Volodimir Zelenszkij elnök utasított a választások megszervezésére a teljes tűzszünet megkötése után, ami már 2025 júliusában megtörténhet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy kormányzati források szerint Zelenszkij a múlt héten tanácskozást hívott össze, hogy utasítsa a csapatát a teljes tűzszünet utáni választások megszervezésére. Idézte a lap a Bloomberg egyik forrását is, amely szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy húsvétig, azaz április 20-ig elérhető a tűzszünet Ukrajnában.
A The Economist azt írta, hogy a választások első megerősítése a május 8-án lejáró hadiállapot meghosszabbításáról szóló szavazás lehet a parlamentben az előestéjén vagy május 5-én. A rendelkezés hatályon kívül helyezése az első szükséges lépés a választási folyamat megkezdéséhez. A pontos időzítést illetően a források eltérőek, de a legtöbben azt mondták, hogy Zelenszkij a nyári választásokat célozza meg. A törvény ugyanis legalább 60 napot ír elő a kampányolásra, vagyis a lehető legkorábban a választás július elején lehet.
Egyes források szerint azonban a kampánynak három hónapig kell tartania. Ennyi időbe telik, amíg a választási hatóságok visszaállítják a választói listákat, amint azt a parlament jelzi. A kiadvány egy forrásra hivatkozva azt is kifejtette, hogy miért van tervben a júliusi választás. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Zelenszkij megpróbálja meglepni riválisait, mivel a rövid idő lehetővé teszi számára, hogy ellenállás nélkül futhasson be. A forrás hozzátette, hogy egy ilyen fordulat nem csak az elnöknek lenne előnyös. „Egy elhúzódó kampány szétszakítja az országot” – magyarázta az informátor.
Throughout last evening and night, Russia attacked Ukraine with more than 170 drones, including over 100 Shaheds. This massive attack targeted the Dnipro, Kyiv, Sumy, Kharkiv, and Khmelnytskyi regions.
All night in Dnipro, the aftermath of this attack was being dealt with. As of… pic.twitter.com/LWZLXLqG7r
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2025
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn 93 szavazattal támogatta Ukrajna és partnerei által javasolt határozati javaslatot, de Oroszország és az Egyesült Államok ellene szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ENSZ Közgyűlése 93 igen szavazattal határozatot fogadott el, amelyben azt követelte, hogy Oroszország azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából. 18 ország nemmel szavazott, 65 ország tartózkodott. Elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, Magyarország és Izrael ellene szavazott. Kína ugyanakkor tartózkodott.
Ukrajna Az átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítása Ukrajnában című állásfoglalást több mint 50 állammal, köztük a legtöbb európai országgal együtt nyújtotta be. A dokumentum általában egy másik, Ukrajnáról szóló határozat szellemében készült, amelyet a közgyűlés két éve, 2023. február 23-án, a teljes körű orosz invázió első évfordulóján fogadott el. Akkor 141 ENSZ-tagállam szavazta meg, csak heten (Oroszország és csatlósai) szavaztak ellene.
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
A görög parlament a szavazás harmadik fordulójában ismét nem tudott új elnököt választani. A Bloomberg közleménye szerint a jelölt még az előző két próbálkozásnál is kevesebb támogatást kapott.
Mindössze 160 szavazatot kapott Konstantinos Thassulas, a parlament elnöke, akit Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök jelölt elnöknek. A harmadik fordulóban való megválasztáshoz legalább 180 szavazat megszerzése volt szükséges a 300-ból.
A kiadvány megjegyezte, hogy a csütörtöki szavazás eredménye várható volt, mivel számos ellenzéki pártnak van saját jelöltje, és már a folyamat elején egyértelművé tették, hogy nem szavaznak Thassulasra.
Mitsotakisz jobbközép Új Demokrácia pártjának 156 képviselője van, és bejelentették, hogy támogatni fogják Thassoulast.
A következő szavazást február 12-én tartják, amikor várhatóan Thassoulast megválasztják az ország elnökének, ehhez ugyanis csak 151 képviselő alkotta többségre lesz szükség.
A nyugati partnerek többször is jelezték Kijevnek, hogy előbb-utóbb választásokat kell tartani, de amivel Ukrajnában minden politikai párt egyetért, hogy országos választások csak a harcok befejezése után lehetségesek – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál elemző írásában.
A különböző pártok képviselői által meghirdetett választások elméleti időpontjai már most tavaszról őszre tolódtak. Ráadásul a kormánycsapatban nem mindenki hiszi, hogy akár ősszel is meg lehet tartani a választásokat. „A választásokkal kapcsolatos pletykák nem azon alapulnak, hogy valaki tud valamit, vagy szuper bennfentes információval rendelkezik a háború végéről. Hanem azon, hogy az általános helyzet fényében egyik politikus sem akar lemaradni. És vannak olyanok, akik a pillanatot kihasználva népszerűsíteni akarják a csapatukat” – vélekedett a Legfelső Tanács egyik befolyásos tagja.
A választás megszervezésének lehetősége közvetlenül függ a háborútól és annak lezárásától, és sajnos nem csak Ukrajnától. Sőt, ha Donald Trump új amerikai elnöknek még az idén sikerül is véget vetni a háborúnak, az ukrán pártok képviselői még legalább négy, sőt hat hónappal számolnak, amelyre a választások megszervezéséhez és lebonyolításához is szükség lesz.
Gond van az elavult választói névjegyzékekkel – sokan elköltöztek és elmenekültek, sokan meghaltak – mondta az egyik befolyásos képviselő. Egy másik óriási probléma, hogy miként biztosítható az ukránok külföldön történő szavazása. Ehhez jogszabály-módosításra van szükség, ami időbe telik.
Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött Pennsylvania, Georgia és Észak-Karolina államban is, ezzel megnyerte az amerikai elnökválasztást.
Még javában folyik a szavazatok számlálása az Egyesült Államokban, de magyar idő szerint 7:20 körül egyértelművé vált, hogy
DONALD TRUMP A VÁLASZTÁS GYŐZTESE.
Az amerikai választást az elektori szavazatok döntik el, így hiába van, ahol még csak most kezdték a számlálást, a döntő a billegő államok eredménye.
90% fölötti feldolgozottság mellett
Donald Trump megnyerte, Georgiát, Észak-Karolinát és Pennsylvaniát, ezzel megszerezte a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot.
Legfrissebben Pennsylvania államot húzta be Trump, ezzel még csak 267 elektort szerzett, de Alaszkát biztosan el fogja vinni, így a 270 könnyedén meglesz.
Érdemes széljegyzeten megjegyezni: jelenleg az összes billegő államban vezet Donald Trump republikánus jelölt, így könnyen lehet, hogy a végleges eredmény nagyobb lesz, mint 270 elektor.
A következő a helyzet a DecisionDesk adatai szerint:
Michiganben 71% feldolgozottság mellett 50,3% Trump.
Wisconsinban 90% feldolgozottság mellett 51,2%-on áll Trump.
Arizonában 56% feldolgozottság mellett 50%-on áll.
Nevadában 69% feldolgozottság mellett 49%-on áll Trump (egyéb jelöltek miatt így is vezet).
Michiganben, Arizonában, Nevadában még fordíthat Kamala Harris, de Wisconsint szinte biztosan elviszi Donald Trump.
A hivatalos eredményhirdetés még napokat vehet igénybe, de valamilyen váratlan esemény híján (pl. újraszámolás, bizonyíték átfogó anomáliáról, csalásról stb)
DONALD TRUMP LESZ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 47. ELNÖKE.
A következő elnök 2025. január 20-án kerül beiktatásra a Fehér Házba.
Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
Eddig közel 25 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában – derül ki az NBC News által közzétett adatokból. A demokraták pillanatnyi előnye ellenére Donald Trump mozgósítási stratégiája mégis a működőképesség jeleit mutatja, az idei választási időszakban a republikánus szavazók is nagyobb arányban élnek a korai szavazás lehetőségével, mint azt tették a négy évvel ezelőtti választáson.
A 2020-as választások idején Donald Trump személyes szavazásra buzdította híveit a novemberi választás kitűzött napján. Ez a stratégia akkor nem működött, Joe Biden pedig ennek köszönhetően győzni tudott. Ezért az idei voksoláson a kommunikációban és az erőforrások tekintetében is nagyobb szerepet szánnak a korai szavazásnak.
„Csak szavazzanak – bárhogyan, ahogyan akarják” – buzdította híveit Trump egy kampányrendezvényen.
Bár az ABC News szerint a demokratáknak még van némi előnye a korai szavazáson – amivel kapcsolatban hozzáteszik: még mindig kezdeti időszakában jár –, két héttel az elnökválasztás november 5-ére kitűzött napja előtt ez a módszer mégis úgy néz ki, hogy működhet Donald Trump mozgósítása. A New York Times hétfőig 17 millió korai szavazat alapján jutott erre a következtetésre. A jelek szerint dacára annak, hogy egyes jobboldali szavazók még idegenkednek a szavazás ezen formájától, a republikánus bázis megértette Trump felhívását, és ezt a Harris-kampányhoz közeli szakemberek is kénytelenek elismerni.
„Sokkal jobb munkát végeznek [a republikánusok] a korai szavazáson való mozgósításban (…) Szerintem rájöttek arra, hogy milyen egyszerű és kényelmes a korai szavazás: gyorsabban lehet a szavazatokat összegyűjteni, és kevesebbet kell spekulálni a részvételi és szavazati arányokon a választás napján” – mondta Sam Almy, a Demokrata Párt kampánytanácsadója, aki az arizonai korai szavazatok alakulásának követéséért felelős. Arizona különös jelentőséggel bír az idei választáson, csatatérállami pozíciója mellett azért is fontos, mivel 2020-ban protesztből még Trump ellen szavaztak az államban. Idén a verseny kiélezettsége mellett azonban itt egyre magabiztosabb jobboldali támogatást tudhat maga mögött Donald Trump.
A Moldovai Központi Választási Bizottság október 21-én reggel a szavazatok 98%-át számlálta meg az elnökválasztáson és az európai integrációról szóló népszavazáson.
A bizottság honlapja szerint a polgárok 41,84%-a szavazott Maia Sandu jelenlegi elnökre. A második helyen Alexandru Stoianoglo áll a szavazatok 26,35%-ával.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50%-át, akkor november 3-án lesz az elnökválasztás második fordulója Moldovában.
A népszavazáson megkérdezték az állampolgárokat, hogy az EU-csatlakozás célját rögzíteni kell-e az ország alkotmányában. A szavazatok eddig a következőképpen oszlottak meg: 49,9% támogatta az alkotmánymódosítást, 50,1% nem.
A szavazatok 60%-ának összesítése alapján a választók 55 százaléka vélekedett az országuk uniós törekvéseivel szemben. Ez pedig megkérdőjelezheti Moldova eddigi nyugatbarát irányultságát. Közben viszont úgy tűnik, hogy az EU-párti, Maia Sandu jelenlegi elnök vezet az elnökválasztáson.
A Reuters hírügynökség este 9 órakor a Moldovai Központi Választási Bizottság honlapján elérhető állás szerint közölte: a szavazatok 23%-ának megszámlálása után közzétett előzetes eredmények szerint a moldovaiak 57%-a szavazott nemmel, míg 42%-uk igennel az ország uniós törekvéseiről tartott vasárnapi népszavazáson. Később az Al Jazeera portál már 60%-os feldolgozottságról számolt be és a nemek aránya 55% volt.
A népszavazáson arról döntenek a moldovaiak, hogy az alkotmányba beillesztik-e azt a záradékot, amely az uniós csatlakozást célként határozza meg – emlékeztet a Reuters. Egy határozott „igen” támogatná Maia Sandu törekvését, hogy az ország 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz, míg egy „nem” komoly csapást jelentene számára. Az eredmények meghatározhatják a jövő nyári parlamenti választások alaphangját, ahol Sandu pártja nehezen tudja majd megtartani többségét.
A Reuters által idézett felmérések szerint a többség támogatja az EU-hoz való csatlakozást, bár öt jelölt azt mondta támogatóinak, hogy szavazzanak „nemmel” vagy bojkottálják a népszavazást, mondván, hogy a népszavazást úgy időzítették, hogy Sandu szavazatát növeljék a választásokon.
Este 6-ig a jogosultak 42%-a adta le vokság a népszavazáson.
Az Al Jazeera azt is írta, hogy a korai eredmények alapján Maia Sandu hivatalban lévő nyugatbarát elnök vezet az EU-népszavazás mellett zajló elnökválasztáson, egyelőre a szavazatok 35%-os feldolgozottsága mellett, de nem fogja elérni a győzelemhez szükséges 50%-os küszöbértéket. Ha ezt nem éri el, akkor november 3-án várható a 2. forduló.
Legfőbb riválisa, Alexandr Stolianoglo volt főügyész, akit a hagyományosan oroszbarát Szocialista Párt támogat, eddig a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A felmérések a hivatalban lévő Maia Sandu, aki négy éve elnökként az EU-csatlakozást szorgalmazza, egyértelmű előnyét mutatták 10 riválisa előtt. Most nagyon úgy tűnik, hogy a második forduló Sandu és Stolianoglo összecsapását hozza el.
A szavazást beárnyékolták a választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádak. A rendőrség azzal vádolta meg Ilan Short, egy Oroszországban élő, szökésben lévő mágnást, hogy legalább 130 000 szavazóból álló hálózatot próbált lefizetni, hogy „nemmel” szavazzon, és támogasson egy olyan jelöltet, akit csak az utolsó pillanatban fedett fel. Shor felajánlotta, hogy fizet a moldovaiaknak, hogy másokat is rávegyenek, hogy „nemmel” szavazzanak.
Csütörtökön a bűnüldöző szervek közölték, hogy lelepleztek egy programot, amelynek keretében több száz embert vittek Oroszországba, hogy ott képzést kapjanak zavargások és polgári zavargások megrendezésére.
Oroszország tagadja a beavatkozást, és „ruszofóbiával” vádolja Sandu kormányát.
Viorel Cernauteanu rendőrfőnök a Reutersnek elmondta, hogy az elmúlt napokban külföldről érkező hang- és szöveges üzenetek sokasága szólította fel a moldovaiakat, hogy vagy bojkottálják a népszavazást, vagy szavazzanak „nemmel”.
Megnyíltak a szavazóhelyiségek a korai szavazás keretében a választók előtt az Egyesült Államok Virginia szövetségi államában pénteken, elsőként az országban lehetővé téve a személyes voksolást a 2024-es választásokon.
A korai szavazás az állam kijelölt hivatalos helyiségeiben lehetséges, külön engedély nélkül.
További szövetségi államokban, így Arkansas, Idaho, Minnesota, Dél-Dakora, Nyugat-Virginia és Wyoming államokban már lehetőség van a levélszavazásra, a szavazólapokat több helyen személyesen is leadhatják a szavazók.
Szeptember végéig az Egyesült Államok 26 államában, valamint a különálló közigazgatási területnek számító fővárosban, Washington megnyílik a lehetőség a választásokon való részvételre személyes, vagy levélszavazat formájában.
2020-ban az elnök- és kongresszusi szavazáson a választók több mint kétharmada (69 százalék) szavazott a választás kiírt napja előtt, amit a koronavírus-járvány idején a hatóságok is ösztönöztek, hogy ezzel is csökkenjen a személyes érintkezés.
A választás szabályai az Egyesült Államokban államról-államra változnak, a legtöbb helyen egymás mellett létezik a választás napja előtt is a személyes szavazás intézménye, valamint a levélszavazás intézménye is nyitva áll, és egy állam kivételével külön indoklást sem igényel az előzetes voksolás, illetve levélszavazás. Mintegy 9 államban, így Kaliforniában a választási szervezet automatikusan kiküldi a levélszavazati csomagokat a regisztrált választóknak.
Pénteken az egyik meghatározó szövetségi állam Georgia választási bizottsága új szabályt fogadott el a szavazólapok kézi számlálásáról.
A rendelkezést a testület szoros, 3-2 arányú döntéssel fogadta el. A kezdeményezést a republikánus vezetésű állam főügyésze és közigazgatási vezetője ellenezte, mondván, hogy a kézi számlálás rendkívül lelassítja majd az eredmények közlését.
