Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olekszandr Litvinenkót nevezte ki Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének Szerbiában. A kinevezés a 2025/866. számú elnöki rendeletben szerepel.
Korábbi, 2025/865. számú rendelettel az elnök felmentette a pozícióból Volodimir Tolkacsot.
Belgrád mozgástere egyre szűkebb a Moszkvához fűződő kapcsolatokban. A szerb vezető gazdasági kényszerre hivatkozva fenntartja a lőszerexportot, miközben már nem ígér semmit a szankciók ügyében.
„A szankciókat illetően remélem, hogy a fegyveres konfliktus hamarosan véget ér. Mint már mondtam, semmit sem tudok garantálni, de túl öreg vagyok ahhoz, hogy könnyen meggondoljam magam” – mondta az Aleksandar Vucic szerb államfő, aki november 5-én jelentette be, hogy újraindítják és támogatják a lőszerexportot. A döntést a gazdasági szükségszerűséggel és a munkahelyek megőrzésével indokolta.
Az elnök úgy látja, a „semleges Belgrád” ugyan igyekszik ellenőrzi az ügyleteket, de bizonyos fegyvereknek mégis sikerül eljutniuk a harci övezetekbe. Elismerte, hogy az európai országoknak történő lőszereladások után azoknak egy részét valószínűleg Ukrajnának adják tovább, de hozzátette: azt tehetnek velük a vásárlók, amit akarnak – írja a Gazeta.
Vannak területek, ahol Ukrajna és Szerbia segíthet egymásnak – jelentette ki az ukrán elnök, de nem részletezte, konkrétan miről van szó.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, telefonbeszélgetést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel – erről az ukrán vezető november 5-én, szerdán számolt be a Telegramon.
Részletesen megvitattuk országaink európai integrációját. Vannak dolgok, amelyekben kölcsönösen segíthetünk egymásnak. Emellett beszéltünk az együttműködés lehetőségeiről a regionális biztonság területén. Országaink ebben egyenlő mértékben érdekeltek, és dolgozni fogunk rajta
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić azt javasolta az európai országoknak, hogy vásároljanak lőszert a szerb védelmi iparból. Hozzátette, nem zárja ki, hogy ezeket később az ukrán hadseregnek adják át. Ezt Vučić a német Cicero magazinnak adott interjúban mondta.
Az elnök elmondta, hogy a szerb raktárak „tele vannak lőszerrel”. „Bár nem szeretnék úgy tűnni, mintha egy harcoló fél számára szállítanék lőszert, Európának szüksége van lőszerre. Felajánlottam európai barátainknak, hogy kössenek velünk megállapodást és vásároljanak meg tőlünk mindent, ami nálunk van. Ez fenomenális hozzájárulás lenne az európai biztonsághoz” – mondta Vučić.
Amikor arról kérdezték, hogy elképzelhető-e, hogy ezek a gránátok később Ukrajnában végezhetik, Vučić azt válaszolta, hogy nincs ellenvetése.
A vevők azt tehetnek velük, amit akarnak. Mindig is azt mondtam, hogy Szerbia semleges ország. De teljes mértékben készek vagyunk együttműködni az európai hadseregekkel
Szerbia kész közvetítő országként fellépni, és fogadni a béketárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között – jelentette be Marko Đurić, Szerbia külügyminisztere.
Belgrád azon országok között szerepel, amelyek felajánlották szolgálataikat a tárgyalási folyamat számára. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbia hivatalosan támogatja minden ország szuverenitását és területi integritását az ENSZ által elismert határokon belül, beleértve Ukrajnát is.
Đurić kiemelte továbbá, hogy Szerbia nagyra értékeli helyét Európában, és büszke arra, hogy önálló kül- és biztonságpolitikát folytat.
„Szerbia büszke független kül- és biztonságpolitikájára, amely évszázadok alatt formálódott, és lehetővé tette számunkra, hogy önállóak maradjunk, annak ellenére, hogy kis ország vagyunk” – mondta a miniszter.
A szerb olajtársaságot birtokló orosz NIS vállalattal szembeni amerikai szankciók blokkoltál egy nyersolaj-szállítmány átvételét, amely fenntarthatná Szerbia egyetlen olajfinomítójának működését – írta a Reuters.
Új szállítmányok nélkül a pancsovai NIS finomító napokon belül kénytelen lesz leállítani a munkát.
Aleksandar Vučić szerb elnök október 9-én arra figyelmeztetett, hogy új szállítmányok nélkül a finomító, amely az ország üzemanyagának nagy részét, köztük a benzint és a sugárhajtóművek üzemanyagát biztosítja, november 1. után nem fog tudni dolgozni. Ugyanakkor arról biztosított, hogy az üzemanyag-tárolók megteltek, és a meglévő készletek elegendőek lesznek az év végéig: „Nem lesz hiány a nyersolajból és annak származékaiból, és nem lesz energiaválság”, jelentette ki Vučić.
Az amerikai szankciók, amelyeket még januárban hagytak jóvá, a NIS tevékenységének korlátozását célozták, mivel orosz tulajdonban van.
A Kpler elemző cég adatai szerint a Maran Helios tartályhajó, amely 1 millió hordó kazah KEBCO olajat szállított a NIS számára, október 9-én érkezett a horvátországi Omišalj kikötőjébe. Az üzemanyag azonban soha nem érkezett meg Szerbiába.
A horvát olajvezeték, a Janaf üzemeltetője közölte, hogy október 8-ig minden megrendelést leszállított a NIS számára, és ezt követően nem tervezik újabb szállítmányok indítását.
Egyelőre nem tudni, hogy a rakományt az omišalji kikötőben tárolják-e, vagy viszonteladóknak adják tovább.
A Reuters számításai szerint a Szerbiának szánt nyersolaj-szállítmány körülbelül 10 napig lehetővé tette volna a pančevoi finomító működését. Bár az ügynökség forrásai megjegyzik, hogy az üzemanyag-tartalékok majdnem tele vannak, az ország hamarosan egyre inkább importfüggővé válik.
Ideiglenes elnököt neveztek ki a boszniai Szerb Köztársaság vezetésére, amíg a szerb entitás meg nem tartja következő választásait. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje Dodik tanácsadóját, Ana Trisic Babicot választotta meg ideiglenes elnöknek – írja az MTI, az RTRS boszniai szerb televízióra hivatkozva.
A kinevezés az előd, Milorad Dodik augusztusi menesztését követi, Babic pedig csak a következő elnökválasztásig, november 23-ig tölti be tisztségét. Az ellenzék nem vett részt a szavazáson Banja Lukában, amely Bosznia-Hercegovina szerb többségű területén található.
Milorad Dodikot megfosztotta megbízatásától a bosznia szövetségi választási bizottság, miután a politikust augusztus 1-jén a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság egy év – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik fellebbezését augusztus 18-án elutasította a bíróság, így hivatalossá vált megfosztása az elnöki tisztségtől.
Az ítélet egyúttal eltávolította hivatalából a politikust, Hat évig nem választható meg politikai tisztségre Boszniában.
Ana Trisic Babic korábban a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hivatalában (OHR) és az amerikai segélyszervezetnél, a USAID-nál dolgozott.
Szombat este ugyanazon az ülésen a parlament több, az elmúlt években Dodik irányítása alatt elfogadott törvényt is hatályon kívül helyezett. A törvények célja az volt, hogy elősegítsék a Szerb Köztársaság boszniai államtól való elszakadását. Ezek között voltak olyan törvények is, amelyek megtiltották volna a boszniai alkotmánybíróság ítéletének vagy az OHR döntéseinek végrehajtását a Szerb Köztársaság területén.
A törvényeket a boszniai alkotmánybíróság már alkotmányellenesnek nyilvánította.
A részben elismert Koszovó hatóságai közölték, hogy nemrég pilóta nélküli légi járművek hatoltak be a légterükbe, és azt gyanítják, hogy ehhez Szerbiának van köze.
Gazmend Xhodža, a koszovói rendőrség főigazgatója pénteken bejelentette, hogy a NATO KFOR békefenntartó missziót tájékoztatták az incidensről.
Nemrégiben drónrepüléseket észleltünk, amelyek – a gyanúnk szerint – Szerbia területéről érkeztek Koszovó északi részébe. A rendőrség kapcsolatban áll a KFOR-ral, figyelemmel kísérjük a helyzetet, és vizsgáljuk, milyen lépéseket tehetünk
Szombaton Új-Belgrád utcáin több mint tízezer katona, valamint harckocsik, rakétarendszerek és vadászgépek vonultak fel a szerb kormány által szervezett történelmi katonai parádén. Az eseményen Alekszandar Vucsics államfő kiemelte: Szerbia képes megőrizni függetlenségét és elrettentő erővel fellépni minden külső fenyegetéssel szemben.
Az ország történetének legnagyobb katonai díszszemléjét tartotta meg a szerb kormány szombaton a főváros Új-Belgrád városrészében, ahol több mint tízezer katona felvonulása mellett harckocsikat, rakétarendszereket és vadászgépeket is bemutattak – számolt be az Index az MTI-re hivatkozva.
Fotó: Oliver Bunic / AFP
Alekszandar Vucsics szerb államfő a szemle megtekintésekor azt mondta: a felvonulás bizonyítja, hogy Szerbia képes megvédeni függetlenségét és szuverenitását, valamint elrettenteni minden külső támadót. A bemutatón a szerb fegyverek mellett izraeli PULS rakéta-sorozatvetőket, arab drónokat, orosz harckocsikat és külön járművekre szerelt, HQ–22 típusú kínai légvédelmi rakétarendszereket is felvonultattak.
Külön figyelmet kapott, hogy a francia légierő Rafale típusú vadászgépei is bemutatkoztak a rendezvényen, mivel a szerb kormány további 12 gépet rendelt ebből a típusból. A szakértők figyelmét leginkább a PULS rakéta-sorozatvetők keltették fel, amelyek 300 kilométeres hatótávolságukkal a legtöbb balkáni ország fővárosát is elérnék.
A parádét bírálatok is érték: az ellenzék politikai eszközként emlegette a hadsereg felvonultatását, miközben jogvédők szerint állami dolgozókat buszokkal vittek a rendezvényre, a tiltakozókat pedig a rendőrség távol tartotta az esemény helyszínétől.
Szerbia fővárosában, Belgrádban, több ezres demonstráció zajlott le az előrehozott parlamenti választások követelése miatt.
A tiltakozók azután vonultak utcára, hogy 2024 novemberében Újvidéken egy felújított vasútállomás tetőomlása következtében 16 ember vesztette életét. A tragédia hullámot indított el a korrupció és a hivatali hanyagság vádjainak terén.
A csendes menet során 16 diák fehér rózsákat vitt végig a városon, miközben felolvasták az elhunytak neveit.
A szervezők hangsúlyozzák, hogy fő követelésük az előrehozott választások megtartása, amelyek eltávolítanák a hatalomból Aleksandar Vučić elnököt és a Szerb Haladó Pártot (SNS).
A korrupció a társadalmunk minden problémájának gyökere. Az egyetlen megoldás a választás lehet
– mondta az egyik résztvevő, a 35 éves tudós, Srdjan.
