A francia Nemzetgyűlés és a Szenátus vegyes bizottságában a képviselők és a szenátorok nem tudtak megegyezni pénteken az állami költségvetés tervezetéről, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament. A miniszterelnöki hivatal közölte, hogy az Államtanács elé terjeszt egy rendkívüli tervezetet az állam működése folytonosságának biztosítására.
A technikai szöveg lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a hatályos adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők az év elején újra nem kezdik a költségvetési tárgyalásokat és meg nem szavazzák a tényleges költségvetést.
Ezt a kivételes eljárást léptette életbe tavaly is az akkori kormány, miután Michel Barnier kabinetjét a tervezett megtakarítások miatt megbuktatta a Nemzetgyűlés.
Sébastien Lecornu miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőtől fogadja a politikai pártok vezetőit, hogy „megbeszélje velük a követendő lépéseket a franciák védelme érdekében, és megtalálja a megoldás lehetséges módjait”. A Nemzetgyűlésben a képviselők novemberben szinte egyhangúlag elutasították a jövő évi költségvetési tervezetet. Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról – a parlament 577 fős alsóházában 404-en – egyetlen támogató szavazat mellett – elutasították a tervezet bevételi oldalát. Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.
Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú vegyes bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban.
A vita kezdete óta szinte lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó, jobboldali többségű Szenátus és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő Nemzetgyűlés között. A miniszterelnök viszont – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül. Lecornu feltehetően arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.
A kialakult helyzet kudarc a miniszterelnök számára, még akkor is, ha december 9-én sikerült szűk többséggel elfogadtatnia a parlamenttel a szociális kiadásokról szóló társadalombiztosítási költségvetést.
A kormány és a Nemzetgyűlés a jobbközép Köztársaságiak szenátorait tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy nem működtek együtt új bevételi források megtalálásában. A Szocialista Párt elnöke, Olivier Faure azzal vádolta a szenátusi jobboldalt, hogy „az ország blokkolását választja”.
A szenátorok nyíltan azt kérték a miniszterelnöktől, hogy kerülje meg a parlamentet egy kevesebb adót tartalmazó változat keresztülviteléhez. A felsőház költségvetési előterjesztője, a jobbközép Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól „semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához”, és úgy vélte, hogy a kormány valójában nem is akart kompromisszumot kötni. Parlamenti források az AFP hírügynökséget arról tájékoztatták: a kormány nem akarta, hogy a vegyes bizottság olyan szöveget fogadjon el, amelyet aztán a plenáris ülés nem szavaz meg. Az ellenzékből a Zöldek, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója már korábban bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet.
Lecornu kisebbségi kormánya némi késéssel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően, tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát is.
A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál, de a Szocialista Párt engedményekért cserébe kész lett volna igennel szavazni a költségvetési tervezetre.
mti.hu
[type] => post [excerpt] => A francia Nemzetgyűlés és a Szenátus vegyes bizottságában a képviselők és a szenátorok nem tudtak megegyezni pénteken az állami költségvetés tervezetéről, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament. ... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1766268360 [modified] => 1766246311 ) [title] => Franciaországban nincs megállapodás a pártok között a költségvetésről, a miniszterelnök átmeneti megoldást javasol [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172839&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172839 [uk] => 172919 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 172840 [image] => Array ( [id] => 172840 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [original_lng] => 185043 [original_w] => 1280 [original_h] => 886 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-300x208.jpg [width] => 300 [height] => 208 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-768x532.jpg [width] => 768 [height] => 532 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-1024x709.jpg [width] => 1024 [height] => 709 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1766305986:3 [_thumbnail_id] => 172840 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1121 [translation_required_done] => 1 [_oembed_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => [_oembed_time_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => 1766261165 [_algolia_sync] => 590031327002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 244 [1] => 1729177 [2] => 334686 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => kötségvetési megállapodás hiánya [2] => Sebastian Lecornu ) ) [1] => Array ( [id] => 142597 [content] =>
Párizs és Kijev 2024 októbere óta tárgyal az ukrán ásványok kitermeléséről a francia védelmi iparban történő felhasználásról – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Sebastian Lecornu francia védelmi miniszterre hivatkozva, akit a Franceinfo című francia kiadvány idézett.
A jelentés szerint Lecornu szerint Franciaország tavaly óta foglalkozik az ásványok kérdésével, amikor Volodimir Zelenszkij elnök párizsi látogatása során „a nyersanyagok kérdését beemelte a győzelmi tervébe”. Mint tisztázta: az ukrán vezető számos javaslatot tett nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Franciaországnak is.
Zelenszkij és csapata belátta, hogy ez a nyersanyagkérdés a velünk folytatott tárgyalások egyik eleme lehet a kitartás megteremtése érdekében. Trump amerikai elnök tehát ezt nem kitalálta, hanem maguk az ukránok ajánlottá
– jegyezte meg a francia védelmi tárcavezető.
A védelmi miniszter hozzátette, hogy az ásványokat katonai anyagok előállítására használják majd fel. A francia védelmi iparnak számos nyersanyagra van szüksége, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a francia fegyverrendszerek gyártásához a „következő 30 vagy 40 évben”. „Akár akarjuk, akár nem, a gazdasági kérdések mindig összefonódnak katonai-stratégiai vagy biztonsági kérdésekkel. Mindenesetre ez különösen igaz az energiára” – szögezte le Sebastian Lecornu.
Franciaország új tétel nagy hatótávolságú SCALP rakétát fog szállítani Ukrajnának, a francia védelmi minisztérium előkészíti a szállítmányt – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Sebastian Lecornu francia védelmi miniszternek a Le Journal du Dimanche című francia magazinnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Lecornu elmondta, hogy a partnereknek stabil szinten kell tartaniuk az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, mert így az ukrán hatóságok politikai megoldásokat is mérlegelhetnek, amikor így döntenek.
„A katonai támogatás fontos, és még a háború végén is tovább kell erősíteni az ukrán hadsereget” – hangsúlyozta.
A miniszter hangsúlyozta: Franciaország folytatja a kétezer ukrán katona kiképzési programját, akiket francia felszereléssel képeznek ki. Az előrejelzése szerint a télen felerősödhetnek Oroszország csapásai Ukrajna területének a mélyén. Eszerint Franciaország a Mistral hordozható légvédelmi rakétakomplexumokat és a SCALP rakétákat adja át Ukrajnának. „Annak érdekében, hogy Ukrajna lecsaphasson a frontvonal mögé, az elmúlt napokban aláírtam körülbelül tíz SCALP rakéta átadását, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígért” – mutatott rá Sebastian Lecornu.
A SCALP a Storm Shadow cirkálórakéták francia változata, amelyek Nagy-Britannia és Franciaország közös fejlesztése. A rakéta francia és brit változata szinte teljesen megegyezik. A különbségek csak a szoftverekben és a hordozó repülőgépekben vannak. A SCALP rakéták hatótávolsága 560 km. De van egy export változat, amely 290 km-re csökkentett hatótávval és kisebb robbanófejjel.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Franciaország új katonai segélycsomagot készít Ukrajna számára, amely több száz páncélozott járműből és Aster légvédelmi rakétából áll – jelentette ki vasárnap Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lap.
A jelentés szerint Lecornu megjegyezte, hogy páncélozott járművekről van szó, amelyek Franciaországban vannak szolgálatban, de ezeket újabbakra cserélik. „Egy ilyen nagy arcvonal fenntartásához az ukrán hadseregnek szüksége van például a páncélozott járműveinkre: ez feltétlenül szükséges a csapatok mobilitásához. Ez a régi, de még használható felszerelés közvetlenül hasznos lesz 2024-ben és 2025 elején, mert több százról beszélünk” – hangsúlyozta.
A francia védelmi miniszter szerint Franciaország is segíteni kíván Ukrajna légvédelmének erősítésében, ezért új Aster 30 típusú légvédelmi rakétát készít elő a SAMP/T légvédelmi rendszerekhez. Ezek a légvédelmi rendszerek a Patriot rendszer analógjai. „Franciaország távirányítású lőszereket fejleszt. Valószínűleg már ezen a nyáron leszállíthatja őket Ukrajnának” – ígérte mg Sebastien Lecornu.
Egy héttel Emmanuel Macron francia elnök kijelentései után szó sincs arról, hogy szárazföldi csapatokat küldenénk harcolni Ukrajnába – jelentette ki pénteken Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a BFM TV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés Lecornu feltette a kérdést: „A ma ismert fegyverszállítmányok és a társhadviselés, vagyis az Oroszországgal vívott nyílt háború között mindent megpróbáltunk?” Egyúttal több cselekvési lehetőséget is felvázolt, megemlítve a „katonai jelenlétet aknamentesítés céljából, ukrán katonák kiképzését ukrán földön”.
„Már nem vagyunk abban a helyzetben, mint két évvel ezelőtt” – hangsúlyozta a francia védelmi miniszter, felidézve az ukrán ellentámadás eredményeit, Olekszij Navalnij orosz ellenzéki vezető meggyilkolását, „az Oroszországból eredő fenyegetéseket az európai demokráciára, elsősorban az agresszív kiberakciókat” és az amerikai Kongresszusban blokkolt katonai támogatást.
Annak ellenére, hogy kezdetben az Ukrajnával február közepén aláírt kétoldalú biztonsági megállapodásról lesz szó, az elnök legfrissebb kijelentéseit valószínűleg széles körben kommentálják. „Néhány politikai formációban kettős nyelv van. Fegyvert kell adni, de nem túl sokat. Azután, amikor arról beszélünk, hogy Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz, akkor igen, ez nem opció. Ezért minden alkalommal, amikor megvan az Ukrajnának nyújtott segély eszköze, kapásból lekerül a napirendről” – mutatott rá Sebastien Lecornu.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Franciaország átadja Ukrajnának a legújabb kamikaze drónjait, a szállítás a következő hetekben megtörténhet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Sebastian Lecornu francia védelmi miniszternek a Journal du Dimanche című francia magazinnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Lecornu elmondta, hogy Franciaország kamikaze drónokat fejleszt. A fejlesztés most a kísérleti fázisban van – tette hozzá. „A következő hetekben Ukrajna az elsők között lesz, amely megkapja ezeket a drónokat. Ez egyben lehetőséget kínál az új generációs eszközök harci tesztelésére is” – mutatott rá.
„Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta Franciaország 10 ezer ukrán harcost képezett ki. 2024-ben további 7-9000 katona vesz részt kiképzésen” – emlékeztetett Sebastian Lecornu.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
