Svájcban lezárultak a nyilvános konzultációk a náci jelképek nyilvános helyeken való megjelenítésének betiltására irányuló kezdeményezésről, amelyet a pártok, kantonok és egyesületek többsége támogatott – számolt be a Jevropejszka Pravda a Keystone-SDA-ra hivatkozva.
A Svájci Szövetségi Tanács javaslata szerint a jövőben betiltják a horogkeresztet, a Hitler-tisztelgést és az SS-rúnákat, valamint az olyan digitális kódokat, mint a „18” és a „88”, amelyeket, mint „Adolf Hitler” vagy „Heil Hitler” lehet értelmezni.
A tilalom alóli kivételek oktatási, művészeti, tudományos és újságírói célokra vonatkoznak: például megengedett lesz a média antiszemita incidensekről szóló tudósítása.
A svájci zsidó közösségek főbb szervezetei évek óta szorgalmazzák ezen törvény elfogadását.
Míg a svájci parlamenti pártok túlnyomó többsége támogatta a Szövetségi Tanács kezdeményezését, a legnagyobb közülük, a Svájci Néppárt aggodalmának adott hangot a „szólásszabadság korlátozása” miatt.
A hatályos svájci törvények szerint csak akkor lehet büntetni valakit, ha náci jelképet használ, és egyúttal az erre vonatkozó ideológiát hirdeti.
Mindazonáltal, aki ilyen szimbólumot jelenít meg, de nem hirdeti aktívan a hozzá kapcsolódó ideológiát, az ma is büntetlen marad. Ezt a joghézagot a neonáci csoportok és azok, akik pénzt keresnek a Harmadik Birodalom szimbólumaival ellátott áruk eladásával, aktívan használják ki.
A Svájci Szövetségi Tanács új intézkedéseket jelentett be a háború miatt az országot elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok foglalkoztatásának egyszerűsítésére, számolt be Blick.
A svájci hatóságok közölték, hogy arra törekszenek, hogy az országban munkát vállaló ukránoknak ne kelljen engedélyt kérniük az érintett kanton hatóságaitól – ami némely esetben díjköteles.
A Svájci Szövetségi Tanács döntése értelmében az S védelmi státuszú (amely minden ukrán menekültre vonatkozik) alkalmazottak a jövőben lakóhelyet is változtathatnak, ha ez lehetővé teszi számukra, hogy egy másik kantonban helyezkedjenek el.
Korábban a svájci kantonok nagyon szigorúak voltak, amikor az ukránok lakóhelyet akartak változtatni.
Ezenkívül az S védettségi státusszal rendelkező munkanélkülieknek ezentúl regisztrálniuk kell a svájci állami foglalkoztatási ügynökségeknél, és részt kell venniük a szakmai integrációs vagy reintegrációs intézkedésekben.
Ezen túlmenően a Szövetségi Tanács szeretné megkönnyíteni a Svájcban tanuló harmadik országbeli állampolgárok a munkaerőpiacra való bejutását, és konzultációkat kezdeményezett az erre vonatkozó jogszabályok megváltoztatásáról.
Svájc akár 200 katonával is hozzájárulhatna egy jövőbeli ukrajnai békefenntartó misszióhoz, amennyiben erre felkérést kap és a kormány jóváhagyja – jelentette ki Thomas Suessli, a svájci fegyveres erők parancsnoka a Reuters beszámolója szerint.
A SonntagsBlick című lapnak adott vasárnapi interjúban Suessli elmondta, hogy körülbelül 9-12 hónap alatt tudnának 200 katonát kiállítani egy esetleges misszióhoz.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen felkérés esetén a végső döntés a kormány és a parlament kezében lenne.
A békefenntartók küldéséről egyelőre csak hipotetikus szinten lehet beszélni, mivel továbbra is bizonytalan, hogyan alakul az orosz-ukrán helyzet – tette hozzá a főparancsnok.
Még nincs béke, és az ENSZ-től sem érkezett megkeresés – nyilatkozta.
A semleges Svájc jelenleg is több békefenntartó misszióban vesz részt világszerte. A legnagyobb ilyen jellegű szerepvállalásuk Koszovóban van, ahol katonáik a NATO KFOR-missziójának támogatásában vesznek részt.
Az európai hatalmak a diplomáciai erőfeszítések részeként tárgyalnak a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről, három évvel azt követően, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított az ország ellen.
Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői az elmúlt hónapokban titokban találkoztak Svájcban, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai háborúról. Az utolsó ilyen találkozóra a múlt héten került sor. Erről három forrás számolt be a Reutersnek.
Legalábbis egy találkozóra a múlt héten Genfben került sor a müncheni biztonsági konferencián.
A svájci találkozókra egy nem hivatalos kommunikációs csatornán keresztül került sor, amely a Donald Trump elnökválasztási győzelmét követő átmeneti időszakban alakult ki.
A találkozók résztvevői ugyan rendelkeztek titkosszolgálati és diplomáciai tapasztalattal, de nem voltak köztisztviselők. A források elmondása szerint nem tudni, hogy a kormányok felhatalmazták-e őket a találkozásra.
Egy másik forrás szerint Trump tanácsadóinak csak kis része tud ezekről a találkozókról.
Az ügynökség tárgyalópartnerei a svájci tárgyalásokat „második pályás diplomáciaként” jellemzik – ez a diplomáciai kifejezés olyan informális párbeszédet jelent, amelynek célja a kommunikáció javítása és az eszmecsere, nem pedig konkrét javaslatok kidolgozása.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői az elmúlt hónapokban titokban találkoztak Svájcban, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai háborúról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740166800
[modified] => 1740155545
)
[title] => Reuters: az USA és Oroszország képviselői titokban találkoztak Svájcban, hogy megvitassák az ukrajnai háborút
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141829&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141829
[uk] => 141763
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141764
[image] => Array
(
[id] => 141764
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[original_lng] => 601890
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-1024x683.png
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740148347:12
[_thumbnail_id] => 141764
[_edit_last] => 12
[views_count] => 697
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A Svájci Szövetségi Tanács teljes körű szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, amely az Európai Unió által tavaly decemberben bevezetett szankciókat követi.
Erről számolt be az ország kormányának sajtószolgálata szerdán, február 12-én.
Korábban Svájc már hozzáadott 54 természetes és 30 jogi személyt a szankciós listájához Oroszország ellen.
A február 12-i ülésén a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy elfogadja az EU 15. szankciócsomagját, amely további intézkedéseket tartalmaz Oroszország ellen.
A tilalom célja a svájci cégek jogainak védelme és azok megóvása a jogtalan pénzügyi veszteségektől.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden Svájcba érkezett, a tervek szerint ma felszólal a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) – közölte Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár, számolt be az rbc.ua hírportál.
A várakozásoknak megfelelően ma kijevi idő szerint 15:30-kor Ukrajna elnöke különleges beszédet mond a davosi Világgazdasági Fórumon. A WEF programja szerint Zelenszkij beszéde előtt Olaf Scholz német kancellár felszólalását tervezik.
A WEF-et 54 éve rendezik meg a svájci Alpok szívében, a davosi síparadicsomban. A tegnap megnyílt és 4 napon keresztül zajló fórum idei fő témája az Együttműködés az korszakért.
A megbeszéléseken szó lesz a geogazdasági bizonytalanságról, a növekedés újragondolásáról, a mesterséges intelligencia szerepéről és a bolygó védelméről. A fórumon várhatóan több mint 130 ország mintegy 3000 képviselője, köztük 60 állam- és kormányfő, valamint a világ vezető vállalatainak 900 vezetője vesz részt.
A fórum margóján január 20. és 23. között nyitva tart az Ukrán Ház, ahol Ukrajnának szentelt panelbeszélgetésekre kerül sor. Január 23-án, csütörtökön tartják az Ukrajna: az út előre elnevezésű szekció ülését. Szó lesz az orosz-ukrán háborúról, a békemegállapodás kilátásairól és Ukrajna helyreállításáról.
A résztvevők között van Ukrajna és Lengyelország külügyminisztere, valamint Julija Szviridenko gazdasági miniszter, Roberta Metzola, az Európai Parlament elnöke és Edgars Rinkēvičs lett államfő is.
Svájc felajánlotta, hogy otthont ad Trump és Putyin találkozójának. Az ország készen áll arra, hogy csúcstalálkozót tartson az elnökök között, ha kérik – írja a Le Tempus című lap.
„A bürgenstocki csúcstalálkozó óta Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok rendszeresen értesült arról, hogy készek vagyunk támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely hozzájárul a béke megteremtéséhez” – mondta Nicolas Bidault, a svájci külügyminisztérium szóvivője.
Putyin és Biden 2021-ben találkozott utoljára Svájcban (akkor Genfben tartottak csúcstalálkozót).
Korábban Trump és a Kreml kifejezte kölcsönös óhaját, hogy az új amerikai elnök beiktatása után találkozót tartsanak.
Trump elmondta, hogy a Putyinnal való találkozója már előkészítés alatt van.
Volodimir Zelenszkij elnökesti videóüzenetében kijelentette, hogy Ukrajna Svájccal együtt élelmiszerrel látja el a szíriai népet, hogy stabilizálja a helyzetet „azután, hogy Oroszország Szíriában volt”.
„Együtt segíthetünk Szíria stabilizálásában. Azt javasoltam, hogy Svájc járuljon hozzá Szíria élelmiszerellátásához. Az ukrán élelmiszerek és Svájc pénzügyi támogatása – a humanitárius programban részt vevő többi partnerünkkel együtt – az, ami segíthet Szíria lakosságának normális életet teremteni a háború után, és ami fontos azt követően, hogy Oroszország jelen volt Szíriában.
Ott, ahol Oroszország romokat hagy, mi a világgal együtt helyreállíthatjuk a normális életet. Biztos vagyok benne, hogy a mi földünkön is így lesz”, hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij hozzátette, hogy a svájci elnökkel, Karin Keller-Zutterrel folytatott beszélgetés során megvitatták az első békecsúcs közös megszervezését és egy kétoldalú találkozó előkészítését.
Volodimir Zelenszkij elnök a keddi telefonos megbeszélése során számos kérdésről tárgyalt Svájc új elnökével, Karin Keller-Zutterrel, a beszélgetés során arra szólította, hogy csatlakozzon a Szíriának nyújtott élelmiszertámogatás ukrán programjához – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna új kezdeményezéséről van szó Élelmiszer Ukrajnából néven, „a szíriai nép támogatására és az élelmiszerválság megakadályozására Szíriában”. „Ez egy olyan program, amelynek keretében államunk mezőgazdasági termékeket szállít Szíriának” – mondta Zelenszkij.
Az első 500 tonna ukrán búzaliszt már elindult Szíriába. „Ukrajna felkéri partnereit, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, és segítsék helyreállítani a stabilitást Szíriában, ami egyben közös hozzájárulást jelent az élet védelméhez világszerte” – közölte az Elnöki Hivatal.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Odesa is recovering after yesterday’s strikes on the city center. Museums, the Philharmonic, many historic buildings, and the famous Odesa hotel were damaged. The attack targeted not only Ukrainians but even Norwegian diplomats working in Ukraine.
Svájc úgy döntött, hogy csatlakozik az EU 15. szankciós csomagjához, amelyet 2024. december 16-án fogadtak el. Erről a svájci kormány hivatalos weboldalán tájékoztattak, jelentette az Interfax-Ukrajna.
A Svájci Gazdasági, Oktatási és Tudományos Minisztérium az általa kezelt szankciók keretében kiterjesztette a szankciós listákat Oroszország és Fehéroroszország ellen. Ezzel Svájc új EU-s szankciókat fogadott el
– áll a közleményben.
Az új EU-s szankciók korlátozásokat tartalmaznak az olaj- és LNG-szállítmányozással foglalkozó tartályhajókkal szemben, valamint frissítik a szankciós listákat, újabb tucatnyi fizikai és jogi személy hozzáadásával.
A Svájc által hozott intézkedések 2024. december 24-én léptek életbe.