Elbuktak az új francia kormány elleni bizalmatlansági indítványok a csütörtöki szavazáson a nemzetgyűlésben.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország által benyújtott javaslat 271 szavazatot kapott, míg a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványát 144 képviselő támogatta.
A vasárnap kinevezett kormány megbuktatásához legalább 289 szavazatra lett volna szükség az 577 fős nemzetgyűlésben.
Az ellenzéki Szocialista Párt arra kérte 64 fős frakcióját, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványokat, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden elmondott programbeszédében javaslatot tett a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztásig.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány – jelentette be az elnöki hivatal.
A közlemény szerint a 34 tagú kabinetben a nagyközönség számára kevéssé ismert, a civil társadalomból érkezett személyiségek is helyet kaptak nyolc tárca élén, míg a politikusok az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól és a centrista pártokból érkeztek.
A külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti, az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt, és a jobboldali Rachida Dati változatlanul kulturális miniszter lesz. A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja.
Emmanuel Macron francia államfő ismét Sébastien Lecornut nevezte ki miniszterelnöknek péntek este, és megbízta egy új kormány megalakításával – jelentette be az elnöki hivatal.
A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki az elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy vasárnap este megalakította a kormányát. A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy „már nem teljesülnek a feltételek” ahhoz, hogy posztján maradjon. Úgy vélte: a kormány bejelentett összetétele „felébresztette egyes pártok étvágyát”, és hozzátette: álláspontja szerint az ország érdekeit a pártokéi fölé kellene helyezni.
Bár Emmanuel Macron négy nappal ezelőtt elfogadta a miniszterelnök lemondását, még aznap felkérte az ügyvivőként a posztján maradó miniszterelnököt, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és „folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról”, azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról, és valamilyen kompromisszum megtalálásáról egy olyan kormányhoz, amely képes elfogadtatni a Nemzetgyűléssel a jövő évi – várhatóan megszorításokat tartalmazó – költségvetést.
Lecornu elődjét, Francois Bayrou-t az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint „Emmanuel Macron korlátlan felhatalmazást ad a miniszterelnöknek”.
„Elfogadom – kötelességből – a rám bízott küldetést” – írta Lecornu az X-en, hozzátéve, hogy az új kormánynak „a megújulást kell megtestesítenie”, és hogy „az elmúlt napokban a politikai pártokkal folytatott konzultációk során felvetett összes téma parlamenti vitára kerülhet”.
Az államfő döntése Lecornu újbóli kinevezéséről heves reakciókat váltott ki, miután a baloldal és a jobboldal is olyan miniszterelnököt követelt, aki szakít a macroni politikával.
A két nagy ellenzéki blokkból a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, míg a baloldali pártok közül az Engedetlen Franciaország és a kommunisták azonnal jelezték, hogy amint megalakul az új kormány, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.
A szintén ellenzéki Szocialista Párt főtitkára, Pierre Jouvet azt jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy „semmilyen megállapodást” nem kötött Sébastien Lecornuval arról, hogy nem szavazza meg a frakció a bizalmatlansági indítványt, miután „semmilyen biztosítékot vagy garanciát” nem kapott azon követelésére, hogy a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreformot felfüggeszti az új kormány. Márpedig a szocialisták ezt kérték előzetesen cserébe a kormány támogatásáért.
Még az egyre inkább megosztott elnöki tábor is fenntartásokkal fogadta Lecornu újbóli kinevezését, aki Emmanuel Macron egyik legközelibb politikustársa. A 39 éves konzervatív politikus 2017-ben csatlakozott Macron centrista mozgalmához, és támogatta őt akkori elnökválasztási kampányában. Azóta valamennyi kormányban stratégiai posztot töltött be, 2022 óta védelmi miniszter volt. Egy éven belül ő a harmadik, illetve negyedik miniszterelnök Franciaországban.
A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, s a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelztett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A felmérések azt mutatják, hogy ha vasárnap rendeznének választásokat, az erőviszonyok nem változnának jelentős mértékben, s egyetlen tömb sem tudná megszerezni az abszolút többséget.
Sébastien Lecornu szerdán úgy ítélte meg, hogy nem szükséges előrehozott választásokat tartani, mert van lehetőség megállapodásra a pártok között az ország stabilizálása érdekében. De pénteken az elnöki hivatalban sürgősen összehívott válságtanácskozás a köztársasági elnök és a pártvezetők között nem tette ezt egyértelművé.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő. Mint a francia BFM TV írja: Sébastien Lecornu – alig néhány órával azután, hogy nyilvánosságra hozta kormányának első tagjainak nevét – hétfő reggel benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak.
A köztársasági elnök elfogadta a lemondást – közölte sajtóközleményében az államfő hivatala, az Élysée-palota.
Sébastien Lecornut szeptember 9-én nevezték ki, így a lemondással ő lett a francia Ötödik Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
Mint az MTI beszámolójában is megjegyezték: Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.
Miután Lecornu nyilvánosságra hozta az első kormánytagok nevét, gyakorlatilag azonnal támadások érték a politika minden oldaláról, mivel több olyan, Emmanuel Macronhoz közel álló politikus is helyet kapott benne, akik már az előző kormányokban is szerepeltek. Még a kormányon belül is akadt rosszalló hang: A Köztársaságiak párt vezetője, a belügyminiszternek kinevezett Bruno Retailleau (akit most harmadszorra nevezte ki erre a tisztségre egy éven belül) maga is kritikusan szólt az új kormányról, mondván, hogy az „nem tükrözi a változás ígéretét”.
A francia baloldal, valamint a jobboldali Nemzeti Tömörülés már a kormánytagok bejelentése előtt is a bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzött,
hétfőn pedig a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella Sébastien Lecornu lemondását követően felszólította Emmanuel Macront, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést.
Sebastian Lecornu kinevezésére, majd lemondására egy súlyosbodó belpolitikai válság közben került sor, amelynek egyelőre nem látszik a vége, és amely a múlt héten is tömeges demonstrációhoz vezetett az országban.
Emmanuel Macron francia államfő Sébastien Lecornu védelmi minisztert nevezte ki kedden este kormányfőnek a lemondását benyújtó Francois Bayrou helyett – jelentette be az elnöki palota.
Bayrou kormánya az előző napon elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben, majd Macron elfogadta a miniszterelnök lemondását.
A 39 éves Lecornu már a negyedik miniszterelnöke lesz az országnak az utóbbi mintegy egy évben. Még mint konzervatív politikus 2017-ben csatlakozott Macron centrista mozgalmához, és támogatta őt akkori elnökválasztási kampányában.
Védelmi miniszterként jelentős haderőfejlesztést indított el az ukrajnai háború miatt.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
„A demilitarizáció szót hallani, de semmi ilyesmiről nincs szó. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú biztonság valódi garanciája azok a képességek lesznek, amelyeket az ukrán hadseregnek tudunk majd adni” – tette hozzá a francia tárcavezető német, brit, lengyel és olasz kollégájával folytatott párizsi találkozója után, amelyen Andrius Kubilius uniós védelmi biztos mellett részt vettek ukrán és NATO-képviselők is.
Guido Crosetto olasz miniszter az öt tárcavezető szerdai közös sajtótájékoztatóján megjegyezte: „Ukrajna számára nincs jövő a védekezés lehetősége nélkül. Nincs olyan, hogy demilitarizált Ukrajna”.
Lengyel kollégájuk, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szintén üdvözölte „a kontinens valódi egységét a keletről érkező fenyegetéssel szemben”. Szerinte arról van szó, hogy „Oroszországot a lehető legtávolabb kell tartani valamennyi államunktól. Ehhez pedig segítenünk kell Ukrajnának”.
A tűzszünet betartásának céljából európai csapatok esetleges ukrajnai bevetését illetően a francia miniszter jelezte, hogy a tárgyalások „még nem tartanak ebben a szakaszban”, rámutatva, hogy minden a tervezett missziótól függ.
Miközben az Egyesült Államok arra ösztönzi Moszkvát, hogy fogadja el a Kijev által kedden elfogadott, 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, a miniszterek közös nyilatkozatukban arra emlékeztettek, hogy „a labda most egyértelműen Oroszország térfelén van”. Az aláírók azt is jelezték, hogy „szilárdabb európai képességeket kell garantálni az európai biztonság és védelem biztosítása érdekében” Oroszországgal szemben. Ez magában foglalja a védelmi költségvetések növelését és a fegyvergyártási kapacitások megerősítését.
Boris Pistorius német miniszter szerint a nemzeti és európai szintű adminisztratív eljárások egyszerűsítésén, valamint a fegyverrendszerek szabványosításán is dolgozni kell.
[type] => post
[excerpt] => Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741870020
[modified] => 1741867632
)
[title] => A francia védelmi miniszter szerint alakul a konszenzus Európában az ukrán hadsereg támogatásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144440&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144440
[uk] => 144564
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144441
[image] => Array
(
[id] => 144441
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png
[original_lng] => 726927
[original_w] => 984
[original_h] => 496
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png
[width] => 984
[height] => 496
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png
[width] => 984
[height] => 496
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png
[width] => 984
[height] => 496
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png
[width] => 984
[height] => 496
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741949321:3
[_thumbnail_id] => 144441
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1902
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831848484002
[_oembed_eac381b0a64653dd4555e465abd59620] =>
[_oembed_time_eac381b0a64653dd4555e465abd59620] => 1761204873
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 889635
[1] => 362646
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai hadsereg
[1] => Sébastien Lecornu
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[6] => Array
(
[id] => 108682
[content] =>
A francia fél sürgős kérésére telefonos megbeszélést folytatott szerda este Szergej Sojgu és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a krasznogorszki terrortámadásról és Ukrajnáról – közölte a védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a francia miniszter részvétét fejezte ki a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadás miatt, ugyanakkor „kitartóan” próbálta meggyőzni orosz kollégáját arról, hogy Kijev és a nyugati országok nem vettek részt a támadásban, minden felelősséget az Iszlám Állam terrorszervezetre hárítva.
Sojgu kijelentette, hogy az ügyet mindenképp ki fogják vizsgálni, és minden felelős el fogja nyerni méltó büntetését.
„A kijevi rezsim semmit sem tesz nyugati kurátorainak jóváhagyása nélkül. Bízunk benne, hogy ebben az esetben nem a francia különleges szolgálatok állnak a háttérben” – mondta az orosz tárcavezető.
A felek kitértek a francia katonák esetleges Ukrajnába vezénylésének témájára is. Az orosz miniszter figyelmeztette kollégáját azokra a problémákra, amelyekkel Párizsnak szembe kell majd néznie, ha ezek a tervek megvalósulnak.
Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. A tárca hangot adott álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról megrendezett genfi csúcstalálkozó Oroszország részvétele nélkül értelmetlen volt.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
