A szankciók enyhítése Oroszország ellen nem lehetséges, mert az továbbra is csalással foglalkozna, nem pedig tárgyalásokkal. Ezt Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha nylatkozta szerdán, március 26-án.
„Külön is foglalkoztunk az Oroszország elleni szankciók szigorításának kérdésével. Osztjuk azt a véleményt, hogy a nyomást az agresszorra meg kell tartani és növelni kell. Moszkva továbbra is csalással fog foglalkozni, nem tárgyalásokkal, amíg nem érzi meg a valódi erőt: diplomáciait, katonait, szankcionálisat. Nem lehet enyhíteni a nyomást addig, amíg tart az orosz agresszió” – mondta egy közös sajtótájékoztatón a norvég kollégájával Kijevben.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent Európára, és „a közös célunk az, hogy megvédjük magunkat ettől a fenyegetéstől”.
Ukrajna bebizonyította, hogy nem akadálya a békének. Most Oroszországnak kell konkrét tettekkel, nem manipulációval megmutatnia a valódi szándékát a háború befejezésére. Ellenkező esetben növelni kell a nyomást Moszkvára
Az Egyesült Államok jelezte, hogy a szankciók enyhítése is szóba jöhet az Ukrajnával kapcsolatos orosz tárgyalásokon, miközben Donald Trump sürgeti a hároméves konfliktus lezárását.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön a Bloomberg csatornának közölte, hogy az USA készen áll mind a szankciók szigorítására, mind azok enyhítésére, attól függően, hogy Moszkva mennyire hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
A Bloomberg Television-nek adott interjúban Bessent megerősítette ezt a megközelítést, és hangsúlyozta, hogy az elnök elkötelezett a konfliktus gyors lezárása mellett.
A pénzügyminiszter helytelennek minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közelmúltbeli kijelentéseit, amelyekben azt sugallta, hogy Trump elnök nincs megfelelően tájékoztatva a háborúról.
Szerinte ezek a megjegyzések rést ütöttek az amerikai–ukrán kapcsolatokon.
Trump szerdán diktátornak nevezte Zelenszkijt, és fokozta a nyomást Kijevre a háború befejezését célzó megállapodás elfogadása érdekében. Az ukrán elnök korábban kifogásolta, hogy az USA és Oroszország Kijev bevonása nélkül tárgyal egy megállapodásról.
A fejlemények az amerikai álláspont jelentős változását jelzik Oroszországgal kapcsolatban a Trump-adminisztráció alatt, ami európai szövetségeseit is megdöbbentette. Ez a változás már a G7-országok tárgyalásaira is hatással van, ahol nehézségekbe ütközik az orosz invázió harmadik évfordulójára tervezett közös nyilatkozat megfogalmazása.
Bessent elmondta, hogy Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencia előtt ígéretet tett egy 500 milliárd dolláros, ukrán ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás aláírására, amit később visszautasított. Ez a megállapodás alapozta volna meg Trump „elegáns” tervét a háború befejezésére.
Az amerikai pénzügyminiszter kifejtette a terv lépéseit: először szorosabbra fűzni az ukrán-amerikai gazdasági kapcsolatokat, megnyerni az amerikai közvéleményt, majd határozott üzenettel tárgyalóasztalhoz ültetni az oroszokat, szükség esetén a szankciók szigorításának lehetőségével.
Elrendelte egyes szankciók feloldását Iránnal szemben az amerikai kormány pénteken, ismét lehetővé téve ezzel az együttműködést Teheránnal polgári célú atomprogramokban – közölte egy magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő. Az intézkedés technikai jellegűnek tűnhet, de hírügynökségek szerint valójában fontos gesztus Teherán felé az iráni atomalku megmentését célzó bécsi egyeztetések kulcsfontosságú pillanatában.
A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy ez nem „engedmény” Iránnak az Egyesült Államok részéről, és nem is azt jelzi, hogy közelebb lennének az átfogó megállapodáshoz, ugyanakkor „megkönnyíti a technikai egyeztetéseket”.
Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. A pénteken bejelentett intézkedés olyan szankciók terhe alól ad felmentést, amelyeket még Donald Trump volt amerikai elnök idejében vetettek ki azokra az országokra és nemzetközi vállalatokra, amelyek együttműködnének Iránnal polgári célú atomenergiai tevékenységekben.