A mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt és többen megsebesültek, Olaf Scholz német szövetségi kancellár kijelentette, hogy szigorúbban föl kell lépni a szélsőségesekkel szemben.
„Mindenünkkel, ami rendelkezésünkre áll, meg fogjuk védeni a jogállamiságot és a biztonságot. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hírszerző szolgálatunk feladatukként ezt meg is teszik. De állampolgárként mi is szembe fogunk szállni a szélsőségesekkel, akik jobb, ha félnek, mert számítaniuk kell arra, hogy minden eszközt bevetünk a legyőzésükre” – jelentette ki Scholz hétfőn a felső-bajorországi Reichertshofenben tett látogatásakor.
A rendőr a békéért és a biztonságért vesztette életét.
Azért volt szolgálatban akkor, hogy megvédje a demokráciát, valamint a minden embernek kijáró jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét mások egyetértésétől függetlenül – folytatta a kancellár.
„Ha a szélsőségesek befolyásolják a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor tudomásul kell venniük, hogy azzal legkeményebb ellenfeleikké tesznek minket” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
„A szolgálatát teljesítő rendőr elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – hangoztatta Wolfgang Büchner, a német szövetségi kormány helyettes szóvivője Berlinben a kancellárra hivatkozva.
A múlt hét pénteken Mannheimban történt késelésben a tájékoztatás szerint a támadó többször is megszúrta késével a 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe.
Az elkövetőt, aki sajtóértesülések szerint egy 25 éves afgán férfi, meglőtték. Állapota miatt egyelőre nincs kihallgatható állapotban, így indítéka továbbra is tisztázatlan. A támadás áldozatai között volt egy jobboldali, iszlámkritikus aktivista is.
Szélsőségesnek minősített és azonnali hatállyal betiltott szerdán egy moszkvai bíróság három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet.
A szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem. A csoportok tevékenységének vagy finanszírozásának folytatása esetén a részvevők ellen büntetőeljárás indul majd. A tárgyalás több mint 12 órán át, zárt ajtók mögött zajlott. A per titkosításának oka, hogy az ügyészség szerint az anyagok államtitkot tartalmaztak. Vlagyimir Voronyin ügyvéd kijelentette, hogy a szervezetek megfellebbezik az ítéletet. Navalnij az ítélethirdetést követően az Instagramon közölte, hogy csapata alkalmazkodik majd a körülményekhez, és folytatja a küzdelmet a korrupció ellen, valamint az igazságos bíróságokért és a törvény előtti egyenlőségért. „A céljainkból és az eszméinkből nem engedünk. Ez a mi országunk, másik nincsen” – írta. A Vazsnije Isztorii című független oknyomozó portál szerint az orosz hatóságok az elmúlt 14 év alatt 120 ezer különböző szintű jelöltaspiráns – az összes indulni kívánó 7 százalékának – bejegyzését utasították el, különböző jogi és alaki kifogásokra hivatkozva. A Golosz jogvédő szervezet adataira támaszkodó felmérés arra a következtetésre jutott, hogy tízszer gyakoribb azoknak a politikusoknak a kizárása a választási folyamatból, akik nem tartoznak a négy parlament párthoz, vagyis a kormányzó Egységes Oroszországhoz, illetve a kommunistákhoz, a liberális demokratákhoz vagy az Igazságos Oroszországhoz. A „rendszeren belüli” (parlamenti) pártok esetében a Központi Választási Bizottság az aspiránsok 2 százalékát utasította el, a „rendszeren kívüli” pártok esetében ez az arány 25, a független indulók közében pedig 13 százalék volt. A felmérés szerint évről évre kevesebb független és ellenzéki jelöltet jegyeznek be a választási bizottságok: a 2003-as parlamenti választásra még a függetlenként indulók 60 százalékát jegyezték be, de 2016-ban már csak 8-at. A 2020-ban és 2021-ben elfogadott törvények tovább szűkítették a potenciális jelöltek körét. Így elvesztette passzív választójogát, akit bűnösnek találtak „tudatosan hamis közérdekű információk” nyilvános terjesztésében, a gyűlések szervezésére vonatkozó szabályok ismételt megsértésében, szélsőségességre való nyilvános felhívásban, hatósági személy elleni erőszakban vagy vállalkozók alkalmazásában a hatóságok képviselője ellen”, valamint olyan köztörvényes ügyekben, mint a csalás, a sikkasztás és a kábítószerrel való visszaélés. A Navalnijhoz köthető szervezetek szélsőségessé nyilvánításának napjára időzítve a The Insider orosz ellenzéki portál és a Bellingcat nemzetközi újságírócsapat egy cikkben azt állította, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei 2019-ben ugyanúgy sikertelen mérgezéses merényletet kíséreltek meg Dmitrij Bikov ellenzéki író ellen egy repülőgépen, ahogy tavaly augusztusban Navalnij esetében.
1/15 Hi! Don't laugh, but I'm back in the SHU. They let me out Sunday night, and Monday afternoon they locked me up again, making no secret of the fact that I won't be getting out of this hole again. I finally know what I'm in jail for though! In this regard, a little statement.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Felvette nyilvános adatbázisába Vitold Fokint, a minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének első vezető-helyettesét, a független Ukrajna első miniszterelnökét a Mirotvorec szélsőséges honlap, amely provokátornak minősítette a politikust, aki tudatosan vesz részt ukránellenes propaganda-rendezvényeken – adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A Mirotvorec szerint Fokin provokál és tudatosan vesz rész olyan ukránellenes propaganda-rendezvényeken, amelyek Ukrajna társadalmi-politikai destabilizációjára irányulnak. Ezt a véleményét a honlap a politikus nemrég adott interjúiból vett idézetekkel támasztotta alá.
A honlapot működtető szélsőségesek azzal is vádolják Fokint, hogy „tagadja az orosz agressziót, manipulálja a jelentőséggel bíró közérdekű információkat, részt vesz az orosz-terrorista alakulatok legalizálásában Donyeck és Luhanszk megyék megszállt részében”.
A Volodimir Zelenszkij elnök által a minszki összekötő csoport első vezetőhelyettesévé nemrég kinevezett 86 éves Vitold Fokin a strana.ua hírportálnak adott múlt hétvégi interjújában a kelet-ukrajnai béke megteremtése mellett szállt síkra. Mint hangsúlyozta, a helyzet rendezése érdekében a szakadár területeken meg kell tartani a helyi önkormányzati választásokat, általános amnesztiát kell hirdetni a lázadók számára, és különleges jogállást kell biztosítani nem csak a szeparatista köztársaságok, hanem Donbász egésze számára. Fokin azt is mondta, hogy kész Donyeckbe utazni, hogy közvetlenül tárgyaljon a szakadár vezetőkkel. Azóta folyamatos össztűz zúdul az idős politikusra mind a regnáló hatalom, mind a szélsőséges ellenzék részéről.
