a hazánknak, a népünknek. Előre tudom, nem kell senkinek mondania, hogy a korábbi rezsim pártjainak nagy része ezt vissza fogja utasítani (…) Én még egyszer lehetőséget adok nekik arra, hogy eljöjjenek, elmondják az álláspontjukat” – húzta alá. Szerinte nem lehet előre látni, hogy mi vár a világra, ezért szükség van az ilyen tárgyalásokra. „Hamarosan világszerte jelentős élelmiszerár-emelkedésre számíthatunk. Szerbia azon fog dolgozni, hogy legalább egy árnyalattal könnyebb legyen a helyzet, mint más országokban, a régióban és Európában, de így is rendkívül nehéz időszak előtt állunk” – húzta alá.
„Formálisan és jogilag nézve a parlamenti választásokat legkorábban júniusra lehetne kiírni, de legkésőbb jövő április végére. Amennyiben jövő április végére írnák ki őket, akkor azok már nem előrehozott, hanem rendes választások lennének. Én pedig azt mondtam, hogy ennél korábbra fogom kiírni őket” – hangsúlyozta az államfő.
A VMSZ-szel való egyeztetést követően Pásztor Bálint pártelnök közölte: két témát érintettek, egyrészt Szerbia külpolitikai irányvonalát, egészen pontosan azokat a problémákat, amelyekkel Szerbiának és az egész térségnek szembe kell néznie, másrészt pedig az előrehozott parlamenti választások lehetőségét.
Kiemelte, hogy a VMSZ egy Európa-párti párt, és „ez nem is fog változni”, de „azt is észre kell vennünk, hogy az EU ma már nem az, ami 20, 30 vagy 40 évvel ezelőtt volt”. „Ma az EU már nem a világ legnagyobb békeprojektje, és sajnálatos módon az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament egyes politikai tisztségviselői ellenségesen viszonyulnak a Nyugat-Balkán egész régiójához, ahogy ők nevezni szokták” – húzta alá. Véleménye szerint vannak olyan uniós lépések, amelyek nem tisztességesek és nem igazságosak Szerbiával szemben, például az új határátlépési rendszer, amely a már 15 éve tagjelölt Szerbia állampolgárait arra kényszeríti, hogy minden egyes határátlépésnél ujjlenyomatot adjanak, és fénykép készüljön róluk.
A választásokról szólva a VMSZ elnöke azt mondta: pártja álláspontja szerint most a stabilitás, a kiszámíthatóság és a fejlődés a legfontosabb, ezért nincs itt az ideje annak, hogy előrehozott választást tartsanak. Hozzátette ugyanakkor, ha mégis lennének választások, akkor a VMSZ ezekre készen áll, és ahogy korábban, úgy most is önállóan indul majd.
Vucic már korábban is beszélt arról, hogy az év végéig előrehozott választást írnának ki, sőt azt is kilátásba helyezte, hogy mivel jövőre lejár a mandátuma is, az elnökválasztást is előre hozza, hogy egyszerre lehessen voksolni. Mivel Vucicnak ez már második elnöki megbízatása, az alkotmány értelmében többé nem indulhat a tisztségért. Szerbiában az államfőt közvetlenül az állampolgárok választják meg.
Ana Brnabic házelnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt tagja csütörtökön azt mondta: a párt azt szeretné, ha Vucic lenne a miniszterelnök-jelöltjük, majd az ország miniszterelnöke. Vucic 2014 és 2017 között már volt Szerbia kormányfője, de nem fejezte be mandátumát, lemondott azért, hogy választás útján köztársasági elnök lehessen.
[type] => post [excerpt] => Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség – ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775319960 [modified] => 1775291463 ) [title] => Szerb elnök: az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182620&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182620 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 182621 [image] => Array ( [id] => 182621 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png [original_lng] => 1368927 [original_w] => 1318 [original_h] => 829 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-768x483.png [width] => 768 [height] => 483 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-1024x644.png [width] => 1024 [height] => 644 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png [width] => 1318 [height] => 829 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png [width] => 1318 [height] => 829 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png [width] => 1318 [height] => 829 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1775280708:12 [_thumbnail_id] => 182621 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 389 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 796533630001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5983 [1] => 2052 [2] => 40733 [3] => 1865 ) [tags_name] => Array ( [0] => Aleksandar Vucic [1] => egyeztetés [2] => pártok [3] => Szerbia ) ) [4] => Array ( [id] => 180930 [content] =>
Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy az ország felkészül Horvátország, Albánia és Koszovó esetleges támadására.
„Mi készülünk a támadásukra. Egy olyan jövőbeli pillanatra várnak, amikor egy nagyobb konfliktus tör ki az európaiak és az oroszok között, és egy még nagyobb a Közel-Keleten. Ezek a szándékaik, egy kedvező pillanatra várnak, amikor teljes káosz lesz a világban” – mondta a szerb elnök.
Vučić ugyanakkor megjegyezte, hogy Szerbia nem indíthat megelőző csapást Horvátország vagy Albánia ellen, mivel ezek az államok NATO-tagok.
Egyben biztosította a polgárokat, hogy az állam „elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy egyértelmű elrettentő jelzést adjon”.
„Szerbia elég erős ahhoz, hogy megőrizze területi integritását, szuverenitását, szabadságát és polgárai biztonságát. Nem azért nem fognak megtámadni minket, mert nem akarják, hanem azért, mert tudják, mi lesz a válasz” – hangsúlyozta.
A szavazóhelyek 6 százalékában megismétlik vasárnap a boszniai szerb elnökválasztást a felvetődött szabálytalanságok miatt.
A voksolásra mintegy 85 ezer állampolgár jogosult.
Az elnöki posztért a kormánykoalíció jelöltje, Sinisa Karan, valamint az ellenzék által támogatott Branko Blanusa indul.
A megismételt választásokat viták kísérik: ellenzéki állítások szerint a kormánypártok pénzt kínálnak a voksokért, amit a a kormányoldal határozottan visszautasít.
Savo Minic, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke felszólította a többségében szerbek lakta országrész belügyminiszterét, hogy indítson vizsgálatot az állítólagos szavazatvásárlások ügyében.
Radovan Kovacevic, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) szóvivője szerint a központi választási bizottság, a szarajevói politikai körök és a szerb ellenzék megállapodást kötött annak érdekében, hogy Sinisa Karant eltávolítsák a szavazólapról, és kizárják a választási versenyből. Branko Blanusa a kampánycsend előtt arról beszélt, hogy a november 23-i választásokon szerinte választási csalás történt. Egyben felszólította az illetékeseket, hogy mutassák meg, hol tartanak az ezzel kapcsolatos eljárások.
A boszniai Szerb Köztársaságban november 23-án tartottak rendkívüli elnökválasztást, amelyet Sinisa Karan nyert meg a voksok 50,4 százalékának megszerzésével. A második helyen Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett 48,2 százalékkal. A különbség kevesebb, mint tízezer szavazat volt.
A választási bizottság azért rendelte el a szavazás megismétlését 60 szavazóhelyen, mert a voksok újraszámolását követően eltéréseket talált a számok között Sinisa Karan javára. Emellett az is felvetődött, hogy nem a megfelelő módon azonosították a szavazópolgárokat és aláírásokat hamisítottak. A boszniai Szerb Köztársaságban azért rendeztek rendkívüli elnökválasztást, mert Milorad Dodik elnököt a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
Bárki is lesz a boszniai Szerb Köztársaság új elnöke, csupán októberig tölti be ezt a tisztséget, akkor ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olekszandr Litvinenkót nevezte ki Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének Szerbiában. A kinevezés a 2025/866. számú elnöki rendeletben szerepel.
Korábbi, 2025/865. számú rendelettel az elnök felmentette a pozícióból Volodimir Tolkacsot.
Belgrád mozgástere egyre szűkebb a Moszkvához fűződő kapcsolatokban. A szerb vezető gazdasági kényszerre hivatkozva fenntartja a lőszerexportot, miközben már nem ígér semmit a szankciók ügyében.
„A szankciókat illetően remélem, hogy a fegyveres konfliktus hamarosan véget ér. Mint már mondtam, semmit sem tudok garantálni, de túl öreg vagyok ahhoz, hogy könnyen meggondoljam magam” – mondta az Aleksandar Vucic szerb államfő, aki november 5-én jelentette be, hogy újraindítják és támogatják a lőszerexportot. A döntést a gazdasági szükségszerűséggel és a munkahelyek megőrzésével indokolta.
Az elnök úgy látja, a „semleges Belgrád” ugyan igyekszik ellenőrzi az ügyleteket, de bizonyos fegyvereknek mégis sikerül eljutniuk a harci övezetekbe. Elismerte, hogy az európai országoknak történő lőszereladások után azoknak egy részét valószínűleg Ukrajnának adják tovább, de hozzátette: azt tehetnek velük a vásárlók, amit akarnak – írja a Gazeta.
Vannak területek, ahol Ukrajna és Szerbia segíthet egymásnak – jelentette ki az ukrán elnök, de nem részletezte, konkrétan miről van szó.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, telefonbeszélgetést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel – erről az ukrán vezető november 5-én, szerdán számolt be a Telegramon.
Részletesen megvitattuk országaink európai integrációját. Vannak dolgok, amelyekben kölcsönösen segíthetünk egymásnak. Emellett beszéltünk az együttműködés lehetőségeiről a regionális biztonság területén. Országaink ebben egyenlő mértékben érdekeltek, és dolgozni fogunk rajta
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić azt javasolta az európai országoknak, hogy vásároljanak lőszert a szerb védelmi iparból. Hozzátette, nem zárja ki, hogy ezeket később az ukrán hadseregnek adják át. Ezt Vučić a német Cicero magazinnak adott interjúban mondta.
Az elnök elmondta, hogy a szerb raktárak „tele vannak lőszerrel”. „Bár nem szeretnék úgy tűnni, mintha egy harcoló fél számára szállítanék lőszert, Európának szüksége van lőszerre. Felajánlottam európai barátainknak, hogy kössenek velünk megállapodást és vásároljanak meg tőlünk mindent, ami nálunk van. Ez fenomenális hozzájárulás lenne az európai biztonsághoz” – mondta Vučić.
Amikor arról kérdezték, hogy elképzelhető-e, hogy ezek a gránátok később Ukrajnában végezhetik, Vučić azt válaszolta, hogy nincs ellenvetése.
A vevők azt tehetnek velük, amit akarnak. Mindig is azt mondtam, hogy Szerbia semleges ország. De teljes mértékben készek vagyunk együttműködni az európai hadseregekkel
