A skót kormánynak demokratikus felhatalmazása van Skócia függetlenségének kivívására, mivel a legutóbbi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők kerültek többségbe – mondta vasárnap John Swinney skót miniszterelnök.
Swinney, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Skócia függetlenné válásával lehet csak felszámolni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) „pusztító” skóciai következményeit.
A skót miniszterelnök megerősítette azt a skót kormányzati álláspontot, hogy Skóciát kifejezett akarata ellenére kényszerítette a londoni kormány a kilépésre az Európai Unióból, és ez is indokolja, hogy újabb függetlenségi népszavazásra van szükség.
Swinney arra utalt, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London távozásra kényszerítette az EU-ból.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. A vasárnapi BBC-műsorban a skót miniszterelnök viszont azzal érvelt, hogy a 2021-es skóciai parlamenti választáson is többségbe kerültek a függetlenségre törekvő erők, és ez azt jelenti, hogy a skót választók demokratikus felhatalmazást adtak a skót kormánynak a függetlenséget célzó politikai program folytatására.
John Swinney kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa ennek a politikának, ha a júliusi 4-i nagy-britanniai országos parlamenti választásokon az SNP nem nyeri el a londoni alsóházban Skóciának járó mandátumok többségét.
Skóciát 59 mandátum illeti meg a brit parlament 650 tagú alsó kamarájában, és a júliusi választások kiírása után feloszlatott előző parlamentben ebből 43-at a Skót Nemzeti Párt képviselői töltöttek be. A közvélemény-kutatási eredmények szerint azonban a jövő havi választásokon a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentősen előretör Skóciában is az SNP rovására.
Swinney e hét közepén mutatta be a Skót Nemzeti Párt választási programját, amelyben az újabb függetlenségi népszavazás célkitűzése mellett szerepel az is, hogy ha Skócia elnyeri függetlenségét, akkor önálló országként visszalép az Európai Unióba.
A Munkáspárt, amely a közvélemény-kutatási eredmények szerint várhatóan jelentős többséggel megnyeri a július 4-i brit parlamenti választásokat, sem a skóciai függetlenségi törekvéseket, sem Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozását nem pártolja.
A jövőre esedékes nagy-britanniai parlamenti választásokat a skót kormány Skócia függetlenségének előmozdítására kívánja használni – mondta vasárnap Hamza Yousaf skót miniszterelnök.
Yousaf a BBC brit közszolgálati televízió vasárnaponként jelentkező heti politikai magazinműsorában kijelentette: a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) 2024-es választási kampányának „frontvonalában és középpontjában” Skócia függetlenné válása áll majd. A skót kormányfő szerint az SNP azért helyezi a függetlenségi kampány hangsúlyát a jövő évi választásokra, mert a konzervatív párti brit kormány „megtagadja a skótoktól a demokratikus választás jogát”. Hamza Yousaf ezzel arra utalt, hogy a brit kormány mereven elzárkózik a skóciai függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírásának engedélyezéséről. Yousaf hivatali elődje, Nicola Sturgeon – aki az SNP pártfinanszírozási ügyei miatt indult rendőrségi vizsgálat nyomán februárban lemondott – még tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául. A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mert ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. A Skót Nemzeti Párt azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból. Hamza Yousaf a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: az SNP továbbra is a jogilag kötelező érvényű népszavazás kiírását részesítené előnyben, de ha nem sikerül referendumon kifejezésre juttatni a skót függetlenség támogatottságát, akkor a párt a jövő évi parlamenti választásokat használja majd erre. Arra a felvetésre, hogy ez semmire nem kötelezné a brit kormányt, a skót miniszterelnök azt mondta: az SNP-re leadott minden egyes szavazat a függetlenségre leadott szavazat lesz, és a londoni kormány „nem hagyhatja folyamatosan figyelmen kívül” a skót nép akaratát. A közvélemény-kutatások azonban rendre azt jelzik, hogy Skócia függetlenné válásának nincs folyamatos és meggyőző többségi támogatottsága a skót választók körében: az elmúlt hónapok felmérései alapján a skótok 45-49 százaléka voksolna az elszakadásra egy „mostani” népszavazáson. Választási szakértők egybehangzó véleménye szerint hosszú időn át legalább 60 százalék körüli támogatottságot kellene mérni ahhoz, hogy az SNP a siker reményével indulhasson neki egy újabb függetlenségi népszavazásnak. Az újabb skót függetlenségi népszavazást a jövő évi brit választások esélyesének tartott legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem támogatja.
