Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. A tüntetők a szerb vezetés felelősségre vonását követelték a korrupcióért, a tiltakozások pedig folyamatosak. Az Európai Bizottság reagált a helyzetre, és azt javasolta Vučić elnöknek, hogy változtasson politikáján, írta a Politico.
Az országban uniós reformokat kell véghez vinni, beleértve a szólás és sajtószabadságot, határozott lépéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelemben és a választási reformot illetően, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Ez a következtetés az esti órákban, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott munkavacsora után jelent meg, amelyen António Costa, az EU Tanácsának elnök is részt vett – a felek az aktuális politikai helyzetről és Szerbia uniós csatlakozási útjáról tárgyaltak.
Érdekes részlet, hogy az EU vezetése rendkívül óvatosan viszonyul a szerbiai tiltakozásokhoz, nem fejezi ki támogatását. Eközben Szerbiában és számos más országban ellentmondást váltott ki Vučić munkavacsorája az EU vezető vezetőivel. Az Európai Parlament 32 képviselője levélben követelte von der Leyentől a Vučiccsal való találkozó lemondását.
Srdjan Majstorovic, az Európai Politikai Központ igazgatóságának elnöke közölte, a szerb diákmozgalom „pozitív jelzés a demokrácia életképességéről a régióban és Európában”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a szerbek „zárt ajtók mögötti hangos és nyilvános beszédet” várnak az EU képviselőitől „a szerbiai beszélgetőpartnerekkel”.
Vučić a szerbiai politikai helyzet és az EU-csatlakozás felé vezető út megvitatása után az alábbiakat nyilatkozta: Szerbia teljes mértékben elkötelezte magát ezen stratégiai út mellett… Hamarosan megszületik a döntés az új kormányról vagy a választások megtartásáról.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743098820
[modified] => 1743097944
)
[title] => A nagyszabású szerbiai tiltakozások miatt az EU vezetői arra kérik Vučić elnököt, hogy végezze el a radikális reformokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145904&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145904
[uk] => 145764
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145765
[image] => Array
(
[id] => 145765
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[original_lng] => 26998
[original_w] => 1300
[original_h] => 722
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-300x167.webp
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-768x427.webp
[width] => 768
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-1024x569.webp
[width] => 1024
[height] => 569
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743090745:5
[_thumbnail_id] => 145765
[_edit_last] => 5
[views_count] => 756
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 1177
[2] => 1865
[3] => 640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => reformok
[2] => Szerbia
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[1] => Array
(
[id] => 145592
[content] =>
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
Alekszandar Vucsics szerb elnök a belgrádi kormányellenes tüntetések kapcsán határozottan cáfolta a hangágyúval kapcsolatos vádakat, és hangsúlyozta, hogy a rendőrség türelemmel kezelte a demonstrációkat. Az elnök elismerte a tüntetők üzenetét, ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia többsége nem támogatja a „színes forradalmat”.
Alekszandar Vucsics szerb elnök cáfolja azokat az állításokat, hogy hangágyút használtak volna a belgrádi tüntetők ellen – írta meg az Index.hr.
A szerb elnök szombat este kommentálta a Belgrádban zajló kormányellenes tüntetéseket, elmondása szerint 88 ezer és 107 ezer közé tehetők azok száma, akik részt vettek a demonstráción. Egyes beszámolók 500 ezer embert említenek.
„Szégyenletesek azok az állítások, hogy a rendőrség hangágyút használt volna” – reagált azokra a vádakra, miszerint a hatóságok hangágyút vethettek be a tüntetőkkel szemben.
Alekszandar Radics katonai elemző, Zdravko Ponos parlamenti képviselő és több tüntető beszámolója szerint is hangágyúról lehetett szó.
„A jelenlévők érzése az volt, mintha valami elsuhant volna mellettük, a cél egyértelműen a megfélemlítés volt.”– mondta Zdravko Ponos.
Alekszandar Vucsics hangsúlyozta, „különösen büszke” a rendőrség munkájára, főleg azért, mert ilyen türelemmel „elviselték” a tüntetéseket. A szerb elnök állítása szerint a „tüntetést nem regisztrálták”, hozzátéve, a média tudatosan terjesztett álhíreket a demonstrációval kapcsolatban.
A kormány legitimitásáról azt mondta, megértették a tüntetők üzenetét, és „tanulni kell belőle”, azonban hozzátette, Szerbia többsége még mindig nem akar „színes forradalmat”.
„Sikerült megőriznünk a békét, Szerbia nincs elpusztítva. Szeretnék hinni abban, hogy a másik oldal is képes demokratikusan eljárni” – fogalmazott Alekszandar Vucsics.
Kiemelte: „magabiztosan”, ugyanakkor „felelősségteljesen” áll a jövőbeli választások elé.
Szerbia díszőrséget küld Moszkvába a május 9-ei győzelmi parádéra – írta meg a RIA Novosztyi.
A lap információi szerint a szerb elnök, Aleksandar Vucic is részt vesz majd az ünnepélyen, Robert Fico szlovák miniszterelnök mellett.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter azt mondta korábban: Oroszország 19 baráti ország haderejét hívta meg a parádéra, várhatóan az összes KBSZSZ-tagállam és még néhány külföldi ország is részt vesz majd az ünnepélyen vezetőivel és katonáival.
Moszkva 1945. május 9-e óta minden évben megünnepli a náci Németország fölött aratott győzelmet, amely lezárta a második világháború európai szakaszát.
A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól ‒ erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).
A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.
A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések „arra kötelezik” a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy „a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét”.
A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva ‒ amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható ‒, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.
A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan „autonómiának” neveznek.
A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.
A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.
Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.
A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része ‒ olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen „szemérmetlen”, következésképpen a Vajdaságot megalapozó „nagy eszmék” teljes tagadását jelenti. „A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül” ‒ zárul a nyilatkozat.
A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.
Szerbia sorsáról nem az utcán fognak dönteni, arról csak választások útján dönthetnek az állampolgárok – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombaton a dél-szerbiai Aleksandrovacon, adta hírül az MTI.
A szerb elnök ezzel reagált arra, hogy Újvidéken több tízezres kormányellenes tüntetés folyik, amelyet a két és fél hónapja tiltakozó egyetemisták szerveztek. Aleksandar Vucic reményének adott hangot, hogy a diákok nem ülnek fel az ellenzéki politikusok trükkjeinek, és nem követelik majd szakértői kormány felállítását. Leszögezte: sem átmeneti, sem szakértői kormány felállítását nem támogatja, a miniszterelnök lemondását követően vagy sikerül új kormányt alakítani a törvények szerint, vagy előrehozott választásokat fognak tartani.
A szerb államfő megismételte korábbi állítását, amely szerint külföldről akarják megdönteni a hatalmát, és külföldről pénzelik a kormányellenes tiltakozásokat is, ezeket a támadásokat pedig egyes felelőtlen szerbiai politikusok is támogatják, akik választás és a választópolgárok bizalma nélkül mindenáron hatalomra szeretnének jutni.
Szerbiában november eleje óta tartanak kormányellenes tiltakozásokat, azóta, hogy november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője 15 ember halálát okozva. A tragédiai felelőseit azóta sem vonták felelősségre.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban bejelentette lemondását – számolt be az MTI.
Rendkívüli sajtótájékoztatóján kiemelte, miniszterelnökként a lemondással kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez.
Mint mondta, úgy érezte, hogy miniszterelnöki tevékenységével folytatni tudta a korábban Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány munkáját.
A 2023 decemberében szervezett előrehozott parlamenti választásokat követően a Milos Vucevic vezette kormány 2024. május 2-án alakult meg.
Milos Vucevic elmondta, büszke mindarra, amit kevesebb mint egy év alatt sikerült elérnie kormányának, és köszönetet mondott az államfőnek a belé fektetett bizalomért.
A kormányfő lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia. Ezt követően új miniszterelnököt választhat a képviselőház, de az is előfordulhat, hogy előrehozott választást írnak ki.
Közben véget ért az a tüntetés, amelynek során egy egész napra, 24 órára lezárták Belgrád legforgalmasabb csomópontját a hónapok óta kormányellenes tüntetéseket szervező egyetemisták. A belgrádi Autokomanda csomópontnál több ezren tiltakoztak, hogy elégedetlenségüknek adjanak hangot. A diákokhoz és civilekhez mezőgazdasági termelők is csatlakoztak, traktorokkal segítve az utak lezárását.
A kormányellenes tiltakozásokat azt követően kezdték megszervezni, hogy tavaly november elsején – 15 ember halálát okozva – leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt. A tiltakozók között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során.
A demonstrálók Milos Vucevic miniszterelnök mellett Milan Djuric újvidéki polgármester lemondását is követelték. Milos Vucevic most közölte, hogy Milan Djuric is benyújtja lemondását még kedden.
Kedd hajnalban egy belgrádihoz hasonló újvidéki tiltakozás során egy fiatal lány megsérült. A tiltakozókra nem először támadtak rá, korábban volt olyan, hogy a tüntetőkkel egyet nem értők a tömegbe hajtottak autóval, de botokkal is támadtak meg diákokat.
A legkitartóbban a szerbiai egyetemek hallgatói tiltakoznak, akik – miután a tüntetések ellenzői tiltakozó egyetemistákra támadtak rá – november óta vonulnak az utcákra , és a szerbiai állami egyetemeken működő 64 kar majdnem mindegyikét blokád alatt tartják. A diákok Szerbia több városában minden nap 15 percre leállítják a forgalmat a karuk épülete előtt, így tisztelegve az áldozatok emléke előtt. Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, és a munka az idén is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek az esetért.
Az újvidéki felsőügyészség december végén emelt vádat az ügyben tizenhárom ember, közöttük a volt építésügyi miniszter ellen. A vádiratban szereplőket a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével, veszély okozásával, valamint nem megfelelő építkezési és kivitelezési munkával vádolják.
Aleksandar Vucic szerb elnök felszólította a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene nem kötelező érvényű bizalmi népszavazást. Közölte, hogy ha ezen alulmarad, lemond elnöki tisztségéről – számolt be az MTI.
A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – 15 ember halálát okozva –, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e, mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van.
A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad
– fogalmazott a szerb elnök.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást. Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.
Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.
Alekszandar Vucsics szerb elnök bejelentette: Szerbia érdekelt abban, hogy otthont adjon az orosz és az amerikai vezetők, Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozójának.
Vucsics hangsúlyozta, hogy Szerbia mindkét katonai blokkon – a NATO-n és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén – kívül áll, és valóban független ország, amely teljes mértékben felkészült mindkét elnök biztonságának garantálására – írta meg a Magyar Nemzet.
Mivel látok néhány országot, akik felajánlják helyszínüket a Putyin–Trump-találkozóra, először szeretném hivatalosan kijelenteni, hogy Szerbia érdekelt abban, hogy az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok elnökeinek találkozóhelyéül szolgáljon. Miért? Szerbia nemcsak formálisan áll kívül a katonai blokkokon, mint néhány ország, amely felajánlja vendéglátását, hanem lényegében mindkét blokkon kívül áll, valóban önálló és független ország – mondta Vucsics a Pink Televízió Nemzeti Híradójában.
A köztársasági elnök hozzátette, hogy Szerbia az az ország, ahol Trump elnök a legnagyobb támogatást élvezte egész Európában.
Nincs még egy olyan ország, amely összemérhető lenne Szerbiával a Trump elnök iránti támogatás mértékében. Nem vezetőkről beszélünk, akik voltak ilyenek és olyanok, hanem a nép egészének támogatásáról. Másrészt ez az az ország, ahol Putyin elnök továbbra is nagyon, nagyon népszerű. Így szerintem ez az a hely a Földön, amely mindkettőjüknek rendkívül megfelelne – tette hozzá Alekszandar Vucsics.
