Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök hétfőn fogadja Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt elnökét, hogy az új helyzetet megvitassa vele.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) bejelentette, hogy készen áll kormánykoalíciós tárgyalás kötni az Osztrák Szabadságpárttal (ÖFP) – írja az Euronews. Az ÖVP újonnan kinevezett ügyvezető elnöke, Christian Stocker arról is beszélt, hogy elfogadja az Osztrák Szabadságpárt esetleges felkérését, miután ezt az ÖVP elnöksége is egyhangúlag támogatta.
A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének vasárnap, miután az előző nap az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán. Stocker új tisztségében adott első nyilatkozatában közölte, hogy az ÖVP kész a tárgyalásokra az FPÖ-vel.
Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt pénteken meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből. A tárgyalások azóta húzódnak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat.
A szeptember 29-i választásokon az Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 28,8 százalékát kapta. A második helyen az Osztrák Néppárt végzett a szavazatok 26,3 százalékával, a harmadik pedig az Osztrák Szociáldemokrata Párt lett a voksok 21,2 százalékával. Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Mint mondta, beszélgetésre hívta az FPÖ elnökét, hogy ezzel lehetőséget biztosítson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ esetleges együttműködésének. Van der Bellen hangsúlyozta, Nehammer arról számolt be neki, hogy „az ÖVP-n belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”. Az államfő szerint ezzel „egy új, eddig nem létező út nyílhat”.
„A Kickl-kormány-ellenes hangok lényegesen halkabbak lettek” – Van der Bellen pedig ezzel magyarázta, hogy megbeszéléseket kíván folytatni az Osztrák Szabadságpárt elnökével. Az államfő a jövő héten nevezi meg, hogy kit nevez ki Nehammer utódjának az ügyvezető kancellári tisztségben.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A holland választási iroda a hivatalos végeredmény közzétételével megerősítette a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) győzelmét a november 22-én tartott előre hozott választásokon – jelentette az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.
A holland választási iroda pénteki tájékoztatása szerint a szavazatok összesítését követően megállapított végső választási eredmények megerősítik a PVV választási győzelmét, a Wilders vezette párt 37 mandátumot szerzett a holland parlament 150 fős alsóházában.
A Szabadságpárt megkettőzte támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, novemberben 2,5 millió ember szavazott rá.
A megszerzett 37 mandátum több mint kétszerese a leköszönő parlamentben elfoglalt 17 képviselői helynek. Az ezt megelőző választásokon a párt 2017-ben 20, 2012-ben 15, 2010-ben pedig 24 mandátumot szerzett. Wilders pártja a 2006-os választáson debütált, akkor kilenc mandátumot szerzett.
A holland választási tanács december 1-jén teszi közzé a hivatalos végeredményt, december 5-én pedig lemond a régi parlament, és az új képviselők december 6-án leteszik esküjüket.
A holland választási iroda adatai szerint a Frans Timmersmans, korábbi külügyminiszter, majd uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöld Baloldal és a Munkapárt formációja a második helyen végzett 25 mandátummal, ami 8 képviselői székkel több a két párt jelenlegi képviselői helyeinél.
Mark Rutte korábbi miniszterelnök pártja, a liberális-konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a harmadik helyre szorult, mandátumainak száma a korábbi 34-ről 24-re csökkent.
Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 mandátumot kapott.
Hollandiában azért tartottak előre hozott parlamenti választásokat november 22-én, mert a Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról.
A beszámoló szerint a több mint 13 millió szavazásra jogosult holland állampolgár közül mintegy 10 millió 500 ezren szavaztak november 22-én.
A 77,7 százalékos részvételi arány, valamivel alacsonyabb, mint a 2021-es 78,7 százalékos és a 2017-es 81,9 százalékos részvétel – közölték. A szavazatok szinte mindegyike (99,6 százaléka) érvényes volt, emellett 19 656 üres szavazatot és 22 821 érvénytelen szavazatot vettek nyilvántartásba. A holland választási iroda nem talált olyan szabálytalanságot, amely megkérdőjelezte volna a választások tisztességét, illetve az eredményeket – tették hozzá.
Geert Wilders és a Szabadságpárt nagy fölénnyel megnyerte a holland választásokat, több vezető európai politikus már gratulált Wildersnek.
A holland jobboldali-liberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) főhadiszállásán már behűtötték a pezsgőt az ország első női miniszterelnökének tiszteletére, amikor beérkeztek az első exit poll eredmények és nyilvánvalóvá vált, hogy a 12 évig kormányzó VVD csak harmadik lett a választáson – írja a Magyar Nemzet.
A VVD a legfrissebb eredmények szerint 24 mandátumot szerezhet, ennél eggyel több, 25 képviselője lehet a Brüsszelből kiugrott Frans Timmermans által vezetett baloldali összefogásnak. Egyikük sem tudott azonban közel kerülni a sokáig semmibe vett Szabadságpárt (PVV) eredményéhez, amelynek 37 mandátuma lehet.
A PVV-n nem lehet többé keresztülnézni. Kormányozni fogunk − nyilatkozott Geert Wilderst. A kampány egyik meghatározó témájává vált a migráció kérdése. A Hollandiába érkezők száma tavaly csaknem megduplázódott, ami tovább súlyosbítja a lakhatási válságot. Wilders a bevándorlóellenes hangulatra építette a kampányát is, szerinte miattuk van lakáshiány, az ő hibájuk a megélhetési válság, és túlterhelik az egészségügyet.
Míg a Szabadságpárt és a holland választók valószínűleg örülnek, a „brüsszeli elit” hátán inkább a hideg futkos a hír hallatán. Wilders egy másik ígérete ugyanis úgy hangzott, hogy népszavazást ír ki az országnak az Európai Unióból való távozásával kapcsolatban, ez pedig annak ellenére megszólaltatja a vészcsengőket Brüsszelben, hogy a „Nexitnek” a közvélemény-kutatások szerint nem lenne meg a szükséges többsége.
Ha Wilders miniszterelnök lesz, tagja lesz az EU legfontosabb döntéseiért felelős tanácsnak, és valószínűleg nem a brüsszeli fősodor álláspontját fogja képviselni az olyan témákban, mint a klímavédelem, az unió reformja, az Ukrajnának szánt fegyverek.
A hatalmas győzelem ellenére a kormányzáshoz Wildersnek koalíciós partnerekre lesz szüksége, de az ellenfelei vannak nagyobb kényszerhelyzetben. Ha ugyanis egymással összefogva megpróbálják kigolyózni Wilderst a hatalomból, az könnyen visszaüthet, ráadásul Nigel Farage és a Brexit után már tudjuk, nem feltétlenül kell ahhoz valakinek kormányon lennie, hogy döntő befolyást gyakoroljon egy ország politikájára.
A szavazatok 97,9 százalékos feldolgozottságánál így fog kinézni a következő parlament:
szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) – 37 mandátum (2021-hez képest +20 mandátum),
a baloldali Munkáspárt és az ökobaloldali Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) – 25 mandátum (+8),
neoliberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) – 24 mandátum (–10),
centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – 20 mandátum (új párt),
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
