Egy napon tárgyalnunk kell Oroszországgal, de Ukrajna nem engedi meg, hogy az ultimátumok nyelvén beszéljen – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a svájci békecsúcs után tartott sajtótájékoztatón elmondta: „Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy eljön a pillanat, amikor tárgyalnunk kell Oroszországgal. Az álláspontunk azonban nagyon egyértelmű: nem engedjük, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogy most teszi.”
A külügyminiszter úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor legutóbbi nyilatkozata a tűzszüneti ajánlatról négy ukrán régióért cserébe a svájci békecsúcs „kisiklatását” célozta. „Elbukott, nincs komoly fogadtatása a javaslatainak, mert két alapvető hibát követett el: az ultimátumok nyelvét használta, és a második – miféle követelés ez egy szuverén országtól, hogy hagyja el saját szuverén területét?” – kérdezte.
Kuleba megjegyezte, hogy Ukrajnának a „legerősebb pozícióból” kell megkezdenie a tárgyalásokat az Oroszországi Föderációval. „A háborút csak úgy lehet lezárni, ha mindkét felet tárgyalóasztalhoz ültetjük. Elnökünk a legerősebb pozíciót akarja Ukrajnának” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője ugyanakkor megemlítette a „globális délről érkező hangokat a nehéz kompromisszumokról, amelyeket meg kell kötni”, amelyek a csúcstalálkozó első napján hangzottak el. „Ez nem az a nyelv, amit nyugati partnereinktől hallunk” – emlékeztetett Dmitro Kuleba.
Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak – áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben.
A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.
Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.
Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.
A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával” – mondta Zelenszkij.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap ésszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.
„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is” – hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”. „Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel” – fejtegette az amerikai tisztségviselő.
„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt” – fűzte hozzá.
Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.
Kijev álláspontját figyelembe vették annak a svájci csúcstalálkozónak a záróközleményében, amelyet az ukrajnai béke előmozdítása érdekében tartottak a hétvégén – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap.
„A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették” – mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.
Kuleba úgy vélte, egy jövőbeli csúcstalálkozón a mostanira meg sem hívott Oroszország is részt vehet, de elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki követelését, hogy Kijev engedje át a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót, és mondjon le NATO-csatlakozási céljáról.
„Természetesen mi (…) tökéletesen megértjük, hogy eljön majd az idő, amikor beszélni kell Oroszországgal” – mondta. „De álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi”.
Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.
A közép-svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott, kétnapos nemzetközi értekezleten több mint 90 ország vett részt.
Svájcban a békecsúcs margóján Volodimir Zelenszkij elnök megbeszélést folytatott argentin kollégájával, Javier Mileivel, akit a Szabadság érdemrenddel is kitüntetett – számolt be vasárnap az Armija Inform internetes katonai hírportál az államfő Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a felek megvitatták a békeképlet egyes pontjai megvalósításának további lépéseit. „Köszönjük, hogy Argentína nemrégiben csatlakozott az ukrán gyermekek visszatéréséért nemzetközi koalícióhoz” – mondta az elnök.
Ezenkívül az elnökök megvitatták a kétoldalú együttműködés kérdéseit, elsősorban a kereskedelmet illetően. Volodimir Zelenszkij köszönetét fejezte ki Javier Mileinek a svájci békecsúcson való részvételéért. „Nagyra értékeljük a latin-amerikai országok széles körű jelenlétét a csúcstalálkozón. Biztos vagyok benne, hogy a történelem emlékezni fog erre a tartós békéhez vezető utunkra” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
Amint az ukrán Elnöki Hivatal beszámolt róla, Zelenszkij kiemelte a Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes vezette ukrán kormánydelegáció májusi argentínai látogatásának fontosságát.
„Volodimir Zelenszkij a Szabadság renddel tüntette ki Argentína elnökét” – írta az Elnöki Hivatal.
Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján. Közben a német kancellár is nyilatkozott, és elismerte: Oroszországot be kell vonni a folyamatba a valós béke érdekében.
Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.
Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat – mondta a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. „El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül” – jelentette ki a német kancellár.
„Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Scholz.
Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.
„Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhang-csarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán” – mondta Nehammer. Aláhúzta azt is: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.
Nehammer „az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen.
Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.
„Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „teljességgel abszurd elképzelésnek” nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.
A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.
A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy „sikerült esélyt adni a diplomáciának”. A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, „szerények a tanácskozás céljai”, leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.
Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb – külügyminiszteri – szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson.
A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.
A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található.
A Volodimir Zelenszki elnök békeképletét tárgyaló, ezen a hétvégén esedékes svájci békecsúcs résztvevőinek száma 93-ról 78-ra csökkent – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádió közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a rádiónak névtelenül nyilatkozó európai diplomata, aki ismeri az eseményre való felkészülés menetét, elmondta: nem nevezték meg, hogy mely országok vagy szervezetek kerültek le a résztvevők listájáról. Egy másik diplomata nem zárta ki, hogy a lista még bővíthető.
„Az a célom, hogy legyen egy közel 80 fős családi fotó” – mondta az illetékes. A másik diplomata, aki 78 megerősített résztvevőről számolt be, megjegyezte, hogy „még van egy kis idő”.
A békecsúcsot június 15-16-án rendezik meg Svájcban. A találkozón Volodimir Zelenszkij elnök békeképletét vitatják meg.
Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián – közölte a washingtoni Fehér Ház hétfőn.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen ismertette az elnöki hivatal hétfői közleményét.
Közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy „igazságos és tartós béke” mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint „a háború holnap véget érhetne, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnök visszavonná csapatait Ukrajnából”.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
A fehér házi illetékes állítása szerint Volodimir Zelenszkij a saját béketerve, az úgynevezett békeformula mellett azért tudta a világ sok vezetőjét felsorakoztatni, mert az Egyesült Államok támogatóan áll hozzá. Megjegyezte, hogy „lehetetlen nem látni” az Egyesült Államok kezét minden vonatkozásában annak, amit az elmúlt több mint két évben Ukrajna képes volt cselekedni.
A nemzetbiztonsági szóvivő az ukrán elnök sürgetésére reagálva, miszerint szélesebb körű hozzájárulást vár az Egyesült Államoktól az amerikai fegyverek Oroszországon belül való felhasználásában, azt mondta, hogy „ki hibáztathatná Zelenszkij elnököt azért, hogy több eszközt és több lehetőséget akar az eszközök felhasználására, amikor országa továbbra is támadás alatt áll”.
John Kirby közölte, nem akar megelőlegezni döntéseket, ugyanakkor világossá tette, hogy valószínűleg a jövőben sem változik majd az az amerikai megközelítés, amely a harctéri fejleményekhez igazította az Egyesült Államok Ukrajna irányába nyújtott támogatásait.
Az amerikai kormányzat a múlt héten arról döntött, hogy hozzájárul az amerikai fegyverek felhasználásához Oroszország területén belül, amennyiben közvetlenül Ukrajna határa mentén elhelyezkedő orosz katonai célpontokról van szó, amelyeket Ukrajna elleni támadásokra használnak. A hozzájárulás a kiszélesítését sürgette Volodimir Zelenszkij az elmúlt hétvégén.
„Ukrajnával lefolytatjuk majd ezt a párbeszédet” – fogalmazott az amerikai vezető tisztségviselő, hozzátéve, hogy nem fognak hátat fordítani Ukrajna szükségleteinek. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg nincs változás az amerikai pozícióban, amely megtiltja az ukránoknak amerikai taktikai rakétarendszerek (ATACMS), nagy hatótávolságú eszközök bevetését Oroszország területén belül.
Oroszország és Kína nagymértékben szembe megy a békecsúcs megtartásával: a találkozó hiteltelenítésétől kezdve egészen a többi ország meggyőzéséig, hogy ne vegyenek részt a találkozón – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter (KKM) az észt kollégájával, Margus Tsahknával közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Kuleba elmondta: „Minél erősebb az ellenzék, annál erősebb a kezdeményezés. Ha a békecsúcs múló esemény lenne, akkor nem láttunk volna ekkora ellenállást.” Mint megjegyezte, ma Kína és Oroszország háromféle ellenállást fejt ki a találkozó megtartásával szemben: a békecsúcs hiteltelenítésével, Peking és Moszkva leveleket küld, és kijelenti, hogy a találkozó állítólag értéktelen, megpróbálja meggyőzni az országokat, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón, megpróbálja rávenni azokat az országokat, amelyek már beleegyeztek a találkozón való részvételbe, hogy a legalacsonyabb szinten képviseltessék magukat a csúcson.
Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Az ellenállás nagyszabású. De mi és partnereink precedenst teremtünk majd, amikor a békecsúcsot nem az agresszor vagy a közvetítő, hanem az ENSZ Alapokmánya szerint hívják össze.” A külügyminiszter szerint orosz-kínai aknamunka folyik Ázsiában, Afrikában és Dél Amerikában.
A béke-csúcstalálkozót július 15. és 16. között rendezik Svájcban. A csúcstalálkozón felvetődik az ukrán békeképlet kérdése, amely a teljes körű ukrajnai háború tisztességes feltételekkel történő lezárását célozza. Jelenleg a világ 106 országa erősítette meg a részvételét a találkozón.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország és Kína nagymértékben szembe megy a békecsúcs megtartásával: a találkozó hiteltelenítésétől kezdve egészen a többi ország meggyőzéséig, hogy ne vegyenek részt a találkozón – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter (KKM) az é...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1717428000
[modified] => 1717427549
)
[title] => Oroszország és Kína jelentős ellenállást fejt ki a békecsúcs megtartásával szemben – Kuleba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115023&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115023
[uk] => 115029
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113312
[image] => Array
(
[id] => 113312
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1.jpeg
[original_lng] => 55378
[original_w] => 1079
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1.jpeg
[width] => 1079
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1.jpeg
[width] => 1079
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/0100514h-2bee-1280x720-1.jpeg
[width] => 1079
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717418680:3
[_thumbnail_id] => 113312
[_edit_last] => 5
[views_count] => 471
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1076
[1] => 1436
[2] => 124
[3] => 432296
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dmitro Kuleba
[1] => Kína
[2] => Oroszország
[3] => svájci békekonferencia
[4] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 114969
[content] =>
Volodimir Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy Ukrajna Palesztinának és Izraelnek egyaránt küldött meghívót a békecsúcsra. Az ukrán elnök leszögezte, hogy Kijev nem alkalmaz „kettős mércét”.
„Függetlenül attól, hogy valakinek tetszik-e vagy sem, Palesztinát és Izraelt is meghívtuk a békecsúcsra. Minden országot meghívtunk, készek vagyunk meghallgatni minden véleményt, készek vagyunk beszélni velük” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij beszámolt arról is, hogy Ukrajna a csúcstalálkozó után tervet készít, amelyet átad Oroszországnak. Azt várják az ukránok, hogy a svájci globális békecsúcs résztvevői közösen kidolgoznak egy cselekvési programot, amely elsősorban
a szabad hajózást,
a nukleáris és energiabiztonságot,
a fogolycserét, valamint
a törvénytelenül elhurcolt ukrán gyerekek hazatérését érinti.
Az ukrán vezető vasárnap Szingapúrban megbeszélést folytatott az amerikai védelmi miniszterrel. Zelenszkij Lloyd Austinnal a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórum keretében találkozott, amely a világ vezetőit, köztük az amerikai és a kínai védelmi minisztert tömörítő fórum.
Elmondta, hogy mostanáig 106 ország vállalta, hogy részt vesz a június 15-16-ra tervezett svájci csúcstalálkozón, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak. Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig még nem kötelezte el magát, ami miatt az ukrán államfő csalódottságát fejezte ki.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz a svájci békecsúcson, amelyet június 15–16-án rendeznek meg Burgenstockban – írja a Eurointegration.
A politikus az X-en tett bejelentést szombaton.
The First Peace Summit for Ukraine is in June — and Canada will be there.
I look forward to joining other world leaders to advance our shared goal of just and lasting peace for Ukraine.
Justin Trudeau elmondása szerint várja a lehetőséget, hogy a világ más vezetőivel csatlakozhasson „az igazságos és tartós béke″ ukrajnai előmozdításában.
Svájc több mint 160 országot és nemzetközi szervezetet hívott meg, Oroszországot azonban nem.
[type] => post
[excerpt] => Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz a svájci békecsúcson, amelyet június 15–16-án rendeznek meg Burgenstockban – írja a Eurointegration.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715526180
[modified] => 1715514730
)
[title] => A kanadai miniszterelnök is részt vesz a svájci békecsúcson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112754&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112754
[uk] => 112740
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 112741
[image] => Array
(
[id] => 112741
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[original_lng] => 41871
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1686406418-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715503931:12
[_oembed_fa6f75d046d5c9ee806f5b6f8a98f569] =>
The First Peace Summit for Ukraine is in June — and Canada will be there.
I look forward to joining other world leaders to advance our shared goal of just and lasting peace for Ukraine.
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
