Az Európai Unió versenyképességének javítását, a brüsszeli döntéshozatal felgyorsítását, a tagállamok szerepének erősítését, valamint az európai intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását szorgalmazta szerdán Bukarestben Sergio Mattarella olasz és Klaus Iohannis román államfő.
A román elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követő közös sajtóértekezleten mindkét vezető méltatta a két ország közötti kiváló gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeknek a „lelke” – a román elnök szerint – az Olaszországban élő román, illetve a Romániában élő olasz közösség. Az újságírók kérdései azonban főleg a június 9-én véget ért európai parlamenti választásokra, az európai vezető tisztségek elosztását célzó politikai egyeztetésekre irányultak.
Klaus Iohannis „elnapolta” a választ a NATO-főtitkári jelöltségével kapcsolatos kérdésre. Azt mondta: a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén fogják megvitatni a helyzetet, ezt követően fog a nyilvánosság előtt beszélni a témáról.
A román elnök azt viszont részletesen kifejtette, milyen elvárásai vannak az Európai Unió új vezetésével kapcsolatban. Leszögezte: az Európai Unió államok és nem politikai pártok szövetségeként jött létre, és bár a brüsszeli pártcsaládoknak elvitathatatlan szerepük van az Európai Parlament működtetésében, szerinte megengedhetetlen, hogy nagyobb befolyásuk legyen, mint a tagállamoknak.
A román elnök szerint az Európai Unió vezető tisztségeinek elosztása a tagállamok közös felelőssége, a folyamatba valamennyi tagállamot be kell vonni, egyik országot sem szabad a döntéshozatalból kirekeszteni.
Iohannis szerint az Európai Unió egy nagy sikerű projekt, amely előtt nagy jövő áll, de csak akkor, ha helyes válaszokat ad a kihívásokra, oly módon, hogy világviszonylatban is „számítson”. Ehhez azonban feddhetetlen vezetőkre van szükség, „csökkenteni kell a távolságot Brüsszel és az európai polgárok között”, meg kell hallgatni elvárásaikat, és javítani kell a kommunikációt – sorolta Iohannis. Az uniós polgárok és Brüsszel közötti rossz kommunikációra példaként hozta fel, hogy a megélhetésüket féltő, elégedetlenségüknek tüntetésekkel hangot adó gazdák idén szembesültek egy olyan döntés következményeivel, amelyet még 2020-ban hozott az unió, és amelyről annak idején nem konzultált velük.
Az olasz államfő azt emelte ki, hogy helyre kell állítani az uniós intézményekbe vetett bizalmat, fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az Európai Unióban, mert az EU-nak olyan kihívásokra kell megfelelő módon reagálnia, amelyek „nem fognak várni a válaszaira”.
Sergio Mattarella elmondta, hogy Moldovából érkezett romániai hivatalos látogatására. Úgy értékelte: fontos támogatni az EU-tagjelölt országokat – köztük Moldovát és Ukrajnát – a csatlakozási feltételek mielőbbi teljesítésében. Az olasz elnök szerint nemcsak az unió bővítésére, hanem gazdasági fejlődésére, versenyképessége fejlesztésére is figyelmet kell fordítani, mert az európai projektnek nem lehet más célja, mint a közös értékeken – demokrácián, jogállamiságon, társadalmi igazságosságon – alapuló jólét és biztonság szavatolása.
Romániai hivatalos látogatása során az olasz államfő Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozik.
Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök csütörtökön este elutasította Mario Draghi olasz miniszterelnök nem sokkal korábban benyújtott lemondását.
Az államfői hivatal közleménye szerint Mattarella egyben felkérte a kormányfőt, hogy forduljon a parlamenthez és mérje fel a politikai erőviszonyokat.
A dpa német hírügynökség szerint Mattarella döntése, hogy elutasítja a kormányfő lemondását, lényegében azt jelenti, hogy megbízta Draghit, hogy próbáljon meg új koalíciót tető alá hozni, amelynek minden valószínűség szerint már nem lesz tagja az Öt Csillag Mozgalom (M5S) eddigi kormánypárt.
Draghi azt követően jelentette be lemondását, hogy az M5S kivonult a kabinet energiacsomagjáról tartott szenátusi voksolásról, amelyet a kormány bizalmi szavazásnak nyilvánított.
„Az utóbbi napokban igyekeztem, hogy folytatni tudjuk közös utunkat, sőt megkíséreltem teljesíteni a politikai erők felém intézett követeléseit. Amint az a mai parlamenti vita és voksolás mutatja ezek az erőfeszítések nem voltak elegendők” – mondta Draghi a kormányülésen.
A kormányfő ezt követően úgy fogalmazott, hogy „a kormány mögött álló nemzeti egységkoalíció nem létezik többé”.
Ugyanakkor Draghi korábban azt hangoztatta, hogy nem akar második mandátumot vállalni, s a többi koalíciós partner is már előzetesen jelezte, hogy előrehozott választásokat akarnak, ha az M5S nem támogatja többé a kormányt.
U.S. Ambassador Marc Ostfield said Paraguay Vice President Hugo Velázquez Moreno was included on a U.S. corruption list for his alleged involvement in offering bribes to a public official.https://t.co/cLajLLVzsV
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este – számolt be az MTI.
A parlament felső- és alsóházának elnöke az államfői palotában nyújtotta át a választási jegyzőkönyvet Sergio Mattarellának, aki rövid beszédet mondott.
Mattarella több szavazatot kapott, mint hét évvel ezelőtt, amikor az elnökválasztás negyedik fordulójában 665 vokssal választották meg. A most kapott 759 szavazat a második legtöbb, amellyel elnököt választottak 1946 óta: nagyobb támogatást, 832 szavazatot, Sandro Pertini kapott 1978-ban a tizedik szavazási fordulóban.
Amikor a Sergio Mattarellára leadott voksok száma túllépte az 505-t a parlamenti ülésterem tapsban tört ki.
A szavazási számok azt mutatják, hogy a pártok közül egyedül a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) nem támogatta a baloldali Mattarella újraválasztását.
Sergio Mattarellát a parlamenti frakcióvezetők és a tartományi kormányzókból álló, úgynevezett elektori küldöttség szombat délután kérte fel az egymás utáni második mandátum elfogadására, miután a pártok nem tudtak más közös jelöltben megegyezni.
A 2015. február 3-án megválasztott államfő az utóbbi hónapokban kizárta újabb mandátum elvállalását. A felkérésre azonban azt válaszolta: „ha szükség van rá, itt vagyok, bár más terveim voltak” – idézték szavait a frakcióvezetők.
A nyolcvanéves régi-új államfő várhatóan február 3-án teszi le a hivatali esküt a következő hét évre. Elődje, a szintén baloldali Giorgio Napolitano után ő a második államfő, aki egymás után két mandátumot vállal. Napolitano 2006-tól 2015-ig maradt az elnöki székben, mivel az első hétéves mandátuma után egy másodikra is megszavazták, amelyet két év után, kilencvenévesen megszakított.
Sergio Mattarella újraválasztása azt jelenti, hogy Mario Draghi kormányfő marad.
Antonio Tajani a Hajrá, Olaszország! (FI) alelnöke „kiegyensúlyozott, komoly, a piacokat megnyugtató” döntésnek nevezte az állam- és kormányfő páros fenntartását. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az elsők között üdvözölte Mattarella újraválasztását, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió mindig Olaszország mellett áll.
Matteo Salvini, a Liga vezetője találkozót sürgetett Draghitól a kormány munkájának „újragondolására” a 2023-as parlamenti választások előtti utolsó évben. Elemzők szerint a Liga a pozíciója megerősítését akarja elérni új tárcák megszerzésével. A kormányzás folytatásának feltételeiről kíván egyeztetni Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke is.
Giorgia Meloni, az FdI elnöke „szégyennek” és „a politika kudarcának” nevezte, hogy a pártoknak többnapos szavazás sem volt elegendő, és a hét év után távozni akaró Mattarellát kérték maradásra. Meloni bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak a közvetlen elnökválasztásra. A FdI elnöke nem titkolta, hogy csalódott a Liga és a FI döntésében, miszerint közös jobboldali jelölt helyett Mattarellát támogatták.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta a „politika bénultságának” nevezte a jelentősebb fordulat nélküli elnökválasztást, és parlamenti, elsősorban választási reformot sürgetett. Letta azt hangoztatta, hogy a Draghi-kormánynak a jelenlegi formájában kell folytatnia a munkáját.
Elemzők szerint a „minden maradt a régiben” megoldás csak látszólagos, mivel az elnökválasztás napjai „megtörték” az eddigi széles kormánytöbbséget. Az államfőválasztás lezárása elindította a már a következő kormányra készülő pártok választási kampányát. A régi-új elnök beiktatásával megszűnik a parlament feloszlatásának tiltása, amely az utóbbi hónapokban volt érvényben.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este – számolt be az MTI.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1643536500
[modified] => 1643535276
)
[title] => Ismét Sergio Mattarellat választották meg olasz államfőnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=39307&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39307
[uk] => 39485
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 39308
[image] => Array
(
[id] => 39308
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[original_lng] => 100842
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1643645804:8
[_thumbnail_id] => 39308
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 2830
[translation_required_done] => 1
[_oembed_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] =>
[_oembed_time_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => 1657277274
[_oembed_4dc575a73e7ac3b17a8d9a4ae69c0a93] =>
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
A többszörös eredménytelen szavazási fordulók után a parlamenti pártok újabb mandátum elvállalására kérik a hét év után távozásra készülő Sergio Mattarella államfőt – jelentették be a frakcióvezetők szombaton.
A parlamenti frakcióvezetők délután egyeztetnek Sergio Mattarellával. Ha a nyolcvanéves államfő újabb mandátumot vállal, Mario Draghi miniszterelnök marad.
A hétfőn kezdődött elnökválasztás szombat délelőtt tartott hetedik fordulója is a szükséges 505 voksot érő többség nélkül zárult, de a legtöbb szavazatot már Mattarella kapta: 387 elektor adta reá a voksát.
Matteo Salvini, a Liga vezetője úgy nyilatkozott: az „olaszok nem érdemlik meg, hogy az elnökválasztási káosz tovább húzódjon”.
Határozottan ellenzi Mattarella esetleges újraválasztását Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke, aki „önkényes és alkotmányellenes” döntésnek nevezte Mattarella marasztalását.
A következő, talán utolsó szavazási fordulót szombat délután tartják.
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Megkezdődött a februárban távozni akaró államfő, Sergio Mattarella utódjának keresése Olaszországban. Eddig a legesélyesebbnek Mario Draghi miniszterelnök tűnik, akinek előreugrása azonban a jelenlegi kormány „felborulását” idézheti elő – írta az olasz sajtó pénteken.
A találgatásokat Sergio Mattarella kijelentése indította el, miszerint hétéves mandátuma lejártával nem kíván a római Quirinale elnöki palotában maradni. Mattarella egy korábbi köztársasági elnök, Giovanni Leone 1975-ös szavait idézte, aki kizárta két egymást követő mandátum elfogadását. A L’Espresso című hetilap úgy értesült, hogy a nyolcvanéves Sergio Mattarella már mindent előkészített januári távozásához, egyebek között tíz napja lakást vásárolt magának Rómában.
A 2015 februárjának elején államfővé választott, alkotmányjogász Sergio Mattarella maradását mindenekelőtt a baloldali Demokrata Párt (PD) szorgalmazta abban reménykedve, hogy ha nem is vállal még hét évet, legalább a parlamenti ciklus 2023-as végéig kitart.
A PD ugyanis attól tart, hogy Mattarella távozása megkérdőjelezi a Draghi-kormány sorsát – vélték a sajtó elemzői. Rámutattak, hogy az utóbbi két államfőt, a 2006 és 2015 közötti Giorgio Napolitanót, aki elsőként vállalta, hogy az első mandátuma után is a helyén marad, valamint Sergio Mattarellát baloldali többségű parlament szavazta meg. Jelenleg azonban a PD kisebbségben van az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) és a jobbközép-jobboldali erőkkel szemben is.
Az államfővé választáshoz szükséges kétharmados támogatottsággal jelenleg egyedül Mario Draghi bír, de ha elvállalja a jelölést, akkor le kell mondania a miniszterelnöki posztról, ami a kormány felszámolását is jelenti.
Az idén februártól kormányfő Mario Draghi nem nyilatkozott arról, hogy mit szeretne: 2023-ig vezetni a kormányt, vagy átköltözni az elnöki palotába olyan esetleges feltételek mellett, hogy a következő kormányban saját bizalmasai vezessék a gazdasági reformokért felelős tárcákat.
Egyelőre egyetlen politikai fél sem fedte fel kártyáit Mattarella utódlásával kapcsolatban: a jobbközép Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) elnökének nevét dobta fel, de elemzők szerint a 85 éves politikus inkább az örökös szenátori tisztségre pályázik. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke kijelentette, Mario Draghit támogatja, de utána választásokat kell tartani.
Olaszországban tizenegy köztársasági elnök váltotta egymást 1948 óta. Sergio Mattarella utódját szokás szerint a parlamenti felső- és alsóház együttes ülésén választják meg: az első három fordulóban a szavazatok kétharmadával lehet elnököt választani, utána elegendő az abszolút többség.
From now, Alexander Dvornikov is responsible for coordinating Russian forces in #Ukraine, who is a general "with extensive experience" in #Syria — he became the commander of the Southern Military District, reports the #BBC with reference to a source.#UkraineRussianWar
The BBC, citing its sources, reports that #Russia is forced to change its military leadership due to the failure of the offensive. Now they are led by General Alexander Dvornikov, who has war experience in #Syria.https://t.co/avVdUXtblzpic.twitter.com/Cscu5OuUd4
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Humbled and honored to be chosen as the next Director General of @UNmigration. I am ready to work with ALL our member states and global partners to unleash the opportunities provided by effective, orderly and humane migration. ?︎ pic.twitter.com/cTpfjjlKHp
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Sergio Mattarella hétéves államfői munkájának befejezésére készül, aki szerdai bejelentése szerint nem akar újabb mandátumot vállalni, belpolitikai versenyt indítva ezzel a következő köztársasági elnököt kinevező pártok között.
Mattarella egy római iskolában tett látogatásán jelentette be, hogy mivel júliusban nyolcvanéves lesz, idősnek érzi magát, és nyolc hónap múlva pihenésre készül. Az államfő így hozta tudomásra, hogy mandátuma lejártakor nem kívánja még egyszer elvállalni a köztársasági elnöki megbízatást.
A 2015 februárjában hét évre államfőnek választott Sergio Mattarella utódját a parlamentnek jövő év elején kell megválasztania. Politikai szokás szerint a mindenkori államfő mandátumának utolsó félévében – vagyis idén július és december között – az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet, tehát választásokat sem lehet kiírni.
Sergio Mattarella bejelentése meglepetésnek számít, mivel a pártokat megelőzve kizárta, hogy újabb hét évre a Quirinale-palotában, azaz a köztársasági elnöki palotában maradjon. Elődje, Giorgio Napolitano az első volt, aki az egymás utáni második államfői mandátumot is vállalta, végül azonban csak hét plusz két évig volt köztársasági elnök.
Mattarella bejelentett visszavonulása belpolitikai következményekkel járhat, miután az államfői poszt első számú esélyesének Mario Draghi jelenlegi miniszterelnök számít.
A la Repubblica című baloldali napilap szerint a jobboldal Sergio Mattarella természetes utódjának Mario Draghit tartja, mivel Draghi távozása a kormányfői székből már jövő tavaszra előre hozhatná a parlamenti választásokat. Elemzésében a lap arról írt, hogy a Liga vezetője, Matteo Salvini és az Olasz Testvérek nevű jobboldali párt elnöke, Giorgia Meloni nem akar tovább várni, jól tudva, hogy a jobboldal győzelemre áll, és aki kettőjük közül nyer, az a kormánypalotát is megszerzi.
Elemzők szerint a baloldali Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a miniszterelnök Draghi maradásában érdekelt, mivel így tudják elhárítani az előrehozott választásokat. A jobboldali Il Tempo ezzel szemben úgy látja: valójában a PD-nek is a minél gyorsabb választás az érdeke, máskülönben minél jobban kitolódik a következő parlamenti választás, a baloldali párt annál inkább erejét veszíti.
A szintén jobboldali Libero című lap megjegyezte, hogy minden Mario Draghitól függ, aki akár a parlamenti ciklus 2023-as végéig miniszterelnök maradhat, és aki – a napilap szerint – „úgy tűnik, hogy egyre inkább élvezi a kormányzást”.
