Donald Trump amerikai elnök háborús döntési hatáskörének korlátozásáról, az Irán elleni katonai műveletek kongresszusi jóváhagyásáról fogadott el határozatot az amerikai képviselőház szerdán.
A Kongresszus alsóházában a demokratákhoz csatlakozó 4 republikánus képviselő voksával szavazták meg a jogszabályt, amely gyakorlati értelemben szimbolikus, de jelzésértékű. Ha a törvény az elnök asztalára kerül is aláírásra, azt Donald Trump nagy valószínűséggel megvétózza.
Az elnök háborús jogköreinek korlátozásáról szóló másik tervezetről szavazott még májusban a felsőház, a szenátus, ahol az nem kapta meg a többséget.
Az amerikai elnök háborús jogköreiről egy 1973-as törvény szól, amely többi között 60 napban maximálja a kongresszusi jóváhagyás nélkül folytatható katonai műveletek hosszát. A vietnámi háború idejéből származó törvényt a Fehér Ház alkotmányellenesnek tartja, és nem fogadja el.
Donald Trump elnök ugyancsak szerdán az elnöki hivatalban újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az egyeztetések Iránnal „nagyon jól” haladnak, és közölte, hogy hétvégére akár megállapodás is létrejöhet.
Kijelentette, hogy az Iránnal fennálló tűzszünetet érvényesnek tekinti, az elmúlt napok kölcsönös katonai csapásainak ellenére. „A világban azon a részén a tűzszünet az, amikor valaki mérsékelten nyit tüzet” – magyarázta Donald Trump álláspontját, és megjegyezte, hogy Irán akár provokálva is érezhette magát az előző napokban területét érő, amerikai értékelés szerint „önvédelemből indított” csapások miatt.
Az elnök egyben rámutatott, hogy a Hormuzi-szoros azonnal megnyílik a megállapodás aláírását követően.
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 047 szavazókörében az országgyűlésiképviselő-választáson. Este hét óráig mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
Voksolni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. A DÁP-alkalmazás nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le a voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Ha valaki nem kapta meg az értesítőt vagy most nem találja, a valasztas.hu oldalon a lakcíme alapján megkeresheti, hogy milyen címen találja azt a szavazókört, ahol voksolhat. Lakóhelyétől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 224 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.
A szavazóhelyiségben csupán az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A választáson 7,5 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből mintegy 293 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2024-es európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.
A magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazatszámláló bizottságok először az egyéni választókerületi szavazólapokat számlálják össze, majd az országos pártlistás szavazólapokat, végül a nemzetisági listás szavazólapokat.
Az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók. A voksolás estéjén várhatóan az országos listára leadott szavazatok 92-95 százalékát, és az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok 94-97 százalékát fogják megszámolni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta az ukrán parlament képviselőit, amiért vonakodnak szavazni az adóemelésekről szóló törvényjavaslatokról.
„Úgy vélem, hogy minden párt képviselőinek meg kell érteniük ezeknek a törvényjavaslatoknak a fontosságát az ukrán költségvetés szempontjából. (…) Néhányról a következő hónapon belül szavazni kell” – jelentette ki az ukrán vezető.
Szerinte Ukrajnának törvényeket kell elfogadnia az állami költségvetés külső finanszírozásának megszerzéséhez.
Korábban Alekszandr Tyihanszkij, a Fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia katonai-politikai elemzője és vezető kutatója kommentálta Zelenszkij fenyegetéseit a Verhovna Rada képviselőivel szemben.
2026. április 12-én tartják Magyarországon az országgyűlési választásokat, amire mindegyik párt nagy erőkkel készül. Ugyanakkor a választásra nemcsak a pártoknak és a jelölteknek kell felkészülniük, hanem a választóknak is, most csütörtökön pedig fontos határidő jár le számukra: ugyanis április 2-án, csütörtök 16 óráig lehet a választóknak lakhelyüktől eltérő szavazókörbe átjelentkezni, de ekkor jár le a nemzetiségi és külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, valamint a Braille-írásos szavazósablon igénylésére vonatkozó kérelem határideje is.
Mostani cikkünkben átvesszük, kik jogosultak ezekre, és hogyan lehet a fentieket igényelni.
Hol lehet szavazni?
Minden szavazati joggal rendelkező állampolgár alapvetően a lakcíme szerinti szavazókörben adhatja le szavazatát, ez a Nemzeti Választási Iroda postán küldött értesítőjében is szerepel. A szavazáshoz érvényes fényképes igazolvány szükséges (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél), így érdemes megnézni ezeknek a lejárati idejét, érvényes okmány nélkül ugyanis nem szavazhat senki.
Ugyanakkor amennyiben a választás napját, április 12-ét nem azon a településen tölti valaki, ahova be van jelentve a lakcíme, ebben az esetben is lehetősége van szavazni, ha átjelentkezik oda, ahol aznap tartózkodik majd.
Ehhez egy átjelentkezési kérelmet kell benyújtania, amelyben megjelöli, hogy a választás napján hol szeretné leadni a szavazatát – ha például valaki elutazik, vagy tanulmányai, munkája miatt nem az állandó lakcímén tartózkodik, így neki is lehetősége lesz szavazni, mint mindenkinek, a választás napján reggel 6 óra és 19 óra között.
Hogyan lehet átjelentkezni?
Ezt kétféle módon lehet elintézni, egyrészt az átjelentkezést kérvényezheti
online,
vagy pedig személyesen vagy meghatalmazott útján bármelyik helyi választási irodánál.
Online a www.magyarorszag.hu oldalon itt lehet a kérelmet leadni mindössze pár kattintással, viszont az ide való belépéshez a DÁP mobilaklamazáson, vagy pedig az Ügyfélkapu+-on keresztül kell azonosítania magát.
Amennyiben nem rendelkezik DÁP- vagy Ügyfélkapu+-regisztrációval, akkor a DÁP mobilalkalmazásba az alábbi linken regisztrálhat, míg Ügyfélkapu+-regisztrációval kapcsolatos tudnivalók az alábbi oldalon érhetőek el.
Ha azonban valaki nem szeretne regisztrálni, akkor kérvényezheti az átjelentkezést személyesen is. Ezt a kérvényt akár maga a választó, vagy egy meghatalmazottja is leadhatja. Ehhez bármelyik helyi választási irodába kell bemenni – nem a kormányablakba, a helyi választási irodák listája az alábbi linken érhető el –, és nyilatkozni erről. A meghatalmazáshoz szükséges formanyomtatványt az alábbi linken találja, ami egyben tartalmazza magát az átjelentkezési kérelmet is.
Fontos, hogy az átjelentkezéssel nem változik maga az ön választókerülete, csak a helyszín, ahol leadja szavazatát, ugyanis az átjelentkezők továbbra is az állandó lakcímük szerinti képviselőjelöltekre szavazhatnak.
Hogyan szavazhat, aki éppen külföldön tartózkodik? Mi ilyenkor a teendő?
Az országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhatnak, akiknek a szavazáshoz való részvételhez kérvényezniük kell a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt.
Ugyanakkor a külföldön tartózkodók között fontos különbség, hogy valaki rendelkezik-e állandó magyarországi lakcímmel, vagy sem.
Aki nem rendelkezik, az egyéni listára nem szavazhat, lévén, hogy nincs állandó lakcíme, így választókerülete se, aminek egyéni képviselőjelöltjeire szavazhatna. Így az állandó lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, amit ugyanúgy kérvényezni kell. Ennek a határideje március 18-a 16 óra volt.
Azok viszont, akik rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel, április 2-án, 16 óráig kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket.
Csakúgy, mint az átjelentkezésnél, itt is két lehetőség van:
online,
vagy pedig személyesen vagy meghatalmazott útján bármelyik helyi választási irodánál.
Fontos, hogy külföldön nincs annyi szavazókör, és az így szavazók kizárólag nagykövetségeken vagy konzulátusokon adhatják le szavazatukat. A kérelem során ki kell választaniuk, melyik országban szeretnének szavazni. Idén összesen 151 külképviseleten lehet majd voksolni, ezek listáját az alábbi oldalon tudja megtekinteni.
Csakúgy, mint az átjelentkezőknél, a külképviseleten szavazók is a magyarországi lakcímük szerint szavaznak egyéni jelöltekre, valamint pártlistára.
Változtathat-e, aki átjelentkezett, kérte a külképviseleti listára való felvételét, azonban mégsem ott szavazna?
Igen, ha mégis állandó magyarországi lakcíme szerint szeretne szavazni, akkor az átjelentkezés visszavonható, ahogy a külképviseleti névjegyzékből is töröltetheti magát.
A kérelmek visszavonásának a határideje április 8-a, 16 óra.
Amennyiben így tesz, akkor az állandó lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe kerül vissza, azaz ott kell majd szavaznia, ami az NVI által kiküldött értesítőben is szerepel.
Szlovéniában parlamenti választásokat tartanak vasárnap; a kormányalakítás kimenetele várhatóan nemcsak a legnagyobb pártok eredményétől, hanem a kisebb politikai erők parlamentbe jutásától is függ.
A valamivel kevesebb, mint 1,7 millió választásra jogosult szlovén a 90 fős szlovén parlament 88 képviselőjéről dönt, míg egy-egy mandátumot a magyar és az olasz nemzeti közösség képviselője szerez. A választáson 1179 jelölt indul 17 listán.
A hivatalos kampány péntek éjfélkor lezárult, ezt követően kampánycsend lépett életbe, amely a szavazóhelyiségek vasárnap esti zárásáig tart. A kampánycsend idején tilos minden olyan tevékenység, amely a választókat valamely jelölt vagy párt támogatására ösztönözné.
Az előzetes szavazást – amelyen a választók a hivatalos választási nap előtt, kijelölt szavazóhelyeken adhatják le voksukat – kedden és csütörtök között tartották; ezen a választók 4,8 százaléka vett részt.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órától este hét óráig lesznek nyitva mintegy háromezer belföldi szavazókörben. A voksolás diplomáciai képviseleteken és levélben is lehetséges.
Az első nem hivatalos eredmények az urnazárást követően, vasárnap késő este várhatók. Az új parlamentnek a választás után legkésőbb húsz napon belül kell megalakulnia, ezt követően az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
Érvényesnek nyilvánították a vasárnap Észak-Koreában tartott parlamenti választásokat, a részvétel 99,99 százalékos volt – jelentette a KCNA állami hírügynökség hétfőn.
A KCNA beszámolója szerint vasárnap (helyi idő szerint) 18 óráig minden választókerületben befejeződött a szavazás, a részvételi arány elérte a 99,99 százalékot.
Ez az arány minden választópolgár lelkesedésének köszönhető, akik elszántan igyekeznek bizonyítani államhatalmunk felsőbbrendűségét és erejét – áll a hírügynökségi jelentésben.
Hétfő reggel még tartott a szavazatok összesítése. Kim Dzsongun, az ország vezetője vidéken, egy bányaipari központban adta le voksát.
Tekintettel az Ukrajnát elhagyó állampolgárok számára, egy választási előkészületekkel foglalkozó munkacsoport további külföldi szavazóhelyek létrehozását, valamint szükség esetén ideiglenes létesítmények bevonását javasolja a választási folyamat megszervezéséhez – jelentette be Olekszandr Karaszevics, a Külügyminisztérium államtitkára a rendkívüli vagy háború utáni időszak választásaira vonatkozó törvényjavaslatok előkészítésével foglalkozó munkacsoport ülésén, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A jelenlegi jogszabályi keret értelmében 104 állandó szavazóhelyiséget hoztak létre külföldi diplomáciai intézményeknél. Tudjuk, hogy ezen külföldi szavazóhelyiségek száma objektíve nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a külföldön tartózkodó több millió állampolgárunk részvételét az első, háború utáni választásokon, ezért közös az a vélemény, hogy további szavazóhelyek létesítésével bővíteni kell a külföldi szavazóhelyiségeket” – mondta.
Karaszevics megjegyezte, hogy ilyen szavazóköröket a Központi Választási Bizottság hozhat létre a Külügyminisztérium erre vonatkozó előterjesztése alapján. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos esetekben hiány léphet fel a helyiségeket illetően az új szavazókörök kialakításához.
„Ezért a tervezet azt javasolja, hogy a diplomáciai intézmények vezetői dönthessenek ideiglenes létesítmények bevonásáról a szavazókörök választási bizottságainak munkájának megszervezésére – mind a pótszavazóköröket, mind az állandó külföldi szavazóhelyiségeket illetően”, mondta.
A parlament alelnöke, Olena Kondratyuk a maga részéről hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztériumnak a választási folyamat megkezdése előtt tisztáznia kell, hogy mekkora állami finanszírozásra van szükség a külföldi nemzeti választások megfelelő előkészítéséhez – a további külföldi szavazókörök létrehozásától kezdve a személyzeti, anyagi és technikai támogatáson át a logisztikáig.
Emlékeztetett arra, hogy világszerte 383 908 választópolgár van regisztrálva a konzuli hatóságoknál, de valójában 5-8 millió ukrán él külföldön. Kondratyuk többek között Lengyelország példáját hozta fel.
„A Központi Választási Bizottság adatai szerint Lengyelországban körülbelül 906 ezer választópolgár van. Tudjuk, hogy további szavazóhelyiségekre van szükség, ha ezek az állampolgárok mind részt vesznek a választásokon, az körülbelül 180 további szavazóhelyiséget jelent, amelyeket valahol el kell helyezni. És ezt meg kell vitatni a lengyel féllel” – mondta.
Elmondása szerint még ha körülbelül csak 500 ezer állampolgár vesz részt a választásokon, további 103 szavazóhelyiség kialakítására lesz szükség.
Hozzátette, hogy a technikai, személyi és pénzügyi támogatás mellett a lehetséges szavazási napok száma is fontos lesz. Ez a kérdés – jegyezte meg a Legfelső Tanács alelnöke – továbbra is vita tárgya.
Elbuktak a francia nemzetgyűlésben szerda este a bizalmatlansági indítványok, amelyeket két ellenzéki párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország azért nyújtott be a kormány ellen, mert három évig tartott vitasorozat után végül rendelettel vezette be a több évre szóló energiaprogramját.
A radikális baloldal bizalmatlansági indítványát 108-an szavazták meg az 577 fős képviselőházban, ami messze elmaradt a kormány megbuktatásához szükséges 289-től. A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés javaslatát 140 képviselő támogatta.
A szavazás eredménye nem okozott meglepetést, de a „parlament iránti tiszteletre” hivatkozva Sébastien Lecornu miniszterelnök a két bizalmatlansági indítványról történő szavazást a kormányzati átalakítás előfeltételéül szabta.
Miután a nemzetgyűlés bizalmat szavazott a miniszterelnöknek, Rachida Dati kulturális miniszter szerda este hivatalosan is bejelentette távozását a kormányból. A március 15-én és 22-én esedékes helyhatósági választásokon ugyanis ő lesz a jobboldal polgármester-jelöltje Párizsban.
A bizalmatlansági indítványokat az ellenzéki pártok azért nyújtották be, mert a kormány az új energiastratégiáját február 12-én rendeletben jelentette be, három év intenzív vita és többszöri halasztás után.
A portugál választási bizottság honlapján közzétett eredmények szerint António José Seguro, a Szocialista Párt politikusa nyerte a vasárnap megrendezett elnökválasztás második fordulóját – számolt be az MTI.
A voksok több mint 96 százalékos feldolgozottsága alapján Seguro a szavazatok 66,2 százalékát szerezhette meg, kihívója a második fordulóban, a jobboldali André Ventura pedig a szavazatok mintegy 33,8 százalékát tudhatja magáénak.
A nem sokkal korábban közzé tett, szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) ugyancsak Seguro 67-73 százalékos győzelmét vetítették előre.
A Portugálián az utóbbi napokban végigsöprő viharok okozta áradások miatt az ország déli és központi térségeiben található három önkormányzat is kénytelen volt egy héttel elhalasztani a voksolást. Ugyanakkor mindössze 37 ezer választópolgárról van szó, vagyis a választók 0,3 százalékáról, ami érdemben nem befolyásolja a végeredményt.
A 63 éves Antonio José Seguro a baloldalt képviseli: az 1990-es évek elején a szocialista ifjúsági szervezet vezetője volt, majd parlamenti képviselő, végül sportminiszter lett Antonio Guterres miniszterelnök mellett. Választási kampányában a demokrácia és a közszolgáltatások védelmezését hirdette.
A 43 éves André Ventura a jobboldali Chega (Elég) párt elnöke. Pártja tavaly a jobboldali kormány első számú ellenzéki erejévé vált. A politikus először televíziós futballkommentátorként vált ismertté, később a politikában kezdett el karriert építeni.
Az elnökválasztás első fordulójában António José Seguro a szavazatok 31,1 százalékát szerezte meg. André Ventura (Chega) a második helyen végzett a szavazatok 23,5 százalékával.
A választás győztese a konzervatív Marcelo Rebelo de Sousa utódja lesz. Az általános választáson megválasztott portugál elnöknek nincs végrehajtó hatalma, de válság esetén döntőbírói szerepet tölthet be, és joga van feloszlatni a parlamentet, hogy parlamenti választásokat írjon ki.
